Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

Vasárnap, 1980. december 7. 3 Meg­állapodás Budapesten szombaton J jegyzőkönyv aláírásával be- j fejeződött a magyar—cseh­szlovák határvizi bizottság 41. ülésszaka. A tárgyaláso­kon áttekintették és egyez­tették a Dunán, a Tiszán, a Bodrogon, a Sajón és a Her-* nádon végzett folyó szabá­lyozási és árvízvédelmi mun­kálatokat és meghatározták a további feladatokat. Meg­állapították. hogy a Duna Rajka és Gönyü közötti sza-1 kaszán eredményesen foly-! tatták az egységes főmeder1 kialakítását. Az ülésen megállapodást írtak alá arról, hogy a két ország vízügyi szervei együtt­működnek az árvíz, a belvíz és a jég elleni védekezésben. Elhatározták, hogy a víz­minőség-vizsgálatokat to­vábbra is közösen folytatják. A csehszlovák vízügyi kül­döttség szombaton elutazott hazánkból. (MTI) JSz új totc-loiiözóban A SzHlérí sntrárAH totó Vtó körzeti iroda 316 négyzetmé­teres helyiségében egyezerre hétszázan dolgozzák fel a be­érkező — het'ente másfél milliónyi — szelvénvfizönt. Ké­pünk péntek délelőtt 11 órakor készült: kezdődik a lottó­szelvények értékelése Több hús, pa'uoiia, zöldség Beszámoló párttaggyűlés a röszkei Kossuth Tsz-ben Szeged vonzáskörzetében, gok bevonására, a növény- Mihály — munkájáról. Pél­a varns és az- ország ellátá- ápolástól a betakarításig. dajuk ' követendő és követ­sában jóhírű a röszkei Kos- A röszkei Kossuth Tsz ál- hető is. su-th Tsz, amejy közel 3 ezer lattenyésztését jellemzi hektáron gazdálkodik. Igaz, hogy 1200 főnyi tagságának több mint a fele nyugdíjas, vagv jaradekos, az évi vár­ható tiszta nyereség mégis tejtermelés mintegy 13 szá­zalékos növekedése. Tehe­nenként ez 3 ezer liter. Az állattenyésztési főágazat várhatóan t millió 200 ezer A mindvégig jó légkörű és szinte a teljes tagságot ösz­szefogo taggyűlésén Makra Lajos, a községi pártvezető­ség képviseletében mondott véleményt a téesz pártalap­szervezete vezetőségének munkájáról, amely pozitív. A tanácskozáson felszólalt Kéri József ágazatvezető, Kaczor Balázsné könyvelő, Hankó János főágazat-veze­tő, id. Paja Andrásné nyug­jesztette elő a vezetőség be- tervezett összegből százezre- dijas' ,Mol?ár, Albert ^be­számolóját A többi között ket takarítottak meg. A lesl elnökhelyettes, Zadorx megközelíti a 10 millió fo- forinttal teljesíti túl éves rín-tot, és tavaly is jól zárta tervet, ötezer sertest feldol­a/. esztendőt. A bizakodás, a gozva értékesítettek buda­jói végzett munka öröme pesti üzleteikben. Beruházá hatotta át a szervezetének taggyűlését A. 76 főnyi tag­ságnak Vörös Lajos, az alapszervezet titkára ter­tsz pártalap- saikat a célszerűég, a gazda­beszámoló ságosság szerint határozták meg. Nem költekeztek túl, csak a legszükségesebb gé­peket vásárolták meg, s a elhangzott, hogy az időjárás viszontagsága tói, jégverés ellenére röszkei Kossuth Tsz penz­többszöri ügyi helyzetét nem kell ma­is felül- gyarázni: elég annyi, hogy Antal takarmányos. Az MSZMP szegedi járási bi­zottságának képviseletében Molnár Mihály, a deszki Maros Tsz párttitkára szó­szükség ti a tervezetthez viszonyít- lalt feb va a 115 százalékot kerekedtek a gondokon. Ak- egész évben fizetőképes kor és úgy álltak munká- volt, és bevétele megközelí­ba, anogy azt a megkívánta, nem nézve a bét végét az ünnepeket sem. * Időt nyertek, és szinte tel­jesen betakarították a ter­mést Ilyenformán a téesz dően jó munkája. párt. és gazdasági vezetősé- nélküli társadalmi A beszámoló taggyúlé' ünnepi pillanatai voltak, amikor Hódi Jánosné nö­Mi jellemzi még ennek a téesznek a tagságát? A szo- vénytermesztő fiatalasszony cialista brigádok kiemelke- új párttagként átvette tag­Térítés sági könyvét, és Maginyecz munká- Jánosné . állatgondozó az ge bátran, nyílt tekintettel juk értéke közel félmillió MSZMP emléklapját 25 éves nézhet a tagság szemébe, forint. Kezdeményeztek egy párttagsága