Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-23 / 300. szám

4 Kedd, 1980. december 23. Emlékezés Heckmann Istvánra Szinte regényszerű, szín­padra, vagy filmre kívánko­zó történet, nem mindennapi életút volt Heckmann Istvá­né. Százharminc évvel ez­előtt született Zágrábban, 1850. december 23-án. Nagy apja tönkrement volt, elárverezték — s elsze­gődött főerdésznek Baranyá­ba, egy magyar bárónő bir­tokára. Legkedvesebb gyer­mekét, Heckmann Katalint a bárónő magával vitte Bécsbe társalkodónőnek. A bárónő szalonját gyakran látogatták a császárváros arisztokrata aranylfjal. Egy fiatal ezre­des és Heckmann Katalin között szerelmi viszony szö­vődött. Ebből a viszonyból született Heckmann István, az akkori Idők kifejezésével élve „törvénytelen" gyer­mekként. Mikor a főerdész ezt megtudta, kitagadta leá­nyát Három évvel később a főerdész házaspár elhalálo­zott Amikor Istvánka hat­éves lett, elvesztette édes­anyját Is. Ismerősei karolták fel. Tizenkettedik évében egy bécsi cipészmester le­szerződtette ötévi teljes ellá­tással inasnak. 1867-ben felszabadult, eí­pészsegéd lett. Ekkor tudta meg véletlen folytán, hogy ki-miféle ember az apja. Va­lami Magyarország felé húz­ta. vándorútra kelt Egy év eltelte után érkezett Pestre, gyalogszerrel. Az ifjú cipész­segéd hamarjában kapcsolat­ba került a magyar szocia­lista forradalmár Személyi­ségekkel: Táncsics Mihállyal, Hrabje Nepomuk Jánossal, Zágonyt Györggyel és a többlekkel. 1870—1871-ben Heckmann Polltzer (Csapó) Zsigmond­dal együtt szerkesztette a „Testvériség" című német és magyar nyelven megjelenő munkásújságot. O volt sz osztrák és a magyar cipész­munkásmozgalom összekötő­je. Tudósításokat, beszámo­lókat irt az osztrák szocia­lista munkássajtóban. (S. Vincze Edit Bécsben cikkei­nek egész tárházára lelt rá.) 1871—1872-ben egyik vád­lottja az első magyar mun­káspernek, a „Hűtlenség! per"-nek. Ausztriában Heck­mann István apja, báron Rltter von Johann Wagner altábornagy! rangban had­ügyminiszter, Magyarorszá­gon pedig fia, a cipészsegéd Heckmann István a munkás­mozgalom egyik tábornoka. Heckmann István beszéde­ket tartott, röpiratokat, cik­keket, értekezéseket írt, to­borzott, ha kellett Titkos összejöveteleket tartott, ki­játszva a hatóság éberségét. 1873-ban csatlakozott hozzá a cipészmunkás Horváth Já­nos, aki végig hű küzdőlár­sa maradt A halóság felosz­latta a Cipész Szakegyletet. Heckmann — a többi öntu­datos szocialista munkásve­zetövel együtt — tovább folytatta a harcot. A fel­oszlatott Cipész Szakegyletet újjászervezte, kidolgozta an­nak alapszabályát, szűkebb környezetével azt elfogad­tatta és jóváhagyatta a ha­tósággal. Az 1877-ben ala­kult új egyletnek Horváth János lett az elnöke. Beteg­segélyző Egylet alakult, be­vezették a szakegyleti mun­kaközvetítést, megrövidült a hosszú munkaidő, kulturá­lódtak a műhelyviszonyok, megjavultak az inasok mun­szágos jellegű megünneplé­sére. Egy ország szervezett munkássága tisztelgett az agg munkásvezér előtt. Heckmann még ezután ls évekig figyelemmel kísérte a kisnemes ^örülm^nyei, korlátozódott S^dlTnagyon'2 kabér Minderre 100 ££ Vis">ly">tt Hitler ezelőtt került sor. Heckmann István és Hor­váth János vezető szerepet Játszott az úgynevezett „ra­dikális szocialista Irányzat" frontján. Nem morzsákért küzdött társaival, meg akar­ta változtatni a világot. Ki­váló propagandista, kitűnő agitátor és organizátor. Leg­nagyobb érdeme abban mu­tatkozott, hogy sok jeles ká­dert nevelt a munkásmoz­galomnak. 1884 végén a hatóság le­csapott a „radikális" szárny­ra, melynek tagjait Pestről szétszórták a szélrózsa min­den irányába. De ekkorára már a fővárosban életképes munkásszervezetek működ­tek, a mozgalmi működés folyamatosságát biztosítani tudó vezetőgárdákkal. Heck­mannt a feleségével Pécsre zsuppolták, Horváthot Arad­ra. A fővárosból kizsuppol­tak teremtették meg az or­szágos munkásmozgalmat. 1933-as hatalomra kerülésé­től. Tudott a Házi Újságról, dr. Szepesi Imre mozgalmi működéséről. Tudott Zocs­kár András és /társai 1935-ös lebukásáról és Hajdók Bé­láék letartóztatásáról. De ek­kor már Jóval túl volt a nyolcvan esztendőn, beteges­kedett. Dr. Berkes Pál orvos gyógyítgatta. 1937. szeptember 11-e haj­nalán utolsót dobbant a szi­ve. A Népszavában Révész Mihály irt nekrológot róla. Valentiny Ágoston búcsúz­tatta el. Nem őrzi nevét ut­ca, tér, iskola, üzem, szocia­lista brigád, vagy KISZ­alapszervezet. Talán a léte­sülő Csongrád megyei Mun­kásmozgalmi Múzeumban egy szobát róla neveznek el, mert az ő tiszta nevének megemlítése nélkül nem le­het megírni az alföldi szo­cialista munkásmozgalom történetét, mely 1887-ben vele kezdődött. A Dugonics temetőben egy sírban nyug­szik a feleségével, a város Heckmann például Baranyá- felszabadulásáért küzdő szov­ban lerakta a munkásmoz­galom alapjait. A hatóság 1887 nyarán Szegedre tolon­colta. Szegedre kerülésekor Heckmann 36 éves volt. A hatóság szigorú megfigyelés alatt tartotta. Szegeden ls kialakított egy mozgalmi központot. Ekkori­ban már itt, a Tisza partján szárnyait bontogatta mozgal­mi téren egy nyomdászsegéd, Pollák Béla. Heckmann és Pollák Béla voltak a szege­di szocialista munkásmozga­lom első úttörői. Az Alföld térségében pedig Heckmann és Horváth János rakták le a forradalmi munkásmozga­lom alapjait A városban ki­tört részleges cipészsztrájkok Heckmann működésére te­relték a figyelmet. Mikor munkaadója üzemében is kitört a sztrájk. Heckmannt elbocsátották. Héger Mihály és Kovács Péter cipészsegé­deket, akik Hódmezővásár­helyen szocialistává nevelték Szántó Kovács Jánost és 1893-ban megalakították a Cipész Szakegyletet, Heck­mann küldötte Szegedről. Az állását vesztett Heckmann sehol sem tudott elhelyez­kedni, bojkottálták a meste­rek. Megtakarított, kevés pénzén önállósította magát, cipőfelsőrész-készítő műhelyt létesített. Szegeden 1891-ben alakult meg a Cipész Szak­egylet. Ez volt Heckmann István négyesztendős felvilá­gosító és szervező tevékeny­ségének első maradandó eredménye. Heckmann moz­galmi működésének az vált az értékmérőjévé, hogy for­radalmárok tucatjait nevelte fel az Alföldön. Méltán került sor 1924. december 7-én a Maros utca 4-beli munkásotthonban dísz­közgyűlés keretében Heck­mann István 55 esztendős forradalmi működésének or­jet katonahősök emlékműve mögött. Pusztai József Ösztönzőbb lakáscserék A tanácsokhoz forduló la- megszűnik az a megkötés, kásra cserélésének rendjét. kásigénylők mintegy 30 szá- amely szerint az első tulaj- Az új szabály szerint ilyen­zalóka cserét kíván, főleg donos öt éven belül csak a kor nem kell visszafizetni minőségi változást. Ezekre tanács hozzájárulásával ad- az állami támogatást, ha a az esetekre kínálnak a ko- hatta vagy cserélhette el a lakáshasználatbavételi díj rábbinál bővebb lehetőséget tanácsi értékesítésű — sző- háromszorosa több. mint az a lakásügyi jogszabályok kor- vetkezeti — lakását. Elma- egyébként megtérítendő ál­szerűsitéséröl, módosításáról rad ez az ötéves várakozás lami támogatás összege. Ha­most megjelent új renielke- akkor is, ha a szövetkezeti la- sonlóan járnak el a munkás­zések, amelyek anyagilag és kásokat az OTP-nek kínál- lakás-építési akciókban léte­az ügyintézés egyszerűsítésé- ják fel vásárlásra. A kedvez- sített és a tanácsi bérlakás vei egyaránt ösztönöznek a ményes feltételekkel szerve- közötti csere esetén. Adó- és cserére, a nagyobb lakásfor- zett csereakcióban pedig azok Illetékkedvezmények is segí­galomra. is résztvehetnek, akiknek tik a cserét. Így a lakások . , , > , , már a szerzés időpontjában szabad forgalmában a jövő A ^ lakásgazdálkodás^ és el- klcsi vqU lakas évt61 a vevő már kevesebb, Egyszerűsítették a tanácsi 17 helyett 12 százalékos ille­trtékesítésű lakások bérla- téket fizet. (MTI) osztás új lehetőségeit az Építésügyi- és Városfejlesz­tési Minisztérium irányelvek­ben összegezte, s ebben kü­lönösen fontos követelmény­nek jelölte meg. hogy a ta­nácsok helyezzék előtérbe a szervezett lakáscserét. Ezért szükséges, hogy az új és a megüresedett lakások egy részéből — amit tanácsi ren­delettel határoznak meg — lakáscserealapot hozzanak létre. Ezzel a bázissal gaz­dálkodjanak, mégpedig első sorban lépcsőzetes cserével, lehetőleg olyan igénylők kapjanak lakást, akik maguk is szabaddá teszik addigi otthonukat. A különböző pénzügyi jogszabályok módosítása, ki­egészítése szerint a jövő év­től számos új intézkedés tá­gítja a szervezett akciókban épült vagy vásárolt szemé­lyi tulajdonban lévő lakások cseréjének kereteit, csökkenti költségeit. Egyebek között Családi események HÁZASSÁG Ferencnek és Sándor Borbála Jakus Zoltán és Faragó Ilona Mártának István, Kovalik János­Julianna, Apró-Juhász János és nak és Kovács Máriának János Kisfazckas Zsuzsanna, Mátrai András nevű gyermekük szüle­Károly Tibor és Kelemen Esz- tett. ter. Pápai Sándor József és HALALOZA9 Tóth Erzsébet, Fülöp Zoltán Ti­bor és Terhes Edit, Fogas Ja- Móricz Mihály Józsefné Nagy nos József és Lajkó Mária Kata- Mária, Endrödi Antal, Kovács Un, Berkó Sándor és Benczi Er- Istvánrié Kolompár Piroska. Szc­zsébet. Halász Zoltán és Papp Ré" Zsuzsanna. Blriez Károly, Julianna, Sólya Mihály és Sze- Szűcs József, Tóth Iilésné Nóg­keres Ilona, Iván Jenő Lajos és ""ádi Erzsébet, Sárlc István. Bár­Kószó Éva, Katona-Futó László sony Gergely Istvánné Bullás Ve­és Gombos Zsuzsanna Piroska ronlka, Felföldi Eva, Molnár Im­házassagot kötöttek. réné, Szemerédl Mária, Seres Mártonné Kormányos Eszter. SZÜLETÉS Gyarmati Jánosné Bcier Mária. Antall Ferencnek és Barta Er- ^egus ^iktosné Ambrus Ilona, zsébetnek Erzsébet. Kocsis Atti- ®oz6k,T 'mré"é, Gazdag Mária, la Antalnak és Pálíi Juliánná- Nagy Iván Kismárton Lajoané nak Alexa. Farkas Jánosnak és Széesi Erzsébet, Nyerges Antalné Kondacs Katalinnak Nóra, Sza- £sáki Matild ^Faragó Istvánné bó Gyula Lászlónak és Bakacsl Bakos Margit. Puskás La.os, Margit Erzsébetnek Zoltán, Sza- "orY,f'h i&nor-né Csík Veronika bó Gyula Lászlónak és Baka- *ozáa' Ny?!*6* ^Ü"5, H?7a" esi Margit Erzsébetnek Zsolt, Mátyásné Makra Klára. Majdán András Istvánnak és Nándor Sándor. Bodor Ferenc, Sarkadl Róza Katalinnak Kata- Arnold Tímea, Szurerik Sándor, lin, Szécsl Józsefnek és Sari Kts-Szabó Sándor János, Fehér Máriának Edina. Tanács Vince TstVánné .Tcnei Jultarr.a, Fekete Jánosnak és Szélpál Erzsébetnek í,ános' Újhelyi Miklósáé Kazl Tünde, Százi Mihálynak és Vlsy n°na; Terhes Pál, Csányl Ferenc­MeUnda Máriának Gergely Mi- Mocsal Mária. Roosz József­hály, Simon Ferencnek és Szél fecskémét! Terézia, Csillag Erikának Angéla, Szűcs Antal- Piroska, Márta János. Kalmár nak és Csorba Magdolna Ibo- harsai András Csányl lyának Tamás Antal, Dobó Fe- °rbén- Peták l!,uiari,na; Szabolo­renc Kálmánnak és Fehér Ilo- vics Istvánné Baktai Anna, Pap nának Gabriella Anett, Kádár Endréné Fehér Rozália, Juhász Tamásnak és Kasza Ilonának Sándor, Borza Antalné Borza Pi­Emese, Móra Imrének és Király . JuUannának Hajnalka, Vidmár rosKa mcgnalt" Ferencnek és Vastag Irénnek At­Bélyeggyűjtőknek Magyarországot 25 évvel ezelőtt vették fel az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. Ebből az alkalomból az ENSZ bécsi postaigazgatása december 12—20. között ki­állítást rendezett Budapes­ten, a Bélyegmúzeumban. A bemutatón az ENSZ bélye­geit, postai dokumentumait láthatták az érdeklődők. A rendezvény ideje alatt alkal­mi postahivatal működött a helyszínen. Az ott feladott postai küldeményeket külön­leges emlékbélyegzésekkel látták el. Postánk hat érték­ből álló emlékbélyeg-sorozat­tal emlékezett meg a ren­dezvényről. Az első napi bo­rítékokat e bélyegek terve­zője Kékesi László dedikál­ta a kiállítás színhelyén. Ugyanitt került árusításra az ENSZ bécsi postaigazgatásá­nak a kiállításra készített emléklapja ls. A Magyar Posta 1981-ben 61 bélyeg és 5 blokk kiadá­sát tervezi. A 66 érték együttes névértéke 212+2 fo­rint. A 2 forintos felár a Jö­vő évi ifjúsági bélyeg kiadá­sánál jelentkezik. Az ifjúsá­gi bélyeg az Alkotó ifjúság elnevezésű mozgalmat nép­szerűsiti. Blokk kiadásával emlékeznek ir.eg Bartók Bé­la születésének századik év­fordulójáról. Évfordulók kap­csán egy-egy bélyeg _ köszön­ti Batthyány Lajost, A. Fle­minget, Fiedler Rezsőt, Szán­tó Bélát, valamint Vágó Bé­lát Hat bélyegen magyar történelmi zászlókat mutat­nak be. Hétértékű soron ko­rabeli színpompás zeppeline­ket láthatunk. Sorozatot ad­nak ki afrikai állatok képé­vel. E sorozat egyik értékén a hires Afrika-vadásznak. Kittenberger Kálmánnak a portréja szerepel, születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából. A bécsi WIPA nem­zetközi bélyegkiállításra 20 forintos névértékű blokk je­lenik meg. Postánk megem­lékezik a Vöröskereszt cen­tenáriumáról, Stephenson születésének kétszázadik év­fordulójáról. Jövőre is meg­jelenik a bélyegnapi bélyeg és a 10 forint névértékű blokk. A kiadási tervben szerepel egy nyolcértékű so­rozat, mely az új budapesti Sportcsarnok felavatását hi­vatott köszönteni. 1981-ben Bécsben bélyeg­világkiállítást rendeznek. A kiállítás szervezői találko­zóra szólították fel a világon fellelhető Mauritius bélyegek tulajdonosalt. Ezek a bélye­gek a világ legritkább és legértékesebb bélyegei közé tartoznak. Mint ismeretes, Mauritius-sziget egykori kor­mányzója feleségének báli meghívójára készített bélye­gek egyikéből sem maradt meg húsz darabnál több. Ma egy ilyen bélyeg is több mil­lió forintot ér. E kincsek bir­tokosai elfogadták a meghí­vást és Bécsben randevúz­nak. így a kiállítás látogatói együtt láthatják a hires Ma­uritiusokat. * Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1981-et a rok­kantak nemzetközi évének nyilvánította. Ebből az alka­lomból számos ország, köz­tük az ENSZ és hazánk pos­taszervei is bélyeget adnak kl. így kívánják felhívni a figyelmet a testi fogyatéko­sok gondjaira, támogatást, megértést várva a rokkant­sággal járó gondok megoldá­sára. Deák Endre Az Autóközlekedési Tanintézet Csongrád megyei iskolája 1981. Január 6-án GÉPjARMÜKEZELÖI tanfolyamot. Január 14-én SZEMÉLY-TEHER (hivatásos). AUTÓBUSZVEZETŐI tanfolyamot indít Jelentkezni lehet: Szeged Üttörő tér 5/B. sz. alatt ((Gépipari Szakközépiskola. Menhely utca felőli bejárata). hétlö—csütörtök 8—16 óráig, péntek 8—15 óráig, szombat 8—12 óráig. tlla Ferenc, Kálmán Ferencnek és Schmidt Évának Máté, Barna Fe­rencnek és Botos Bertának Zol­tán, dr. Szalay Istvánnak és Ku­tylk Erzsébetnek Balázs István, Sebesl János Sándornak és Ko­vács Juliannának János, Füri La­josnak és Domonkos Ibolyának Adrienn, Ivanov Lászlónak és Ilia Gizellának Tímea, Koroknai Jánosnak és Kozma Irénnek Ad­rián János, Csamangó Sándornak és Tóth-Szűcs Piroskának Krisz­tina. VUlln Józsefnek és Ltpták Annának Anna, Mészáros János Bálintnak es Lőkös Erika Rózá­nak Csaba, Rácz István Mihály­nak és Dudás Emese Margitnak István Attila, Nógrádi Antalnak és Nagy Évának Orsolya, Faze­kas Gézának és Csaj kas Teréz Margitnak Géza. Szügyi György­nek és Sándor Zsuzsannának Ta­más Zoltán, Ábrahám Ferencnek és Hecskó Eva Máriának Mónika Eva, Lippai Mihálynak és Tóth Arankának Szilvia, dr. Czucz Ottó Jánosnak és Nagy Katalin­nak Dénes. Tóth Istvánnak és Szekeres Eva Zsuzsannának Dá­nlel. Varga András Mihálynak és Farkas Katalinnak Krisztina. Llppal Géza Zoltánnak és Kál­mán Erika Ildikónak Gabriella, Kada Jánosnak és Czirok Máriá­nak Marianna Magdolna. Mlhálv Sándornak és Nagy Irénnek Szil­via, Busa Mihálynak és Kádár Katalin Zsuzsannának Csaba, Szűcs Tibornak és Rózsa Máriá­nak Ramóna, Bócsúházl József­nek és Lovai Margitnak Eszter. Krabót Lászlónak és Budácsik Piroskának Nóra, Baráth István Az iskolai szünet ideje alatt jó kereseti lehetőséget biztosítunk TÜZÉP-telepeinken, fenyő fűrészáru (deszka) idomba rakási munkáival. Ugyanerre a munkára alkalmi munkásokat is felveszünk. (elentkezni: munkanapokon aTÜZÉP­telepeken. Alföldi TÜZEP Vállalat 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom