Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

2 Csütörtök, 1981. január 1. H népgazdaság 1981. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) váltató ágazatokban nőtt Az év során jelentősebb foglal­koztatási vagy munkaerő­ellátási gondok nem voltak. A kormányhatározatokban kiielölt, területeken megkez­dődött az előírt létszámcsök­kentés. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőttek, a mezőgazdasági ter­melésből származó bevételek is a számítottal megegyező­en emelkedtek. A pénzbeli társadalmi iuttatások ielen­tősen magasabbak az 1979. évinél, nagyobbrészt a csa­ládi pótlék növelése és egyéb életszínvonal-politikai in­tézkedések hatására. A fo­gyasztói árszínvonal és az egy keresőre iutó reálbér a tervezettnek megfelelően ala­kult. A lakosság reáliövedel­me megegyezik az előző évi­vel. Kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás Á lakosság iövdelmeiből 1980-ban kevesebbet takarí­tott meg. mint az előző év­ben. A kiskereskedelmi for­galom volumene nem érte el a tavalyi szinvonalat. A la­kosság fogyasztása 0,5—1 szá­zalékkal emelkedett. Az át­lagosnál jobban nőtt az él­vezeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások igénybevéte­le. Az élelmiszer-ellátás az év folyamán összességében kiegyensúlyozott volt. Ipar­cikkekből az év eleién a szokásosnál több volt a hiány, a második félévben az ellá­tás a legtöbb termékcsoport­ban javult. Emellett is gyakran nem volt kielégítő a választék. A lakosság infrastrukturá­lis ellátottsága a tervezett­nél valamivel jobban fejlő­dött. Az előirányzottnál több. 85—86 ezer lakás ké­szült eL A gyógyintézeti ágyak, valamint az óvodai helyek száma — utóbbi el­sősorban a társadalmi ösz­szefogás eredményeként — a tervet meghaladó mérték­ben nőtt, az óvodákban el­helyezhető gyermekek ará­nya eléri a 81 százalékot. Általános iskolai osztályter­mekből is a tervezettnél több épült. * A gazdasági munka fő fel­adata 1981-ben is a népgaz­daság egyensúlyi helyzeté­nek, elsősorban a külkeres­kedelmi áruforgalom egyen­legének javítása, és a lakos­ság elért életszínvonalának fenntartása, az életkörülmé­nyek javítása. A termelés és a belföldi felhasználás nö­vekedése és összetétele e célnak megfelelően alakul. A nemzeti jövedelem bel­földi végső felhasználása az 1980. évinél kisebb lehet Ezt elsősorban a felhalmozás, ezen belül a beruházások to­vábbi csökkentésével kell el­érni. A lakosság fogyasztása kismértékben emelkedhet. A termelés továbbra is mérsékelt, de az 1980. évit meghaladó ütemben és dif­ferenciáltan nő. A növekedés nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Meg kell gyorsítani a gazda­ságtalan termelés visszaszorí­tását és az ezáltal, valamint a belföldi kereslet mérséklő­dése következtében felsza­baduló kapacitásokat az ed­diginél eredményesebben kell a. kivitel növelésére és a behozatal helyettesítésére hasznosítani. A munka, és üzemszervezésben, a jobb munkaidő-kihasználásban, a munkafegyelem javításában, a munkaerő átcsoportosításá­ban rejlő tartalékok feltárá­sával a munka termelékeny­sége a térméiéinél jobban növekedjék, az álló- és for­góeszközök kihasználása pe­dig a korábbi évekenél ered­ményesebb legyen. Az ener­gia. és anyagtakarékoSság fokozása és a ráfordítás szerkezetének ésszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások legfel­jebb a termeléssel azonos mértékben emelkedjenek. portositásában. Állami esz­közökből 24 ezer lakást kell felépíteni. A mezőgazdaságban gabo­nafélékből — átlagos időjá­rás esetén — az 1980. évi termésmennyiség megközelí­tése a feladat. A zöldségek és gyümölcsök, valamint az ipari növények termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mérték­ben, az egyéb állati termé­kek termelése gyorsabban nő. Az ár- és szabályozó­rendszer javítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüzemekben a tenyész­tési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élel­miszeripari termékekből a termelés növekményének túlnyomó része a gazdasá­gos kivitel bővítését szolgál­ja. Emellett fenn kell tar­tani a lakosság ellátásának változatlanul jó színvonalát. A terv azzal számol, hogy a mezőgazdaságban folytatódik és fokózódik az anyag- és energiatakarékosság, javul a meglevő gépek és épületek hasznosítása, a termeléshez szükséges anyagok felhasz­nálása. Növekszik a mező­gazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége. Az 1981. évi szállítási fel­adatokkal összhangban az áruszállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 száza­lékkal emelkedik. A hírköz­lési teljesítmények 4,5—5 százalékkal növekednek. A beruházások mind az állami, mind a \ állalati dön­tési körben csökkennek. En­nek megfelelően történik a felhalmozási célú pénzforrá­sok szabályozása. A beruhá­zási eszközöket a folyamat­ban levő beruházások befe­jezésére, illetve ütemes foly­tatására kell összpontosítani. Üj beruházások csak szűk körben, a műszakilag indo­kolt időtartam betartása, a koncentrált megvalósítás fel­tételeinek megteremtése ese­tén kezdődnek. Űj nagybe­ruházásként megkezdődik a Szolnoki Papírgyár rekonst­rukciója és az Árpád-híd szélesítése, valamint az elő­készítéstől függően a mecse­ki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a Dunaújvárosi Kokszolómé beruházásainak a kivitele­zése. A termelő ágazatokban csak a népgazdaság energia­és nyersanyagellátását szol­gáló. a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt haté­konyan csökkentő, valamint az energia- és anyagmegta­karítást eredményező válla­lati beruházásokat lehet megkezdeni. Előnyben része­sülnek a viszonylag gyorsan eredményt hozó. a meglevő állóeszközök kihasználását javító, kiegészítő, korszerűsí­tő fejlesztések. Cél: az átlagos életszínvonal megőrzése Az 1981. éri népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: 1980 — 100 Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipnri termelés Országos építésszerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljöv. Lakosság fogyasztása 102.0—102.5 99,0—99.5 103,0—103,5 99,0 103.0 101.0 101,5 A szocialista szektor be- Ennek megfelelően különö­ruházásaira folyó áron 182 sen a gépipar, ezen belül milliárd forintot lehet for- főként a híradós- és vá­ditani. kuumtechnikai. a műszer­Az iparban a tervcélokkal és a fémtömegcikkipar, va­összhangban álló, hatékony lamint a vegyipar, ennek és versenyképes termelés bő- keretében a gyógyszer- és vülhet. Áz ipari termékek növényvédőszer-gyártás, a kivitelének erőteljesebb fo- gumi és müanvag-feldolgozó kozasa mellett jobban kell ,. . ,,, kielégíteni a mérsékelten ipar termelese es ertekesite­emelkedő belföldi 41616816161. se emelkedik számottevően. Előtérben a felújítás és karbantartás A belföldi és a külföldi kereslethez igazodva meg­gyorsul a termelés szerke­zetének korszerűsítése. Azok a vállalatok fejlődhetnek di­namikusan, amelyek gyárt­mányösszetételüket átalakít­va gyorsan alkalmazkodnak a piaci feltételekhez. A gaz­dasági szabályozórendszer és egyéb intézkedések is előse­gítik, hogy a piaci alkal­mazkodásban; a termelés ha­tékonyságában meglevő, il­letve kialakuló különbségek mielőbb felszínre kerüljenek es a hatékony vállalatok gyorsan fejlődjenek. Jelen­tős haladást kell elérni a gazdaságtalan vállalatok te­vékenységének hatékonnyá tételét célzó programok vég­rehajtásában. a gazdaságta­lan termelésnek jövedelme­zővel történő felváltásában. A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak az alumíniumipari, a petrolké­miai és a számítástechnikai központi fejlesztési progra­mok és megkezdődik a gyógyszer-, növényvédöszer­és intermediergyártás, vala­mint az elektronikai alkat­rész- és részegységgyártás központi fejlesztési program­jának végrehajtása, továbbá az energiagazdálkodás javí­tását, a hulladékok és má­sbdlagos nyersanyagok hasz­nosításának növelését szol­gáló programok megvalósí­tása. Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási ke­reslet miatt változó piaci fel­tételekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási-karbantartási mun­kák növekednek. Az építőipari szervezetek feladata, hogy — vállalko­zási készségük növelése mel­lett — tovább javítsák a ki­vitelezések szervezettségét, a munkafegyelmet, csökkent­sék a kivitelezési időtarta­mokat. Az irányítás segíti az építési piac kereslet-kí­nálati egyensúlyának meg­szilárdulását, támogatja a vállalatokat az építési kapa­citások és a munkaerő-ke­reslelnek megfelelő átcso­A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel összhangban emelkedhetnek. Javítani szükséges a válla­latok anyag- és készletgaz­dálkodását. a termelőeszköz­kereskedelem, munkáját, a vállalatok közötti együttmű­ködést. A népgazdaságban foglal­koztatottak száma várhatóan csökken. Folytatódik a fog­lalkoztatós ágazati szerkeze­tének átalakulása: a foglal­koztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a termelő és a nem termelő infrastruktúrában emelkedik. A teljes foglalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcsoportosuló munkaerő zökkenőmentes elhelyezkedé­se érdekében korszerűsödik a munkaerő-közvetílési rend­szer. Továbbra is fontos gazda­ságpolitiai cél az elért átla­gos életszínvonal megőrzése. Az átlagos nominálbér és a fogyasztói árszínvonal azo­nos ütemben, 4.5—5 százalék­kal emelkedik. Az egyéni ke­resetek a minőségi és meny­nyiségi teljesítményektői füg­gően növekedhetnek. A telje­sítmények szerinti bérezést szolgálja a vállalati és intéz­ményi alapbérrendszerek 1981. évtől érvényes módo­sítása. illetve bértételeinek • növelése, A penzoeli társadalmi jut­tatások közül meg kell őriz­ni az alacsony nyugdíjak reálértékét. A három- és többgyermekesek családi pótlékának reálértéke —"az 1980. évi családipótlék-eme­lés egész éves hatásának eredmenyeképpen — emelke­dik. A kiskereskedelmi forga­lom volumene 1—1,5 száza­lékkal haladja rneg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősorban a választéknak a* kereslethez jobban igazodó bővítésével javul. Szervezet­tebbé és rugalmasabbá kell tépni ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. A kiszolgá­lás színvonalának növelését az új üzemeltetési formák, üzlettípusok is elősegítik. Állami és magánerőből 76 —78 ezer lakás, ebből álla­mi beruházásként mintegy 23 —24 ezer lakás épül. A je­lentős arányú személyi tulaj­donú lakásépítést elősegíti a telekgazdálkodás és -elosztás fejlesztése, a műszaki terv­választék bővítése és a la­kásépítés pénzügyi feltételei­nek javítása. Az egészségügyi ellátás ja­vítására mintegy 1500 új gyógyintézeti ' hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő­és a járóbeteg-ellátás felté­telei. Az év végére a gyógy­intézeti helyek száma eléri a 98 ezret; a tízezer lakosra számított ágyak száma pe­dig 92-re emelkedik. A böl­csődei ellátottság javítását 3QQ(H=a50íMj, tér.őh«ty léte­sítése szolgálja. Ezzel a böl­csödéskorúfik _ férőhely-ellá­tottsága megközelíti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhetők aránya. A köz­oktatás fejlesztésére 1100 új általános iskolai osztályte­rem épül. Szerény mérték­ben bővülhet a gyógypeda­gógiai intézetek és a gyer­mekvédelmi intézetek férő­helyállománya; s javulhat­nak a középiskolai és a szakmunkásképzés feltételei. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelő­dési fejlesztések közül foly­tatódik a Budavári Palota helyreállítása. Befejeződik a budapesti nagy sportcsarnok építése, megkezdődik a Ma­gyar Állami Operaház re­konstrukciója. ,A külkereskedelmi forga­lomban a cél az, hogy a rur belelszámolású külkereske­' delmi mérleg hiánya csök­kenjen. a nem rubelelszámo­lású külkereskedelmi mérleg egyensúlyban legyen. A ki­vitel 7,5—8 százalékkal. a behozatal kismértékben emelkedik. Javítani kell a kivitelre szánt termékek mű­szaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltételeket, nö­velni a versenyképes. ' kor­szerű termékek arányát, a kivitel gazdaságosságát. "A külkereskedelmi tevékenység hatékonyságát jobb, aktív piaci és ármunkával is elő kell segíteni. * A tervcélok alátámasztá­sára a gazdasági szabályozó rendszer néhány eleme 1981­ben módosul. A változások a célok és az azokat szol­gáló eszközök összhangját, a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást, a kedvező, gazdasági eredmé­nyek gyorsabb kibontakozá­sát segítik elő. A Miniszter­tanács döntött továbbá a termékforgalmazást, a kül­kereskedelmet. a beruházá­sokat, a lakosság jövedelmét és a fogyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejlesztését és a terv végre­hajtásának ellenőrzését ille­tő intézkedésekről. (MTIj Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. F1DEL CASTRO RUZ elvtársnak. a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának. a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének. a Minisztertanács elnökének. Havanna. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felsza­badulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Minisztertanácsa és egész dolgozó né­pünk nevében forró, elvtársi üdvözletünket és szívből, jövő jókívánságainkat küldidk önnek a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köz­társaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. A kubai forradalmi hagyományok. Jósé Marti esz­méinek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az el­múlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyította, hpgy élni tud a számára megnyílt, törté­nelmi lehetőséggel: Kuba ma a szocialista közösség megbecsült tagjaként a társadalmi haladásért küzdők élvonalában halad. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tisztelettel és elismeréssel tekint a kubai nép forra­dalmi vívmányaira, a szocialista építőmunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egy­beforrott azzal a harccal, amelyet a szocialista orszá­gok. a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom vív világszerte az im­perializmus ellen, a társadalmi haladásért, a békéért, az enyhülésért. A Kubai Köztársasáa következetes internacionalis­ta szolidaritást vállal az imperializmus és- az agresszió ellen küzdő népekkel s ezért a világ haladó erőinek elismerése és megbecsülése övezi. Az el nem kötelezett országok mozgalmában ki­fejtett aktív tevékenységével jelentősen és hathatósan hozzájárul ahhoz, hogy e mozgalom a nemzetközi hely­zet fontos tényezőjeként pozitív szerepet töltsön be. 1980. december 18-án aoít 20 esztendeje, hogy az országaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kap­csolataink történetének e jelentős jubileumán megelé­gedéssel állapíthatjuk mea hogy a két testvéri ország között az érdekek egybeesést, a célok közössége, a mar­xizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján mély. bensőséges barátság és gyümölcsö­ző együttműködés alakult ki minden téren, amely jól szolgálja népeink, a szocialista közösség, a társadalmi haladás ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy kienvelkeJí sliivreket értenek el a- társadalom..vezető ere'-, a Kubai Kommunista Párt közelmúltban beteje­ződöii 11. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. szncioVsta b*~<Huk felvirágoztatásában a szocialista közösség további erősítése, az egyetemes béke érde­kében. Budapest, 1230. december 31. KADAR jANOS, a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; LÖSONCZI PAL, a Magyar Népköztársaság ' Elnöki Tanácsának elnöke; I-AZÁK GYÖRGY, p Mágvar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke • Az évforduló alkalmából Apró Antal az ország­gyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Blas Rocának a Kubai Köztársasáa Népi Hatalmi Nemzet­gyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai part­nerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT. a KISZ. az Országos Békelanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. MOSZKVAI TALÁLKOZÓ Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének helyettese, a Szov­jetunió Állami Tervbizottsá­gának elnöke Moszkvában fogadta Mieczysiaw Jagielski lengyel miniszterelnök-he­lyettest, aki kormánykül­döttség élén hétfőn érkezett Moszkvába A találkozó so­rán. megvitatták a Szovjet­unió és a Lengyel Népköz­társaság gazűasagi együtt­működése továbbfejlesztésé­nek kérdéseit, és áttekintet­ték a két ország következő ötéves népgazdasági tervé­nek egyeztetésével kapcso­latos munkát. « ÜJ TELEPÜLÉS Űj izraeli település lé­tesült kedden a Ciszjordániai Jericho város közelében. Abba Eban volt izraeli kül­ügyminiszter kedden a par­lamentben élesen bírálta azt a politikát, amelyet a kor­mány a megszállt területe­ken folytat. Az ellenzéki munkapárt vezető gárdájá­hoz tartozó politikus azzal vádolta a Begin-kormányza­tot, hogy még a Camp Da­vid-i megállapodásokban elő­irányzott önkormányzatot sem hajlandó megadni Cisz­jordánia és Gaza palesztin lakosságának.. GYÖKERES VÁLTOZÁSOK Gyökeres változásokat kö­vetelt Olaszország és az olasz társadalom vezetésé­ben Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára. A L'Unitá hasáb­jain szerdán megjelent új­évi üzenetében Berlinguer Olyan kormány megalakí­tását sürgette, amelynek po­litikáját az Olasz Kommu­nista Párt határozza meg. A főtitkár azokhoz intézte üzenetét, akik eltökélték: „szemernyit sem engednek a terrorista támadásokkal és zsarolással szemben".

Next

/
Oldalképek
Tartalom