elismeréseként, nem kell szégyenkeznie sem- mozgalmat, amelynek 12x35 Vörös Lajos párttitkárnak miért. Ez csendült ki a be- perc elnevezést adtak. En- könnyű volt összegezni a számoló taggyűlést megelö- nek lényege, hogy az ennek taggyűlésen elhangzottakat, zö bej-télgetéseken is. Csak keretében végzett munka Vitatott kérdésekre nem kel­a közös, a téesz gondjai ke- pénzbeli eredményét gyer- lett válaszolnia, s ennek rültek elóterbe, a jövő ter- mekintézmények javára alapja a teesz erőssége, kö­vczcse, kimunkálása, a gaz- szánták. Szép summa jött vétkezésképpen a párttagság dasagpolitika egységes értei- össze, de még nem fizették is helyzete magaslatán áll, mezese minden munkaterü- be a közös megyei kasszába, tudatában van felelősségé­termelesi ágazatokra Azon morfondíroznak: meg- nek. A párttitkár papír nél­tartsák-e ezt az összeget a kuli összefoglalójának kü­rászoruló röszkei intézmé- lön értéke volt az írásos leten osztva a feladatokat. Az új gazdasági szabály zok összessége az ország nyeknek, vagy továbbadják? beszámoló után: gazdalkodásának iránytűje. Hogyan járnak Merre és hogyan haladjunk. Mennyit kapnak vissza be és milyen tempóban? Ezt lóle? Esetleg többet? Ki tud­jobban? meggyőzött, agitált, magyarázott. megerteni es aszerint csele­kedni nem könnyű feladat, de meg kell értenie minden­kinek, hogy mit kivan a nepgazdasag, a téesz közös­sege. az egyéni boldogulás. ja ezt előre? Ebben a kér­désben a taggyűlés sem tu­dott határozni. Egyben viszont egységes volt a vélemény. Gyenge a pártépités, kevés az alap­jobban érvelt, L. F. Száz kút és más semmi Kutatók ezrei törik a fe- gésben volt a zöldségprog- liasátrakat —, néhány eset­iüket, mivel lehetne pótolni rammal, illetve az ahhoz ben szociális létesitménye­áz olajat, a benzint Az ipa- kapcsolódó jelentős állami ket, irodaházat, esetleg rilag fejlett országoknak is támogatással. Az országoan lassan kevés lesz a Föld kő- eddig föltárt közel 600 hé­olajkészlete, de hol vannak vízkútból száz kút Csong­még az ipari fejlődés út- rád megyében található, jón most induló országok? Az említett fölmérés több Mindenki egyre több olajat adatot is közzétesz, ame­akar, hisz nélküle megállna lyekből kiderül, hogy 1965­az élet Természetesen az ben 25 termálkút volt Csong­üzemi fürdőt is fűtenek. A megyeben a 135 hektárnyi fóliával fedett terület több mint a felét szintén hévíz­zel fűtik. olaj csak egy az energiahor­dozók sorában. 3. EH rád megyében, amelyből a mezőgazdaság hatot hasz­nált Hetvennen már 75 ku- A szakemberek ennek el­at tártak föl és 24-et vet- [enére azt áuítják, hogy hé­ek belőle hasznaiatoa, az vízkészietünk több irányú és idén mar pontosan szaz ku- kompiex hasznosítása nincs tat tartanak nyilván, amely- kell(5en megoldva. A föl­nek felet a mezogazdasagi hozott energiájanak csak ki­űzetnek használják. Össze- sebb hányadát hasznosítjuk, hasonlitásokrol is kepet ad- nagvobb része veszendőbe nak, az itteni kutak számát megy. Nagy tömegű víz él­és hasznosításukat ízembe- f0iyik a földekre, csatornák­állítjak az országos adatok- ba ^ kár ]enne eltagadni kai, illetve a szomszédos környezetszennyező hatását megyék adataival. Kiderül Hiszen a felszínre került lki ebbo1' h°gy ebben a rnegyé- termálvíz ta'ajt károsító ás­ták, hogy hévízkészleteink Ríható az °™2ág nö- ványi sókat is tartalmaz. 7eotermikus energiaértéke vényházainak és fólia tele- javasolják a szakemberek, meghaladja az összes egyéb Pemek egyharmada Ez ku- ^ több szempontból is energiahordozó készletek Ionosképpen indokolja, hogy eredményes megoldásnak fűtőértékét," — írják a szak- a termelőszövetkezetek tobb tartják a használt hévíz­emberek. Az is köztudott, **víztM hasznosíthatnak. A nek az erefMi talairétegek­hogy hazánk termálvízben környékbeli terme őszovetke- be való visszasajtolását. <„-,o„.„ zeieknek 30 szazaleka — 20 leggazdagabb területe Csöng- gazdaság _ rendelke2ik hé. A szakemberek szerint éa vízkúttal. S ha még to- minden bizonnyal igazuk is vább részletezzük az ada- van. hogv a környezetben tokát, megállapítható, hogy meglévő hévízkészletek na­az összes kutaknak 60 6Zá- svobb aránvú és sokrétűbb zalékát négy zöldségterme- hasznosítását több tényező lő szövetkezet birtokolja. « hátráltatja. Megemlítik. Különösen a szentesi szö- bo«v a kutak túrosának néhány vetkezetek járnak élen, költségei megduplázódtak az A geotermikus energia egyre inkább előtérbe ke­rül. Sőt, egy meglepő ada­tot is közzétettek a KSH megyei Igazgatóságának leg­utóbbi kiadványában, amely­ben részletesen foglalkoznak termálkutakkai. Mi ez a meglepő adat? „Kiszámítot­rad megyében lelhető. Az évente gazdaságosan kiter­melhető melegvíz-készletet több mint 100 millió köb­méterre becsülik, ami az or­szágos készletnek egyötödét is meghaladja. Közismert, hogy .tudatos" termalkútkiépítes majdnem mellett a kutak döntő több­sége a szénhidrogén-meden­cében található, amelyeket az olajkutatók tártak föL De akkoriban nem sokat tö­rődtek az úgynevezett med­dőfúrásokkal hiszen az energia-árarányok mások óránként voltak. A termelőszövetke­zeteknek is más gondokkal kellett, bajlódni, s az anyagi helyzetük sem engedte volna meg a termálenergiára ala­pozott komolyabb beruhá­zásóRáf. A ihelegvíz-készle­tek tudatosabb föltárása és hasznosítása körülbelül ti­zenöt évvel ezelőtt kezdő­dött el. amikor a termelő­szövetkezetek megerősöd­tek. A jelenleg használt ku­taknak körülbelül egyhar­madát az olajipar adta át a mezőgazdaságnak. S később 30 kúttal. Az utóbbi időben. Jelenleg 8— 10 millióba kerül egv kút utóbbi esztendőkben kiépí- nvitása. A vizet hasznosító tett kutak zöme 80 Celsius- létesítmények, berendezések foknál melegebb vizet ad. Egy átlagos mélységű, tehát 2 ezer méter körüli kútból 60—90 köbméter 80—90 Celsius-fokú hévizet nyernek. is sokba kerülnek, és nem mindegyik gazdaság vállal­kozhat ilyen komolv beru­házásra Azt is megjegyzik, hogy kevés a jól felkészült, speciálisan képzett szakem­ber. A termálvizet használó gazdaságokat ugyanakkor — mivel a geotermikus ener­giának nincs ára — anyagi oldalról semmi sem ösztönzi Az előnyök mellett több arra, hogv ésszerűbben és gonddal is találkozhatunk a takarékosabban használ iák. hévíz hasznosítás körében. Bővebb summázatot alig­Kurcsa, nem is tudjuk pon- ha kell adni. hiszen a mai tosan, hogy mennyi víz fogy gazdasági helyzetben minden évente, hiszen a mezőgazda- lehetőséget okosan és taka­sági üzemek nem mérik a rékosan kell megragadni, vízfelhasználásukat örven- csak így érdemes. Ez az 0 a fúrási és kútkiképzési detes viszont- hog-v tóbb energiahordozó valóiéban Ln­technológia fejlődése lehe­tővé tette, hogy a korábbi­nál nagyobb — kétezer mé­tert meghaladó — mélység­gazdaságban sokoldalúan föl- sven van, de jelentős beru­használják a meleg vizet házásokat igényel. hogy első lépésként az üvegháza- használatba vegyük, iavunk­kat fűtik föl, majd a foko- ra fordítsuk. Jelenleg csak zatosan lehűlő vízzel külön- azt dúdolhattak, hogv száz bői magasabb hőfokú vizet ... , ,„ „ . segítsenek felszínre. A ter- böző üzemi létesítményeket kut más ^^ málvíz fokozottabb haszno­sítását sürgette az energia­igény növekedése, az ál­landó áremelkedések, s nem utolsósorban a környezetvé­delem fokozott követelmé­nye is. A mezőgazdasági hasznosításban megfigyelhe­tő volt bizonyos hullámzás. A 70-es évek közepén át­meneti megtorpanás volt majd az elmúlt egy-két év­ben ismét megélénkült a ku­tak feltárása és használatba vétele. Ez szoroö összefüg­— szárítókat, istállókat fó­Gazdagh István Továbbra is program: minél szervezetben a fiatalok ara­tóbb húst. gabonat es zöld- nya, főleg a nőké. Mi lesz segfélét termelni. Itt jót és esztendők múltával, ha mos1 időben gondolkoztak a teesz megtorpannak, ha az idő­párt. és gazdasági vezetői, sebb korosztalybeliek nyug­felmérték a gazdaság, a téesztagság erejét terveztek, számolták, hogy miképpen díjba mennek? A gond meg­oldása sürgető. Ezt látja az alapszervezet vezetősége, az érhetnek el még jobb ered- egész párttagság. Nagyobb menyeket a tésben, az növénytermesz­állattenyésztés­figyelmet, gondot kell hát fordítani a község és a téesz ben, a háztáji gazdálkodás- KISZ-eseire, többet kell ve­ban. Nyertek a jégverés, az lük foglalkozni, ugyanúgy, aszály ellenére is. Javították mint a téesz munkásöreinek a talajok minőségét, s az megerősítésére fiatalokkal, eddiginél még érdekeltebbé Elismerően szólt a vezető­tették ösztönző módszerek- ség beszámolója a téesz kel a tagságot a közösben munkásőr tagjai — Makra végzett munkában. Megálla- Lajos, ördögh József. Zádo­podást kötöttek részes mú- ri Antal, Kovács József. Vö­veitisre, készpénzzel megvál- rös Lajos, Molnár Albert tott munkákra, a családta- Magda József, Csamangó Aratják a sziki nádat Az alföldi szikeseken, ahol nád levélzetét. könnyítve a kitűnő minőségű, ipari fel- betakarítok munkáját. dolgozásra kiválóan alkal- A tavaszig tartó nagy sze­mas úgynevezett acélos nád zonban a tervek szerint egy­terem, megkezdődött a be- millió kéve nádat aratnak, takarítás. A felgyöi állami Ezenkívül legalabb kétszáz­gazdaság csongrádi nádüze- ezer kévét a tsz-ektől vásá­mének öt alföldi megyére ki- rol fel az üzem. A tsz-tagok terjedő körzetében tucatnyi szívesen vállalnak ilyenkor gép dolgozott, kihasználva az nádaratást, mert olyan idő­időjárás nyújtotta kedvező szakban jutnak jövedelem­lehetőséget. Az ingoványos, kiegészítéshez, amikor a me­, . , . , . . , zőgazdaságban már megfő­vizenyős talajok felszm. ré- gy^^ a muTlka. tege keményre fagyott, s a a csongrádi feldolgozó szilárd terepen jó ütemben üzemben nádszöveteket és haladhatnak az aratógépek nádlemezeket készítenek. Ezeket mint fagyvédő taka­rókat használja fel az építő­A hirtelen beköszöntött tél úgyszólván egyik nap- ipar a mezőgazdaság ról a másikra pergette le a (MTI) Az energiatakarékosság jegyében Hőtechnikai szakmai napok Takarékoskodnunk kell az val együtt úgy gondolta, energiával, jobban, mint va- hogy a szakembereknek fel­laha. Például azáltal hogy tétlenül fel kell készülniük lakasunkban. középületeink- a szabvány alkalmazasára ben kevesebbet engedünk méghozzá mielőbb. Így szú­elillani a melegből. A ko- letett meg a hőtechnikai rabbinál jobb höszigetelésú szakmai napok gondolata: a falakra, anyagokra van te- háromnapos eseménysoro­hát szükség. Tekintettel zatra nem csupán a DELÉP ezekre a követelményekre, szakembereit hívták meg tavaly áprilisban új szab- hanem Csongrád. Bács-Kis­vánu született. amely elő- kun és Békés megye vala­írja. hogy a falak hőszige- mennyi jelentős építőipari telő képességének sokkal tervező, kivitelező, beruhá­iobbnak kell lennie az eddi- feó és anyaggyártó vállala­gieknéL Üj szabvány tehát tának képviselőit is. Elóadá­létezik már. az alkalmazás sok. gyakorlati bemutatók, azonban mindeddig esetleges filmvetítések szerepeltek a volt. Az új évben azonban programban, s amit nem már csakis olyan létesítmé- terveztek: gyakran szállt vi­nyekre adnak építési enge- tába kivitelező az anyag­délyt amelyek falai megfe- gyártóval, tervező a be ruha. lelnek az új szabványnak, zóval. S hogv mindez hasz­Jelentős megszorítás ez. ha nos volt. az Csánk Elemér­figvelembe vesszük, hogy nek, a DÉLÉP műszaki igaz­építőipari vállalataink ió- gatóiának. az eseménvsoro­részt olyan anyagokkal és zat védnökének zárszavaiból módszerekkel dolgoznak ie- is kiderült: sikerült jó meg. lenleg. amelyek fennakadná- oldásokat találni arra. hoov nak a rostán. az építők a megváltozott kö. A DÉLÉP továbbképző veteltnénveknek megfelelően központjának vezetője. Mi- dolgozzanak, lamn György, munkatársak. B*. & i

Next

/
Oldalképek
Tartalom