Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

Kedd, 1981. január 27, 3 Góliát kukorica Somogyi Károlyné felvétele Négy méter magasra, az üvegtetőig nőtt fo! a kukorica a Gabonatermesztési Kutatóintézet újszegedi klímaházában. Az intézetek nemzetközi cseréje útján jutottak a kutatók néhány szem kukoricakísérleti anyaghoz, melynek tulajdon­ságait csak a növény kifejlődése után Ismerhetik fel. Le­hetséges, hogy a góliát kukorica egyes ió tulajdonságai föl­használhatók lesznek a későbbiekben Szépülnek Budapest házai Rekordösszeget — több mind 16 milliárd forintot — ! költöttek lakóház-felújítások-1 ra. tatarozásokra az utóbbi öt esztendő alatt a fővárosi ingatlankezelő vállalatok.1 Csaknem 45 ezer lakás szé­pült meg munkájuk nyomán. Az idén is jelentős összeg — 4,5 mi'tiárd forint — jutj korszerűsítésre, ebből a pénz.' bői 11 ezer lakás felújítására és kétezer otthon korszerűsí­tésére fut.ja. Az elkövetkező öt évben 50 ezer lakás újít-, ható fel tanácsi erőforrásból. Folytatják a főútvonalak sortatarozását is. Még ez év­ben új köntöst kapnak a Bajcsy-Zsilinszky út. a Marx tér, a Váci út. illetve az Él­munkás tér épületei. 10 mil­lió forintot fordít a Fővárosi Tanács a té-rvciklus alatt emeletráépítésekre, illetve a tetőtér-beépítési program le­bonyolítására. Befejeződlek a népfront­küidöttértekezletek Megbeszélés a kongresszusi küldöttekkel A hét végén befejeződtek ka eredményeiről és gond- nak határozatait és a nép­a megyei küldöttértekezletek, jairól, az országos, valamint front választási felhívásában s ezzel véget ért a Hazafias a helyi feladatokról, tervek- leírtakat vállalva a megva­Népfront közelgő VII. kong- ről, köztük a társadalmi lósitás helyi konkrét lehető­resszusát előkészítő, tavaly munkaakciókról, az életmód- ségeit, feladatait elemezve október 15 -én kezdődött idő- ről és az életkörülmények- választották meg az idei el­szak, amelynek során több ről, a lakóhelyi mozgalmi ső negyedévben sorra kerülő ezer településen választották munkáról. Szóba kerültek VII. kongresszus küldötteit meg a HNF helyi bizottsá- azok a közérdekű észrevéte- Minderről a Hazafias Nép­gait. lek is, amelyek az elmúlt évi front országos Tanácsánál A falugyűlések, a községi, tanácsi és országgyűlési kép- tájékoztattak, s elmondották: liowci oc m oni.'oi L-11 1 r\r\t t _ iticoIai tm 1 •ícr-fncAlrnt morfolrt- . , a mozgalom munkájához a a városi és megyei küldött- viselői választásokat megelő­értekezletek jó politikai lég- ző gyűléseken vetődtek fel. körben zajlottak. A sok tíz- A nyílt, őszinte légkörben ezer felszólaló felelősen be- lezajlott fórumokon az szélt a szocialista építőmun- MSZMP XII. kongresszusé­Tervezők a mozgássírifekérs A mégoly alacsony küszö- egész életükre rokkanttá, bon is nehéz átjuttatni a to­lókocsit, a liftajtok egyné- felismerés melyikén be sem fér. A meg — s gyógyszertárak. az orvosi rendelők bejáratait szinte kivétel nélkül lépcsővel vá­lasztják el a járda szintjétől. A mozik lejtős nézőterén ne­hezen. az élelmiszerüzletek gondolái között alig-alig mozoghat, aki két mankóval jár. A szélfogó ajtók rugói mozgássérültté válnak. Ez a fogalmazódott immár nem csu­pán szavakká — a CSOMI­TERV Lechner Lajos szocia­lista brigádjának tagjaiban: kéréssel fordultak tervező­társaikhoz (a vállalaton be­lüli szakterületek képviselői­hez). a DÉLTERV, valamint a Békés és a Bács-Kiskun megyei tanácsi tervező vál­nak erejét gipszelt karral lalatok építészeihez, város­nehéz legyőzni, a kaputele­fonok túl magasan vannak. A kereszteződéseknél a jár­dáknak nincsenek rámpáik, a tömeges lakásépítésben, s még inkább a lakáskiutalá­sok jelenlegi rendszerében alig vehető figyelembe, hogy aki mozgássérült, az le­hetőleg a földszinten kapjon kat a szórványosan küszöbök és egymásnak üt- meglevő előírásokat, kőző ajtószárnyak nélküli, alacsony villanykapcsolók­kal, az átlagosnál nagyobb mellékhelyiségekkel kényel­mesebbé tett lakást. Hosszan sorolhatnák még rendezőihez. gépészeti és parktervezőihez. A kérés lényegé: a terve­zők saját munkaterületükön vizsgálják meg, hogyan tö­rődhetnének többet e mind­eddig túlságosan elhanya­golt problémakörrel. Gyűjt­sék össze, kutassák fel azo­azért szabá­lyokat, ajánlásokat, amelyek a közintézmények, s lakások tervezésekor figyelembe ve­hetők. Dolgozzanak ki olyan műszaki megoldásokat, ame­lyek a különleges esetekben, élethelyzetekben a mozgás­a tervező vaUalat<úc munka- sérüUek támogatósara al társai azokat a nehézsegeket. kalmazhatók s napi munká„ amelyekkel a rokkantaknak kban töreked1eneU arra. meg kell birkózniuk, ha fel hogy g hazaj külföldi öu akarjak venni a versenyt az leteket kezdeményezéseket egészséges embereknek terve- elfogadtassak a beruházások zett munkahelyi- és lakokor- más közreműködőivel is. A nyezetben. De talán az ed- tervezői szemléletváltozás dig említett peldak is bizo- ugyanis „^ akkor hozhat n3ítjí i,hanyíele SC" tényleges eredményeket, ha githetnék a megrendelő. a a7 a beruházók. az építési megbízó, a finanszírozó jo- hatóságok a kivitelezők váhagyásaval a tervezők azo- megértéséve, ^ segítőszán­kat. akik ifjan, vagy idős békával párosul, korukban hónapokra, vagy p­következő fél évtizedre irányt mutató legmagasabb fórumig hátralevő hetekben egy pillanatra sem szünetel a munka. A következő na­pokban az országos titkárság tagjai a megyékbe látogat­nak, ahol találkoznak az ott megválasztott kongresszusi küldöttekkel. Az eszmecseré­ken a kongresszus három vitaanyagához a küldöttérte­kezleteken elhangzott véle­mények, észrevételek össze­gezése mellett szót váltanak majd az országos tanácsnak az elmúlt időszak mozgalmi munkáját mérlegelő írásos jelentéséről is, tehát mind­azokról a kérdésekről, ame­lyek várhatóan a népfront helyi és országos tevékeny­ségét értékelve majd a kong­resszuson is szóba kerülnek. Ugyanezen idő-alatt tovább folytatódik a serény munka a körzetektől a megyékig a már megválasztott testüle­tekben is. Mindenütt össze­gyűjtik a lakosságnak a vá­lasztási fórumokon elhang­zott észrevételeit, bírálatait, javaslatait, és ezeket meg­küldik az illetékes állami, tanácsi szerveknek. Figye­lemmel kísérik az indítvá­nyok megvalósításának sor­sát is. Kiemelkedő teendő­ként országszerte szervezik a megyei, városi, községi tele­pülésfejlesztési tervek társa­dalmi vitáit. Maradék bástyák N' rem tudom, ki hogy van vele. de egvre többször kerülök tudathasa­dásos állapotba. És ahogyan — kö­zelebbi és távolabbi — ismerőseimet né­zem. ők is. Hogy miért? Olvasom az újságban — mindegv me­lyikben (merthogy mindegyikben) —. fel­gyorsult az ilven meg olvan iparban a termékszerkezet-váltás. Itt. ott. meg amott már elavultnak számítanak a három-négv éves gyártmányok. Ez meg amaz a vál­lalat már nem gyártja tovább három-négv­öt éves konstrukcióit, mert azok már ele­ve nem lehetnek divatosak korszerűek és kelendők. És gvártani kezdik az újabbat, a jobbat No. hál' istennek, mondja a magánéle­tében elsősorban vevőként és fogyasztó­ként egzisztáló, közösségi életében oedig termelő funkciót betöltő égvén. Látom, nemcsak "nálunk, a mi cégünknél kell folyton új és új gyártmányokkal birkóz­nunk. ígv van ez másutt is. Aztán szembe­síti az olvasottakat, no meg termelői ta­pasztalatait fogyasztói tapasztalataival, vagyis a piaci kínálattal. És itt érik a meglepetések, tudathasadásos állapotát tá­mogatva. Mert ez a kínálat fölöttébb las­san változik. Természetesen a termelő-fogyasztó égvén ..mellékesen" még állampolgár is. sok gonddal-bajial vívódó nagyobb közössé­günk öntudatos és tudatos tagja. Olvas újságot, tudja, hogy gazdaságunk mennvi nyűggel küszködik. Sőt. azzal is tisztában van. hogy nemzeti jövedelmünk belföldi felhasználása semmiképpen sem nőhet, in­kább csökkenhet, a következő időszakban. Azt is tudja, hogv ezen elsősorban a beru­házásokat keli érteni, de emellett tisztá­ban van azzal is. hogy saját fogyasztását is .szinten kell tartania", vagv még inkább valamelyest, csökkentenie kell a népgaz­daság általános helyzete, a kedvezőtlen fi­zetési mérleg következtében. Állampolgárunk — kellőképpen felvilá­gosult és közgazdasági gondolkodású egyed lévén — nem is talál ebben semmi kivet­nivalót Sőt. még az időnkénti áremelke­désekben sem. mert jól tudja, hogv a bel­ső felhasználás csökkentését elsősorban a fizetőképes kereslet csökkentése, s nem a kínálat visszafogása révén kell elérni. Legalábbis, mintha erre utaltak volna — eléggé egyértelműen — legfelső vezető tes­tületek állásfoglalásai. Szóval, rendben van. A nehéz gazdasági helyzetben vissza kell fognunk igénvein­ket. vásárlásainkat, fogyasztásunkat. Ezt többé-kevésbé mindenki beiátia. S hogy mi mindennek a végeredménye? Aligha­nem az. hogv mindenki az eddigieknél is lobban meggondolja, mire adja ki a ko­rábbiaknál ióvál kisebb mértékben képző­dő háztartási-költségvetési ..pénzfeleslegét". Vagyis azt az összeget, ami a család lét­fenntartásához szükséges alapki adások (lakás, élelem stb.) után méa megmarad. Hogv mire adia ki ruházkodásban, tartós használati cikkek beszerzésében stb. Nyil­ván a divatosra, a korszerűre, az esztéti­kailag és használati értékben igényesre. Aztán elérkezik a vásárlás. És itt kezdőd­nek a gondok. Mert az üzletek kínálatában egy-két-háromféle ízléssel találkozik. És ha az övé az ötödik-hatodik-hetedik? Nemrégiben adott néhánv snittet a tévé­híradó egv budapesti áruházról, ahol — mit ád isten — kísérletképpen színes ágy­neműket kezdtek árulni. Aztán az áruház eevik vezetője az egyik ámulatból a má­sikba esett: — Hát kérem* ezt nem gon­doltuk volna. Alig gvőzzük föltölteni a polcokat... Vagyis: mi történt? Az ipar — és ma már a legtöbb iparág — gvárt valamit (va­lamiket) az európai ízléshez és követelmé­nvekhez igazodva, esztétikumban és hasz­nálati értékben egyaránt. S mindez vagy megjelenik hazai kereskedelmünkben, vagv nem. Vagy megjelenik az egvik városban, vagv a másikban, netán a harmadikban. De hát a potenciális vevő általában nem utazhatja végig a fél országot, hogv meg­vegyen valamit, amire szüksége van. Emiatt aztán vagv megalkuszik vagv nem vásárol, csak annvit. amennyire minimá­lisan szüksége van. Pedig a cél nem első­sorban az. hogv a lehető legminimálisabb legven a fogvasztás. hanem az. hogv értel­mes mennyiségben nyújtson ió közérzetet a kapható javak, áruk mind iobb minősé­ge. mind esztétikusabb korszerűbb külle­me. iobb használati értéke révén. Csak­hogy mindez sokszor nem. vagv csak kor­látozottan jelentkezik az üzletek kínálatá­ban. Igaz a kereskedelemben és az iparban is vannak tehetetlenségek. Mert nem min­den gvár ..angyal", mert nincs mindegyik kitéve a világpiac követelménveinek, mert sok gvár egyszerűen nem tudia beszerez­ni az esztétikusabb. korszerűbb termékek­hez szükséges kiegészítő kellékeket stb. Csakhogy, ha be is szerzi, akkor sem biz­tos. hogv belföldön el is tudia adni. Mert minálunk a piacot elsősorban a kereskedői ízlés határozza meg ami nem biztos, hogv mindenben megegvezik a vásárlók vál­tozatos ízlésével. ígv azután mennyiség­ben. minőségben, karakterben egvaránt csak hozzávetőleges elképzelések élhetnek a piacról, annak igénveiről. Már szinte hallani vélem a megszokott ellenérveket: ..Az ördögöt ebbe az újság­íróba! Ebben a nehéz gazdasági helyzet­ben méft úi igényeket akar ébreszteni, amikor amúgv is képtelenség eleget tenni a megnövekedett várakozásoknak. Hát hol él ez az ember?" Nos. lehet, hogv bolondéria a részemről, meg az ország vezető testületei részéről is. amikor azt hiszem (hiszik), hogv a iobb. a korszerűbb az esztétikailag és használati értékét tekintve igényesebb termékek iránti igénvek nem annyira terhet, inkább könnyebbséget szerezhetnek gazdaságunk számára. Könnyebbséget, mert iobb piaci egvensúlv alakulhatna ki. mert vásárlá­sainkban a mennyiség helvett inkább elő­térbe kerülhetne a minőségi szempont ami anyagot és energiát egvaránt megta­karíthatna a népgazdaság számára. De ehhez a kínálatban — az adott mennyiség­ben — bátrabban kellene érvényesíteni az ioar innovációs készségét (és kényszerét). Mert az ipart a külföldi piacok többnyire úgv is kényszerítik a megúiulásra. S mind­ez a belföldi kínálatban, úi színekkel, ko­moly alternatívát jelenthetne gyomrunk étellel-itallal történő napi túltöltésével szemben. (S ha nem csalódom, az élelmi­szer egvre keményebb exportcikké válik. "o-zgékonv. átalakuló világban élünk. Életformák. ízlések sokfélesége él egymás mellett. Tudom, a legegy­szerűbb a középszerhez, valami képzelet­beli átlaghoz tartani magunkat az élé*­formák és ízlések sokféleségének szolgála* ta helvett. S még egyszerűbb, ha az elté­réseket még csak nem is toleráliuk. inkább leintjük megtagadtuk, vagv nem veszünk tudomást róluk. Pedig korunk a sokféle­ség kora. s termelői-eladói iövőnk. a vi­lág- s a hazai piacon a sokféleség respek­tálásán múlik. Akkor hát fogvasztói jele­nünkben és lövőnkben sem lehet kárhoz­tatnunk a sokféleség iránti igénvt. terme­lői-eladói kényelmünk maradék bástyáit őrizgetve. Szávay István M Újításért negyedmillió lorln* A bólyi kombinát harminc* rítórendszert alkotott a bólyi éves fennállása óta most fi- vetőmagüzem — az ország zették ki a legmagasabb dí- legnagyobb vetőmagfeldolgo. jat egyetlen újításért: több zó üzeme — számára. Ez mint negyedmillió forintot. A lényegesen hatékonyabban működik, kevesebb energ-.at Korszerűbb elosztók tizenhárom tagú, mérnökök­fogyaszt és segítségével jobb bői és szakmukásokból álló minőségű vetőmagot újító közösség újszerű szá- előállítani. lehet Százezrek utaznak a metrón Elkészült a budapesti met­ró korábbi utasszámlálásá­nak összegzése. Az észak— déli szakaszon, az öt új ál­lomás megnyitásával 184 ezerről 318 ezerre nőtt a na­pi utazáskezdések száma. Az észak—déli szakaszon — a Nagyvárad téri állomás ki­vételével — mindenütt több az utazáskezdés. Ezen a vo­nalon a legforgalmasabb a Deák téri állomás, míg a legkevesebb utas a Pöttyös utcánál száll fel, illetve le. A keleti—nyugati vonalon a legnagyobb növekedés a Deák téren tapasztalható, de emelkedett a Batthyány tér és a Fehér út forgalma is. Az Astóriánál viszont visz­szaesést tapasztaltak. A leg­több utas most is a Fehér úton száll fel vagy le, a leg­kevesebb a Pillangó utcai állomáson. A kelet—nyugati vonalon a reggeli csúcsban 74,19 százalékos, a délutáni csúcsban pedig 67,18 száza­lék a helykihasználás: ugyanez a két adat az "szak —déli vonalon: 73,53. ll'ztve 55,38 százalék. A korábbinál korszerűbb, fokozott élet- és vagyonbiz­tonságot nyújtó, az eddigiek­nél gazdaságosabban készít­hető műanyagházú villamos elosztóberendezések gyártá­sát kezdték meg az EVIG villamoskészülék gyárában. A kettős szigetelésű, önkioltó műanyag tokba szerelt elosz­tórendszer kiválóan haszno­sítható a könnyűszerkezetes épületek villamos hálózatá­nak kialakításánál, ahol — a többi között a fémvázak miatt — a biztonsági előírá­sok szigorúbb követelménye­ket támasztanak. Az idén mintegy 50 ezer villamos elosztót készítenek. * t

Next

/
Oldalképek
Tartalom