Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

1TILÁG RfcOLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 13. szám 1981, január 16., péntek Ara: 1,40 forint A Z M S Z M P SZ E G EO - VÁ RO.SL B IZO.TT5 ÁGÁNAK LA P J A A városi tanács rh üléséről jelentjük Gázhálózat-építés - új alapokon Szeged megyei város ta­nácsának végrehajtó bizott­sága tegnapi ülésén igen fontos várospolitikai kérdés­ben foglalt állást: a .gázel­osztó hálózat fejlesztésének további lehetőségét mérle­gelte. A DÉGÁZ és az épí­tési-közlekedési osztály számadása alapján érdemes áttekinteni e szolgáltatás mai helyzetét, és további le­hetőségeit. A vezetékes gáz Szegeden jelenleg 37 500 fogyasztóhoz jut el az utóbbi évek nagy­arányú hálózatfejlesztése eredményeként. A DÉGÁZ célcsoportos beruházási ke­retei azonban a továbbiak­ban már csak a lakótelepek gázellátó rendszerére és a biztonságos szolgáltatást ga­rantáló vezetékek építésére elégségesek, jóllehet az el­látatlan területeken élő la­kosság érdeklődése és vára­kozása jelentős. Ezt felis­merve kezdeményezte a DÉGÁZ, hogy további ve­zetéképítési munkálatokat folytat a lakosság anyagi hozzájárulásaiból. Meg is volt ennek a visszhangja: sokan jelentkeztek. hogy vállalják a vezetékfektetés költségeit. A múlt év vé­gén négy utca — Földmű­ves u., Balázs Béla u., Ka­rikás Frigyes u. és a Mun­kásőr sor — lakosainak ösz­szefogása hozott eredményt; 1931 -re pedig további' tíz utca gázelosztó vezetékének építése van máris napiren­den, tavaszi ígérettel. Vizs­gálják még 45 utca ellátá­sának anyagi-technikai le­hetőségét is. A kisnyomású elosztó há­lózatba kapcsolható a továb­biakban Algyő, Alsóváros, Móraváros és Újszegednek a Holt-Maroson belüli, még ellátatlan területe. A kö­zépnyomású hálózat kiter­jeszthető Ságvári-, Petőfi­és Hattyastelepre, valamint Tápéra és Újszeged külső területeire is. Természetes azonban, hogy a sorrendét a fogyasztók sűrűsége hatá­rozza meg. A tanács vb megállapítot­ta. hogy az intenzív magán­erős építkezés és a lakások komfortfokozata; » k növe­lése egyre nagyobb arányú gázfelhasználást eredmé­nyez és igényli a hálózat fejlesztését. A DÉGÁZ ed­dig is megfelelően ellátta szolgáltatófeladatait és fel­készült a hatodik ötéves tervben ráháruló követel­mények teljesítésére. Az el­látás biztonságát is javítot­ta az újszegedi gázátadó ál­lomás megépítésével és az új hídon kiépített összekötő gázvezetékkel. A belvárosi intézmények fűtésének gáz­üzemre állításához is ren­delkezik a vállalat a szük­séges kapacitással. Az el­osztó hálózat fejlesztésére — a lakótelepeken túl — azonban a tanácsnak sincs anyagi fedezete. Ezért — minisztériumi hozzájárulás alapján — a lakosság ön­kéntes összefogásával és anyagi erejével lehet csak bővíteni a hálózatot, amint arra már volt példa. Az új alapokra helyezett hálózatfejlesztés azonban érthető feszültségeket is okozott a lakosság körében. Igy például az eredeti ár­ajánlathoz képest jóval ma­gasabbra szökött a szerelés költsége; az egymás mellet­ti utcákban is eltéró költ­ségviselés kerekedett ki; nem megoldott az esetleg később bekapcsolódó lakók hozzájárulásának mikéntje és mértéke; ha egy-egy tel­ken több lakás van, ugyan­csak vitára adott okot a költségmegosztás. A végrehajtó bizottság ezeknek a jogos észrevéte­leknek az egységes rende­zése mellett foglalt állást, és szorgalmazza a vállalkozás­hoz OTP-fiitelek biztosítá­sát. A költségek ugyanis je­lentősek. A testület a la­kásonkénti teherviselés egy­séges megosztása mellett határozott, és kezdeménye­zi az építési hitelek biztosí­tását az érintett minisztériu­moknál és az OTP-néL A végrehajtó bizottság a téma tárgyalása során alap­elvként fogadta el, hogy mind a tanács, mind a DÉ­GÁZ továbbra is érdekelt a hálózatfejlesztésben, mivel ez lakossági kényelmet, szolgáltatást jelent. Éppen ezért a költségeket nem tel­jes mértékben hárítják a la­kosságra, és mindenképpen gazdaságos megoldásokra tö­rekednek. Igy biztosítható, hogy a lakosság számára — anyagi hozzájárulással és társadalmi munkával — el­érhető legyen a hálózati gáz. A lebonyolításban is na­gyobb segítséget kívánnak adni á saját kényelmükért áldozatot vállaló lakosok­nak. Felavatták Szikra Lapnyomda üzemét Csütörtökön felavatták a nyomdaipar eddigi legna­gyobb egyedi állami beru­házását, a Szikra Lapnyom­da új ofszet rotációs üze­mét. Az avatási ünnepségen részt vett Németh Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Méhes La­jos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Győri Imre, az MSZMP KB osztályveze­tője, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, Várkonyi Péter, a Népszabadság fő­szerkesztője és Deák Gábor, a XIII. kerületi pártbizott­ság első titkára, a Központi Bizottság tagjai. Az ünnep­ség vendégei voltak Kari Raab, a Német Szocialista Egység párt Központi Bizott­ságának osztályvezetője, Ru­di Georgi, az NDK szer­szám. es feldolgozóipari minisztere és Rudolf Ross­meisl, az NDK budapesti nagykövete. Karakas László, az. MSZMP KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy szocia­lista társadalmunkban a nyomdaipar sajátos napi po­litikai feladatot teljesít: termékein keresztül a párt politikáját hirdeti, ösztönzi annak megvalósítását, for­málja a közvéleményt, ala­kítja a közgondolkodást. Ez megköveteli a nyomdaipar technikai, technológiai szín­vonalának emelését, a nyom­dai termékek eiőül't-Ssánbk korszerűsítését. A Szikra Lapnyomda új ofszet nyo- dődött a Népszabadság és a móüzemének létesítésére a ki- Népszava, valamint más ter­emett nagyberuházás meg- mékek üzemszerű előállítása, valósítására öt esztendővel — Mindannyian bizonyo­ezelőtt született párt- és kor- sak lehetünk abban — mon­mányhatározat. A kivitelezés dotta végezetül —, hogy az munkálatai 1977-ben kez- új nyomdaüzemmel járó dód tek el, s a beruházás a anyagi ráfordításnak hasznát tervezett 2,7 milliárd forin- látja a politikai munka, a tos költséggel, határidőre el- gazdagabb tartalmú és szebb készült. Az új üzem megépí- kivitelű újságok tovább mé­tése szemléletes bizonyítéka lyítik pártunk kapesolattát a internacionalista kapcsolata- tömegekkel, hozzájárulnak a inknak is, hiszen közös mun- jó politikai légkör ápolásár-1 nyilatkozta a Szegedi Ken­ka eredménye. hoz, a szocialista építőmun- derfonógyár főmérnöke: Felépítésében, szerelésében ka újabb sikereihez. I zsákbamacskát vettünk. A a magyar dolgozókon kívül NDK-beli, lengyel és bolgár szakemberek is részt vettek. A Német Demokratikus Köz­társaság szállította az új Szikra nyomóbázisának 24 nagy teljesítményű gépét, sa szakmunkások egy részének Hulladékból exportpótló A Salgótarjáni Kohászati Üzeimek páclé regeneráló tor­nyában évente sok száz tonna vasoxid por maiad vissza, amit jelenleg hulladékként tartanak számon. A gyár - és a Vasipari Kutató Intézet szakembereinek közös mun­kája eredményeként egy olyan magyar találmány szü. letett, amellyel az eddigi ér­téktelen vasoxidporbol nagy tisztaságú vasport lehet ol­csón előállítani. A vasport jelenleg tonnánként száz­kétszázezer forintért tőkés országokban vásároljuk meg a porkohászathoz, a híradás­technikai mágnesek és egyéb hazai termékek előállításá­hoz. Az a terv, hogy már idén megkezdik az előkészü­leteket évi ezer tonna vas­oxid feldolgozásához. (MTI) el ért a KGST vb illése Moszkvában csütörtökön befejeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 98. ülése. Az állandó képvise­lők. a tagállamok miniszter­elnök-helyettesei részvételé­vel megtartott ülésen a Ma­gyar Népköztársaságot. Már­iái József, a Minisztertanács elnökhelyettese kéoviselte. Az elnöki tisztet Bulgária képviselője A. Lukanov töl­tötte be. Az ülésen a többi között áttekintették a hosszú távú együttműködési célprogra­mok előkészítését és végre­hajtását, a tudományos-mű­szaki együttműködés tovább­fejlesztését. Meghallgatta a végrehaitó bizottság azt a jelentést. amely a KGST­tagállamok együttes munká­jával létrehozott Szövetség gáztávvezeték működéséről szólt. Ugyancsak megvitatták a szocialista világrendszer gazdasági kérdéseivel fog­lalkozó nemzetközi intézet tevékenységéről előterjesztett beszámolót és több más kér­dést is. Többoldalú együtt­működési megállapodás szü­letett az érdekelt tagálla­mok között a Vietnami Szo­cialista Köztársaság tudo­mányos-műszaki fejlődésé­nek meggyorsításához nyúj­tandó segítségről. A Szövetség gáztávveze­tékről a végrehajtó bizott­ság elé terjesztett jelentés (Folytatás a 2. oldalon.) Fóliaüzem Felhők, napsütés Már Arkhimédész tudta: fix pontok pedig szüksége­sek. Gazdaságunk mai álla­potára is igaz a mondás. Ma persze úgy fogalmazzák a gazdaság vezetői, hogy lehe­tőleg nem a gólya madár pi­henőhelyzetét kell felvenni; két lábon kell állnu A kenderipar több mint százesztendős múltra tekint vissza Szegeden. Gyárai meg­újulásának ezekben az évek­ben vagvunk tanúi. Gyárt­ják tovább hagyományos ter­mékeiket is, lévén, hogy a természetes anyagok rene­szánszát éljük, de nem elég­szenek meg csak evvel. Ma már városunkban dolgozik Európa legnagyobb műanyag zsákokat gyártó üzeme. A beruházás kedvező elő­jelekkel indult Mindenki úgy ítélte meg, hogy jók a­exportkilátások; azaz a gép­vásárlásra, az emberek át­képzésére fordított pénz igen hamar megtérüL A gépeket az osztrák Len­zing cég szállította; ezek a berendezések a granulátum­ból síkfóliát állítanak elő; kiegészítőik Covema és Ra­schel gépek; az utóbbiakon készül a műanyag zsák. De hát miért ment volna min­den simán? Tavaly még azt Nagy László felvétele A Rachel zsákkötő gép munkában kiképzése is az NDK-ban tör­tént. Csehszlovák nyomda­ipari szakemberek tapaszta­lataik átadásával járultak hozzá a korszerű nyomda­technika meghoifbsításához, nagy segítséget nyújtanak a szovjet partnerek azzal, hogy a napilapok és folyóiratok előállításához szükséges új­ságnyomópapírt megfelelő mennyiségben. és jó minő­ségben szállítják. Elismerés­re méltó — mondotta a — tervezésben, a kivitelezésben résztvevő hazai vállalatok példamutató együttműködé­se. Ennek köszönhetően a Szikra Lapnyomda új üzemé­ben 1980 nyarán a terv sze­rint megindult a próbaüzem, ós 1981. január 1-én megkez­Gazdaságosabb műtrágyagyártás A karbantartás korszerűsí­tésével, a külföldi társvál­lalatokkal kialakított haté­kony együttműködéssel, va­lamim. a hulladék gázok hasznosításával a jövőben még gazdasagosabbá teszi ammónia termelését a Péti Nitrogénművek, amely a hazai termelés mintegy 60 százalékát adja — közötte Kincses Gyula vezérigazga­tó-helyettes csütörtökön Veszprémben az akadémiai bizottság székházában meg­tartott tanácskozáson, ame­lyen hat dunántúli megye kémikusai vetlek részt. Hangsúlyozta: a gazdasá­gos műtrágyagyártásnak és a kifizetődő exportnak meg­határozója az ammónia elő­állítási költsége, éppen ezért ennek csökkentésére hazánk legnagyobb műtrá­gyagyárában már eddig is eredményes erőfeszítéseket tettek. Az öt évvel ezelőtt átadott, napi ezer tonnás kapacitá­sú korszerű gyár már világ­színvonalon termel, s az el­múlt esztendőben a névle­ges kapacitásnál nyolc szá­zalékkal több ammóniát adott. Az ammóniagyártás gaz­daságosságának növelésében jelentős lépés, hogy a Péti Nitrogénmüvek új argon­gyárat épít fel ebben az öt­éves tervidőszakban és ezzel nemcsak hiányterméket pó­tol, de hasznosítja az am­móniagyártáskor keletkezett hulladék gázokat is. (MTI) Lenzing gépei sokkal keve­sebbet tudnak, mint ami a leírásban szerepel; az öt be­rendezésből csak három üzemképes... Kiderült később, hogy az alapanyag-ellátás körül is hibádzik valami... Summa summárum: 1979-ben komoly gondok voltak, s volt elég sok fennakadás még 1980­ban is. Ennek ellenére jó évet zártak, hiszen tervüket harminc (!) százalékkal si­került túlteljesíteniük. — A Lenzing céggel foly­tatott vitánk — mondja Ka­pás Sándorné igazgató — nyugvópontra jut. A beren­dezéseket kijavítják, a folya­matos alkatrész-utánpótlást biztosítják. Ez azért is ör­vendetes, mert síkfóliából kétszer annyit kell termel­nünk, mint az előző évben. Raschel-zsákból ugyanis kö­rülbelül kétszer annyira mu­tatkozik kereslet, mint 1980­ban. — Gondot továbbra is az jelent — mondja Miklós Mi­hály termelési osztályvezető —, hogy tartani tudjuk az úgynevezett műszaki para­métereket. Mit kell érteni ezen ? A vevő darabszámra veszi a zsákokat; nos, ha ezek az előírtnál vastagabb síkfóliából készülnek, akkor importalapanyagot adunk pluszként, ha vékonyabb a síkfólia, a vevő reklamál, s csak a súlyt fizeti ki. így is, úgy is vesztünk ... Pusztai Ferenc, a fólia­üzem vezetője bizakodóbb: — Üj bérezési szisztémát ve­zetünk be a következő hó­naptól. Ennek az a lényege, hogy minden dolgozó egyfor­mán válik érdekeltté abban, hogy milyen minőségű és mennyiségű fóliát állítunk elő. A „fóliások" egyébként a gyár legjobban kereső réte­ge; ezért is bizakodnak ab­ban, hogy létszámgondjaik hamarosan megoldódnak. Re­ménykedhetnek is, hiszen hasonlóan jó munkakörül­mények nagyon kevés gyár­ban vannak. P. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom