Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-06 / 286. szám

2 Szombat, Í980. december 6. Ax odesszai egyetemen Díszdokiorrá avaííák dr. Antaiffy Györgyöt Az odesszai Mecsnyikov Állami Egyetem december 5én ünnepi tanácsülés keretében azt államtudományok terén ki Aj tett nemzetközi jelentőségű munkásságáért és a szovjet egyetemekkel kialakított testvéri kapcsolatok kiépítésében végzett több évtizedes kezdeményező szerepéért dr. Antaiffy György jogászprofesszornak, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektorának honoris causa, díszdoktori oklevelet ítélte oda. A diploma átadásakor az előterjesztő jogi kar dékánja és Serdjuk rektor méltatta dr. Antaiffy György érdemeit. Dr. Antaiffy György, egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem rektora, az állam- és jogelméleti tanszék. vezetője, 1920-ban született Szegeden. A város felszabadulás utáni időszakban jelentős közéleti tevékenységet fejtett ki. felelős beosztásokban dolgozott, többek között főszerkesztője volt a Délmagyarországnak. A szegedi egyetem tanáraként az elsők között teremtette meg Magyarországon a marxista szemléletű állam- és jogelméletet Tudományos munkássága is elsősorban az államelmélet kérdéseihez kötődik. Több könyve, monográfiája, száznál több publikációja jelent meg döntően e témakörből. Tudományos tevékenységét összefoglaló munkája Állam — politikai rendszer — társadalom címmel, nemrégiben jelent meg. A jogtudomány nemzetközileg elismert szaktekintélye, tagja több nemzetközi szervezetnek. többek között egy nemzetközi folyóirat öttagú szerkesztő bizottságának. 1969 óta az állam- es jogtudományok doktora Kiemelkedő a közéleti tevékenysége. Országgyűlési képviselő, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, az országgyűlés jogi bizottságának titkára. a Magyar Jogászok Országos Szövetségének elnöke Három ciklusban volt a JATE állam- és jogtudomány' karának dékánja. 1958—64 között, majd 1976 óta a tudományegyetem rektora Dr. Antaiffy György megköszönve a kitüntetést, állam- és jogtudományi kutatásairól szólott. Győri inre előadása Tegnap, penteken Gyári Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a KB agitációs és propaganda osztályának vezetője Csongrád megyébe látogatott. A me-1 gyei pártbizottságon fogadta dr. Komócsin Mihály, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Délután a KB osztályvezetője Hódmezővásárhelyen a városi tanácsháza nagytermében „A nemzetközi helyzet és hazánk külpolitikája" címmel előadást tartott pártpropagandistáknak. A szakszervezet szerepe a szocializmus építésében az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1980. december 17-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a népgazdaság VI. ötéves tervéről, illetve a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. (MTI) Az élelmiszer-termelés feladatairól A megye érintett szakembereinek részvételével a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és éleim ezésügyi osztálya, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete tanácskozást rendezett tegnap, pénteken délután a megyei tanács székházában. A résztvevőket dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta arról, hogy az élelmiszer-termelésben milyen főbb feladatoknak kell megfelelniük a VI. ötéves tervidőszakban. A tanácskozás résztvevői emellett meghallgatták a MAE megyei szervezetének tevékenységéről szóló beszámolót is. Dr. Vendégh Ferenc miniszterhelyettes előadásában hangsúlyozta, hogy a VI. ötéves tervidőszakban kés alapvető követelménynek kell eleget tennie: hatékonyabbá kell tennünk élelmiszer-termelésünket, s növelnünk kell gazdaságos exportunkat. Az elkövetkező öt évben a termelés 12—16 százalékos növelése a cél, beleértve az export jelentős növelését is. Mindezt azonban a hatékonyság és a gazdaságosság javításával együtt kell elérnünk. Alapvetően gazdaságos, ha a termőterületek és terméshozamok növelésével emeljük a termékmennyiseget. Külön hangsúlyozta, hogy az ország gabonatermését évi 15—16 millió tonnára kell emelni, ennek érdekében viszont múlhatatlanul szükség van a termőföld fokozottabb védelmére. A gabonatermesztés növelésének eszközeként és módjaként említette az előadó a szálastakarmány-termesztés, a rét- és legelögazdál kodás javítását. amelynek eredményeként jelentós, eddig takarmány termesz tesre használt területek szabadíthatók fel gabonatermesztés céljára. Hangsúlyozta, nogy alapvetően fontos a műtrágya-felhasználás növelése a rét- és legelőgazdálkodásban. Ugyancsak kiemelten foglalkozott az olajos növények, a cukorrépa, s a zöldségfélék iránti növekvő igényekkel is, amelyek termelését szintén növelni kell a VI. ötéves tervben. Az állattenyésztésről szólva az előadó elmondotta, hogy a háztáji tehénállomány jelenlegi számát mindenkeppen szükséges megtartani. Elsősorban a már meglevő telepek olcsó, gazdaságos bővítésére van szükség. Jelentősen növelni kell viszont a következő ötéves tervben a húsmarhaállományt, megfelelő fajtákkal. Több sertést kell tenyészteni. Hasonlóak a fejlesztési igények a juhászaiban is. A baromfitenyésztésben pedig nem annyira a férőhelybővítéssel, inkább a jobb hatékonysággal kell előre lépnünk. Mindezeknek a céloknak az eléréséhez a kormányzat biztosítani fogja a szükséges feltételeket MESZÖVtanácskozás Tegnap Szegeden, a Tiszaszállóban küldöttközgyűlést tartott a Fogyasztási Szövetkezelek Csongrád megyéi Szövetsége. A résztvevőket Vass Imre, a MESzöV elnökhelyettese köszöntötte., majd Ocskó Imre elnök fűzött szóbeli kiegészítést az írásban előterjesztett anyaghoz. A küldöttgyűlés megvitatta és elfogadta az idei esztendő három negyedévének munkájáról készült jelentést és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta dácsának ajánlásait. Jóváhagyta a MÉSZÖV 1979. évi költségvetését és mérlegét. A közgyűlésen részt vett és fölszólalt dr. Simó Béla, a SZÖVOSZ főosztályvezetőbe A vitában elmondta véleményét Varró Györgyné dr. mórahalmi, Németh Gyula csanádpalotai, Csűri Péterné szatymazi, Branyrczki Imre szegedi, Bischőf József kisteleki. Bajomi György szentesi küldött, valamint dr. Csada László a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője is. Munkaügyi megbeszélés Az intézmények, vállalatok. szövetkezetek munkaügyi osztályainak vezetőit táiékoztatta tegnap délelőtt a munkaerő-gazdálkodás aktuális kérdéseiről dr. Farkas Mikiósné. a Szeged megyei városi tanács vb munkaügyi osztályának vezetője. A munkaértekezleten a többi között szó esett a hatodik ötéves terv munkaügyi feladatairól és a várható átcsoportosítások módszertani kérdéseiről is. Dr. Farkas Mikiósné felhívta a munkaügyi szakemberek figyelmét a csökkent munkaképességűek ügyére is: velük a következőkben az eddigieknél is nagyobb körültekintéssel szükséges foglalkozni. A tanács munkaügyi osztályának vezetője ezt követően a Csongrád megyei tanács elnökének december 1-én • hatályba lépett új munkat közvetítési utasításait ismertette A rendelkezés eltörli a vállalatok kategóriába sorolását ugyanakkor megszigorítja a felvételek kritériumrendszerét A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Solymossy Margit, a városi pártbizottság munkatársa is. aki az emberi ténvezők szerepére hívta föl a figyelmet Hangsúlyozta. hogy nincsenek kis és nagy problémák, minden embernek a saiát ügye a legfontosabb, s ezt azoknak, akik emberekkel foglalkoznak. tudniuk kell. A munkaértekezleten tartalmas vita alakult ki. Többen is elmondták, hogv operatív csoportok létrehozására volna szükség ahhoz, hogy Szeged általános munkaerőgazdálkodási helyzete iavulhasson. A KONSZOLIDÁCIÓ legsürgetőbb feladataival párhuzamosan — az 1956-os ellenforradalom leverése után — pártunk megkezdte a szocialista demokrácia fórumrendszerének helyreállítását és a tartalmi feilesztés nehéz munkáját Adott történelmi pillanatban ez első lépésként a tömegek bizalmának megnyerését a párt munkásbázisának megszilárdítását jelentette. A személyi kultusz ideién elkövetett hibák, majd az ellenforradalommal járó zűrzavar súlyos károkat okozott a munkásosztály körében is. — A szektás-bürokratikus torzulások miatt nagymértékben csökkent a szakszervezetek társadalmi tekintélye, az 56-OB események során pedig tovább gyengült Üjra igazolást nyert az a régi tapasztalat hogv az a szakszervezet, amely speciális funkcióiát. a munkavállalói érdek képviseletét nem látja el előbb-utóbb létében is megkérdőjeleződik. Az MSZMP ideiglenes Központi Bizottságának 1957. februári határozata célul tűzte ki a szakszervezetek megszilárdítását. amelyet azok „rendeltetésszerű feladatukon. a dolgozók érdekvédelmének 1ó ellátásán keresztül" érhettek eL A 50-as évektől az üzemi demokrácia fejlődését legprennínsabban a szakszervezetek által megtett útban mérhetjük le. E folyamatnak voltak kiugróbb állomásai, gyorsabb és lassúbb szakaszai. Egyre világosabbá vált hogy az áliamélet. a gazdaságirányítási rendszer és a szocialista demokracia fejlesztésére, a társadalmi és az egyéni érdek hatékonyabb egybekapcsolására irányuló törekvéseket egyazon folyamat részeként kelt kezelni. A MEZŐGAZDASÁG kollektivizálása után a politikai és a társadalmi figyelem most már a sokoldalúság igényével fordulhatott az irányítás reformja, a népgazdaság intenzifikálása felé. A túlközpontositas. a voluntarizmus időszakában kialakult struktúrák es beidegződések átformálása korántsem bizonyult könnyű feladatnak. Az MSZMP KB 1965. márciusi határozata leszögezte, hogy az életszínvonal-politika célkitűzéseit csak a tarsadalmi energiák felszabcditásával. az egyéni érdekeltségre. az anyagi ösztönzésre építő gazdasági mechanizmussal lehet elérni. A dokumentum nem tekinti csodaszernek az egyéni és csoportérdekek „legalizálását", de azt is megállapítja, hogy eladdig éppen mozgásterük korlátozása torzította el a munka szerinti elosztás rendszerét. Az össztársadalmi érdek sematikus felfogása a valós érdekmozgások ..föld alá kényszerítéséhez" vezetett Az egyéni és a csoportérdekek tagadták önmaguk létezését; „látható" megnyilvánulásaikat versengve igyekeztek össztársadalmiként feltüntetni. Eközben a nem hivatalos csatornákon — ellenőrizetlenül és egyenlőtlen esélyekkel — természetesen megmérkőztek egymással. Legjobban épp az elkötelezett tudat, vergődött az „ünnepi" és a „hétköznapi" valóság kettős szorításában. A deklarált társadalmi harmónia és a kötelezően önkéntes termelési lendület függönye mögött kitermelődött az érdektelenség, a bürokrácia, a klikkeskedés: a „szervezett szervezetlenség". A dokumentum határozottan elutasítja azokat a véleményeket, amelyek az e Korból örökölt csekély gazdasági hatékonyságot és laza munkafegyelmet az úgynevezett .keménv kéz" politikához való viszszatéréssel vélték orvosolni. Ezek a módszerek csak úiabb visszásságokat szülnek. A közvetlen károk és emberi sérelmek mellett azért is. mert tovább merevítik a társadalomirányítás gépezetét. Meg kell újítani a gazdaság működését irányítását Másik oldalon — mutgtott rá az említett dokumentum — jelentős átalakítást igényel a szocialista demokrácia egész rendszere. Az 1968. január 1-én bevezetett új gazdasági mechanizmus előkészítő munkálatainak terméke az MSZMP KB 1966. május 10-i határozata. Ebben máig hatóan körvonalazták a párt és a szakszervezet a szakszervezet és az állam, valamint a szakszervezet és a vállalat viszonyát a kapcsolatok formáit Az üzemi szakszervezet széles körű beleszólást kapott a vállalati gazdálkodásba és irányításba. Legerőteljesebb jogosultsága a kifogásolási, vagy köznapibb néven a vétójog. Ax eltelt közel 15 évben bebizonyosodott. hogy egyrészt egy ilyen „kemény" jog sem vezet termelési anarchiára, másrészt, hogy a hatékony érvényesüléshez egvéb társadalmi-szervezeti fettételek is szükségesek. A vétójoggal a vártnál kevesebbszer éltek. Ebben valószínűleg közrejátszott az is. hogv e jogosultsággal a tarsolyban lehetett e'érni a döntés-előkészítés szakaszában. A VALLALATI ÖNÁLLÓSÁG egyszerre kell. hogv jelentse az igazgató egyszemélyi hatáskörének és a munkavállalói kollektíva részvételének növekedését — szögezi le a reformról szóló néhány héttel későbbi KB-határozat: ..A gazdasági mechanizmus reformjának egyik fontos polit'kat cél 1a. hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen a szocialista demokrácia további fejlődéséhez" — olvashatjuk a dokumentumban. A politikai vezetés a tervlebontás megszüntetésétől az egyének, szervezetek és kollektívák felelősségtudatának, öntevékenységének növekedését várta. A reform végrehajtása során természetesen nem lehetett problémamentesen előrehaladni. Az első években a dolog természetéből adódóan