Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

TlkÁC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 14. szám 1981. január 17., szombat Ara: 1,40 forint MSZMP SÍE GED VÁRO SI B1ZO T T S Á G Á N A K LAP JA M Hó alatt a határ Cammogó sószórók Téli mélyszántás lett az íszi mélyszántás egy részé­ből, mivel elhúzódott tavaly ősszel a betakarítás. Lassan azért a végére járnak a me­zőgazdasági nagyüzemek a mélyszántásnak, miv^l a munka mintegy kilencven százalékával már elkészül­tek, mire megfagyott a föld, majd megérkezett az idei tél*; második havazása. A mező­gazdászok örülnek a hónak, a takaró alatt könnyebben áttelel a vetés. A becslések szerint az őszi vetésű gabo­nák mintegy fele jól beállt. Harminc százalékot közepes­nek, 20 százalékot gyöngé­nek minősítettek a szakértők. Egyelőre szünetel a mély­szántás és a többi talajmun­ka. Még van egy kevés alap­trágyázás hátra, a fejtrágyá­zásra mindenütt felkészül­tek, amint lehet, folytatódik a munka a határban. A rúzsai Népszabadság Tsz-ben a burgonya- és pap­rikaföldekre szórták a mű­trágyát a havazás előtt. A kukorica alá is előkészítették a talajt. A bevetni szándé­kozott területnek mintegy harmadán végezték el eddig ezeket a munkákat. A segédüzem dolgozói egy­előre nem találnak munkát a szabadban, benn dolgoz­nak a műhelyben. A rúzsai gazdaságban is végzik a gé­pek téli nagyjavitását. Egyes gépekhez azonban nem le­bet alkatrészt kapni. Az állattenyésztésben nem okozott gondot Rúzsán a hó, zökkenőmentes a takarmány­ellátás. Ha nagyon lehűl az idő, a vízvezetékek ' néha befagynak reggelre. A leg­nagyobb gond a szerves trá­gya beszerzése. Korábban a tápéi Tiszatáj Tsz-től vásá­roltak nagyobb mennyiséget, idén azonban a tápéiak ma­guk h&sználják föl a szer­ves trágyát. Tiszántúli tsz­eknél érdeklődtek, azoknak viszont vagy van már vevő­jük, vagy nem is akarjak el­adni a trágyát. Ha február közepéig nem sikerül másik közös gazdasággal alkut köt­ni, kénytelenek lesznek ma­szekoktól összegyűjteni a zöldségtermesztéshez szüksé: ges mintegy százvagonnyi szerves trágyát. A zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet már megvá­sárolta tagjainak a kétszáz vagon istállótrágyát, amit a kisgazdaságok igényeltek. Az utak járhatók, a vontatók ezekben a napokban hordják a kistermelók földjeire a szerves tápanyagot. Talaj­munkát Zákányszéken sem tudnak végezni. Építkezések­re szállítják a homokot, só­dert. A műhelyben teljes ka­pacitással jaiútjók a gépe­ket. Nemcsak a szerelők dol­goznak, hanem a traktoro­sok közül is bevonták a munkába azokat, akik érte­nek a gépekhez és akarnak segíteni­Zákányszéken már a múlt év utolsó napjaiban meg­kezdték az' almafák metszé­sét. Ha javul az idő, azonnal folytatjak a munkát a gyü­mölcsösökben. Egyelőre a hó is épp eiég munkát ad a ter­melőszövetkezetek dolgozói­Közlemény a K6ST vb 98. üléséről Január 13—15. között Moszkvában megtartotta 98. ülését a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a kormá­nyok elnökhelyettesei vettek részt. Bulgáriát Andrej Lu­kanov, Csehszlovákiát Ru­dolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravó Pardo, Lengyelorszá­got Mieczyslaw Jagielski, Magyarországot Marjai Jó­zsef, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Paui Nicu­lescu. a Szovjetuniót Nyiko­laj Talizin, Vietnamot pe­dig Huynh Tan Phat kép­viselte. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapo­dás értelmében a végrehaj­tó bizottság munkájában részt vett Sz. Gligorijevics, a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács (kormány) tágja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST mel­lett. Jelen volt a tanácskozáson A zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet hóekéje a dűlő- ' Hyikolaj Faggyejev. a utakat tisztítja KGST titkára. Az ülésen Andrej Luka­nak. A gazdaságok erőgépei szabadítják meg a tanyai utakat a hótorlaszoktól. A zákányszékiek például elő­ször az állattenyésztésben dolgozó tagok lakásához ve­zető utakat tisztították meg, majd a tanyákról a szakszö­'vétkezetbe rendszeresen já­rókhoz tették szabaddá az utat. Járhatóvá tették a tej­begyújtő kocsik útvonalát is. Járási körutunkon azt ta­pasztaltuk, hogy a dülőutak többségén könnyebb a közle­kedés, mint a KPM kezelé­sében levő müutakon. Az Ül­lés—Rúzsa közti összekötő úton tegnap délelőtt semmi nyomát nem láttuk semmi­lyen úttisztító gépnek. „Hó­fogót" is csak egy helyen láttunk. Természetes, hogy a KPM gépei először a magasabb­rendű utakat teszik járható­vá. Ám a Szegedtől távo­labbi helységekbén lakóknak az a tapasztalatuk, hogy né­hány útra el sem jutnak a hóekék, sószórók. Á terme­' lőSzövetkepetek egy része vállalni tudná a KPM útjai­nak tisztítását is — ha va-1 laki ezt megfizetné nekik. Arra is vállalkozának, hogy sótároló telepnek helyet ad­janak, ne kelljen Szegedre visszacammogni föltöltésre a sószóróknak. Kérdés, igény­li-e ezt tőlük valaki? Min­denesetre jó lenne, ha a tá­volabb eső falvak lakói nem lennének ebből a szempont­ból is hátrányban. T. L nov, a Bolgár Népköztársa­ság képviselője elnökölt A végrehajtó bizottság megvizsgálta a hosszú távú együttműködési célprogra­mok megvalósítását célzó megállapodások előkészíté­sének menetét, és megjelöl­te az előkészületek meg­gyorsításához szükséges in­tézkedéseket. A KGST-tag­országok eddig több mint Í20 sokoldalú megállapodást írtak alá a hosszú távú együttműködési célprogra­mok megvalósítása érdeké­ben. Tanácskoztak a tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködés tökéletesítésének kér­déseiről. Hangsúlyozták, hogy az érdekelt országok­nak összehangolt tudomá­nyos-műszaki politikát kell folytatniuk, erősíteniük kell a KGST-tagországok tudo­mányos-műszaki és terme­lési-gazdasági együttműkö­dési kapcsolatait. Fokozni­uk kell a tervezésnél a komplex megközelítést amely magában foglalja az új termékekkel kapcsolatos kutatásokat, műszaki meg­oldásokat e termékek gyár­tásának megindítását és a kölcsönös szállítások meg­szervezését Az erőket a hosszú távú együttműködési célprogra­mokkal kapcsolatos legfon­tosabb tudományos-műszaki együttműködési kérdések megoldására kell összponto­sítani, mindenekelőtt szer­ződéses alapon. Megállapí­tották, hogy a figyelmet el­sősorban olyan gép. és be­rendezéskomplexumok lét­rehozására, olyan élenjáró technológiák kifejlesztésére kell összoorrtosítani, ame­lyek biztosítják a termelés hatékonyságának nagyará­nyú növekedését. Ugyan­csak fontosnak tartják a nyersanvagok és az energia­hordozók ésszerűbb felhasz­nálásával, a kölcsönös szál­lításra kerülő termékek műszaki színvonalának és minőségének további, jelen­tős emelésével kapcsolatos intézkedéseket. A végrehajtó bizottság rhegbizta a KGST szerveit, hogy dolgozzanak ki javas­latokat a tagországok együtt­működésének bővítésére a fűtőanyag. és energetikai (Folytatás a 2. oldalon.) Ipari szövetkezetek új termékei Több mint ötvenmilliárd forint értékű árutermelést és szolgáltatást terveznek 1981­ben az ipari szövetkezetek. Számításaik szerint mintegy 7 százalékkal tudják növelni munkájuk értékét. A fejlő­dést azonban mégsem a fo­rintok fejezik ki a legjobban, hanem az, hogy igyekeznek felszámolni a szolgáltatások fehér foltjait, újabb tételeket tüntetnek el a hiánycikkek listájáról, átveszik a nagy­üzemi körülmények között kevésbé, a szövetkezetekben Új járat, építkezések, újabb zöldfolyosó Légi közlekedésünk idei tervei Az elmúlt öt évben a közr lekedés átlagánál jobban fej­lődött a légiközlekedés, amely szállítási teljesítmé­nyeit az eszközök és a lét­szám minimális növelése mellett 10—12 százalékkal, árufuvarozását 20—25 száza­lékkal növelte. A gépek az előző tervidőszakhoz képest 20 százalékkal több utast szállítottak. Az öt év ered­ményeihez tartozik két új gép üzembehelyezese, az IL—18-as típusú gépek áru­szállításra való átállítása, három új járat — a bagdadi, a kuvaiti és a szaloniki — megújítása, s a Ferihegyi re­pülőtér forgalmi épületének részbeni korszerűsítése, az indulási oldal bővítése. A MALÉV tavaly is — a nemzetközi idegenforgalom csökkenése ellenére — 5,7 százalékkal növelte utasfor­galmát, 15,5 ezer menetrend­szerű és charter járattal 930 ezer utast szállított, gépei 20,7 millió kilométert tettek meg, s 28 ezer órát repültek. Az idén nagyobb felada­tok ellátására, a forgalom további növelésére készült fel légi közlekedésünk. A MALÉV tervei szerint a já­ratszám 17 000 fölé emel­kedik, s 981 ezer utasra szá­mítanak. A nemzetközi kap­csolatok bővülésének ered­ményeként újabb járattal gyarapszik a hálózat, meg­indul a légi közlekedés ha­zánk és Ciprus között. Már­cius 30-án indul az első gép Budapestről közvetlenül Larnakaba. A gép hetenként kétszer közlekedik Buda­pestről hétfőn és pénteken indul, s másnap érkezik vissza. A gyorsabb, a zavartala­nabb, és kulturáltabb utas­kiszolgálás érdekében . foly­tatódik a repülőtér forgalmi épületének rekonstrukciója. Ezúttal tovább korszerűsitik az érkezési oldalt. Most az útlevélkezelő-he­lyet bővítik, a vámterületen pedig a meglévő mellé újabb zöldfolyosót nyitnak. A légiforgalmi és repülő­téri igazgatóság a napi for­galom zavartalan lebonyolí­tásához szükséges munkák mellett tovább folytatja a légikikötő-rekonstrukció és a forgalomirányítás fejlesz­tésének 1983-ig előírt első ütemét, amelyet eddig idő­arányosan teljesített. A legelőrehaladottabb 3,7 kilométeres új leszálló pá­lya és a hozzácsatlakozó 11 kilométeres gurulóút rend­szer, amelynek építése, teljes betonozása lényegében az idén befejeződik, jövőre már csak a régi és az új pályát összekötő út maradt. Meg­épül a pálya mentén a víz­elvezetést szolgáló hét kilo­méteres csatornahálózat. Az új pálya a guruló utak­kal együtt egyébként jövőre készül el teljesen, s 1983-ban kerül üzembe. Az újjáépülő, bővülő re­pülőtér lelke, a régi és az új pálya központjában álló hatszögletű irányítótorony vasbeton munkáinak elke­szülte után az idén már az acélszerkezeteket szerelik, a szinteket építik be, s meg­kezdik a technológiai beren­dezések szerelését is. A reptéri rekonstrukció irányítói, megvalósítói, kivi­telezői arra törekednek, hogy idei munkájukkal megala­pozzák a hangár és a mű­szaki bázi6 1982. évi üzembe­helyezését. (MTI) viszont gazdaságosan előállít­ható egyes termekek gyártá­sát, s a kevesebb anyagot, de nagyobb szellemi értéket tar­talmazó cikkek exportjának növelésével hozzájárulnak a népgazdasági egyensúly javí­tásaaoz. Az ipari szövetkeze­tek e törekveseit tükrözi az a tudatos, a piac igényeihez gyorsan alkalmazkodó, rugal­mas termékszerkezetátalakí­tás, amelyet fémjeleznek leg­újabb, 1981-es termekeik. A balatonkenesei „Sirály" Vas- es Műanyag/eldolgozó Szövetkezet az iden luxus­jachtok, nagyobb vitorlásha­jók helyett — az igények vál­tozásának megfelelően — ka­jakokat és kenukat gyárt. A szövetkezet hagyományos profilját, az üvegszállal erő­sített poliészter vízijármúvek gyártását nem szüntették meg, csupán új NSZK-beli partnert kerestek a vízi turisztika leg­újabb, egyre népszerűbbe vá­ló eszközeinek gazdaságos előállításához. Balatonkene­sén már tavaly az NSZK­beli SJB-céggel közösen elő­készítették a nullszéria gyár­tását. Az egy-két személyes kajakok 19 típusa az idén már sorozatban készül, a két-, há­rom- és négyszemélyes kenuk­ból öt típust készítenek. A Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezetben az idén már egy teljes üzem­részt alakítottak ki az őszi BNV-n osztatlan sikert ara­tott „Gyöngyös" bútorcsalád gyártására. A 27-féle elemből álló bútorcsalád megfelel a hagyományos szekrénysorral szemben támasztott igények­nek, valamint a modern la­kások technikai berendezései, például a rádió, a tévé, a magnó, a lemezjátszó is elhe­lyezhető rajta. Étkező- és ital­szekrény is van a tartozékok között, amelyek ízlés és szük­ség szerint összerakhatok vagy elemenként elhelyezhe­tők a lak'ósban. Ezzel meg­teremtették annak lehetősé­gát, hogy a modern, több­nyire kis alapterületű laká­sokat az eddigieknél egysége­sebben, praktikusabban és ol­csóbban rendezhessék be a vásárlók. A bútorcsalád mére­teit tekintve is nagyszámú variációs lehetőséget biztosit, külön előnye, hogy szükség és ízlés szerint bármelyik darab külön-külön is megvásárol­ható. A szegedi Univerzál Ipari Szövetkezetben is új termék sorozatgyártását kezdték meg az idén. A „Fesztivál" elne­vezésű dezodor-család — amellyel vásárdíjat nyertek a legutóbbi BNV-n — a kör­nyezetvédelmet is szolgálja. A különféle virág- és zöld­alma illatú kozmetikai cik­kek újdonsága ugyanis az, hogy freongáz helyett minia­tűr pumpaval működnek. A freon, mint ismeretes, töme­ges méretekben károsítja a magaslégkört, a pumpás íja­kon a gázzal működőéhez ha­sonló finomsaggal permetezi a dezodort, ugyanakkor 30 százalékkal olcsóbb. Gazdasá­gossága elsősorban abban fej. lik, hogy a pumpa a flakon kiürülése után lecsavarható es még legalább százszor új­ra felhasználható. Mindez, csak a szövetkezet idei tervé­ben szereplő, kétmilliónyi flakonnál mintegy 10 millió forintos megtakarítást jelent a felhasználóknak. A Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet a hétvégi házak berendezésének gondját kí­vánta enyhíteni új garnitúrá­jával, amely variálható mo­dulrendszerű szekrénysorból, ülő- és étkező, valamint fek­vő alkalmatosságokból áll. A Fénycső Szövetkezet idei újdonsága a kórházak te­remvilágttását az eddigi izzó­szálas lámpáénál jobban es olcsóbban megoldó fénycsö­vekhez való armatúra. A fek­vőbetegekre gondolva — alul­ról teljes egészében fényszúrő betéttel látták el. Az új fajta armatúrák gyártását már megkezdték, beépítésükkel az eddig felhasznált villamos­energiának csak egyharmadu­ra lesz szükség a kórtermek korszerű általános világítá­sához. (MTI) I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom