Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

Vasárnap, 1980. december 14. Emlékezés Erdei Ferencre Módosí ható-e az időjárás? Erdei-évfordulót ünnepelünk ebben az évben, ennek kapcsán sok mindent elmondtak, leírtak és el fognak még mondani róla. Értékeli az Erdei-életművet a szociológus, a történész, az irodalomtörténész, a politikus. Lassacskán tudatára ébredünk, hogy milyen gazdag ez az életút. A színes, sokoldalú Erdei Ferencről szólva talán a tények konkrét elemzését mindig lelkiismeretesen megkövetelő tudóst és a politikai cselekvés szükségességét mindenkoron hangsúlyozó közéleti embert emelhetjük kl. Erdei Ferenc 1910. december 24-én született makói kisparaszti-törpebirtokos hagymakertész család első fiaként. Vállalkozó szellemű, széles látókörű édesapja kezdettől fogva tanulásra buzdította, de ugyanakkor megkövetelte, hogy a család létfenntartását jelentő paraszti munkából is vegye ki a részét. Érettségizőkoráig nemcsak az akkor még valóban általános műveltséget jelentő tudást sajátította el, hanem az igen színvonalas hagvmakultúra termelési ismereteit is. A tanulás és a termelómunka kettőssége sokat jelentett gondolkodásmódjának fejlődése szempontjából. Bár „könnyen és igen gyorsan tájékozódott az elvont fogalmak világában, elméleti következtetésekre mindig csak közvetlen élmények, tapasztalatok alapján vállalkozott... az elméleti általánosítás sohasem pusztán logikai művelet volt számára, hanem legalább annyira a valóságos folvamat átélése is" — írja róla Erdei Sándor, az Emberül élni című Erdei Ferenc-válogatás utószavában. Társadalomtudományi Ismeretei szegedi egyetemi évei alatt sokat mélyültek elméleti vonatkozásban. A paraszti lét belső ismeretéhez a korabeli magyar társadalom szélesebb átiáfása párosult. Nagyon jelentős volt számára a közismert Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában való tevékeny részvétel. Ennek révén került kapcsolatba a magyar munkásmozgalommal, a szegedi kommunista Gombkötő Péterrel személves barátságba is Mély benyomásokat hagvott Erdeiben a szervezett munkásság fegyelme és öntudata Ám az őt legjobban izgató agrárkérdésekre a korabeli magyar munkásmozgalom — elméleti és gyakorl-ti politikai hiányosságai folytán — egyelőre nem tudott megnyugtató váteszokat adni neki. Márpedig Erdeit elsősorban a paraszti életforma jövője, a parasztság felemelkedésének lehetőségei izgatták. A SZEFI-nek 5 volt az egyetlen parasztszármazású tagia. Természetes, hogy Erdei nem fölülről fordult a parasztsághoz, nem a ..vezető" középosztályt akarta fölfrissíteni a parasztságból, hanem az egész osztályt fölemelni. Igen nagy érdeme volt a Szabó Dezső-i parasztmftosz oszlatásában a fiatalok mozgalmán belül, s egy történeti, valóságos és ellentmondásaival terhelt parasztiársadalom képének kialakítását segítette elő. Igen jelentősnek bizonyult a Makói parasztság társadalomrajza című, 1934-ben megjelent műve, amelyet Huszár Tibor a' hazai tudományos alapozású szociográfiai kutatás története szempontjából úttörő munkának nevez Történelem és szociológia cimű könyvében. Kiemelkedő volt Erdei társadalomraizának konkrét történetisége. Reálisan ábrázolta a parasztság fölbomlását, a tőke strukturáló szerepét. A tudatformák _ bemutatásánál „nem elvont normákat és össztársadalmi érvénnyel rendelkező eszmerendszereket vizsgált", hanem gyakorlati ideológiai viszonyokat és ténylegesen funkcionáló normákat mutatott be. Erdei kezdettől fogva mentes volt mindenféle paraptromantikától, amely akkoriban pedig sűrűn burjánzott. A városiasodás számára nem a falu teljes éritölcsi, szellemi és fizikai pusztulását jelentette — ellenkezőleg: a paraszti polgárosodást felemelkedésként értéieelte. és a magyar parasztság tragédiájának tartotta, hogy ez a fejlődés csak igen korlátozottan, torz és felemás módon mehetett végbe nálunk az ismert történeti okok folytán. Ugyanakkor Erdei otthon mégiscsak már egy szabad vállalkozó s így polgárosodó kisparaszti világot ismerhetett meg. Ennélfogva tisztában volt ennek az útnak az ellentmondásaival is. A polgárosodás a paraszti osztály felbomlásával újabb, egymással szemben álló osztályokat teremt: a gazdagodó parasztpolgárt és az elszegényedő majdani agrárproletárt. Nem véletlenül fordult tehát igen hamar figyelfne a szövetkezetek felé. Egyetemi tanulmányai után a makói hagymaszövetkezet egyik vezetője lett. A kistermelők értékesítő szövetkezete elsősorban gazdasági érdekvédelmi feladatokat látott el korábban. Erdei tevékenysége során a termelői érdekvédelem alapján igyekezett szorosabbá tenni a termelési és az értékesítési funkció közötti kapcsolatot, a termelőeszközök közös beszerzésével, a közös földön történő faitanemesítéssel a szövetkezeti jelleget erősíteni. Ugyanakkor a hagymakertészek szervezetét átmenetileg számottevő ellenzéki politikai erővé is sike ült alakítani. Ezek azonban csak időleges eredmények lehettek, a Darányi-kormány adminisztratív gazdasági és politikai intézkedései gyakorlatilag a szövetkezetek felszámolásához vezettek. Az eseményekből Erdei levonta a megfelelő következtetéseket. Egyrészt a szövetkezet csak akkor lehet „általános érvényű csoportképző elve a gazdasági életnek*, ha „az állam, amely mögötte áll, már szocialista állam". A szövetkezetek „igazi hazája a szocialista társadalom", írta A szövetkezetekről c. cikkében, a Vá'asz 1937. évi novemberi szániában. Másrészt a társadalom átalakítása elképzelhetetlen aktív politikai cselekvés nélkül. Erdei a Márciusi Front mondhatni vízválasztó alapkérdésében — szellemi vagv politikai mozgalom — egyértelműen állást foglalt A szabadság politikája című cikkéhen. amely szintén a Válaszban jelent meg ugyanez év decemberében: „A szabadság megépítéséhez politikai út vezet, valóságos szabadságot csak hatalmi tényezők képesek kiharcolni." Innen már nem volt messze az a felismerés, hogy a paraszti felemelkedésért folytatott következetes harchoz pedig óhatatlanul szükség van olyan politikai pártra, amely a kis- és szegénvparasztok radikális képviseletét látja 61, az adott történelmi követelményeknek megfelelően egy széles antifasiszta egységfronton belül. Így egyik kezdeményezője volt a Nemzeti Parasztpárt makói megalakulásának 1939 nyarán. A Márciusi Frontban és az NPP-ben folytatett tevékenységével párhuzamosan a modern magyar szociológia kulcsfontosságú műveit alkotta meg: 1937, Futóhomok; 1938, Parasztok, Magyar város; 1940, Ma§yar falu, 1941, Magyar tanyák: 1942, Magyar paraszttársadalom A magyar parasztsag történeti és szociográfiai feltérképezése még világosabbá tette Erdei Ferenc számára a „nem szabad parasztnak maradni" igazságát. Nem véletlenül írta Révai József Marxizmus és népiesség című tanulmányában Erdeiről, hogy ő a „legtisztábban látó írója a népies tábornak". Ö már 1938-ban leszögezte: „Nem lehet parasztországot építeni." így jutott el Erdei Ferenc addig, hogy a parasztság nem lehet a társadalmi változások első számú mozgatóereje sem. A Budaoesti Egyetemi Körben kapcsolatba került Donáth Ferenccel. Tőle kapta meg Révai idézett tanulmányát 1939-ben, ami nagy hatással volt rá. Erdei egvre elmélyültebb marxista—leninista ismeretekre tett szert, különösen Leninnek az agrárkérdéssel foglalkozó munkái hagytak benne maradandó nyomot. Szerencsés történelmi egybeesés, hogv mindez a népfrontpolitika magyar viszonyokra való alkalmazására irányuló törekvések ideién történt. Az 1943-as balatonszárszói konferencián Erdei már azon az állásponton volt, hogy „ ... vitathatatlanul elsősorban a munhásság. másodsorban a parasztság kéoviseli azt a társadalmi erőt. amelvik a további alakulást meg fogja határozni ...". Erre azonban csak a felszabadulás után kerülhetett sor. Az 1944. október végétől december közepéig megyénk területén lezajlott országos jelentőségű politikai eseményekben nagyon jelentős szerepet játszott Erdei Ferenc. Fáradhatatlanul dolgozott a Nemzeti Parasztnárt ne'vi szervezeteinek megalahf,ásán Elsősorban neM köszönhető, hogy az N0? elsőként csatlakozott az MKF-oak az antifasiszta erőket tömörítő Magvar Nemzeti Eiiggetlensérí Front megteremtéséért tett erőfeszítéseihez Az raaidenes Kor-nánv belöc'—'iWí-.r+o—aként a földreform végrehsitásá.ra fordított különös figyelmet, bár már ekkor tudta, hogy a földosztás nem jelenthet végleges megoldást a parasztság felemelkedése szempontjából. viszont annak politikai hordereiével tisztában volt. A munkás-paraszt összefogást szorgalmazó szövetségi politika gyakorlatához Erdei mindvégig következetesen ragaszkodott. Erdei Ferenc a történelmi események fő sodrában maradva, azok egyik iránvítóiaként megérhette azt, amire életét feltette: a szocialista mezőgazdaság kialakulását. a terme'őszövetkezeti mozealom megerősödését, a magyar társadalom millióinak emberibb létet biztosító nagyarányú össztársadalmi fejlődést. Közéleti és tudósi tevékenysége haláláig kiemelkedő maradt. Hagyatéka most van rendezés alatt, örökségét még nem tudjuk igazán felmérni. Egy biztos: egyre inkább büszkék lehetünk rá, hogy a mi vidékünk indította erre az útra Erdei Ferencet. SERFŐZŐ ZOLTÁN Meteorológiai cikkekben szívesen idézik Mark Twain-nak, a múlt század nagy Írójának a mondását: minden ember beszél az időjárás viszontagságairól, de senki sem tesz semmit a megváltoztatásukra. Kérdés :ma rendelkezünk-e ilyen lehetőségekkel? Az első próbálkozás 1946-ban történt. V. J. Schaefer — a híres Nobel-díjas Irving Langumir közreműködésével — .hosszas laboratóriumi kísérletek után elvégezte az első csapadékkeltösi kísérletet. A találmány az ún. felhőn ukleáláson alapult: repülőgépről finom eloszlású szilárd anyagot hintett egy túlhűlt vízcseppekből álló íelhő belsejébe. A kis szilárd reszecskék kondenzációs magokként szerepeltek. így a túlhűlt cseppekből áiló feihó.vben jégszemcsék jöttele létre. A kísérlet eredményeként a felhőből mesterséges havazás indult meg. A következő években a kísérletet a világ számos pontján sok száz alkatommal megismételték, különféle nukléaló anyagokkal, amelyek közül a szilárd széndioxid és az ezüstjodid bizonyultak a legjobbaknak. Később kiderült, hogy nukleálással nemcsak havazást és esőt lehet mesterségesen létrehozni. hanem az időiárás más jelenségei is befolyásolhatók. Nukleáló anyagok kihintésével megnehezíthető a jégeső kifejlődése. Kisebb felhők szétoszlathatok, a nagyobb felhőtakarókban és a talajmenti ködökben pedig széles hézagokat lehet létrehozni. Lehetséges, hogy a nukleálás űtján a zivatarok hevességét is sikerül csökkenteni. A legutóbbi évtizedben más elveken alapidő el jí-ások is születtek. amelyek:',.- esetleg nagy szerep vár a jövőben. Légkörünk egy'k legérdekesebb - és legfontosabb jelenségcsoportja a víz ún. körfolyamatához fűződik. Ezt a körfolyamatot nemcsak mesterséges eső előidézésével lehet' befolyásolni, hanem a földi vizek elpárolgásanak a csökkentésével is, hogy ilyen midőn növeljük a rendelkezésünkre álló vízkészletet. A gyógyszerészeiben és egyéb laboratóriumi munkákban már régóta használatos egy egyszerű eljárás a víz elpárolgásanak a megakadályozásara. Az elmúlt években számos kísérlet történt arra, hogy ugyanazt a védőeljárást a szabad vízfelületeken is felhasználjuk a párolgási veszteségek csökkentésére. Erre a célra többnyire a tengeri emlősök zsírjából előállított alkoholt (ún. cetilalkoho!) használják. Kiderült, hogy már rendkívül vékony védőréteg is hatásos. A cetilalkoholból olyan vékony réteget lehet a nyugvó viz felszínére juttatni, amelynek csak' egy molekulányi a vastagsága. Ezért igen csekély alkaholmennyiséggel óriási vízfelületeket lehet vedelemben részesíteni. A védőréteg csekélv anyagszükséglete lehetővé teszi, hogv a trópusi tenger el párolgását nagy , területeken csökkenthessük Egv ilyen beavatkozás nagy hatással lenne a föld távolabbi részeinek időjárására is. A pusztító forgóviharok. heves zivatarok, felhőszakadások keletkezésében ugyanis szerepük van a szokatlanul nagy vízpáratartaimú légtömegeknek. Legújabban egy másik — a légkör villamos jelenségeire alapozott — beavatkozási módszer is felvetődött A levegő tértöltése aránylag könnyen megváltoztatható mesterséges eszközökkel. így például, ha füstöt fejlesztünk. a füstrészecskét, nek általában elég jelentékeny villamos töltésük van. Finom porok készítésével :s beavatkozhatunk a légköri tértöltés alakulásába. Attól ma még messze vagyunk, hogy az emiitett villamos beavatkozásokkal olyan mértékben sikerüljön modosítani a légkör állapotát és a felhők viselkedését, mint a nukleálás' módszerrel. Mégis a szakmai világban az a vélemény uralkodik, hogy az időiárás módosításában előbb-utóbb helyet kapnak a tó'"öltést megváltoztató módszerek is Bókkon Gábor Enyhén didaktikus történet Nyuszikám csaknem viselkedsz olyan sablonosan — mikor a kések elmetszve az inget a bordák ive közé csúsznak megvérezve a pengét mint egy színdarabban a kezek szétfeszítik az összeért combot s végigmásznak mint a zöld legyek a húson — csak nem gyűröd össze a frissen tisztított ruhád_t — mikor az öreg (minek él már ilyen) habzó szájjal elvágódik — na ugye még kimelegszel gyere innen és ne erzékenykedi látod máris véres a kabátöd és nem veszi be a Patyolat lépj csak át nyugodtan így ni okos/ fiú vagy Nyuszikám I