Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

5 Csütörtök, 1980. december I; Sajtónapi ünnepség Hatvankét esztendővel ezelőtt jelent meg az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság. Az évforduló alkalmából, amely a magyar sajtó napja, tegnap, szerdán ünnepséget tartottak Szegeden a sajtó dolgozói. Az eseményen részt vettek a megye, a városok és járások pártbizottságainak, a megyei városi tanácsok és járási hivatalok vezető képviselői. Az ünnepBégen Csikós József, az MSZMP KB agitációs- és propagandaosztályának munkatársa mondott beszédet, köszöntötte az újságírókat, tévéseket, rádiósokat, a nyomdászokat és lapterjesz. tőket, és szólt a sajtó elkötelezett feladatairól. Ezt követően kitüntetések átadására került sor. A Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt vette át Annus József, a Tiszatáj főszerkesztőhelyettese. Az eredményes lapterjesztésért a Népszabadság szerkesztőségének emlékplakettjét kapta Tápai László, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát pártbizottságának titkára, Ambrus József, a csanyteleki Egyetértés Termelőszövetkezet párttitkára, dr. Apró Ferencné, a mindszenti pcxstahivatal vezetője. Enyedi Zoltán, a Csongrád megyei Hírlap fotóriportere a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombináttól Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott a kombinát üzemi lapjában kifejtett eredményes munkájáért. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa nívódíjban részesítette Tóth Józsefet és Árva Évát, a Csongrád megyei Hírlap újságíróit. A nívódíjat ma délelőtt Budapesten adják át. fl budapesti pártbizottság illése Az MSZMP Budapesti Bizottsága december 3-án ülést tartott A testület meghallgatta Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának tájékoztatását a Központi Bizottság december 2-i üléséről, majd személyi kérdésekben döntött A pártbizottság Méhes Lajost, a Politikai Bizottság tagját érdemeinek elismerése mellett — más fontos állami megbízatása miatt — felmentette a budapesti pártbizottság első titkári tisztségéből, pártbizottsági tagságából. A pártbizottság tagjai sorába választotta dr. Maróthy Lászlót, a Politikai Bizottság tagját és megválasztotta a pártbizottság első titkárának. (MTI) Ülést tartott a KISZ KB A KISZ Központi Bizottsága december 3-án ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A testület meghallgatta Szűcs Istvánnénak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Magyar Üttörők Onszágos Szövetsége főtitkárának tájékoztatását az MSZMP KB december 2-i üléséről, majd személyi kérdésekben döntött A KISZ Központi Bizottsága dr. Maróthy Lászlót, a Politikai Bizottság tagját — az MSZMP budapesti Bizottságának első titkárává történt megválasztása miatt — érdemei elismerése mellett felmentette a KISZ KB első titkári tisztségéből. A KISZ Központi Bizottsága tagjai sorába választotta Fejti Györgyöt, az MSZMP KB tagját, és megválasztotta a KISZ Központi Bizottsága első titkárának. (MTI) Gyógyítás lézerrel Úttörő kezdeményezése a Semmelweis Orvostudományi Egyetemnek, hogy orvostechnikai szakcsoportja a gyógyászat egyik legkorszerűbb eszközének, a lézertechnikának nemzetközi eredményességéről, illetőleg hazai meghonosítása végett tudományos ülés megszervezésére vállalkozott. Szerda délelőtt Budapesten, a SOTE Nagyvárad téri épületében kezdődött meg a „Lézertechnika felhasználása az orvostudományban" témájú tanácskozás, amely elsőrendűen arra hivatott, hogy a hazánkban meglevő szakmai háttérre és lehetőségekre — műszaki szakemberek, kutató és gyakorló gyógyítók előadássorozatával — felhívja a figyelmet. Röviden arról van szó — miként dr. Schmidt Ottó, a SOTE orvostechnikai szakcsoportjának vezetője megfogalmazta —, hogy a sokféle betegség gyógyításában eredményesen alkalmazható lézersugár polgárjogot nyerhessen a hazai klinikai gyakorlatban is. Elvétve ugyan már alkalmazzák — például különféle nőgyógyászati daganatos megbetegedéseknél egyes kórházakban —, de a korszerű berendezések beszerzésére még csak kevés helyen vannak meg a lehetőségek. A lézergyógyászathoz leginkább számításba jöhető szakterületek: a sebészet, a laboratóriumi vizsgálatok, a diagnosztika. Hazai vállalatok — köztük a Magyar Optikai Művek és az Egyesült Izzó — is gyártanak lézertechnikával működő gyógyászati berendezéseket. (MTI) Pályakezdő nyugdíjas Pofonok völgye Színes magyar film. írta és rendezte: Gulyás János és Gulyás Gyula. Főszereplő. Papp László. Az ember saját bőrén kénytelen megtanulni: a legendákban többnyire igencsak van valami. Azok a nevek, melyeket emberek viselnek ugyan, ám idővel emberfelettivé, már-már szimbólummá magasztosulnak — valamiféle titokzatos tömegerő hatására válnak ilyenné. Sőt, megkockáztatom: az igazi legendahősökben a kollektív tudat félelmetes biztonságú kiválasztási rendszere érhető tetten, működése közben. Mert például híres sportoló sok volt és ma is akad Magyarországon —, de Papp Laci neve évtizedek óta fogalom. Legenda, mítosz, jelkép. Készült már róla másik film is, de — gyanítom — a Balczó-film óta a magyar filmtörténetben ez a második nagy alkotás, amely világhírű sportoló ürügyén az emberi értékek magasabb, esztétikailag és erkölcsileg felsőbb régióiban vizsgál és mutat föl egy nem mindennapi személyiséget. Gulyás János ék Gulyás Gyula filmje Papp Lászlóról a legjobb értelemben vett szenzáció lehet az idei év hazai filmtermésében. Ez a — minden látszólagos szaggatottsága ellenére — nagy szerkesztői gonddal, komoly, íelelőssé**feljes, igényes és mély riporteri-filmrendezői koncepcióval készült alkotás úgy mutat be egy nagyszerű embert, hogy Papp Laci legyőzhetetlenségéről teljes és tiszta kép tárul elénk. Igaz, az alany a legpompásabbak egyike, aki csak filmesábrándokban szerepelhet. Viszont tudjuk, e tény önmagában még alig jelent valamit. A Pofonok völgyének legszebb eredménye, hogy azt a Papp Lacit — a legeslegfontosabbat — tudta megragadni, amely a legenda születésekor döntő jelentőségű volt: a szerény, kedves, vagány és főként nagyon-nagyon tisztességes sportembert, akinek természetes kültelki eleganciáját és stílusát és speciel száz „műveltebbért", megjátszottabbért el nem cserélném. Mert Papp Laciban tulajdonképpen a bunyó a legkevésbé fontos. Papp Laciban a paplaciság a lényeg. Ahogyan ez az angyalföldi proligyerek beszél a 10—12 éves. csillogó szemű kis srácokkal, akikkel bokszol. Ahogyan régi pajtásait megöleli, ahogyan régi ellenfeleivel beszélget. Ahogyan a sport berkeiben (igencsak tapasztalhatta!) fellelhető korlátoltságokról és „maffia-tempókról" véleke dik. s ahogyan az így terem tődött helyzetekben viselke dett. Ahogyan látja a világot és amiként tudja, ösztönösen érzi, mi az az emberi alapnorma, amelynek szellemében léteznie kell, bárhol, bármikor. Filmje legvégén azt mondta Papp Laci, már sokat gondolkodott azon, megjátszsza, hogy meghalt, azután valahonnan végighallgatja a „sok süket dumát", amit majd pontosan azok „löknek" leginkább akik legjobban igyekeztek ártani neki. Azok, akik profi pályafutása csúcsán kettétörték karrierjét álszent és szemforgató módon (éppen Magyarországon!) a „szocialista sporterkölcsre" hivatkozva. Vagy azok, akik az ökölvívó-szövetségben fúrták-faragták kitartóan. Es azután — mondta — feltámadva szétcsapna közöttük. S ez az egyetlen pont, ahol egy icipicit vitába kell szállnom Papp Lacival. Félreértés ne essék: korántsem a szétcsapás miatt, azt lelkesen üdvözölni tudnám, sőt tőle további, máshova irányuló szétcsapásokat is. Domonkos László Kár azon fönnakadni, hogy nyugdíjba készül Oláh József cipész, áajnálni ugyan lehet, mert fogytán-fogy a kaptafa mellől az ember, és nőttön nő a cipők ára. Ahogy kezdünk megint rászokni talpalásra és sarkalásra, úgy vesszük észre, hogy ez is bezárta már kicsike üzletét, és amoda is hiába megyünk. Akkor se szólhatunk semmit, mert ha eljött az ideje, menjen csak nyugdíjba nyugodtan mindenki. A gond ott kezdődik, hogy nyugdíjasként is dolgozni akar. Erre megint azt mondanánk. semmi baj. sőt nagyon jó. Annyit beszélünk mostanában mindenféle szolgáltatóipar kátyúba jutásá1 ról, ha valaki vállalja, hogy [ tovább is marad, csak örülni lehet neki. Csökkentse a | munkaidőt felire, vagy ahogy j akarja, de ha kedve szottyan j dolgozni, senki ' meg nem akadályozza. A betonház alá i garázsnak épült kis műhely falán kint lóg egy oklevél, ez van ráírva: „Panaszmentesen dolgozó kisiparos." Ha nyugdíjba menésig úgy dolgozott, hogy senki nem emelt panaszt ellene, nyilván vigyáz a szakma becsületére ezután is. Csakhogy panasza van a „panaszmentes" cipésznek. Azt mondja, kálváriát járatnak vele. Elmegy a hivatalba, bejelenti, hogy nyugdíjba akar menni. Rosszul jár, mert szombaton megy. Nem akar mulasztani, neki a szombat a legjobb hivatalba járó idő, hiszen akkor szabadnapos. A hivatal is az, megy tehát máskor. Megmondják neki, ezt írásban kell bejelentenie. Hazamegy, megírja, hogy az ipart megszünteti. Beadja személyesen, visz rá okmánybélyeget, és megvárja, amíg beiktatják. Hazamegy, és várja az értesítést, mikor menjen be harmadszor is' a munkakönyvéért. Ha azt kézbekapta, mehet esztékát járni, intézheti a nyugdíját, mint akárki más. Be kell adnia azonban egv másik paDirost is a hivatalba, amelyben megírja, hogy működési engedélyt kér nyugdíjasként is. Természetesen megígérik, hogy intézik. sőt biztatják is. de sora van mindennek Nyugdíjas működési engedélyt csak a nyugdíjas kaphat, amíg tehá* a cédula amonnan meg nem érkezik, várjon nyugodtan. Mellékletként más is kell a kérvényhez: erkölcsi bizonyítvány. Nem tudom, van-e valami vaj a fején, vagy nincsen, de állítja, hogy nincsen. Bizonyítékul azt hozza föl, akármit követett volna el, elsőként a működési engedélyét vonták volna be. Semmi mást nem követett el, csak azt, hogy szerzett egy oklevelet igazolásul, hogy ellene egyetlen kuncsaft se emelt panaszt A törvényt mindig tisztelte, ebből ered 'egnagyobb gondja is. Ha beadta v°lna az ipart, és nem kapta még meg a másikat. akkor ő már nem cinész kisiparos, hanem nyugdíjba készülődő állampolgár. Igazhárom hónap ha'adékot kap. hogy az eddig elvállalt cipőket kiadja, de ha ő három hónapig nem vállal újakat, elszoknak tőle az emberek, hiába kér tehát másik engedélyt. Mindenkinek érdeke. lenne fönntartani a folya- — Ne zsörtölődjön, eligamatosságot, de ezt csak úgy zodik. lehet, hogy megsérti a sza-\ — Ha egyszer bizalmatlábályt. nok velem, lehetnek azok Gondolom, kell az erköl- máskor is. , esi bizonyítvány mindenkép- — Miért lennének? pen, mert ha valaki nyűg- — Ha nem hosszabbítják díjba megy a gyárból és meg a régit, akkor én páúgy akar dolgozni, meg kell lyakezdő vagyok. nézni, mi van a füle mögött — Legyen igaza, mondjuk Különben a gyanútlan ügy- úgy, hogy nyugdíjas pályateleket tennénk ki csalódás- kezdő. nak, és könnyen támadhat- — Akkor viszont előveszik na káruk is belőle. Azt a könyvet, és azt mondják: gondolom, van tehát egy ro- itt egy új ember, cipész akar vata a nyugdíjas kérelemnek, lenni. Rókuson kevés a ciahová be kell írni az erköl- pész, menjen oda. esi bizonyítvány számát. Tu- — Miért küldenék, ha tnadok ugyan olyan fejes em- gának Fölsővároson van a bérről, akinek szintén köte- műhelye? lező lenne friss erkölcsi bi- — Azért, mert új ember zonyítványt szereznie, vala- vagyok. mi miatt mégis elnézik ne- — Ne féljen, nem csinálki. Józsi bácsit az bosszant- nak ilyet. ja. hogy megbízható volt v'- — De csinálhatnak! Maga lágéletében, most mégse biz- nem érti, hogy nem vagyok nak benne. új ember akkor se, ha száz— Akkor kínozzák az em- szor azt írják a papirobert, amikor jót akar? somra? — Ne túlozza el, nem nagy — Formaság. kínzás. Bemegy egyszer, be- — Maga is azt mondja, megy kétszer, elintéződik, és semmi jelentősége nincsen, kész. csak arra való, hogy bosz— Evvel lehet engem ki- szántsák vele. aki dolgozni borítani. Bemegyek, kikül- akar. denek, ülök a folyosón, vá- — Ne bosszankodjon! rok, megint bemegyek, me- — Akkor, meg minek csigint várok, és számolgatom, nálják? Bosszantani akarnak, hány cipőt tudnék én meg- én meg nevessek? sarkalni ennyi idő alatt? — Az lenne a legjobb. Hányan jönnek majd hoz- — Ez az, látja, amit mi zám, és azt kell mondanom, nem tanultunk meg elnézést kérek, de nem ott Nem tudok igazságot tenni ültem, ahol kellett volna. Józsi bácsi dolgában, de nem Azt mondia meg, miért bi- titkolom, hogy neki adok zalmatlanok? igazat. Ha kevés a cipész, és — Nem hiszem, hogy sok a papíros, és ez a kettő azok. • összefügg akkor csak egy — Én viszont tudom. megoldás lehet: ne a cipészt — Miről? hergeljük. Arany-betűkkel — Ha azt mondják, vigvek be ötszázforintos okmánykellene kiírni valahová, ne bélyeget, és beütik a köny- ültessünk el lelkiismeretfurvembe. hogy nyugdíjasként dalást abba, aki semmi mást ugyanazt csinálhatom, mint nem akar< csak rendesen doleddig, csak rövidebb munka- „„„ • , , időben, el van intézve. Ahogv °0ZnL Nem e2t erdenűl' & a személyi igazolványt is magunknak is ártunk vele. meg lehet hosszabbítani. Horváth Dezső Meg&acalt VinkEev László Belgyógyászok nagygyűlése Haladás a belgyógyászatban — ez a címe. é6 mintegy kétszáz előadással taglalt témája annak a tudományos tanácskozásnak, amely szerda délelőtt kezdődött meg a Magyar Tudományos Akadémián: a Magyar Belgyógyász Társaság nagygyűlése a betegségek keletkezésének, folyamatának. diagnosztizálásának és kezelésének'hazai eredményeit összegezi, az utóbbi időszak kutatásai és klinikai gyakorlata alapján Két esztendő gyógyászati sikereiről vonnak mérleget ugyanis ilyen időszakonként ismétlődik a belgyógyászok — sorrendben most 28-ik — nagygyűlésnek nevezett tudományos tanácskozása, szakmai seregszemléje. (MTI) Minden szegedit mellbe vágott a hír: elhunyt Vinkler László festőművész. Két hónapja töltötte be a 68. életévét Tízéves kora óta élete, munkássága ehhez a városhoz kötődött. Itt lett festészetünk kiemelkedő alakja, a rajzpedagógia főiskolai tanára, és széles látókörű, filozofikus gondolkodású, nagy műveltségű ember. Ritka szerencsés alkat volt, hiszen emberségében nemigen tapasztalható színvonalon ötvözte művészi munkásságát, pedagógiai tevékenységét. Gimnáziumi évei alatt Dorogi Imre tanítványa veit. A Szegedre települt egyetem lektorátusánál Lápossy-Hegedűs Géza, Kolozsvárról ideszármazott festő tanítványa lett. Talán ekkor oltódott nyitott lényébe a reneszánsz mesterek tisztelete, amihez később Cezanne és Picasso iránti vonzódása csatlakozott. A főiskolán Karlovszky Bertalan, majd Glatz Oszkár pövendéke volt. Már akkor elnyerte a Balló-díjat Olyan nemzedék tagja, melyből külön utakon teremtett művészi csúcsot Tóth Menyhért, Iván Szilárd, Szabó Vladimír, László Gyula, Chiovinl Ferenc, Amerigo Tot. A főiskolai évek után római ösztöndíjasként csodájára járt Michelangelo, Raffaelo, Leonardo művészetének. Hazatérése után festette az akkor épülő petőfitelepi templom freskóit Hazatérve baráti társaság fogadta, ahol kapcsolatba került Kerényi Károllyal, Sík Sándorral, Szent-Györgyi Alberttel, Rusznyík Istvánnal. Itt mélyült el filozófiai tájékozottsága, hatalmas műveltsége, emberi elkötelezettsége. A felszabadulás után megbízták a Szegedi Állami Pedagógiai Főiskola rajztanszékének megszervezésével és vezetésével. 1975-ig, nyugdíjba vonulásáig' a tanárképző főiskolán generációk sokaságát oktatta-nevelte emberségre, vezette be a szakmai ismeretek műhelytitkaiba, adott soha nem hamvadó pogácsákat a rajztanárok tarisznyájába. Az elmúlt öt évben fnűvészete reneszánszát élte. Nemcsak mint kiváló portréfestő szerzett elévülhetetlen érdemeket, de felelősséggel és kiváló tehetséggel tükrözte vásznain változó korunk problémáit. Egyik utolsó interjújának zárásaként mondta: „egyre Inkább bebizonyosodik, hogy itt Szegeden lehet és érdemes alkotó embernek élni és dolgozni". Gyászolják a fél ország rajztanárai, művésszé lett tanítványai. Mindazok, akik szerették, tisztelték, ismerték... T. L.