Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

/ m/kk 3 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 305. szám 1980. december 31., szerda Ára: 1,20 forint MSZMP S Z EGE D VÁRÓ SI BIZ OTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János látogatása a Szikra Lapnyomdában Angyalföldre látogatott ked­den Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Kíséretében volt Ma­róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára Előbb a XIII. kerü­leti pártbizottságon a párt­vb tagjaival találkoztak a vendégek, majd megtekintet­ték a Szikra Lapnyomdának az Árpád-híd mellett felépí­tett új ofszetüzemét. A pártbizottságon Deák Gábor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a párt­bizottság első titkára kö­szöntötte a vendégeket, majd tájékoztatást adott a nagy­múltú munkáskerület idei eredményeiről. Elmondta, hogy a kerületi nagyvállala­tok helyzete rendezett, jö­vőjüket is megfelelően biz­tosították. Példaként emlí­tette a Magyar Hajó- és Darugyárat, ahol az idén is töretlenül folytatódott az 1975-től kibontakozott fejlő­dés. Az Állami Tervbizott­ság megnyugtatóan rendezte * további munka fettételeit: másfélmilliárd forint áll rendelkezésre beruházások­hoz, mindenekelőtt a mű­szaki színvonal további eme­léséhez. A többi nagyválla­lattal együtt a minél gazda­ságosabb termelésre helyezik a fő hangsúlyt A XIII. ke­rületi vállalatok jól alkal­mazkodnak a gazdasági sza­bályozók új rendszeréhez. Legnagyobb belső tartalékai­kat az üzem- és munkaszer­vezés javításában, a teljesít­mény szerinti bérezés követ­kezetesebb alkalmazásában látják. v A hatodik ötéves terv jel­Iá a kerület további gyara­podását. Megépül 6500 új lakás, kiemelten foglalkoz­nak az általános iskolák, az egészségügyi létesítmények fejlesztésével, a lakosság élet. és munkakörülményei­nek javításával. Angyalföl­dön 35 000 nyugdíjas él. fo­kozott gondot fordítanak életkörülményeikre, számí­tanak gazdag tapasztalataik­ra, egészséges lokálpatriotiz­musuk kamatoztatására. A politikai munkában arra tö­rekszenek — hangsúlyozta Deák Gábor —, hogy jól él­jenek a párt iránti bizalom­mal, őszinte, nyílt módsze­rekkel mindenkit megnyer­jenek-mozgósítsanak a jó politika jó végrehajtására. A Szikra Lapnyomda Ár­boc utcai modern épületé­nek megtekintésére az ed­digi féléves próbaüzemelés utolsó előtti napján érkez­tek a vendégek. A bensősé­ges fogadtatás után meg­hallgatták Csöndes Zoltán vezérigazgató tájékoztatóját a kiemelt nagyberuházás­kent. megvalósult új nyom­dáról. A beszélgetésen részt vett Keserv Jánosné köny­nyűipari miniszter. Karakas László, az.MSZMP KB osz­tályvezetője, Varkonyi Pé­ter, a Népszabadság főszer­kesztője, a Központi Bizott­ság tagjai, Ács János, a nyomda pártvezetőségének titkára, Vaczt István szb-tit­kár, Bandi Béla. a KISZ­bizottság titkára. Takács Fe­rencné gépmunkás és Kiss Zoltán villanyszerelő. A házigazdák elmondták Kádár Jánosnak, hogy ja­nuár elsejétől kezdi meg az új ofszetlapnyomda az üzemszerű működést. A ki­vitelezés eredetileg kitűzött határidejét sikerült fél év­vel előbbre hozni, a beru­házás — amely folytatódik — eddig 2,7 milliárd forint költsége is kevesebb a ter­vezettnél. Biztonság, percnyi pontosság, ezekkel jellemez­hető leginkább az óriási területű, egymásba kapcso­lódó üzemcsarnokok munká­ja. Ezt bizonyították az el­múlt hónapokban próbaüze­meléssel készített újságok — a Népsport, a Népszava vi­déki kiadása és a rádió­televízió műsorújság sok­millió példányban készített számai, továbbá más nyom­datermékek gyors előállítása és kifogástalan minősége. Az új évtől itt készül ofszet­nyomással a Népszabadság és a Népszava minden szá­ma. A szedést egyelőre ha­gyományos módon a régi nyomdákban végzik, de az új üzemben majd átállnak a fényszedésre, távolabbi el­képzelés, hogy közvetlen elektronikus hírközlő kap­csolatot építenek ki az erde­keit lapszerkesztőségek, az MTI és az angyalföldi of­szetnyomda között. Az új nyomda további beruházá­sok révén a korszerű kapa­citás teljes kihasználásával — a tervek szerint — 1983­ra a hazai nyomdaipar tel­jesítőképességének egyne­gyedét adja. Az ofszet-lemezkészitő, a gépcsarnok, a feldolgozó te­rem és a diszpécserközpont megtekintése után Kádár János, aki nagy érdeklődés­sel tanulmányozta a mo­dern nyomdakombinátot, el­ismeréssel szólt a látottak­ról, gratulált a tervezőknek és a kivitelezőknek, jó mun­kát, sok sikert kívánt a korszerű üzem 400 munká­sának, és Angyalföld min­den dolgozójának. (MTI) Harmincezer új lakás Építkezések Észak-Budán A közeljövőben befejező­dő, illetve megkezdődő lakó­telepi építkezésekkel tovább formálódik Észak-Buda új arculata; a második 15 éves lakásfejlesztési terv végre­hajtása folyamán több mint 30 ezer új otthon készül el a III. kerületben. Békásme­gyeren folytatódik a főváros jelenlegi legnagyobb lakóte­lepi beruházása, amely so­rán 13 715 lakás épüL Az építkezés megkezdésé­től, 1975-től napjainkig mintegy 10 és fél ezer ott­hont adtak át, a többibe várhatóan 1983-ig '-ft'.tűzhet­nek be. Ugyanitt 112 iskolai tanterem építését határozták el. Befejezéséhez közeledik az óbudai lakótelep építése is: eddig 11 800 lakásba költöz­tek be, mintegy 750 pedig a következő években épül meg. A most záruló ötéves terv­lánoá i ült él, és 1985 közötti időszakra ter­vezett 1200 óvodai és 680 bölcsődei hely kilenctizede már az apróságok rendelke­zésére áll. Vállalták - teljesítették Szegedi munkáskollektívák termelési sikerei ben 92 általános) iskolai tan­terem készült él, s az 1975 Nehezebb körülmények között, szorosabb határidő­ket, szigorúbb minőségi kö­vetelményeket szem előtt tartva dolgoztak 1980-ban Szeged ipari üzemeinek munkáskollektívái. Vezetők és beosztott dolgozók egy­aránt megállták helyüket — erről tanúskodnak év végi gyorsmérlegünk információi. Túlteljesítette éves tervét a Dél-alföldi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság kollek­tívája. Árbevételi tervük 743 millió forint volt, tény­leges árbevételük meghalad­ta a 779 milliót. 70 milliós tőkés exportot terveztek, ki­vitelük értéke 75 millió volt 1980-ban. Az előirány­zott 84 millió helyett 91 millió forintos nyereséget mutat éves mérlegük. Befe­jeződött a részleges rekonst­rukció a rétegelt lemezt elő­állító üzemrészben. A ki­emelt beruházás már jövő­re érezteti hatását: 30 szá­zalékkal több lemezt állít­hatnak elő. Minőségi muta­tóik jobbak a tervezettnél, a gazdaságosabb áruk irányá­ba módosult a vállalat ter­mékösszetétele. Csökkentet­ték a tőkés importból szár­mazó alapanyag mennyisé­gét, ezzel együtt a termelési költségeket is. Jól dolgoztak a Szegedi Textilművek munkásai. 105 százalékra teljesítették a szövödei tervet. 2,5 száza­lékkal javult a nyersszövet minőségi mutatója. A fono­da termékei közül körülbe­lül 1 százalékkal emelkedett az L osztályú áru részará­nya. Csökkent az önköltség, s ez mintegy három száza­Export ipari szövetkezetekből Az idei év nehéz feladatok elé állította a vállalatokat .és szövetkezeteket egyaránt. A megye ipari szövetkezetei a megváltozott követelmény­és feltételrendszer hatására általában óvatosan tervez­tek, csakúgy, mint a gazda­ság általában, összességében azonban, bár a megye ipari szövetkezett-inek nyeresé­ge várhatóan a tavalyinak csak mintegy 85 százalékát eri el, termelésük a terve­zettnél mintegy 4—5 száza­lékkal. nyereségük pedig megközelítőleg 50 százalék­kal lesz magasabb. A Csongrád megyei Kl­SZÖV-höz tartozó 36 ipari szövetkezet közül 24 termel exportra is. A megye szóvet­kezeti ipara által előállított termékek közel negyedrésze külföldön talál vevőre. Több­szörösen is fontos kérdés te­hát, hogy hogyan alakul az ipari szövetkezetek export­ja. A KISZÖV . ágazati és fejlesztési osztálya által ké­szített fölmérés az idén el­sősorban az ipari szövetkeze­tek belkereskedelmi értéke­sítése növekedett a terve­zetthez képest, javítva az ellátást, az export pedig az előirányzottnak megfelelően alakult. Mégpedig úgy, hogy a rubel elszámolású export meghaladta a tervezettet, a nem rubel elszámolású pe­dig valamivel alatta maradt az előirányzatnak. A nehezebb feltételek kő­zött tehát lényegében kielé­gítően alakult az ipari szö­vetkezetek exportja, bár pél­dául a devizaszorzók válto­zása egyes szövetkezeteknél jelentősen csökkentette a jö­vedelmezőséget, a megválto­zott gazdasági szabályzók is sok esetben kevésbé ösztönöz­ték az exporttevékenységet, s gondokat okozott az alap­anyagjmport csökkenése, vagy egyes szövetkezeteknél a kapacitások elégtelensége is. Végülis ezek a tényezők vezettek a nem rubel elszá­molású export részarányának valamelyes csökkenésére, el­sősorban a gépipari és vegyi­pari termékek esetében. Ezek a kedvezőtlen tenden­ciák azonban minden bi­zonnyal megfordíthatok, hi­szen éppen az alapokban kö­vetkeztek be sok szövetke­zetnél kedvező változások. Az idén például tovább bő­vült a tőkés exportra vég­zett bérmunka lehetősége. S az sem közömbös, hogy a megye ipari szövetkezeleinek termékeivel a külföldi part­nerek általában elégedettek. reklamációra alig került sor. Ez részben annak is köszön­hető. hogy a szövetkezetek megszervezték a gyártásközi ellenőrzést, s annak is. hogy jó kapcsolatot alakították ki partnereikkel. Terméke­iknek piacképessége külö­nösen örvendetes abban az időszakban, amikor a kül­földi partnerek mind szigo­rúbb követelményeket tá­masztanak a gyártmányok műszaki színvonalával és minőségével szemben. S hogy a szövetkezetek képesek ele­get tenni e szigorú követel­ményeknek. az nyilván elő­nyösen befolyásolja a bel­földi piacokra előállított gyártmányaik minőségét is. Jó kapcsolatot alakítottak ki a szövetkezetek azzal a 16 külkereskedelmi vállalat­tal is, amelyek termékeik ér­tékesítésével foglalkoznak. Néhány külkereskedelmi val­lalat kölcsönnel, illetve veg­leges juttatásokkal is támo­gatja az exporttermelés fej­lesztését, a szövetkezetek pe­dig új "mintákkal és termé­kekkel igyekeznek új piaco­kat találni. Vagyis a szóvet­kezetek jó részénél a nehe­zebb feltételek között is si­került megteremteni az ered­mények javításához szüksé­ges alapokat S ebben az összefüggésben érdemes szól­ni arról, hogy az V. ötéves tervben a megye ipari szö­vetkezeteinek exporttevé­kenysége minden területen dinamikusabban alakult, mint az országos átlag. A KISZÖV elnöksege teg­napi ülésén vitatta meg töb­bek között az ipari szövetke­zetek külkereskedelmi te­vékenységét összegző tájé­koztatót. Az elnökség más témákat is megtárgyalt, ame­lyekre lanunkban később visszatérünk lékkai növeli idén a nettó eredményt. A gyártmány­fejlesztők jó munkáját di­cséri, hogy jövőre indul a textiltapéta sorozatgyártása. Az idén zajlott le a kisKun­halasi telep jövőre induló termelésének előkészítése. Minden remény megvan rá, hogy az új üzem zökkenő­mentesen illeszkedjék a tex­tilművek termelésébe. Vállalták, de nem teljesí­tették — írhatnánk a Szege­di Konzervgyár dolgozoiról, ha pusztán a termelési ada­tokat néznénk. Igazságtala­nok lennénk, hiszen munká­juk nagy mértékben függ az időjárástól — az időjárás pedig nem vállalt semmit. Kevesebb zöldség és gyü­mölcs termett a gyár fel­vásárló területén, emiatt lett a termelési érték 1 milliárd 30 millió forint helyett csak 990 millió. Hazai piacon 8 millió forinttal többet ér­tékesítettek a tervezettnél, az export azonban 693 mil­lió helyett 614 millió forint­ra alakult. 8,5 milliós nye­reséget terveztek, várhatóan 25 milliót könyvelhetnek el. Emögött jórészt az anyag­normák szigorúbb kezelése, a rezsiköltség csökkentése áll. Takarékoskodtak az energiával, a Volánnal kö­tött együttműködési szerző­dés következtében csökken­tek a fuvarozási költségek is. Mintegy két héttel az év vége előtt teljesítette éves tervét a Magyar Kábelmű­vek szegedi gyára. Az év­közi anyagellátási nehézsé­gek ellenére 1 milliárd 649 millió forint értékben ter­mettek elsősorban híradás­technikai kábeleket. Növel­ték az újfajta koaxiális ká­belek termelését. A korsze­rű töltött terű kábelekből is többet tudtak az egyik leg­nagyobb megrendelő, a Ma­gyar Posta rendelkezésére bocsátani. Sikeres szénhidrogén-ku­tatást és -feltárást végez­tek a Kőolajkutató Válla­lat szegedi üzemének dol­gozói. Javultak a hatékony­sági mutatók, csökkentek a fúrási költségek. Igen eredményes évet zár 1980-ban a Szegedi Szalámi­gyár és Húskombinát kol­lektívája. Terveiket a felvá­sárlástól a késztermékgyár­tásig rendre túlteljesítették. Az előirányzotthoz képest növekedett a belföldi ellá­tásra termett áruk száma. Jól kihasználták az export­lehetőségeket, nemcsak a legmárkásabb terméknek minősülő szalámiból, ha­nem egyéb húskészítmé­nyekből is növelték a kivi­telt. Növekedett a tőkés ex­port aránya az értékesítés­ben, összesen 9 százalékkal. Termelési értékük 100 mil­lióval, árbevételük több mint 300 millióval magasabb az előirányzottnál. Legjelen­tősebb mutatójuk az éves eredmény 560 millió forint, húsz százalékkal több. mint amire a tervkészítéskor szá­mítottak. A jelentős ered­ményeket kisebb létszám­mal, termelékenyebb mun­kával érték el. Az idei ered­ményes év a tervidőszak utolsó esztendeje volt, a mostani sikerek azt is je­lentik, hogy a középtávú ter­veket is túlteljesítették a húskombinát dolgozói. A Taurus szegedi gyára annak ellenére ieljesitette éves tervét, hogy az év első harmadában akadoztak a megrendelések. Növelték a tőkés export értékét, kor­szerű, jó minőségű termé­keket szállítottak a megren­delőknek. A számok mögött rengeteg munka, a követelmények megértése, a feladatokkal való azonosulás rejlik. S az idei év legfontosabb eredményei Szegeden is a népgazdasági egyensúly ja­vításához fűződő feladatok­ban valósultak meg. Az ünnepek előtt sem pihennek a Szegedi Szalámigyár és Hú -kombinát dolgozói. 250 mázsa virslit és 65 mává hot dog kolbászt készítettek az iinnenekre. Kénünkön: elkészült az utolsó tétel csíkos „huzatú" hot dog kolbász

Next

/
Oldalképek
Tartalom