Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám

Kedd, 1981, január 20. Nyerőben Az elmúlt hét televíziós eseményei: két filmsorozat befejeződött, új játékok sorozata kezdődött, a Vasárnap délelőttöt áttették délutánra és csütörtökre került Végre egy tévéjáték. Ha akarj ok. az ú jdonságok közé Számítjuk: A Hét új főszerkesztőt nyert. Hajdú János személyében. Azért mondom, hogy nyerf, mert bízom benne, hogy a sokak kedvelt vasárnap esti műsora visszanyeri a régi formáját. azaz ezentúl legalább olyan érdekes lesz, mint Polgár Dénes főszerkesztősége idején volt Formai újításokkal. vagy azok nélkül, de mindig lényeges és időszerű kül- és belpolitikai eseményekről tájékoztat, vagy megvilágítja azok háttérét, s a Híradóénál több másodpercét nem „Híradószintű", (értsd: oda való) tudósítások semmitmondó körülbeszélésével tölti ki, hanem igyekszik érdemben tárgyalni ••••^g kat. akiknek keddenként éppen nem volt jobb dolguk, minő hogy tévét nézzenek. Máshol a helye a Petőfifilmnek. amelyet ugyancsak a fiatalok nemzedékének lehetne ajánlani, szórakoztató ismeretszerzés céljából. A forgatókönyvíró Szabó könyvtári riMfli lom felhasználáséval arra törekedett, hogy a régi és új kutatások alapján korrektül elmesélje: „így élt Petőfi". A sorozattal törlesztett a tévé sokat emlegetett adósságából. Sokáig hiába mondtuk ugyanis, hogy a más népek nagy embereinek rendre megvásárolt mű versműsorokban nagyjából ugyanazok a színészek szavaltak. akik a filmben is szerepeket kaptak. Ez a tévé(műsor)-történetben sajnos elég szokatlan gondosság és figyelmesség még jobb. nagyobb hatású lett volna, ha a versek rögtön a fijm után Petőfi iroda szólhatnak, s nem amikor • már a nézők többsége alszik. Az új játékek közül A fele sem igaz tetszik legjobban, mert ha az jgaz és a hazug yáiaszokat mondók jól alakítják szerepeiket, szórakozhatunk is, tanulhatunk és játszhatunk is eleget. A Vasárnap délután viszont sokkal pergőbb Jehetíilmes élettörténetei mellé me. ami legegyszerűbben úgy ideje lenne már a mi seinkről készített tévéműveket is fölsorakoztatni. Mert dicséretes ugyan, ha szellemi életünk hagyományaihoz híven mostanában is jóval többet tudunk Európáról és a világról, mint. Európa és a • , „„ .v , világ rólunk, de nem árt, ha erdexnleges téma- saját kultúránk értékei sem maradnak kj a látóterünkből ég értékrendszerünkből. Amint pedig az ifjúság múlttudatának kétségbeejtő hézagairól már nemcsak hétköznapi tapasztalatokból, hanem nasyobb tekintélyű, tudományos felmérésekből is értesülhettünk; kézenfekvőnek tűnt a legszélesebb közönséggel rendelkező ismeretterjesztő fórumtól, a tévétől várnj segítséget. Ilyen szemréshői találtatik értékesnek a Petőfi-film aikotóiA most befejezett filmsorozatok: a Sándor Mátyás és a Petőfi. Az előbbi se jobb, §e rosszabb nem volt. mint a Verne Gyuja „tévésjV tések" általában (amelyeknek általában Bujtor István játszotta a főszerepeit). Minthogy három tévétársaság összefogásával készült, még csak a pénzt sem sajnálhatjuk érte. hiszen került amibe került a külhoni szép tájakon a forgatás a költségek nyilván megoszjotlátezik elérhetőnek, ha a műsorvezető, Egri János ezután sokkal kevesebbet beszél (mellé), A hét tévéjátéka, a Gorkij-drámából Havas Péter által rendezett. Jegor Bulesav ós ff többiek viszont Kállai Ferencnek teremtett kitűnő játéklehetőséget. Vagy fordítva? Kállai játéka teremtett lehetőséget, hogy a darabból kitűnő tévéjáték legyen? Inkább, de ez a lehetőség elszalaj tátott j a főszereplő színes^ érezhetően magányosén formálta minden korban éryényes figurává a kereskedő alakját. A többiek a konkrét korban maradtak, a forradalom eljövetelekor élt típusokat, jelenítették meg. Még akkor is igaz Kállai kivételes alakítása (bár újabban egyre nak munkája (Horváth M^rablMn l^íHfr ilyen Wtak. A serdültebb ifjúságnak Ádám rendezte) és mindazo- vetelesen Jónak)' ha 31 utííl nyújtott kellemes szórakozást, akik abban a korban vannak, amikor falni illik 3 Verne-regényeket. Ék talán azoknak a felnőtteknek, ké, akik összeállították és a sorozat egyes részei után a műsorba iktatták a költő verseinek gyűjteményét. „A költészet fája életem..." císó percekben, (a haldokló Bulicsovként) 3 régi manirjaiból fedezhettünk föl néhányat. Sulyok Erzsébet rtííójlgysll Csodálatos magyar gravitáció ffift BsaMs xwqstíí: felfedezest tesz Mucsan, a 3 helyzetek és a személyek, dó: tisztességes, őszinte bárnál, annál mkább kezdte gyötör- tor szándék munkál e hangni valamilyen gyanú a jám- bor, s kifogásokra hasonlóképpen tipikus, az örök-egy magyar faluban: míg a városban a mérlegen uz áru egykilós, az Mucsán, az ottani rugós szerkentyűn csak eo dekagramm. Később csak 85, azután már 80. A magyarázat egyszerű: valamiféle gravitációs anomália színtere a falu. Innen irjdyl és ide tér meg Maróti Lajosl Súlytalanság című új hangjátéka, amelyet szombaton mutatott be 3 Kossuth adón a Rádiószínház. Az első, rendszerint indulati, tehát elhamarkodott minősítés olyasféle lehetne: egyértelműen kiváló alkotás. Éles társadalomkritika, jó érzék a mai magyar élet nagy vidéki konjunktúraíovugjginak stílusa, módszerei, típusai iránt, pergő, eleven, szellemes dialógusok- Ráadásul még akár a menthetetlen elfogultság bűnébe is s kifogásokra mindig oiy éhes kritikust. Némi fejtörés után Úgy Vélte, rájött: a különösség, mint esztétikai kategória hiányérzetéről van szó. Vagy fogalmazhatunk akár úgy is: valamilyen bántó íelszínességről. Akár, ha az enyhén szólyg elkoptatott Mucsa helységnevet vesszük, akár az efféle meghökkentőlátvápyps, bár vitatható mondatokat; „ha jól meggondoljuk, mindenki mucsai ebben az országban, aki számít", akár pedig azt a tépyt, hogy a jó egyórás hangjáték első 25 perce után nyilvánvalóvá Vált, hogy a csodás magyar gravitáció révén a falusi bűnszövetkezet szanatóriumot, kívül-belül carrarai márványból készült színházat, második magyar atom* eshetne a kritikus: olyan erőművet, tömérdek felhőnagyszerű színésznőt hallhattunk a főszerepben, mint Schütz Ila, S nem akármilyen partnerekkel, például Páger Antallal, Kállai Ferenccel, Inke Lászlóval együtt. Végképp úgy tűnt tehát: minden, de minden adott egy lelkendező hangú elismeréshez. Aztán, később... remélhetőleg nem hat akadékoskodásnak: ha jobban „utánafülelt" a hallgató, több dolog is hibádzani kezdett Maróti Lajos legújabb művében. Vajamiképpen az a fukarcolót és egyebeket facsart ki a jó helyi adottságokból, végül pedig természetesen minden egyre könnyebb, egyre súlyosabb lesz — el-, pontosabban felröppen Mucsa, mint a füst. Igen keveset mondunk, ha nyomatékosan kijelentjük: rettenetesen nagy kár ezért a darabért. Nagy-nagy társadalomkritikai játék lehetett volna belőle, elég, ha egyetlen pompás elemre utalunk csupán, önkritikusan: magyar újságíró manapság ritkán hallhat olyan találó, játékban, felelős és kompíy bírálat arrpl, amit ezerszer leírtak és elmondtak májugyan, mégsem lehet hallgatni róla egy percig sem: a magyar társadalom nagy Ügyeskedőiről, ojykori korrupciós ügyleteiről, az „ami jól megy, az gyanús"-ely színéről és visszájáról, a lehetőségek és a morális önkontroll kurta-furcsa összefonódásairól. Éppen csak kicsit mélyebben és eredetibben kellett volna felmutatni mindezt. Vagy.ne legyünk telhetetlenek, hiszen az a csodás magyar grayitáció lehet, hogy túlontúl nagy erejű — Visszafelé is? Domonkos László Lábra kél a szegedi balett? Akár a mesében, egyszer vqlt, hol nem volt. Talán igaz sem volt? Pedig akadnak színházbarátok, akiknek mqnd valamit a név: Imre ÍSoltón, Az idősebbek emlékeznek még rá, ő csinált balettet Szegeden utoljára. Több mint tíz éve. Maga a tánc persze nem tűnhetett el egy olyan színháznak deszkáiról, ahol operát, operettet nap mint nap játszanak. Ezek a műfajok ugyanis nem nélkülözhetik- A balett néhány megszállott képviselőjével átvészelte tehát a kritikus éveket, sőt időről időre híre járt, átkerül önálló műsor erejéig összeszedni a társulatot. Hanem amióta a nagyszínházát bezárták, a mozi szűkös platója még kevesebb reménnyel bjztatot);. Érdemes lehet (tt balettéi próbálkozni, ahol az opera öltönyén is szakad a gomb, alig-alig kap levegqf? pedjg időközben a balett hátországféléje ^ kiépült a városban. Pécs mellett Szegeden, a Tömörkény gimnáziumban szervezett tagozatot a minisztérium, nem utolsó sorban az utánpótlás biztosítására. Ennek eredményeképpen. meg hogy pár jól képzett szakember is akadt, megindult az intenzív munka a színházban, s a jelekből ítélhetően lábadozó-felben a szegedi balett. Olyannyira, hogy megkísérelt talpára állni: február 8l-én önéiig bemutatót tart a Zenés színházban. Szakmai mindenesét — koreográfusát.. táncosát, „energetikusát" — Veörags Boldizsárt egy esztendeje k<>tj szerződés a színházhoz. Tapasztalt motoros a szakmában, ahogy mondani szokás, megjárta Tolnát Baranyát. A szó szoros értelmében, hiszen azon n legendás évfolyamon végzett a Balettintézetben, mely Eck Imre zászlaja alap elvonul), kitalálni, íélyirágoztatp} a Pécsj Balettet. A modern mozgáskultúrát — ami éppúgy a klasszika iskolára ;-püJ, mír.t más művészeteknél, csak báj, természetesen egyéb tartozékokkal is jár, valamit rá ka'.l tepní — nemigen oktatják. Pécsett Bek valami sajátosat tudott teremteni, a Veöeeös már ott megpróbálkozott, különböző eperabetétekhen, koreográfiákkal. Azzal a Horváth Zoltánná] együttműködve aki később a szeged, Operához jött. Öt év után külföldre szerződött, a koncertiroda főleg német nyelvterületen foglalkoztatta, s jó évtizede tért haza véglegesen. Tanított Budapesten, táncolt Medveezky Hónával js, dolgozott Bogár Richárd dal, hosszabb szériára beugrott Vámos Lászlóék operettszínházi West Side Storv-jába, majd a Popfesztivál sikeres koreográfiájának útlevelével Kecskemétre telepedett le, Afiszlay—Buszt színházához. Onnan rádult át Szegedre, a rendező Angyal Máriával mutatkozott be a SybillbenNagy zenés színházak létszükséglete a látyány, előadásainak nélkülözhetetlen kelléke a balett. Amit Szegeden talált, hat lányt és egy fiút, arra ösztökélte, érdemes nekilátni. A szakközépiskolai tagozat négyéves képzése révén átkerült fiatalokkal, pár színházi év után, már lehet mit kezdeni. Sikerűit is frissíteniük a közelmúltban. Amióta egykori évfolyamtársa, Dózsa Imre a Balettintézet igazgatója, onnan is' tudnak erősíteni, s bár Nyári Attila elszegődött Budapestre, a Maximba, jelenleg 16-an dolgoznak, próbálnak, gyakorlatoznak, többször is napontaTizenegy lány és négy fiú, így hát neki magának is be kell állnia táncolni. Az arány még mindig nem a legoptimálisabb, Veöreos Boldizsár azonban meggyőződéssel vallja, jó útop járnak, a kilátások biztatóak- pebruár 21-én teljes yértezetben kimerészkednek a rivalda elé; ami emberemlékezet óta nem volt, végre bemutatkozik, önálló estet tart a szegedi balett. A premierlapon három kompozíció, Gluck operájának, az Qrfeysz és puriáikénak balettzenéjére úgynevezett tiszta tánc. Prokofjeu szerzeményére, a Péter és a farkasva, főleg a gyerekek lesznek majd kíváncsiak, hiszen a rajzfilmekből kedvelt tigurák kélnek életre, tetozetős maszkokban, melyek Budapesten, az Asfra bábegyüttes műhelyében készültek -«• a magnóról fölhangzó mucikat pedig a helyi tévéstúdió munkatársai vették föl a pál Tamás vezette szegedi szimfonikusoktól. Végül a harmadik felvonás, főleg ragtime és blues stílusú zenéjére (a Molnár Dixieland-ből ismert Gffro <J Márta állította össze, maga is zongorázik) táncolnak a szegedi balettesek. Veöreös Boldizsár koreográfiája szerint, A program kísérletnek indul- Egyelőre pem pályáznak, természetszerűleg, sem a pécsi, sem a győri balett bahúrjaira Hiszen önmagukban már 3 fejtélelek jp összehasonlíthatatlanok- Nagy kérdés viszont, miként fogadja a közönség. Ez a lelkes kis társaság tulajdonképpen ráadásFa vállalkozik, napi munkája mellett, mert egyébként valamennyi repertoárdara blwn színpadon vannak úgyszólván, operákban, operettekben. 5 ha a fogadtatás kedvezően alakul, kell-e hosszasan ecsetelnünk, kedvet, erőt, energiát meríthetnek belőleNfkolényJ István A népesség alakulása ra eset állt elő, hogy minél pontos és rendkívül szelleigazabbnak, minél valósága- mes karikatúrát jelenlegi hasabbnak látszott-hallatszott zai sajtónkról, mint Maróti Emelkedik a saját gépkocsit használók térítési díja A Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint 1981. február I-től megváltozik a saját gépjármű belföldi hivatalos kiküldetés, illetve külszolgálat alkalmával történő használata esetén elszámolható térítési díj. A jelzett időponttól kezdődően személygépkocsi használata esetén 3,50 forintra, saját motorkerékpár esetében 125 köbcentiméteres hengerűrtartalomig 0,80 forintra, ennél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpároknál 1 forintra emelkedik kilométerenként a térítési díj. Az új szabályozás arról is rendelkezik, hogy a saját gépjárművet használók részére az 1981. február 1-ét megelőző időszakban megállapított átólányokat a kgretek Újonnan történő meghatározása útán felül kell vizsgálni, «g újra meg k«U állapítani. Azt hiszem, sokan vannak, akik némi viszölygást éreznek, ha több számot, adatot tartalmazó írás kerül a kezükbe. Pedig az 1980. évi népszámlálás részletes adatait tartalmazó könyvet lapozgatva. a számok mögött olvan összefüggések tárulnak fel. amelvek az emlékezetnél •pontosabban rögzítik a múltat ég sok területen jelzik társadalmi, gazdasági életünk várható alakulását, feladatait. A? 1980. évi népszámlálás adatai beszédes számok. Elmondják. hogy az idő múlásával mi változott társadalmunkban a 70-es évtizedben. és milyen feladatok megoldására kell a most kezdődő Stí-as évtized kezdetén felkészülnie a társadalomnak, a családoknak. Ezeket az adatokat felhasználva szeretnénk néhánv figyelmet érdemlő. helyenként tanulságos összefüggést felvillantani. Kezdiük mindiárt az ország népességének alakulásával: 1980 eleién az ország lakossága 10 millió 709 ezer 550 fő vqlt. a 7ű-es évtizedben 387 ezer 451 fővel gyarapodott. hazánk. Meg?eteLő-e ez a növekedési ütem. és milyen tényezők befolyásol iák? A növekedés üteme valamivel magasabb, mint az előző évtizedben volt. Ennek okai között szerepel, hogy az 1950-es években született nagy létszámú női korosztály 1970—1980 között lépett szülőkorba. így például 1974ben az ezer lakosra iutó 41ve születések száma 17,8, 1975-ben 18,4 yolt. Ezekben az években éreztették kedvező hatásukat az 1073. évi népesedéspolitikai intézkedések is. Tekintettel arra, hogy az élve születések száma 1979re 15 ezrelékre csökkent, a kormányzat — a népgazdaság teherbírásához képest — már tervezi a gyes összegének, továbbá bizonyos kar tegóriákba tartozók családi pótlékának a felemelését Az ország népességszámának alakulását 3 születéseken kívül a halálozások határozzák meg. Az elmúlt évtizedben ezer lakosra számítva 12,2 halálozás jutott, and 17 százaiékor növekedést jelez, az előző évtizedhez viszonyítva. Ez azért alakult fey, mert a 70 éves. és idősebb korosztály létszáma ebben az évtizedben 20 százalékkal emelkedőit. Ugyanakkor a meghaltak átlagos életkora — 66 év — két évvé) magasabb ynit. mint 3? előző évtizedben- tehát — az életkörülmények javulása, az egészségügy fejlődése, a gondosabb társadalmi, családi törődés következtében — tovább tolódott az átlagos emberi életkor felső határa. A népesség területi megoszlása is érdekeg képet mutat. Ebben az évtizedben fordulat következett be: az ország népességén bellii a városlakók keriiltek többségbe. Megállapítható. hogv Budapesten és a városokban él az ország lakosságának Q*Zszesen 53,3 százaléka. Ugyanakkor az évtized folvamán — az előző évtizedektől eltérően — a népességhányad Budapesten csökkent. A főváros népességnövekedése w természetes szaporodás mérséklődése miatt — csak a bevándorlási többletből adódik Nagyobb arányú gyarapodás a városokban történt. Ugyanakkor 3 községekben lakók aránya tovább csökkent, Mindezek nagy feladatok elé állítják a kormányzatot és a megyei vezetést, hogy s városok megnövekedett létszámú lakossága részéra — 3 helyi erőket is felhasználva —- megfelelő, valóban városi színvonalú életmód kialakításátbiztosítsák. Ugyanakkor változatlanul =*- helyenként a korábbinál nagyobb — figyelmet kell fordítani a községekben jakok életkörülményeire is. Gy. Z. v I