Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

4 Szombat, 1981. január 24. postaláda avagy megszűnt a meó. min- apróságnak tűnő. ám füstöldenesetre jó lenne, ha na- gésre bőven okot adó — gyobb figyelmet fordítanának bosszúságoktól" — Teimel a minőségre. És megkímél- György. Fésű utca! olvasónk nék a vásárlót az aránylag csípős soraiból idéztünk. társszerzőnk az olvasó Téli gondolatok Rovatunk címére e héten is bőségesen érkeztek levelek. Különböző korúak, más-más indíttatással fogtak tollat. Legfiatalabb levélíróink még iskolások, tizennégy éve-, sek. legidősebb társszerzőnk — mint soraiból kiderül — nyolcvanadik életévét tapossa. Vanank viszont, akikről semmit sem tudunk, mert nevüket, címüket titokban tartják. Kiderül ugyan, hogy mi miatt háborognak, de személyes panaszukat általánosítva, ködösítve fogalmazzák meg. Ezek után Igazán furcsa; mégis hatásos, konkrét intézkedésre várnak. Örvendetes viszont, hogy mind többen akadnak. akik közős gondjaink-bajaink megoldására buzdítanak. Mostani összeállításunkban szó lesz igy egyebek között a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos tudnivalókról, a síkos, téli ntak okozta bosszúságokról. Korábbi összeállításunk néhány észrevételére az Illetékesek válaszolnak. A lakosság, főként az idősek szeretnék. ha hóssés után úgy közlekedhetnének, hogy nem kényszerülnek bokáig a latyakban gázolni, csúszkálni. A síkos járda balesetveszélyes. a lucskos hólé tönkre teszi a lábbeliket. Jó lenne hát, ha az Ingatlankezelő Vállalat, a városgazdálkodási vállalat és a közilletek gondoskodnának a járdák takarításáról. Az előírások szerint a házfelügyelőknek, a tömbházgondnokoknak kötelességük lenne az épületek előtti járdákat letakarítani. azokról a havat elsöpörni. lapátolni. Ennek ellenére sok helyütt tapasztalható: egy-egy útszakaszon, mintha „senki földje" lenne — senki nem gondoskodik a takarításról. (Így van ez például a Tisza Lajos utca 14. számú ház előtt — tájékoztatnak a környék lakói.) Jó volna, ha e gondok orvoslására több figyelmet szentelnének az illetékesek. — Kondclla Pál, Olajos utcai levélírónk sorait foglaltuk össze. Olvasónk egy másk témával is foglalkozik levelében. Arra kíváncsi, mi lesz a régi Hungária sorsa? Mivel az ügyben még nem született döntés, a kérdésre válaszolni nem tudunk. Olvasónk Javaslatát — miszerint legyen az épület az albérleti díjakkal megterhelt fiatalok átmeneti otthona — az illetékesek figyelmébe ajánljuk. Úttörők üzenete Inkognitóban A Komócsin Zoltán tér 10. Szám alatti ház egyik lakójátéi lakonikus rövidséggel fogalmazott felszólítást kaptunk: „Minden kommentár nélkül kcrem. szíveskedjenek egy riporterüket kiküldeni házunk udvarának és lépcsőházának megtekintésére. A mondandókat a látottakhoz bármelyik lakótól megtudhatják." Eddig a levél, melyet írója utóirattal zár, kérve, nevét ne hozzuk nyilvánosságra. Ez utóbbi kérésének eleget ts teszünk, az előzőt viszont nem teljesítjük. A tisztességes játék minimuma szerintünk. hogy a panaszos vállalja fel sirámait, s az őt bántó bosszúság feloldásából ne vonja ki magát. Mondván: járjanak utána, intézzék el helyette mások. Meglehetősen kényelmes álláspont. de nem célravezető, ezért népszerűsíteni sem szeretnénk. Név és cím nélkül reagál egyik, a Postaládában megjelent Írásunkra a kéményseprők. azaz a városgazdálkodási vállalat munkáján méltatlankodó olvasónk. Bizonyítva: „12 éve lakom az egyik házban, de ott még kéményseprőt senki nem látott ... Miért veszik fel mégis a kéményseprésért járó pénzt?" — kérdezi. A semmiért vasalják be a forintokat — érvel a továbbiakban. Ha ez tényleg így van, az valóban felháborító. De mert — tekintettel olvasónk inkognitójára — a panasznak utánajárni nincs módunkban, sorait, ne vegye sértésnek, fönntartással fogadjuk. Azt pedig, hogy „abból csak kellemetlenség származik, ha az ember megmondja az igazat", tapasztalataink birtokában határozottan cáfoljuk. Az efféle fölösleges aggodalmaskodás kerékkötője minden jobbító szándéknak, s mellesleg — érthetetlen is. Jogos észrevétele előterjesztéséért még senkit sem Ítéltek fővesztésre. leien esetben annyi következménye lehetne a dolognak. hogv az illetékes vállalat kivizsgálná a panaszt. De erre, a lakcím ismerete nélkül most aligha szánja el magát.., „Kedves szerkesztő bácsi! Kérjük, szíveskedjen írásunkat közölni, hogy minél több pajtás vállaljon a mienkéhez hasonló feladatot. Mi most, a -Tettekkel nyakkendőnk becsületéért" mozgalomban sok ilyen munkát vállalunk" — e kéréssel fordult hozzánk két szegedi úttörő, a nyolcadikos Surungi Emőke és Kopasz Helén. A címzett ugyan nem a rovat soros szerkesztője, ám a kívánságnak készséggel teszünk eleget. íme: „Szegeden, a Kossuth Lajos sugárút 19. sz. házának egyik lakásába becsöngettünk. Fehér hajú, mosolygós arcú. idős néni nyitott aitót. Személyesen még nem ismertük őt, csak anynyit, tudtunk, hogy Pásztor Mária néninek hívják és egvedül él. A bemutatkozás után kedvesen betessékelt bennünket nagyon örült nekünk. Elmondta hogy van segítsége, nagyon kedves emberek. Ebédet főznek, felhozzák az úiuágot. kitakarítanak és befűtik Mária néni lakását. így csak beszélgetni maradtunk ott. Elmondta, hogy 60 évi munka után vonult nyugdíjba. Dolgozott a tanárképző főiskolán, főhadnagyként a rendőrségen, majd adminisztratív munkát végzett. Szerette munkáját és nagyon fájt. hogy ott kellett hagynia. Több éven át énekkarban énekelt, az ottani jó közösséghez szép emlékei fűződnek. Verset szavalt nekünk. kézimunkákat, okleveleket mutatott. Iskolai munkánk és terveink felől érdeklődött. Segító szándékunkból annyi valósult meg, hogv elmosogattunk. De ennél több Mária néni számára. hogy felvidítottuk és megígértük. hogy máskor is elmegyünk hozzá." A kézcsók története Múlt heti „Kisfilmek a nagyvilágból" című műsorában csodálatosan szép képekben mutatta be a televízió a Niagara-vízesést. A képieket nézve jutott eszembe az a rendkívül kínos helyzet, amelybe kanadai látogatásom idején, Niagara Falls városkában keveredtem. Egy olasz származású idősebb hölgynek mutattak be, amikor hazai szokás szerint, kezet csókoltam. Legnagyobb megdöbbenésemre a hölgy viszonozni akarta a kézcsókot. Mint később kiderült, azért, mert arra gondolt, hogy ez egy különlegesen udvarias köszöntési mód. amelyet illik viszonozni. Visszaemlékezve a történetre, megkíséreltem a kézcsóknak, mint üdvözlési szokásnak eredetét megtalálni. Megszokottá vált búcsúzáskor. hogy a hölgyeknek azt mondjuk: kezét csókolom. Ma azonban már egyre ritkábban fordul elő, hogy a szót tett is követi. Sőt. Elmarad a kéz is. egyszerűen csókolommal köszönünk el. Kultúrtörténészek véleménye szerint ezzel a köszönésformulával ma már csak Ausztriában és Magyarországon találkozunk. A „kezét csókolom" üdvözlés nálunk Mária Terézia uralkodása alatt terjedt el. II. József, a „kalapos király" rendeletet adott ki, amelyben törli az udvari szertartások közül a térdreomlással kísért kézcsókot. A XVI. és XVII. század magyarjainak írásaiban bukkan fel először a „kezét csókolom" kifejezés. A következő formákban: „Ezzel csókolom a Nagy Asszony kezét fiúi engedelmességgel ; A nagyságos asszonynak kezeit alázatosan csókolom"; vagy: „Méltóságos kezei tsokolásai között. állandóan maradok ...". illetve: „Kedves édes társom. veled együtt az Tekintetes asszonynak Űri kezeit csókolja..." A költő Zrínyi Miklós követének 1653-ban II. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez írott leveléből való ez a köszöntés: „Az én kegyelmes uram Zrínyi Miklós, nagyságod alázatos szolgája, küldött engem nagyságodhoz. hogy az nagyságod fejedelmi kezét őnagysága képében alázatosan megcsókoljam." Kertész Manó szerint — aki az udvarias magyar beszéd történetével foglalkozott. és akinek fenti munJtáiából mindezeket az adatokat megtudtam — a kézcsők eredetét Spanyolországba vezeti vissza. A spanyol udvari etikett egyik jelentős eleme volt a kézcsók. Ném is olyan régen, a főrangú hölgy csak kesztyűs kezét nyújtotta, és azt csak mélyen lehajolva volt szabad gyengéden megszorítani. A török szultán ellenben csak nyújtotta' a kezét, de azt megfogni nem volt szabad. ' A páoa gyűrűjét nyúitia csókra. kezét ugyancsak nem illik megfogni. Vannak országok — és ide tartozik Kanada is —. ahol a kézcsók nevetséges, bizalmaskodó, vagy egyenesen sértő. Zavarba elti a kézcsók az anpoi. az ázsiai és az afrikai hölgyeket. A kézcsókrak már illemtana is van. E szerint általában nem ülik kezet csókolni munkahelyen, utcán, közlekedési iárművön, és fiatal lányoknak SeregéTvl György Szeged Babérkoszorús társszerzőnk Füstölgő dobányos „Ha valamit vásárolunk, azt általában meg szoktuk nézni. Ehhez a fogyasztónak — a játékszabályok értelmében — joga van. Nem igy a -zsákbamacska"-áruknál. Mert ugyebár valószínűleg nem őrülnének az eladók, sót kifejezetten tiltakoznának, ha a vásárló fizetés előtt kiürítené a cigarettás dobozt, mondjuk, a pénztáros előtt Hogy mindez eszembe jutott, annak az az oka. hogy 30 éve dohányzom. De ilyen rossz minőségű sima Symphoniát meg soha nem adott a Magyar Dohányipar a kereskeiwlemnek. Csak újabban, mióta a cigaretta árát* is módosították. Egyszerre 10—20 csomaggal szoktam vásárolni. Tapasztalatom, hogy 4—10 szál cigarettában a szabványos mennyiségnél jóval kevesebb a dohány. Nem tudom: az adagológépek rosszak a dohánygyárakban. Szente Imre szegedi olvasónk levelét felbontva jutottunk arra az elhatározásra: a különös jószándékról tanúskodó sorok, az avatott tollal kerekített gondolatok szerzőinek alkalmanként odaítéljük a Postaláda sebtiben alapított, képzeletbeli babérkoszorú ját. Elsőként Szente Imrének nyújtjuk át — tisztelettel, s nem reslelljük bevallani, némi meghatódottsággal. Miként az ilyenkor illik, indokoljuk is a döntést. Tehát: táiw<zerzönk. aki kisebb-nagyobb megszakításokkal, rendszeresen küldözgeti leveleit rovatunknak, vette a fáradságot, hogv megírja: a Liget-fürdőben épülő kör alakú medence kupolájáról hiányzik a hófogó. Emiatt a hóval teli esőcsatornák meggörbültek, félő, hogy leszakadnak. A csatornák állapotát levélírónk rajzzal is illusztrálja. kérve, észrevételéről értesítsük az illetékeseket. Mert — mint olvasónk írja — a megrongálódott csatornák pótlása nyilván nem filléres munka lesz. Eddig a levél, amiről tájékoztat. akár apróságnak is nevezhető. Az emberek többségének eszébe sem jutna hogy emiatt tollat ragadjon. A mindennapi lőtás-futás, személyes gondok közepette olykor a nagyobb ügyekre sincs szemünk. Nem így Szente Imrének, aki magánügyben. személyes problémával még soha nem keresett meg bennünket. Annál gyakrabban — mások érdekében. Válaszol az illetékes Olvasóink leveleinek vissza-visszatérő témála a nagyszínház sorsa. Érthetően aggódnak lövőiéért, minthogy az arra sétálók nem sok nyomát találják, egy idő óta. a tevékeny munkának. Hasonmód aggódnak — netán még érthetőbben, hiszen saját otthonukról van szó — a színház művészei. Akik közül a kitűnő tenorista, Réti Csaba egyenesen a vers formai eszközeihez folyamodott fohászképpen, az alábbiakban tapasztalhatóan : \\ Nagyszínház Kitört ablakok, átázott rom. lassan sorvadó-rogevanó széo ház. Aida. Otelló — mily szép emlék: mikor lesz újra Nemzeti Színház Jajjgat az éoület. omlik a fal gyors rohammunka romboló láz Kitört ablakok... csönd... néma csönd — évekig. Görnyedtea árván nyög a színház A háború tüzét szilárdan Alltad, de megtört a bontók ostroma. A munkát túl gyorsan kezdték ém bevégzi az idő vasfoga. Énekeltem falaid közt én Is. Emlékül elvittem eev darab követ s hogv naponta nézlek, látom segélyért nyúltod gvengülő kezed Hol — MŰVÉSZET — szent ragályod — elkapott bíztam, úi falak közt ott ér maid véget. Am az idő taposómalma lassan — de halad — s a remény mely áltatott többé nem éltet. „A Szeged, Felsőváros, Kereszttöltés utca 15. számú lakóépület fűtési hiányosságaira vonatkozó, osztályunkhoz küldött levélben foglaltakat megvizsgáltuk és az alábbi választ adjuk" — írja a Szeged városi tanács vb építést és közlekedési osztályának, vezetője. „Az 1980— 81. évi fűtési idény indulása után, a megfelelő felkészülés ellenére, a íűtési rendszerekben néhárfy esetben előre nem látható műszaki hiba keletkezett, ami az átlagosnál hidegebb időjárás miatt egyes épületekben -aláfűtést" okozott, még a kisebb jellegű használati melegvízszolgáltatási korlátozás mellett is. A távhőszolgáltató a hibák észlelésekor, illetve a folyamatos ellenőrző mérések. valamint a lakossági bejelentések alap ián azonnal intézkedett a meghibásodások elhárítására. Az érdekelt vállalatok, a DÉLÉP, a Ganz-MÁVAG segítségével. Az esetenként jelentkező speciális anyag- és munkaigényes hibák elhárítása általában egy-két napot vett igénybe. Az ebből következő fűtési hiányosság azonban tömegesen nem érintette a fogyasztókat. A vállalat vezetője. méltányolva az érintett fogyasztók panaszát, az azonnali műszaki intézkedés mellett — engedményt adott a fűtési díjból az indokolt időtartamra, s ezt a következő hónap fűtési számlájából érvényesíti. Meg kiváníuk említeni, hogy a vállalat már korábban megszervezte a rendszeres ellenőrző méréseket. Naponta értékeli azokat. a hibák feltárása és azok mielőbbi megszüntetése érdekében. Emellett egy önálló lakossági hibafelmérd és -elhárító csoport foglalkozik a lakossági bejelentésekkel. A helyszíni ellenőrzés során az építési osztály képviselője utasította a szolgáltatót arra, hogv a hibák mielőbbi elhárítása mellett figyelmesebben foglalkozzék a fogyasztókkal és folyamatosan növelie a szolgáltatás színvonalát." A November 7. Művelődési Ház igazgatója írja: „A Postaládában január 9-én H. I. monogrammal közölt levélre a következőt válaszolhatom. A székek állapota valóban siralmas a November 7. Művelődési Házban. Ha raitunk múlna, már rég kicseréltük volna mindet. A jószándék meg is volt bennünk: még 1979 júliusában megrendeltünk 250 darab Tamara típusú széket a gyulai bútorgyártól. ám a gvár csak 1981. I. negyedévére igazolta vlszsza megrendelésünket. Szerencsére most már -időben" vaRyunk; valószínű, hogy egy-két héten belül megoldódik az ülőhelyek kérdése." Fazekas Pálné rovatunkban megjelent észrevételére a Volán 10. sz. Vállalat személyforgalmi üzemigazgatója válaszolt: „Köztudott Szeged lakossága körében, hogy Tarján városrész utazási igényeinek kiszolgálását kiemelten kezeljük. Éppen ezért olyan menetrend készült, melyben csúcsidőben 5, csúcsidőn kívül 10 percenként közlekedünk a 10-es vonalon. Természetesen ilyen követési idók mellett is tapasztalható zsúfoltság, azonban a járatok további sűrítésére jelenleg nincs lehetőségünk. Előfordul továbbá az is. hogy az autóbuszok meghibásodása esetén kimarad egy járat, azonban a 10 perces követési időt ennek ellenére biztosítjuk. (Sok esetben másik vonal rovására is.) Azt a tényt, hogy az autóbuszokon lökdösődés, tolakodás van, nem vitatjuk, salnos azonban ennek előidézői maguk az utasok. A jegykiadó automaták működését folyamatosan figyeljük. Külön brigádunk van a meghibásodott gépek javítására; szükség eseten cserélésére. Nem ertjük az olvaso ilyen iranyu problémáját, hiszen a cikkben ugy szerepel, hogy e levélírónak -buszbérlete van a 10-es járatra"." Holnapi tej — tegnapi kenyér ct mű cikkünkre a Csongrád megyei Tejipari Vállalat szegedi üzeméből kaptunk választ. „Kocsis Zoltán (Szóreg. Üj világ u. 15.) levelében kifogásolja. hogy nem tudja megállapítani a tejről és a kakaóról, hogy az mai. vagy tegnapi, mert. például 5-i dátummal 4-én vásárolt kakaót. Tájékoztatjuk az olvasót, hogy a tejre és a tejtermékekre — az élelmiszertörvény szerint —r nem azt írjuk rá hogy'mely napi, hanem hogy meddig fogyaszttható. A tejes és kakaós tasakon levő szöveg utal is erre. de ez nyilván elkerülte olvasójuk figyelmét. A tasakon a következő felirat található: „0 és 10 °C között tárolva fogvnsztható: Összeállította: Ladányi Zsuzsa II A CSOMEPSZOV szolgáltató részlege a lakosság részére szabad kapacitással rendelkezik az alábbi szakmákban: — villanyszerelő, — víz-, gáz-, központifűtés-szerelő. — festő és tapétázó, — hideg- és melegburkoló, — kőműves, — asztalos szakmákban. Gyors, pontos, minőségi munkánkért garanciát vállalunk. A megrendeléseket Szeged. József A. sgt. 24. sz. alatt kérjük leadni. Telefon: 16-565.