a szabályozók működtetésére. a gazdálkodás hatékonyságára kell koncentrálni. A gyakorlatban igen nehezen jött létre a terv és a piac egysége és a gazdálkodószervek reaga'ása sem egyezett az e'őre számítottal. A LEGTÖBB ESETBEN pedig egyszerűen arról volt szó. hogy a régi strukturák és a régi szemléletmód meggatolta a reformok következetes végigvitelét, valamint a koncepció hibás pontjainak menelközbeni hatékony korrigálását. Másrészt. • mozgásba hozott népgazdaságban élesebb megvilágításba kerültek a korábban rejtett hiányosságok Ugyanakkor új minőségű problémák is jelentkeztek a reform végrehajtása során. Korántsem mindig az össztársadalmi szempontok érvényesítése irányába mozogtak a felszabadított egyéni és csoportérdekek. Az anyagi iavak megszerzését a korábbinál szabadabban megcélzó törekvések kiváltották — korántsem mindig indokoltan — a. kispolgárisság. sót a társadalomellenesség vádját. Megemlíthető még például a nagyüzemi munkásság életszínvonalának stagnálása a 70-es évek elején, az 1973-tól megváltozott világgazdasági környezet, vagy a «állalatok bizonyos érzéketlensége a népgazdasági érdekkel szemben. Az ilyen és ehhez hasonló feszültségekre, kihívásokra adott politikai és elméleti választ nem mindig sikerült összhangba hozni a gazdaságirányítási mechanizmus és a demokrácia komplex fejlesztésével. Ezekben az években hasonló elbizonytalanodások figyelhetők meg a szakszervezetekre vonatkozó nézetekben is. Szerencsére. ez nem jelentette az addig elért eredmények felszámolását Egvesek a munkásrészvételre hivatkozva, a közvetlen demokráciát kezdték szembeállítani az üzemi demokrácia képviseleti szerveiveL Mások tel lesen reménytelennek tartották a munkásképviseleti fórumok továbbfejlesztését. NAGYOBB KÖKBEN terjedt el az a szemlélet, mely valamiképp a szakszervezetet megkerülve kívánta erősíteni az üzemi demokráciát. A párt vezető szerepét tévesen értelmezve, például többen az üzemi pártszervezetet nyilvánították a munkahelyi demokrácia letéteményesévé. Legfőbb „támaszaik" — úgymond — az üzemi szakszervezetek. A párt és igy az üzemi pártaiapszervezei is felelős azért, hogy a saját területén érvényesüljenek a szocialista demokrácia normái. Ez azonban nem jelenti azt. hogy pártszervezetnek kellene helyteleníteni vagy működtetni a mur.kahelvi demokrácia hagyományos fórumait. Sokluil hatékonyabban lathatja el politikai feladatait a termelési szervezetekben, ha eze/c a fórumok egy erős üzemi szakszervezeti hálózat irányításával. öntevékenyen működnek. Mindamellett azt is le kell szögeznünk, hogy a fent jelzett problémák ellenére a magyar szakszervezetek fejlődése ezekben az években sem állt meg. Ezt tanúsítia például a bizalmiak jogkörének növekedése. az üzemi három-, illetve négyszög működésének általánossá válása, a hatásköri mechanizmus pontosítása és egyre fegyelmezettebb betartása, avagy a szakszervezet választott tisztségviselőinek munkajogi védelméről szóló 12/1976. (V. 27.) számú minisztertanácsi rendelet Az utóbbi néhány évben a fejlődés jelentősen felgyorsult. Míg korábban — és itt elsősorban ax 1966-os párthatározatra és az azt követő jogszabályokra gondolunk. — az alanyi jogosultságok körében következtek be a radikális változások, addig a bizalmi rendszer kiteljesítésével a szervezeti feltételek és az alapszervezet, jellege erősítése területén történt, számottevő, sőt a kibontakozás további lehetösegeit tekintve. mondhatnánk, döntő előrelépés. Az 1018/1977. Minisztertanács—SZOT határozat a dolgozókkal legközvetlenebb kapcsolatban levő bizalmit és a bizalmi testületeket tette a szakszervezeti mozgalom gerincévé. az állami, az üzemi vezetés politikailag szervezetileg. jogilag megerősített partnerévé. AZ MSZMP XII. kongresszusának dokumentumai azt tanúsítják, hogv pártunk egyrészt kritikusan viszonyul a szocialista demokrácia eddig elért szintiéhez, másrészt elméletileg is minden korábbinál pontosabban és világosabban fogalmazza meg a szakszervezetek társadalmi szerepét. Mint azt ezenkívül a napjainkban lezajlott ágazati szakszervezeti kongresszusok is jelzik, a gazdasági építőmunka és a demokratikus fórumok további megújításához szükséges politikai szándék adott. GECZI JÓZSEF