Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-23 / 300. szám
4 Kedd, 1980. december 23. Emlékezés Heckmann Istvánra Szinte regényszerű, színpadra, vagy filmre kívánkozó történet, nem mindennapi életút volt Heckmann Istváné. Százharminc évvel ezelőtt született Zágrábban, 1850. december 23-án. Nagy apja tönkrement volt, elárverezték — s elszegődött főerdésznek Baranyába, egy magyar bárónő birtokára. Legkedvesebb gyermekét, Heckmann Katalint a bárónő magával vitte Bécsbe társalkodónőnek. A bárónő szalonját gyakran látogatták a császárváros arisztokrata aranylfjal. Egy fiatal ezredes és Heckmann Katalin között szerelmi viszony szövődött. Ebből a viszonyból született Heckmann István, az akkori Idők kifejezésével élve „törvénytelen" gyermekként. Mikor a főerdész ezt megtudta, kitagadta leányát Három évvel később a főerdész házaspár elhalálozott Amikor Istvánka hatéves lett, elvesztette édesanyját Is. Ismerősei karolták fel. Tizenkettedik évében egy bécsi cipészmester leszerződtette ötévi teljes ellátással inasnak. 1867-ben felszabadult, eípészsegéd lett. Ekkor tudta meg véletlen folytán, hogy ki-miféle ember az apja. Valami Magyarország felé húzta. vándorútra kelt Egy év eltelte után érkezett Pestre, gyalogszerrel. Az ifjú cipészsegéd hamarjában kapcsolatba került a magyar szocialista forradalmár Személyiségekkel: Táncsics Mihállyal, Hrabje Nepomuk Jánossal, Zágonyt Györggyel és a többlekkel. 1870—1871-ben Heckmann Polltzer (Csapó) Zsigmonddal együtt szerkesztette a „Testvériség" című német és magyar nyelven megjelenő munkásújságot. O volt sz osztrák és a magyar cipészmunkásmozgalom összekötője. Tudósításokat, beszámolókat irt az osztrák szocialista munkássajtóban. (S. Vincze Edit Bécsben cikkeinek egész tárházára lelt rá.) 1871—1872-ben egyik vádlottja az első magyar munkáspernek, a „Hűtlenség! per"-nek. Ausztriában Heckmann István apja, báron Rltter von Johann Wagner altábornagy! rangban hadügyminiszter, Magyarországon pedig fia, a cipészsegéd Heckmann István a munkásmozgalom egyik tábornoka. Heckmann István beszédeket tartott, röpiratokat, cikkeket, értekezéseket írt, toborzott, ha kellett Titkos összejöveteleket tartott, kijátszva a hatóság éberségét. 1873-ban csatlakozott hozzá a cipészmunkás Horváth János, aki végig hű küzdőlársa maradt A halóság feloszlatta a Cipész Szakegyletet. Heckmann — a többi öntudatos szocialista munkásvezetövel együtt — tovább folytatta a harcot. A feloszlatott Cipész Szakegyletet újjászervezte, kidolgozta annak alapszabályát, szűkebb környezetével azt elfogadtatta és jóváhagyatta a hatósággal. Az 1877-ben alakult új egyletnek Horváth János lett az elnöke. Betegsegélyző Egylet alakult, bevezették a szakegyleti munkaközvetítést, megrövidült a hosszú munkaidő, kulturálódtak a műhelyviszonyok, megjavultak az inasok munszágos jellegű megünneplésére. Egy ország szervezett munkássága tisztelgett az agg munkásvezér előtt. Heckmann még ezután ls évekig figyelemmel kísérte a kisnemes ^örülm^nyei, korlátozódott S^dlTnagyon'2 kabér Minderre 100 ££ Vis">ly">tt Hitler ezelőtt került sor. Heckmann István és Horváth János vezető szerepet Játszott az úgynevezett „radikális szocialista Irányzat" frontján. Nem morzsákért küzdött társaival, meg akarta változtatni a világot. Kiváló propagandista, kitűnő agitátor és organizátor. Legnagyobb érdeme abban mutatkozott, hogy sok jeles kádert nevelt a munkásmozgalomnak. 1884 végén a hatóság lecsapott a „radikális" szárnyra, melynek tagjait Pestről szétszórták a szélrózsa minden irányába. De ekkorára már a fővárosban életképes munkásszervezetek működtek, a mozgalmi működés folyamatosságát biztosítani tudó vezetőgárdákkal. Heckmannt a feleségével Pécsre zsuppolták, Horváthot Aradra. A fővárosból kizsuppoltak teremtették meg az országos munkásmozgalmat. 1933-as hatalomra kerülésétől. Tudott a Házi Újságról, dr. Szepesi Imre mozgalmi működéséről. Tudott Zocskár András és /társai 1935-ös lebukásáról és Hajdók Béláék letartóztatásáról. De ekkor már Jóval túl volt a nyolcvan esztendőn, betegeskedett. Dr. Berkes Pál orvos gyógyítgatta. 1937. szeptember 11-e hajnalán utolsót dobbant a szive. A Népszavában Révész Mihály irt nekrológot róla. Valentiny Ágoston búcsúztatta el. Nem őrzi nevét utca, tér, iskola, üzem, szocialista brigád, vagy KISZalapszervezet. Talán a létesülő Csongrád megyei Munkásmozgalmi Múzeumban egy szobát róla neveznek el, mert az ő tiszta nevének megemlítése nélkül nem lehet megírni az alföldi szocialista munkásmozgalom történetét, mely 1887-ben vele kezdődött. A Dugonics temetőben egy sírban nyugszik a feleségével, a város Heckmann például Baranyá- felszabadulásáért küzdő szovban lerakta a munkásmozgalom alapjait. A hatóság 1887 nyarán Szegedre toloncolta. Szegedre kerülésekor Heckmann 36 éves volt. A hatóság szigorú megfigyelés alatt tartotta. Szegeden ls kialakított egy mozgalmi központot. Ekkoriban már itt, a Tisza partján szárnyait bontogatta mozgalmi téren egy nyomdászsegéd, Pollák Béla. Heckmann és Pollák Béla voltak a szegedi szocialista munkásmozgalom első úttörői. Az Alföld térségében pedig Heckmann és Horváth János rakták le a forradalmi munkásmozgalom alapjait A városban kitört részleges cipészsztrájkok Heckmann működésére terelték a figyelmet. Mikor munkaadója üzemében is kitört a sztrájk. Heckmannt elbocsátották. Héger Mihály és Kovács Péter cipészsegédeket, akik Hódmezővásárhelyen szocialistává nevelték Szántó Kovács Jánost és 1893-ban megalakították a Cipész Szakegyletet, Heckmann küldötte Szegedről. Az állását vesztett Heckmann sehol sem tudott elhelyezkedni, bojkottálták a mesterek. Megtakarított, kevés pénzén önállósította magát, cipőfelsőrész-készítő műhelyt létesített. Szegeden 1891-ben alakult meg a Cipész Szakegylet. Ez volt Heckmann István négyesztendős felvilágosító és szervező tevékenységének első maradandó eredménye. Heckmann mozgalmi működésének az vált az értékmérőjévé, hogy forradalmárok tucatjait nevelte fel az Alföldön. Méltán került sor 1924. december 7-én a Maros utca 4-beli munkásotthonban díszközgyűlés keretében Heckmann István 55 esztendős forradalmi működésének orjet katonahősök emlékműve mögött. Pusztai József Ösztönzőbb lakáscserék A tanácsokhoz forduló la- megszűnik az a megkötés, kásra cserélésének rendjét. kásigénylők mintegy 30 szá- amely szerint az első tulaj- Az új szabály szerint ilyenzalóka cserét kíván, főleg donos öt éven belül csak a kor nem kell visszafizetni minőségi változást. Ezekre tanács hozzájárulásával ad- az állami támogatást, ha a az esetekre kínálnak a ko- hatta vagy cserélhette el a lakáshasználatbavételi díj rábbinál bővebb lehetőséget tanácsi értékesítésű — sző- háromszorosa több. mint az a lakásügyi jogszabályok kor- vetkezeti — lakását. Elma- egyébként megtérítendő álszerűsitéséröl, módosításáról rad ez az ötéves várakozás lami támogatás összege. Hamost megjelent új renielke- akkor is, ha a szövetkezeti la- sonlóan járnak el a munkászések, amelyek anyagilag és kásokat az OTP-nek kínál- lakás-építési akciókban léteaz ügyintézés egyszerűsítésé- ják fel vásárlásra. A kedvez- sített és a tanácsi bérlakás vei egyaránt ösztönöznek a ményes feltételekkel szerve- közötti csere esetén. Adó- és cserére, a nagyobb lakásfor- zett csereakcióban pedig azok Illetékkedvezmények is segígalomra. is résztvehetnek, akiknek tik a cserét. Így a lakások . , , > , , már a szerzés időpontjában szabad forgalmában a jövő A ^ lakásgazdálkodás^ és el- klcsi vqU lakas évt61 a vevő már kevesebb, Egyszerűsítették a tanácsi 17 helyett 12 százalékos illetrtékesítésű lakások bérla- téket fizet. (MTI) osztás új lehetőségeit az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium irányelvekben összegezte, s ebben különösen fontos követelménynek jelölte meg. hogy a tanácsok helyezzék előtérbe a szervezett lakáscserét. Ezért szükséges, hogy az új és a megüresedett lakások egy részéből — amit tanácsi rendelettel határoznak meg — lakáscserealapot hozzanak létre. Ezzel a bázissal gazdálkodjanak, mégpedig első sorban lépcsőzetes cserével, lehetőleg olyan igénylők kapjanak lakást, akik maguk is szabaddá teszik addigi otthonukat. A különböző pénzügyi jogszabályok módosítása, kiegészítése szerint a jövő évtől számos új intézkedés tágítja a szervezett akciókban épült vagy vásárolt személyi tulajdonban lévő lakások cseréjének kereteit, csökkenti költségeit. Egyebek között Családi események HÁZASSÁG Ferencnek és Sándor Borbála Jakus Zoltán és Faragó Ilona Mártának István, Kovalik JánosJulianna, Apró-Juhász János és nak és Kovács Máriának János Kisfazckas Zsuzsanna, Mátrai András nevű gyermekük szüleKároly Tibor és Kelemen Esz- tett. ter. Pápai Sándor József és HALALOZA9 Tóth Erzsébet, Fülöp Zoltán Tibor és Terhes Edit, Fogas Ja- Móricz Mihály Józsefné Nagy nos József és Lajkó Mária Kata- Mária, Endrödi Antal, Kovács Un, Berkó Sándor és Benczi Er- Istvánrié Kolompár Piroska. Szczsébet. Halász Zoltán és Papp Ré" Zsuzsanna. Blriez Károly, Julianna, Sólya Mihály és Sze- Szűcs József, Tóth Iilésné Nógkeres Ilona, Iván Jenő Lajos és ""ádi Erzsébet, Sárlc István. BárKószó Éva, Katona-Futó László sony Gergely Istvánné Bullás Veés Gombos Zsuzsanna Piroska ronlka, Felföldi Eva, Molnár Imházassagot kötöttek. réné, Szemerédl Mária, Seres Mártonné Kormányos Eszter. SZÜLETÉS Gyarmati Jánosné Bcier Mária. Antall Ferencnek és Barta Er- ^egus ^iktosné Ambrus Ilona, zsébetnek Erzsébet. Kocsis Atti- ®oz6k,T 'mré"é, Gazdag Mária, la Antalnak és Pálíi Juliánná- Nagy Iván Kismárton Lajoané nak Alexa. Farkas Jánosnak és Széesi Erzsébet, Nyerges Antalné Kondacs Katalinnak Nóra, Sza- £sáki Matild ^Faragó Istvánné bó Gyula Lászlónak és Bakacsl Bakos Margit. Puskás La.os, Margit Erzsébetnek Zoltán, Sza- "orY,f'h i&nor-né Csík Veronika bó Gyula Lászlónak és Baka- *ozáa' Ny?!*6* ^Ü"5, H?7a" esi Margit Erzsébetnek Zsolt, Mátyásné Makra Klára. Majdán András Istvánnak és Nándor Sándor. Bodor Ferenc, Sarkadl Róza Katalinnak Kata- Arnold Tímea, Szurerik Sándor, lin, Szécsl Józsefnek és Sari Kts-Szabó Sándor János, Fehér Máriának Edina. Tanács Vince TstVánné .Tcnei Jultarr.a, Fekete Jánosnak és Szélpál Erzsébetnek í,ános' Újhelyi Miklósáé Kazl Tünde, Százi Mihálynak és Vlsy n°na; Terhes Pál, Csányl FerencMeUnda Máriának Gergely Mi- Mocsal Mária. Roosz Józsefhály, Simon Ferencnek és Szél fecskémét! Terézia, Csillag Erikának Angéla, Szűcs Antal- Piroska, Márta János. Kalmár nak és Csorba Magdolna Ibo- harsai András Csányl lyának Tamás Antal, Dobó Fe- °rbén- Peták l!,uiari,na; Szabolorenc Kálmánnak és Fehér Ilo- vics Istvánné Baktai Anna, Pap nának Gabriella Anett, Kádár Endréné Fehér Rozália, Juhász Tamásnak és Kasza Ilonának Sándor, Borza Antalné Borza PiEmese, Móra Imrének és Király . JuUannának Hajnalka, Vidmár rosKa mcgnalt" Ferencnek és Vastag Irénnek AtBélyeggyűjtőknek Magyarországot 25 évvel ezelőtt vették fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ebből az alkalomból az ENSZ bécsi postaigazgatása december 12—20. között kiállítást rendezett Budapesten, a Bélyegmúzeumban. A bemutatón az ENSZ bélyegeit, postai dokumentumait láthatták az érdeklődők. A rendezvény ideje alatt alkalmi postahivatal működött a helyszínen. Az ott feladott postai küldeményeket különleges emlékbélyegzésekkel látták el. Postánk hat értékből álló emlékbélyeg-sorozattal emlékezett meg a rendezvényről. Az első napi borítékokat e bélyegek tervezője Kékesi László dedikálta a kiállítás színhelyén. Ugyanitt került árusításra az ENSZ bécsi postaigazgatásának a kiállításra készített emléklapja ls. A Magyar Posta 1981-ben 61 bélyeg és 5 blokk kiadását tervezi. A 66 érték együttes névértéke 212+2 forint. A 2 forintos felár a Jövő évi ifjúsági bélyeg kiadásánál jelentkezik. Az ifjúsági bélyeg az Alkotó ifjúság elnevezésű mozgalmat népszerűsiti. Blokk kiadásával emlékeznek ir.eg Bartók Béla születésének századik évfordulójáról. Évfordulók kapcsán egy-egy bélyeg _ köszönti Batthyány Lajost, A. Fleminget, Fiedler Rezsőt, Szántó Bélát, valamint Vágó Bélát Hat bélyegen magyar történelmi zászlókat mutatnak be. Hétértékű soron korabeli színpompás zeppelineket láthatunk. Sorozatot adnak ki afrikai állatok képével. E sorozat egyik értékén a hires Afrika-vadásznak. Kittenberger Kálmánnak a portréja szerepel, születésének 100. évfordulója alkalmából. A bécsi WIPA nemzetközi bélyegkiállításra 20 forintos névértékű blokk jelenik meg. Postánk megemlékezik a Vöröskereszt centenáriumáról, Stephenson születésének kétszázadik évfordulójáról. Jövőre is megjelenik a bélyegnapi bélyeg és a 10 forint névértékű blokk. A kiadási tervben szerepel egy nyolcértékű sorozat, mely az új budapesti Sportcsarnok felavatását hivatott köszönteni. 1981-ben Bécsben bélyegvilágkiállítást rendeznek. A kiállítás szervezői találkozóra szólították fel a világon fellelhető Mauritius bélyegek tulajdonosalt. Ezek a bélyegek a világ legritkább és legértékesebb bélyegei közé tartoznak. Mint ismeretes, Mauritius-sziget egykori kormányzója feleségének báli meghívójára készített bélyegek egyikéből sem maradt meg húsz darabnál több. Ma egy ilyen bélyeg is több millió forintot ér. E kincsek birtokosai elfogadták a meghívást és Bécsben randevúznak. így a kiállítás látogatói együtt láthatják a hires Mauritiusokat. * Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1981-et a rokkantak nemzetközi évének nyilvánította. Ebből az alkalomból számos ország, köztük az ENSZ és hazánk postaszervei is bélyeget adnak kl. így kívánják felhívni a figyelmet a testi fogyatékosok gondjaira, támogatást, megértést várva a rokkantsággal járó gondok megoldására. Deák Endre Az Autóközlekedési Tanintézet Csongrád megyei iskolája 1981. Január 6-án GÉPjARMÜKEZELÖI tanfolyamot. Január 14-én SZEMÉLY-TEHER (hivatásos). AUTÓBUSZVEZETŐI tanfolyamot indít Jelentkezni lehet: Szeged Üttörő tér 5/B. sz. alatt ((Gépipari Szakközépiskola. Menhely utca felőli bejárata). hétlö—csütörtök 8—16 óráig, péntek 8—15 óráig, szombat 8—12 óráig. tlla Ferenc, Kálmán Ferencnek és Schmidt Évának Máté, Barna Ferencnek és Botos Bertának Zoltán, dr. Szalay Istvánnak és Kutylk Erzsébetnek Balázs István, Sebesl János Sándornak és Kovács Juliannának János, Füri Lajosnak és Domonkos Ibolyának Adrienn, Ivanov Lászlónak és Ilia Gizellának Tímea, Koroknai Jánosnak és Kozma Irénnek Adrián János, Csamangó Sándornak és Tóth-Szűcs Piroskának Krisztina. VUlln Józsefnek és Ltpták Annának Anna, Mészáros János Bálintnak es Lőkös Erika Rózának Csaba, Rácz István Mihálynak és Dudás Emese Margitnak István Attila, Nógrádi Antalnak és Nagy Évának Orsolya, Fazekas Gézának és Csaj kas Teréz Margitnak Géza. Szügyi Györgynek és Sándor Zsuzsannának Tamás Zoltán, Ábrahám Ferencnek és Hecskó Eva Máriának Mónika Eva, Lippai Mihálynak és Tóth Arankának Szilvia, dr. Czucz Ottó Jánosnak és Nagy Katalinnak Dénes. Tóth Istvánnak és Szekeres Eva Zsuzsannának Dánlel. Varga András Mihálynak és Farkas Katalinnak Krisztina. Llppal Géza Zoltánnak és Kálmán Erika Ildikónak Gabriella, Kada Jánosnak és Czirok Máriának Marianna Magdolna. Mlhálv Sándornak és Nagy Irénnek Szilvia, Busa Mihálynak és Kádár Katalin Zsuzsannának Csaba, Szűcs Tibornak és Rózsa Máriának Ramóna, Bócsúházl Józsefnek és Lovai Margitnak Eszter. Krabót Lászlónak és Budácsik Piroskának Nóra, Baráth István Az iskolai szünet ideje alatt jó kereseti lehetőséget biztosítunk TÜZÉP-telepeinken, fenyő fűrészáru (deszka) idomba rakási munkáival. Ugyanerre a munkára alkalmi munkásokat is felveszünk. (elentkezni: munkanapokon aTÜZÉPtelepeken. Alföldi TÜZEP Vállalat 8