Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

tyUlCo VILAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i| M S Z M OS 1 B i 1 Z 71. évfolyam 22. szám 1981. január 27., kedd Ara: 1,40 forint A munkásszolidaritás jegyében Nemzetközi kapcsolataink a magyar szakszervezetek elnökségének napirendjén A magyar szakszervezetek — a feszültebbé vált nemzet­közi légkör, az enyhülés fo­lyama iát veszélyeztető irány­zatok felerősödése ellenére — « munkásszolidaritás szelle­mében 1980-ban tovább épí­tették és erősítették kapcso­lataikat a külföldi munkás­sággal — állapította meg hét­fői, tegnapi ülésén a SZOT elnöksége, amely a szakszer­vezetek nemzetközi tevékeny­ségével foglalkozott Az elnökség rámutatott, hogy a háborús veszély elhá­rításának, a béke megőrzésé­nek ügye. az enyhülés ered­ményeinek megőrzése vala­mennyi szakszervezeti szerv munkájának előterébe került. Egészében véve a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenysége eredményes volt Együttműködésük a szo­cialista országok testvérszer­vezeteivel tartalmasabbá, •okrétűbbé vált A fejlődő országokban is fokozódott az érdeklődés a magyar szakszervezetek mun­kája iránt. Számos küldött­ség érkezett ezekből az álla­mokból tanulmányútra. A szolidaritási bélyegakció adta anyagi lehetőséget eredmé­nyesen használták fel a fej­lődő világ szakszervezeteinek támogatására. Az európai fejlett tőkés or­szágok szakszervezeti vezetői — felismerve a realitásokat és az egyetemes munkásérde­keket — partnereink abban, hogy az utóbbi két évtized­ben elért együttműködés eredményeit megőrizzük, a párbeszédet folytassuk. Foly­tatódtak a legfelsőbb szintű konzultációk a francia CGT­vel. az olasz szakszervezetek­kel, az NSZK-beli DG B-vel, a holland FNV-vel, a norvég LO-vaL a Svájci Szakszerve­zeti Szövetséggel, a Munka Világszövetségével, az Északi Szakszervezeti Tanáccsal. Létrejött a első hivatalos esz­mecsere az amerikai AFL— CIO Szakszervezeti Szövetség képviselőivel, ennek kereté­ben amerikai szakszervezeti küldöttség látogatott hazánk­ba. A magyar szakszervezetek tevékenyen részt vettek a Belgrádban megtartott szak­szervezeti fejlődés világ­konferencia előkészítésében és munkájában, s több olyan nemzetközi szakszervezeti ta­lálkozó előkészítésében, amelyre 1981-ben kerül sor. A magyar szakszervezetek képviselői felelős tisztségeket töltenek be a Szakszervezeti Világszövetségben és a hozza tartozó szakmai, nemzetközi szövetségekben, ahol munká­juk elismerést vált ki. A ma­gyar szakszerveeteknek to­vábbra is alapvető célja, hogv elősegítsék a különböző irányzatú szakszervezetek két- és többoldalú együtt­működését, még eredménye­Szovjet gáztermelés Több milliárd köbméter. Szovjetunióban kitermelt földgázt szállít a testvéri szocialista országokba a Szövet­ség gázvezeték. Ez a KGST-tagországok integrációs törek­véseinek jegvében megvalósult obiektum igen rövid idő alatt készült el. A 2 ezer 700 kilométer hosszú vezeték épí­tésében. amely az Ural déli részétől a Szovjetunió nvugati határáig húzódik, a szovjet munkásokkal egvütt dolgoztak a bolgár, magyar. NDK-beli. lengve] és csehszlovák mun­kások. Az orenburgi gázlelőhelv kiaknázásában részt vett Románia is. A Szovjetunió gázkitermelő ipara a tizedik ötéves terv­ben jelentős sikereket ért el. Az 1976—1980-as népgazda­sági terv szerint 1980-ig a gáztermelést 400—435 milliárd köbméterre kellett növelni. A Szovjetunió már 1979-ben el­érte az évi 406,6 milliárdos gáztermelést. Magyar -csehszlovák vízügyi tárgyalások Tavaly a gázlók vonalában több mint 400 ezer köbméter sódert kotortak — emeltek ki a folyóból és mintegy 50 ezer tonna követ építettek be a partvédelmi művekbe a két ország vízügyi vállalatai. A folyamszabályozási mun­kák a szigetközi és a csalló­közi oldalon is folytatódnak. A magyar oldalon például Rajka és Ásványráró között 36 kilométer hosszúságban befejeződik az egységes part­szakasz kiépítése. Az ötnapos ülésszakon meg­állapodnak a meder kotrásá­nak további ütemezésében. (MTI) Hétfőn, tegnap magyar— csehszlovák vízügyi tárgyalá­sok kezdődtek Győrött az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság székházában. A tárgyalások témája egyebek között a 200 kilométer hosz­szú közös Duna-szakasz sza­bályozása. Szigetköznél és Csallóköz­nél már évek óta összehan­golt tervek alapján dolgoznak a Duna-ágak -rendezésén, a partbiztci6Ításon. A munkák azt a célt szolgálják, hogy a víz mozgása meggyorsuljon, és kevesebb hordalék rakód­jon le a mederben. sebbé tegyék a szocialista or­szágok szakszervezeteivel a két- és többoldalú kapcsola­tokat. Tevékenyen munkál­kodnak az ez év novemberé­re meghirdetett IV. európai szakszervezeti konferencia si­kere érdekében. A magyar szakszervezetek továbbra is fontos feladatnak tartjak az enyhülés eredmé­nyeinek védelmét, a közös akciókat mindazokkal a szak­szervezeti központokkal, ame­lyek készek fellépni a fegy­verkezési hajsza ellen. Előse­gítik a leszerelés gazdasági, és társadalmi összefüggései­vel foglalkozó világkonferen­cia összehívását. Közremű­ködnek abhan, hogy az SZVSZ és a Szakmai Nem­zetközi Szövetségek munkája még eredményesebb legyen. Az elnökség ezután megvi­tatta és elfogadta a SZOT ve­zető szerveinek idei, illetve első félévi munkatervét, va­lamint a szakszervezetek és a SZOT 1981. évi költségveté­sét. (MTI) Jemeni küldöttség hazánkban Abdel Ghani Abdul Káder, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság párt­és állami küldöttsége. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Veress Péter, az MSZMP KB tagja, külkereskedelmi miniszter, Nagy Gábor, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes ve­zetője és Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes. Ott volt Salem Fares, a JNDK berlini nagykövetségének ha­zánkban is akkreditált ideig­lenes ügyvivője, aki Buda­pesten csatlakozott a küldött­séghez. Délután a Külkereskedelmi Minisztériumban megkezdőd tek a magyar—jemeni gazda sági targyalások. A magyar tárgyaló delegációt Vetess Péter, a jemeni tárgyalóde­legációt Abdel Ghani Abdul Káder vezeti. A felek áttekintették a két ország gazdasági kap­csolatainak alakulását, és azt kölcsönösen kedvezőnek ítél­ték meg Az eszmecserében megvizsgálták a továbbfej­lesztés lehetőségeit. Jégtörők — pihenőben Tavaszra készül a vízügy AZ ATIV1ZIG tápéi telepén javítják a szivattyúkat A főcímben említett jég­törőkhöz a hideg, fagyos na­pokra gondolva a „készen­lét" illett volna, hiszen az egyre sűrűbben partnak, hid­pillérnek üveghangon kocca­nó, több hullámban érkező jégtáblák, torlódott jéglapok láttán riasztóbb híreket is várhat a Tisza-partján sétá­Kübekhaaíi tervek • • Összefogás, közös ügyért Nem mindegy, mire költi egy községi tanács vezetősé­ge azt a kevés pénzt, ami fölött rendelkezik. Állandó mérlegelést kíván minden, mégoly aprónak és jelenték­telennek tűnő döntés: mi az, amit meg lehet csinálni tár­sadalmi munkával, a hely­beliek összefogásával? Mi az, amit. ha jó pillanatban kez­denek. meg lehet valósítani? Milyen létesítményről kell lemondani, mert végképp meghaladja lehetőségeiket? S amit el kell halasztani, holott szükséges lenne: ho­gyan lehet türelmesen, ért­hetően megmagyarázni a la­kosságnak,hogy erre bizony nem futja? Mi kell például a járda­építéshez? Járdalap. Ezt per­sze ki kell fizetni. A ho­mokhordás. a járdalapok le­rakása viszont már olyan munka, amit a falubeliek is el tudnak végezni, ha van, aki megszervezi munkáju­kat. Így csinálják Kübekhá­zán is. A kőlapokat még az ősszel kihordták két utcába, a homokhordás, és maga a járdaépítés tavasszal kezdő­dik. A kübekházi sár alatto­mos. Eső után pedig minde­nütt sár van. Az iskola ud­varán is. A gyerekek vi­szont őszi esők után. v^gy hóolvadáskor is szeretnének kimenni az udvarra. A ta­valy átadott szép ú;i iskola udvarát járdalapokkal fog­iák kirakni. Segítenek szü­lők, gyerekek, amit tudnak. A Szegedi Állami Gazdaság emberei megígérték, tolóla­pos gépükkel elegyengetik a talajt, hogy a szülői munka­közösség. a Hazafias Nép­front helyi bizottsága és a tanácstagok által szervezett társadalmi munkások azon­nal rakhassák a járdalapo­kat, amint kinyilik az idő. A megyei tanács támoga­tásával épül két célcsoportos szolgálati lakás. Tavaszra ezek is tető alá kerülnek. Új iskolaigazgatót várnak a köz­ségbe, s a tanácstitkár, dr. Szegi Zoltán is eléri a nyug­díjkorhatárt másfél év múl­va. Utódja — az eddigiek szerint — nem a faluból ke­rül majd ki, az eljövendő tanácstitkárnak kell majd szolgálati lakás. Kanyargós, keskeny műút vezet Szíjreg felöl Kübekhá­zára. Szekereknek készült, rég kinőtte a forgalom. Ha két teherautó szembetalálko­zik. nehezen férnek el egy­más mellett. Mély árok van az út mellett, többen csúsz­tak már bele személykocsi­val, amikor síkos volt az út. Az utat a KPM kezeli. Azt tervezik, hogy felújítják a hatodik ötéves terv során. Az útépítéssel együtt a fő­téren megépül a pormentes útszakasz az óvoda és az iskola előtt, sót az egyik tá­volabb eső vegyesboltot is szilárd úton közelíthetik meg az áruszállító kocsik a nem túl távoli jövőben. A műút felújításától so­kat várnak Kübekházán. Ki­esett eddig a falu a Szeged környéki agglomeráció fris­sebb vérkeringéséből. Arra számítanak a tanács vezetői, ha a város peremén elfogy­nak a beépíthető telkek, egy­re messzebb hatol Szeged vonzása: Kübekházán van bőven telek, nem túl drágán. Ha ió lesz az út. gyorsan el lehet innen érni a váro6t. talan fölfedezik a betelepül­ni szándékozók. Nincs kör­nyezetszennyező gyár, egész­séges környezet veszi körül a kübekieket. A környezet védelmére máris sok gondot fordítanak. Szép. tágas, kisvárosias a főtér: tervezik, hogy még több fát ültetnek, korszerú játszóteret létesítenek a köz­pontban. A falu első épüle­te az állatfelvásárló telep. Nagyon közel van az úthoz: ha a felhajtórámpához to­lat egy nagyobb teherautó, a vezetőfülkét kerülgetniük kell az autóknak. A termelő­szövetkezet, a tanács és a húsipari vállalat közös érde­ke, hogy korszerűsítsék a felvásárlót, s elköltöztessék tágasabb, kevésbé szembe­tűnő helyre. A decemberi tanácsülésen fogadták el a község tiszta­ságának fenntartásáról szó­ló tanácsrendeletet. Kijelöl­ték a házi szemét telephelyét. Az iskolásokkal, és a MÉH­hel közösen hasznos hulla­dékgyűjtő hetet rendeznek majd a tavasszal. Megtiltot­ták. hogy a község területén az utcákon, tereken legeltes­sék az állatokat. Engedély­hez kötötték a közterület­foglalást, építőanyagok lera­kását az utcán. A tanácsi vezetők döntik eL hová kell kihordani a bontási törmelé­ket Igyekeznek esztétikus környezetet teremteni. Ehhez — ha szükséges — a hely­színi bírságolás eszközét is igénybe veszik. Nem a taná­csi bevételek növelésére, ha­nem a tervük, az egészsé­ges környezet megteremté­se érdekében. T. L ló járókelő. Az igazsag vi­szont az, hogy jégtörők ugyan vannak, kettő is ren­delkezésére áll az Alsótisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság­nak, az előrejelzések szerint azdhban semmi szükség nem lesz rájuk. Nem fagy be a Tisza. Mint dr. Vágás István, az ATIVIZIG főmérnöke el­mondta, itt, a folyó alsó sza­kaszán több mint 30 éve nem volt számottevő prob­léma, amelyet a jégpáncél okozott volna. A háború után. 1946 telén kiéiétkezett egy dugó, amikor a volt vasi­úti híd roncsain fennakadt a jég, s az így keletkezett tór­laszt robbantással kellett el­távolítani. öt év óta vízlépcső üze­mel Törökbecsén. A duzzasz­tómű építménye sem jelenti azt, hogy az eredeti áram­lási viszonyai úgy változtak volna meg a folyónak, hogy az eljegesedés veszélye fe­nyegetne. Jégveszély tehát nincs — munka azért így is van. A vizügy dolgozói a téli napokon a tavaszra készü­lődnek. Ahogyan a mezőgaz­daságban az ekék „kifagytak a földből", ugyanúgy a víz­ügyi beruházásokon dolgozó földmunkagépek leálltak. A Maty-éri tárőzó építését vég­zők ilyenkor' fenntartási, karbantartási elfoglaltságo­kat találtak. A gépüzemben pedig a tavaszi—nyári bel­vízvédekezéshez szükséges berendezéseket javítják, hi­szen, ha az országot és; a Tisza vízgyűjtő területét bo­rító hótakaró elolvad, lesz dolguk a vízügyeseknek. A tavaszi felkészüléshez tartozik, hogy a partvéde­lemhez rendkívül nagy se­gítséget nyújtó rőzsét télen gyűjtik a partmenti galéria­erdő fáinak gallyazásával, metszésével. A szélokozta hullámok a magas vízállás­nál „elhabolással" veszélyez­tetik az árvédelmi töltést, s ez ellen készítenek a veszé­lyesebb időszakban rőzse­poktócot, „rőzsekolbászt", amelyet leterítve megtörik a víz erejét. Addig persze még sok viz lefolyik a Tiszán — most épp jégtáblákkal a hátán. Ha kitavaszodik, a vízszint emelkedni kezd, árvízvédel­mi bejárást tartanak a part mentén, a védmüvek ellen­őrzésére. 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom