Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

3 CsütörtRk, 1980. december 11: Holnap kezdődik a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa Nyolcszáz küldött, vala­mint a hazai és külföldi meghívott vendégek részvé­telével holnap, péntek reg­gel 9 órakor, az Építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Há­zában kezdi meg tanácsko­zását a magyar szakszerve­zetek XXIV. kongresszusa. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának előterjesztése alapján értékelik a XXIII. kongresszus óta végzett munkát, megszabják a to­vábbi feladatokat, s dönte­nek az alapszabály módosí­tásáról. Megvitatják a szám­vizsgáló bizottság jelentését, amelyet Biszku Béla, a bi­zottság elnöke terjeszt elő. Végül megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát, és a számvizsgáló bizottságot, amelyek megvá­lasztják a szakszervezetek egyéb vezető szerveit és tisztségviselőit Ritka évfordulók Szervezett munkások 50, 60 és 70 éve Ritka és szép évfordulókat ünnepeltek szerdán a Nyom­da-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezete székházában. Az országban elsőként, 1862-ben megala­kult nagy mozgalmi hagyo­mányokkal rendelkező szak­szervezet vezetői azokat kö­szöntötték, akik ötven, hat­van, illetve hetven évvel ezelőtt léptek be a szerve­zett dolgozók sorába. Akkor, és olyan körülmények kö­zött, amikor az e szakszer­vezethez való tartozás ko­rántsem volt kockázatmen­tes, mert egyet jelentett a haladás ügye melletti elkö­telezettség nyílt vállalásá­val, a munkásosztály forra­dalmi harcában való részvé­tellel. A bensőséges ünnep­ségen Terényi László, a szak­szervezet elnöke mondott köszöntőt Népfrant­megfeeszélések A Hazafias Népfront me­gyei közjogi és szervezési, módszertani bizottsága együttes ülést tartott tegnap, szerdán. Dr. Tóth Károly, a közjogi bizottság titkára is­mertette a Szocialista de­mokrácia, lakóhelyi közélet című, a Hazafias Népfront VII. kongresszusára ajánlott vitaanyag-tervezetet. Az el­hangzottakat a jelenlevők véleményükkel, javaslataik- | kai egészítették ki. Ugyancsak tegnap ült ösz­sze a népfront megyei gaz­daságpolitikai és település­politikai bizottsága. Dr. Petrik István, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese a megye VI. ötéves ter­vének költségvetési és fej­lesztési célkitűzéseiről tar­tott előadást. A népfront gazdaságpolitikai tevékeny­ségéről szóló vitaanyagot dr. Márton Sándor, a nép­front megyei gazdaságpoli­tikai bizottságának elnöke ismertette, amelyhez hozzá­szóltak a jelenlevők is. I! Társadalmi érdek A másodlagos gazdaságokról — Koordináció a szervezésben és a segítségben Közismert, hogy a kisgaz- hogy a másodlagos gazda- tozó szövetkezeteket, hogy daságok, az úgynevezett ság szervezésében, segítésé- bővítsék tovább a másodla­másodlagos gazdaságok igen ben nem csupán egyetlen gos gazdaságot, segítő, koor­fontos szerepet töltenek be ágazatnak akad tennivalója, dináló szerepüket, beleértve gazdasági életünkben. Hi- Éppen ezért is tűzte napi- többek között a tagsági szen gazdaságosan állíthat- rendjére nemrégiben a szö- anyagi erők erőteljesebb be­vetkezetek megyei koordiná- vonásával kisebb ipari üze­ciós tanácsa a kérdést, hogy mek létrehozását is. az áru­nak elő kis szériákban is termékeket, hozzájárulhat­nak a hiánycikkek rnegszün- a megye szövetkezeti szövet- alap további bővítése érde­tetéséhez, s tekintettel munkaerőhiányra, szerepet tölthetnek ségeinek, a MESZÖV-nek, a kében, jelentős KISZÖV-nek és a TESZÖV- . . . következetek be a nek milyen tennivalói van- doteo ói is iel tó mértékben kiveszik részüket másodlagos gazdaságban hogy a kisgazdaságok éppen termelőszövetkezetek eddig végzett munkából. Ezen a területen azonban sok gon­az erős szocialista szektorra is jelentős segítséget nyúj- . . . - szabálvozat_ támaszkodva válhatnak iga- tottak a kisgazdaságok mun- °*oz támaszkodva zan életképessé, úgy, hogy integrálódnak a termelés kájához. A mezőgazdasági szövetkezetek és szakszövet­társadalmasodottabb formái- kőzetek mintegy felében a ba, igénybe veszik a szo- háztáji gazdaságok integrá­cialista szektor szakihai tá- lását, szakmai és anyagi se­mogatását, segítségét az esz- gítését önálló üzemágként közök és anyagok biztosítá- szervezik, s valamennyi szö­vetkezetben van háztáji ag­ronómus, illetve megbízott, •ában és az értékesítésben. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága még az év elején állást foglalt a másodlagos gazdaságok kérdésében, Ki­fejtve, hogy a kisgazdasá­A vetőmag, a a növényvédő szerek nagy részét is a közös útján szer­zik be a háztáji gazdaságok - . s a termékek értékesítése is gok munkajanak tamogatása rends/_ennt a közös gazda„ társadalmi érdekeket szol gál, hiszen e gazdaságok — =• ' A éppen azokon a terüLeteken ~ töltenek be hiányt pótló sze­repet, amely területeken a szocialista gazdaság nagy­üzemi keretek között vagy nem képes, vagy csak ala ság közvetítésével történik. TESZÖV a jövőben is szorgalmazza, hogy a szövet­lanság. Szüksé.\s lenne, hogy az eddigi, sokszor ösz­tönös folyamatok szerepét szervezett, szabályozott, jobb gazdálkodás töltse be. A KISZÖV az eddigiekben Ls sokat tett ennek érdekében. A helyzet javítását célozta például a KlOSZ-szal kötött műtrágva "és együttműködési megállapo­B dás, vagy a gebines rend­szer kiterjesztése ott. ahol azt gazdaságossági szem­pontok indokolták. Figye­lemre méltó ebből a szem­pontból az OKISZ javaslata is, amely az egyszerűbb ipari szövetkezeti formák kezetek fejlesszék integráló kialakítását célozza, s java­tevékenységüket,^ hogyh a kö- soija az ipari szövetkezetek együttműködésének tovább­csony hatékonysággal képes az ipénveknek. 1KKel segnses zös gazdaságok további erő­sítése mellett továbbra is szervezzék, sajátos eszköze- fejlesztését a teeszekkei es a eleget tenni az igényeknek. másodlagos gazdaságok A kisgazdaságok Csongrád vánatos fejlődését, megye életében, termelésé­ben is jelentős szerepet töl­tenek be. A mezőgazdaság­háztáji és magánkisiparral. A KISZÖV ki- a továbbiakban számos in­tézkedést tervez a maga te­MESZÖV-höz tartozó rületén a másodlagos gaz­szövetkezeteknek is fontos daság segitése- koordinálása ban oéldaul 1375 és 1979 kö- s7'erePük van a másodlagos érdekében. ban peiaaui i.uo es IHÍO K.O- gazdasagok segítésében. Az zött a háztáji gazdaságok nagyüzemi közvetítéssel le­bonyolított forgalma forint­ban (beleértve a beszerzése­ket és az értékesítést is) több mint kétszeresére emel­kedett, meghaladva a 2,1 milliárd forintot. Csongrád megyében ma a zöldségfélék 55—60, a gyümölcs 70—75, a szőlő 50—55, a sertéshus­ÁFÉSZ-ek a szakcsoportok A koordinációs tanács szervezésében, a takarékszö- ülésén a három ágazat ve­zetői egyeztették a iövőre vetkezetek a termelési hite­lek nyújtásiban, a lakásszö- . , piu-énzeléseiket „ vetkezetek pedig az építke- vonatkozó elképzelteiket s zésekben részt vevők mun­kájának szervezésében, töl­tenek be nagy szerepet. A megye fogyasztási szövet­kezetein belül 71 mezőgaz­dasági szakcsoport működik. ennek alapján dolgozzák majd ki konkrétan a teen­dőket O volt az az ember, aki mindig félreült. A többiek kupacba gyűl­tek a műhely közepén reg­gelizés közben, vaskos tré­fák röpködtek, ahogy ez már sok helyütt lenni szo­kott. A „Remete", mert így hívták, elvonult a műhely sarkába, ott kucorgott egy ki tudja mikor és honnan odakerült fatuskón. Nevet­ni senki sem hallotta, mo­solyogni senki sem lálta. Hallottam róla, s talál­koztam is veie, hogy tit­kát megfejtsem. Tudom ugyanis, hogy a remeték kétfélék: vagy rögeszmé­sek, vagy boldogtalanok. Boldogtalanok, mert az a közösség, amelyben élni szeretnének, valamiért nem fogadja be őket. Az az ember, aki a mű­helyben mindig felreül, igazából nem sokat segített nekem, mert csak annyit mondott: nem szeretem, ha a fontos dolgok helyett har­minc forintokon vitatko­zunk. Később azt is kibök­te, hogy szerinte — bár ezt a világért le ne írjam; még baja is lehetne belőle — itt, az ő munkahelyén nincs igazi közösség. Gyanítottam, hogy a mű­hely remetéjének nincs mindenben igaza. Emberek vagyunk, s az általunk al­kotta közösségek sohasem tökéletesek. Egyszerűen azért, mert tökéletes, steril közösség nem létezik. Ezért is kezdtem el gondolkozni azon, hogy miért választja néhány ember a remetesé­get. A remeték boldogtalan emberek. Robinson sem volt boldog a saját szigetén. Ar­ra is gondoltam, hogy ta­lán ez az ember aszociá­lis természetű. Ám maguk a kollégái mondták el, hogy amikor a brigád legfiata­labb tagja házépítésbe fo­gott, a remete minden va­sárnap megjelent az epít­kezés helyén, s látástól va­kulásig dolgozott. Elsőként érkezett, utolsónak ment el. Története akár mesének is fölfogható, mert a me­sékben rejtőzködnek a leg­nagyobb igazságok. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember... A népmesék kezdetének for­mulája tulajdonképpen az egyetemesség tömör képle­te is. E s éppen ezért elgon­dolkodtató, hogy mi­ért vannak közöt­tünk olyan emberek, akik nem találják meg a he­lyüket a közösségben, egy­szóval miközöttünk. Régóta töprengek ezen. Tudom azt is, hogy a szociológia rész­tudományai évtizedek óta foglalkoznak ezzel a prob­lémával, tudom, hogy a bennünk lévő jóakarat léte sem vitatható, és mégis ... Nem fér a fejembe, hogy. időről időre hallom, egy­egy ember, mert megsértő­dött, vagy csak azért, mert nem talált utat a közösség­hez, fogta magát és félre­ült egy akár jelképesnek is tekinthető, ki tudja honnan odakerült fatuskóra. Bár a fatuskó is képletes. Mert lehet éppen szék, sámli, vagy fotel is ... Egyetlen olyan képze­tünk, gondolatunk sincs, ami ne közösségi, társadal­mi eredetű volna Kísérle­tek sora bizonyltja, hogy a nevelés sem más, mint a társadalmi normák megis­mertetése, illetve kondicio­nálása. Egy igazán ember­arcú társadalomban minden ember, aki kívüimarad a maga közösségén: veszte­ség. Mondják, rohanó korban élünk. Mondják azt is: az Andaxin, a „dilibogyók" ko­rában. S azt hiszik, akik mindezt mondják, hogy az élet" fölgyorsulása miatt ez törvényszerű. Szerintem másként van. Ügy gondo­lom, ha rohanás közben is oda tudnánk figyelni egy­másra, tán észre se ven­nénk, hogy rohanó korban élünk. Nem vagyunk egy­formák, az igaz; munkahe­lyeinken előírt hierarchiák­ban, kötelességek között élünk. Am az is igaz, hogy ha nem is vagyunk egyfor­mák. de minden becsületes ember egyformán értékes. Ha valaki jól csinálja a dolgát, alkot. Sok közösség — látom, tapasztalom — elfeledke­zett erről az alapigazság­ról. Néhány, sajnos, ezt jól meg sem tanulta. Ady End­re, akiről jól tudjuk, hogy egoista volt, egyik legszebb versében azt írta, hogy Va­gyok, mint minden ember, fenség. Kihallani a hang­súly ezen van: mint min­den ember. Én hiszek Ady Endré­ben. És ezt elmondván pa­naszolom föl a műhely re­metéjének esetét is. Mert igazából csak a közösség, ott, abban a műhelyben, és mindenütt másutt is, segít­het csak abban, hogy min­den hozzá hasonló jószán­dékú, ám valami kideríthe­tetlen ok miatt perifériára szorult ember bekerüljön a kollektíva éltető áramába, s jól érezze magát. Éltető áramot mondtam, mert erről van szó. fudo­mányoskodva úgy fogal­mazzák, hogy az ember komplex önirányító rend­szer. De azt is hozzáte­szik, hogy a komplex ön­irányító rendszerek sem működhetnek visszacsatolás nélküt. Mit jelent ez egy­szerű szavakkal? Azt, hogy nélkülözhetetlen az emberi szó. Azt, hogy valaki szól­jon; ezt jól csináltad, ko­mám; ezt elszúrtad, ko­mám. K ésőbb történt — és ea a műhely remetéjé­nek történeterői szó­ló eszmefuttatásom summá­ja is lehet akár —, az ax ember, aki mindig félreült, félrevonult akkor is, ami­kor egy fontos exportföl­adat miatti túlórázásról lett volna szó. És akkor valaki a brigádból, nem a brigád­vezető, hanem a szomszé­dos munkapadnál dolgozó lakatos hátba veregette a remetét: „Ne tolj ki ve­lünk, öreg, szeptemberben kezdődik a suli a gyere­keknek. Kell a lóvé Vilá­gos? Nélküled nem tudjuk megcsinálni a melót." A „Remete" teljesítménye 130 százalék volt azokban a na­pokban. Ragadványneve megmaradt ugyan, de a kl tudja mikor és honnan a műhely sarkába került fa­tuskót maga vitte ki az ud­varra. A brigádban egyébként azóta harminc forintok sor­sáról nincs vita. „Csak" az értelmes lényegről! i'etri Ferenc Képünkön (balról jobbra): Berta István, Bodnár Lajos éa PapUi József , „, . ,,, „ aasaai izaKcsunun ruu«.uuin. nak pedig 64 szazaiékát a * ? ezer £ L Közös kisgazdaságok állítják elo. értékesítésj tevékenységük tavaly már meghaladta a kisgazdaságok Mindehhez jelentős segítsé­get kapnak a termelőszövet­kezetektől csakúgy, mint az 223 millió forintot A taka­ÁFÉSZ-ektöl, vagy rékszövetkezetektől. szerepet tölt be a másodla­gos gazdaság az ipari tevé­kenységben is. a taka- rékszövetkezetek pedig Jelentős évente átlagosan 40 millió forint termelési hitelt fo­lyósítanak tagjaiknak. A MÉSZÖV a továbbiakban is Mindebből az is kitűnik, arra orientálja a hozzá tar­©Id|# terven felüt December 10-én. három héttel az év vége előtt teljesí­tette ötéves kőolaiterme'ési tervét a Kóolai- és Földgáz­bányászati Vállalat. Az év végéig hátralevő napokban vár­hatóan 23 ezer tonna kőolaiat hoznak felszínre előirányza­tukon felül. A terv túlte'iesftésének értékét növeli, hogv lényegében ennyivel kevesebb kőolajat kel] importálnunk. A földgáztermelési tervet már november 3-án, a kutatási, fúrási előirányzatot pedig november 15-én teljesítették. Bodnár Lajost, a munkás­mozgalom régi harcosát 85. születésnapja alkalmából tegnap, szerdán délután Sze­geden a városi pártbizottsá­gon köszöntötte Papdi Jó­zsef, az MSZMP Csongrád megy, i bizottságának titkára és Berta István, a szegedi városi pártbizottság titkára. Papdi József átadta a megyei pártbizottság köszöntő, üd­vözlő levelét, ajándékot és vörös szegfücsokrot * Bodnár Laj-^s 1918 óta vesz részt a munkásmozgalomban. Párttagságának kelte 1919. Eredeti foglalkozása vonatkí­sérő. 1919-ben a 39-es dan­dárban századparancsnok, majd fogságba esett. Onnét szabadulva sehol nem kapott munkát, a folytonos rendőr­ségi zaklatások miatt mene­külnie kellett Debrecenből Szegedre. A munkásmozga­lomban betöltött szerepéért hatévi fegyházra ítélték. Szegeden is aktív harcos volt a munkásmozgalomban, ezert 1943-ban internálták Komócsin Antallal. Komó­csin Illéssel, id. Komócsin Mihállyal, Dobó Miklóssal és mas munkásmozgalmi harcossal együtt Ricsére. Megjárta Sopronkőhidát, kü­lönböző ausztriai munkatá­borokat, s 1945 tavaszán ér­kezett haza Szegedre. Egy ideig a BM dolgozója volt, majd nyugdíjba vonult. Ki­tüntetéseinek hosszú a sora. Megkapta a többi közöttt a Szocialista Hazáért Érdemér­met, a Felszabadulási Jubi­leumi Emlékérmet, a Mun­kás-Paraszt Hatalomért Ér­demérmet, a Munka Érdem­rend arany fokozatát, az 1919-es Emlékérmet. Bodnár Lajos 85 éves korában jó egészségnek örvend. Ma i6 s Belváros l-es pártalapszer­vezet aktív tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom