Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-25 / 302. szám

Csütörtök, 1980. december 25. Karácsonyi lábadozás című versében írja Babits Mihály: „A hó szőnyegébe puhán sünped a láb, — mintha dunyhán menne..." folytatás a rejtvény hosszú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Kedvtelés. 7. Moto...; motorkerékpáros gyorsasági verseny. 12. Amerikai mesefilm. 13. A versidézet folytatása. Zárt betű: U. 15. Fütykös. 16. Literátus. 17. Japán város. 19. A láb legalsóbb része. 21. Renegát. 23. Nehéz fém. 24. Lehár-operett. 25. Spanyol tartomány. 27. Becézett Aranka. 23. Kérdőszó. 29. A matiné kezdete! 30. Alkalmazott rövidítése. 32. V. N. 33. Igazi nevén, latinul. 35. Söntés, de szerb férfinév is. 37. Férfinév. 39. Teljesen nedvessé tesz. 40. összeállítja az alkatrészeket. 41. Szegény, mint a templom ... (mondás). 42. Komárom megyei község. 43. Ez a szálló — találkahely. 45. Érmében van! 46. Középen leíró! 48. Jugoszláviai sziget Rijeka közelében 49. Szovjet repülőgéptípus. 50. .. . mala, John Knittel regénye. 52. Verdiopera. 55. Az egységes munkáspárt nevének rövidítése az NDK-ban. 56 Ilona becézve. 58. Bálvány. 59. Tüzes. 60. ... és fél; híres Fellini-film. 62. Egyfogatú angol bérkocsi (CAB). 63. Az ENSZ angol rövidítése. 67. 18 éven...; kiskorú. 68. Elismer, megbecsül. FÜGGŐLEGES: 1. Eladásra szánt áru. 2. Névelő. 3. BO11, műhely angolul (SHOP). 4. A német ábécé utolsó betűje. 5. Régi fegyver, ma sporteszköz. 6. Japán politikus. 7 Piperecikk márka. 8. A rádium vegyjele 9. Indulatszó a meglepetés kifejezésére. 10. Csak úgy németül. 11. Milánó világhírű operaháza. 14. Szovjet űrhajós, a Szovjetunió hőse. (Zárt betű: O.) 15. Kétszer véve: halandzsa. 18. Ahogy. 20. A versidézet befejezése. Zárt betű: E. 21. Kárára van. 22. Érzéktől és pátosztól átitatott költemény. 25. Bad ... ; híres ausztriai magaslati üdülőhely. 26. Gyorsan, vidáman a zenében. 29. Francia polgármester. 31. Kipakol. 34. Hitel végnélkül! 35. Nem máshol. 36. Kelet németül. 38. Vita. 41. Férfinév. 42/a. Postán küldi a pénzt. 44. Megokol. 47. ...Valone; neves olasz filmszínész. 48. Cseh korona rövidítése. 51. Átfúrt dugó, a must erjedésekor használják. 53. Ezt a békét 1606ban kötötte Rudolf császár és Bocskai István. 54. Menyétszerű ragadozó, Afrikában, Ázsiában honos. 55. A beszéd legkisebb része. 57.- Ájulásszerű állapotba kerül. 59. Spanyol női név. 61. Az NSZKbeli kereszténydemokrata párt névbetfli. 63. Nekünk németül. 64. Tova. 65. Norvég és olasz autók jele. 66. A hélium kémiai jele. H. J. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A december 14-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: LEGYÜNK HAT JOBBAK. S HIGYJÜNK RENDÜLETLEN. S NE CSAK ÍGY DECEMBERBEN A megfejtők közül sorsolással 50 forint értékű könyvjutalmat nyertek és személyesen vehetik át a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban (Kárász utca): Farkas Tibor, Szeged, Vidra u. 1., Csabai Lászlóné, Szeged, Budapesti krt. 34'A, Mészáros Anikó, Mihálytelek, Móricz Zs. u. 3/A. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. MTŰAT % Karácsony A monográfia műhelyéből T

örténészek, levéltárosok, a kultúrtörténet, a régészet és a néprajz szakemberei hatalmas munkába fogtak néhány évvel ezelőtt. Szeged történetét dolgozzák föl a teljesség igényével. A város történelmének marxista szemléletű föltárására vállalkoztak. Ötkötetes elemző történeti munka készül, mely bizonyára elősegíti a teljesebb nemzeti önismeret kialakítását. Mozgatórugója és lendítőereje éppúgy megtalálható az egészséges lokálpatriotizmusban, mint az oktató-nevelő munka és a szocialista gondolkodás sürgető követelményében. A hatalmas vállalkozás öt kötete fontos társadalmi-történelmi-gazdaságipolitikai fordulópontokhoz kötődik. Az első a megtelepedéstől a török alóli felszabadulásig kíséri végig a város történetének fél évezredét. A második kötet rövidebb időszakot foglal magába, hiszen a török kiűzésétől a szabadságharc bukásáig két évszázad sem telik cl. Am ez a közel kétszáz év rendkívül fontos Szeged históriájában. Erről beszélgettünk a kötet szerkesztőjével, dr. Farkas József egyetemi adjunktussal. Elsőként arra kértem választ, hogy ennek az időszaknak Szeged történetében milyen specifikumai vannak az ország egészéhez képest? — A Szeged története című monográfia második kötete a későfeudalizmus időszakát vizsgálja. Nyitó évszáma 1686, a török kiűzése — záródátuma 1849, a szabadságharc bukása A város történeti státuszát földrajzi fekvése. helyzete erősen befolyásolta. Egv ideig a határvidékhez tartozott, 1719-ben nyerte vissza szabad királvi városi jogállását. A török utóvédhnrcok éppúgy jellemzői voltak n vizsgált kornak, mint az a tény, hogy ez a táj a török kiűzése után először kerül Habsburg-uralom alá. Mivel délre nem terjeszkedhetett, a város, hosszá harcot folytatott a kun ouszták megszerzéséért, azok birtokbavételéért. Mindezzel együtt jelentkezett az áttérés az állattartásról a földművelésre. A vidék legnagyobb földesura Szeged városa lett, s kíméletlenül be is hajtotta jogait. A kor társadalmi-politikai arculatát még színezi a szerbek több hullámú betelepülése, ám a többi délvidéki várossal szemben itt gyors és teljes az asszimiláció. Fontos megemlíteni, hogy a város fekvéséhői adódóan jelentős kereskedelmi átmenőforgalmat bonyolított le Döntő azonban a város agrárjellege maradt Szeged a hatalmas pusztáiról és nagy kiterjedésű tanyavilágáról lett híres. Külön kiemelést érdemel a pusztai élet, a vízi élet bemutatása. melyhez babonás hiedelmek kötődtek és két, országosan is Szegedhez kapcsolódó sajátosság: a boszorkányperek és a betyárvilág. Bár e két utóbbi vonatkozás nem csupán Szegedre volt jellemző, a köztudatban mégis leginkább e városhoz kötődnek. — Lehet-e, s érdemes-e valamiféle párhuzamot vonni más magyar városoltf korabeli állapota, helyzete között? — Az előzőekből talán érzékelhető. hogy Szegednek minden lehetősége megvolt arra, hogy egyik rangos kereskedelmi központja legyen az országnak. Mégsem vált igazán azzá. Megmaradt parasztvárosnak, ígv leginkább összevethető a hozzá hasonló fejlődési utat járó. szintén a legtöbb pusztával rendelkező Szabadkával és Kecskeméttel. Szabadka riválisa is volt Szegednek. Legszembeötlőbb a párhuzam Debrecennel. Míg Szeged mindvégig erős katolikus, kamarai, Habsburg-hű város volt, addig a református, ellenzéki Debrecen a rebellisek városa, a forradalmak fészke, a progresszió bástváia. a kultúrtörténet úttörője. Meghúzható a párhuzam a művelődéstörténet, a felvilágosodás eredményeivel is. Debrecen esetében vége-hossza nincs a felsorolás» nak. A debreceni felvilágosodás európai rangú volt, nálunk gyérebben pislákol Vedres István és Dugonics András révén a felvilágosodás eszméje. Ha a kötet zárófejezetét, az 1848—49-es forradalmat és szabadságharcot vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy Debrecen annak éllenére jelentősebb szerepet játszott az eseményekben, hogy Szeged Kossuth első toborzó körútjának állomása volt, a menekülő kormány töltött itt rövidebb időt, s hogy épp a szőregi csatavesztés zárja le ezt az időszakot. — Hogyan épül föl a kötete, milyen fejezetekbe foglalják a két évszázadot, s kik vesznek részt a fejezetek írásában? — A Szeged-monográfia második kötete politikai fejezettel indul, mely a török elleni utóvédharcokat, a határőrvidék problémáit, a Habsburg-berendezkedés S

zörcsög Taksony (a név kitalált) nem kedveli a betűket. Imádja viszont a kisfröccsöt. Van tehát, aki nem olvas, hanem iszik. Világos. Van azonban, aki se nem olvas, se nem iszik. Maszekol. Van továbbá. aki se nem olvas, se nem iszik, se nem maszekol. Gyereket nevel, mondjuk. És így tovább. A természet rendje, ki-ki maga mesterségét folytassa, keresztjét hordozza, kedvét morzsolja, idejét múlassa. Fölpattintva szükségleteink kitinpáncélját, van, akinek hobbija az olvasás, és van, akinek muszájmechanizmusa. Külcsin és belbecs, kit hogyan fenyegetnek, szorítanak foglalkozásának vagy egzisztenciájának bilincsei. Olvasni szórakozás, ha szabadidős tevékenység, úgymond, ám a hivatás horgonykötele mentén nehéz testi munka. Ülve, fekve, kemény deszkájú széken vagy fotőjbe süppedve, szigorú belső tartást, rideg önfegyelmet követel. Ilyentájt karácsonykor, vagy egyéb sátoros ünnepek évadján, hogy az ejtőző értelmiségi ráérősen turkál a szellemi javak kötelezően fölszaporodó éléskamrájában. a muszájmechanizmus olykor görcsbe rándító kényszere csöndes szemlélődéssé szelídül. A penzumbetűk tartóztatását bocsánatos bűnné mérsékeli az eredendő kíváncsiság, s vers, novella, uram bocsá', regény tolakszik a restanciakötetek tetejére. Hasonló alkalmak híján ki tudja meddig szunnyadnának a háborgó lelkiismeret folyton roskatag polcain. Mit olvasunk? Mit kell elolvasnunk! A pálya vonzáskörletében úgyszólván mindent, ami * — minimálisan: a holnapok tisztességes túléléséhez, — elegendően: szatmni presztízsűnk karbantartó';:; é <•:.•, — maximálisan: becsvágyaink fedezeteképpen nélkülözhetetlen. Olvasni jó Már Itt szétfeszülnek idő és képesség viszonyhatárai. A szakma rejtett zugainak legfrissebb szellemhangjaival sincs soha megnyugtató szinkronban az ember. Hát még ha fogékony, nyitott akar maradni, s tájékozódni, rendet vágni, ösvényeket találni az ismeretek napjainkban hihetetlenül táguló dzsungelében. Az értelmes szelekció lenne hát napiparancsa mindenfajta olvasási ingernek. Csakhát: létezik-e, létezhet-e egyáltalán értelmes szelekció? Pusztán a napi- és hetilapok, folyóiratok tengerén vitorlázva el-eltévelyeg az ember, hacsak eredendő kíváncsiságának széljárására hagyatkozik. Hát még a népszerű-tudományos könyvek, úti- és élménybeszámolók, lexikonok, gyűjtemények, memoárok, dokumentációs és szociografikus kötetek óceánján, ahová mefía'. ivl információ, érdélesnél érdekesebb témák szirénhangjai csábítanak. És hol marad akkor a szerelem: a novella, dráma, vers; a szépirodalom? Navigare recesse est — hajózni pedig szükséges. A betűk parttalan vizei fölött is. Magam, nem utolsósorban, ezért várom a karácsony csöndjét, hómagány nyugalmát. Mert olvasni jő. ilyenkor pláne. Hisz talán r.z időből futja majd arra is, amitő] máskor konokul türtőztet, távoltart a napi szükséglet, a rrruszájolvasás nehéz penzuma. Hogy van Ilyen is? Aki nem hiszi, járjon után .. NIKOLÉNYI ISTVÁN és a Rákóczi-szabadságharc városszempontú kérdéseit elemzi. Az első kötettel való szoros kapcsolatot jelzi, hogy szerzője ugyanaz a kutató, aki az előző kötet zárófejezetét írta. A továbbiakban tematikus fejezetek elemzik a várospolitika, a jogállás, a városi gazdálkodás és bíráskodás kérdéseit: a népességet, valamint a települési viszonyokat (ez a demográfiai fejezet fölhasználja a legmodernebb kutatási módszereket, például a családrekonstrukciós vizsgálatot). Külön fejezet vizsgálja a mezőgazdasági és agrárviszonyoltat; az ipari és kereskedelmi kérdéseket; a varos művelődéstörténetét, valamint a reformkori Szeged társadalmát. A zárófejezet a forradalom és szabadságharc történetének komplex feldolgozását adja. A szerzők között vannak helyi történészek, kutatók és budapesti szakemberek. Ennek a korszaknak már iaen gazdag, egyes időszakainak rsaknem teljes az írott forrásanyaga. Most ennek a hatalmas anyagnak kutatása, feltárása folyik a tervezettnek megfelelően. A kötet munkatársa Szakály Ferenc kandidátus, Vass Előd levéltáros. Kováts Zoltán főiskolai adjunktus. Rákos István egyetemi adjunktus. Labádiné Csajági Réka, Gergely András egyetemi adjunktus, Szörényi László tudományos munkatárs, Nagy Zoltán nyugalmazott múzeumigazgató. Ferenczy Imre egvetemi docens. Juhász Antal múzeumigazgató-helyettes és Szántó Imre egyetemi tanár. Az. eddigi Szeged-történetekkel szemben marxista alapállásból korszerű feldolgozást igyekszünk végezni. Történetírásunk mindenképpen teljesebb és szélesebb körű minden eddiginél, hiszen a korábbi munkák nem, vagy csak alig foglalkoztak gazdaságtörténeti kérdésekkel. Ebből következően sokszor alapkutatásokat jelent munkánk, igy számos új tudományos eredmény várható. TANDI LAJOS JURIDA KAROLY RAJZA ( 4