Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-24 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ M S Z M P VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 70. évfolyam 301. szám 1980. december 24., szerda Ara: 1,20 forint Energiagazdá Á megyei NEB utóvizsgálata Amint arról lapunkban már annak idején beszámoltunk, a megyei népi ellenőrzési bi­zottság az év elején 55 vál­lalatnál, szövetkezetnél és in­tézménynél vizsgálta meg, hogyan gazdálkodnak az energiával, milyen intézke­déseket tettek és tesznek energiagazdálkodásunk ész­szerűsítésére. A vizsgálat eredményeként meglehetősen vegyes tapasztalatokat szer­zett a NEB. Ügy tapasztal­ták, hogy azoknál a vállala­toknál, amelyek nagyobb mennyiségű energiát hasz­nálnak föl, s emiatt az ener­giaköltség jelentős tényező a vállalat összköltségein belül, többnyire átfogó, szakmailag alaposan átgondolt intézke­déseket tettek a takarékos­ság érdekében. Más vállala­toknál, a mezőgazdaságban vagy egyes intézményeknél viszont hiányosságokat is bő­ségesen állapított meg az év elején lezajlott vizsgálat. Ép­pen ezért a népi ellenőrzési bizottság úgy határozott, hogy még az év vég előtt utóvizsgálatot tart e témá­ban, s számos javaslatot is tett a hiányosságok meg­szüntetése érdekében. E ja­vaslatokat, s az első vizsgá­lat eredményeit időközben üzemi fórumokon, több mint 400 illetékes szakemberrel is­mertették. Az idöközben elvégzett utó­vizsgálat már kedvezőbb összképpel zárult. A népi el­lenőrök azt tapasztalták, hogy a NEB-nek az első vizs­gálat alapján tett javaslatait széleskörűen hasznosították, mindenekelőtt az ipari üze­mekben. Sokat változott, s előnyére, a mezőgazdasági üzemek energiagazdálkodása is, ahol szinte kivétel nélkül megtették a szükséges intéz­kedéseket. Ugyancsak előtér­be került az energiagazdál­kodás kérdése az intézmé­nyeknél is. Az energiafelhasználás ész­szerűsítése iránti megnöve­kedett érdeklődés sok eset­ben számottevő eredménye­ket hozott. Például a KSZV nagylaki és újszegedi gyárá­ban — újítás alapján — a sarjúgőz hasznosításával vi­zet melegítenek. Ezzel a módszerrel mindkét gyárban évente mintegy fél-fél millió forintot takarítanak meg. Különösen jelentős eredmé­nyeket mutathat föl az Al­földi Porcelángyár, ahol az átfogó intézkedések eredmé­nyeként közel másfél millió forintot sikerült megtakarí­tani az első háromnegyed év energiaköltségeiben. Jelentő­sek a Szegedi Városgazdál­kodási Vállalat eredményei is, csakúgy, mint a gumigyár sikerei, ahol hárorhnegyed év alatt 556 ezer forintot si­került megtakarítani, összes­ségében a vizsgált ipari vál­lalatok megtakarítása az el­ső háromnegyed évben meg­haladja a 12,6 millió forin­tot. E megtakarítások révén pedig végül is csökkenthet­jük az energiahordozó 'im­portját, vagyis hozzájárulha­tunk az ország fizetési mér­legének javításához. A mezőgazdaságban már nem ennyire egyértelműen kedvező az összkép. Igaz, a legtöbb szövetkezetben meg­tették a NEB által javasolt intézkedéseket, ám sok eset­ben a szakemberhiány, még többször az eszközök hiánya nem minden esetben tett le­hetővé komoly előrelépést. Pedig a téeszeknek is sok le­hetőségük van az energia­megtakarításra. A pusztasze­ri Hét vezér Mgtsz például füstgázelemző műszert vásá­rolt, amellyel kéthetenként ellenőrzik a gázégőfejek mű­ködését. Ezzel évente mini­mum százezer forintot taka­rítanak meg. Ami a jelent illeti, az össz­kép végül is biztatónak mondható, ám a népi ellen­őrök azt is megállapították, hogy még igen sok tartalék­kal rendelkezünk az energia­fölhasználás ésszerűsítésében. Egyelőre azonban sok gon­dot okoz például az Ipari üzemeknél, hogy sem pén­zük nincs az energiatakaré­kosságot szolgáló beruházá­sokra, s azokhoz tervezői és kivitelezői kapacitást sem igen tudnak biztosítani. Ép­pen ezért elsősorban a beru­házást nem, vagy csak mi­nimális mértékben igénylő takarékossági megoldások jö­hetnek számításba, mint pél­dául a hőszigetelés javítása, vagy a hulladékhő hasznosí­tása. Emellett hasznos lenne, ha a ráfordítások és megta­karítások arányát mindenütt egzaktan tükrözné a válla­lati számvitel. Hasonló a helyzet a mezőgazdaságban is. Bár az energiahordozó­megtakarítást, vagy a koksz­és tüzelőalaj-kiváltást ered­ményező beruházásokhoz a korábbiaknál kedvezőbb fel­tételekkel vehető igénybe energiaracionalizálási hitel. Az intézményeknél és a la­kásoknál egyaránt gondot okoznak a hőszigetelés hiá­nyosságai. A tapasztalatok szerint sem a beruházók, sem az építők nem fordíta­nak kellő gondot jelenleg az ablakok, ajtók szigetelésére, pontos zárására. Igaz, a je­lenlegi gyártmányok jó ré­sze sem elégíti ki a követel­ményeket A NEB éppen ezért is célszerűnek tartaná, ha felülvizsgálnák azt az ÉVM állásfoglalást, amely szerint még a tanácsi bér­lakások ajtóinak, ablakainak szigetelésének költsége is a bérlőket terhelné, annál is inkább, mert az sem tisztá­zott kérdés, hogy kinek kel­lene viselnie az újonnan át­vett lakások hőszigetelésének költségeit. Ez a kérdés alig­hanem átfogó intézkedést igényelne. összességében a NEB meg­állapította, hogy még sok le­hetőség van az energiafel­használás további ésszerűsí­tésére. Sok helyen fejleszte­ni lehetne a hulladékhő, vagy a hulladékanyagok hasznosítását energiaterme­lésre, s továbbra is széles körben kell alkalmazni a mozgalmi módszereket az előrelépés érdekében. A madridi értekezletről A szocialista államok az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdését állították a vita középpontjába a mad­ridi találkozón, amely na­gyon világosan tükrözte a nemzetközi osztályharc bo­nyolultságát és keménységét — jelentette ki a találkozó első szakaszának mérlegéről az ADN hírügynökségnek adott nyilatkozatában Peter Steglich nagykövet, aki az NDK képviselője a madridi értekezleten. A Szocialista országok ar­ra törekedtek, hogy érdemi haladást érjenek el. Minde­nekelőtt azt szorgalmazták, hogy a résztvevők megálla­podjanak a katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel fog­lalkozó értekezlet megtartá­sában. Lengyelország konk­rét javaslatot terjesztett elő és azt támogatják a szocia­lista államok — mondotta. Több állam kedvezően fo­gadta a Varsói Szerződés kezdeményezését és kialakí­totta hozzá a maga elképze­lését" — mondotta a diplo­mata a francia, jugoszláv, svéd, osztrák és finn javas­latokra utalva. A vélemény­különbségek nem lehetnek a megegyezés akadályai — mu­tatott rá a nagykövet. . „A szocialista országok nem támasztanak semmiféle feltételeket, hanem készek minden megfontolás tárgy­szerű megvitatására és olyan eredményekért szállnak sík­ra, amelyek tekintetbe ve­szik valamennyi részt vevő állam érdekeit" — mondta. A találkozó tárgyszerű és építő szellemű lefolyását azonban nagymértékben aka­dályozta az Egyesült Álla­moknak és legszorosabb szö­vetségeseinek fellépése, ame­lyek bevitték a vitákba a konfrontáció szellemét és rágalmazták a szocialista or­szágokat — állapította meg a nagykövet. A szocialista államok a helsinki záróokmány betűjé­nek és szellemének egyértel­mű megsértéseként vissza­utasították a beavatkozási kí­sérleteket és lelepezték a fegyverkezési verseny és konfrontáció imperialista po­litikáját. Döntő lesz a madridi ta­lálkozó sikere szempontjából, hogy kész-e minden résztve­vő ország hozzájárulni a po­litikai enyhülés megszilárdí­tásához, és katonai enyhülés­sel való kiegészítéséhez, s az egyenjogúság alapján való együttműködés kiépítéséhez — mondta a diplomata. Kedvező feltételek a lakás­építésben és-vásárlásban A következő tervidőszak­ban, a második 15 éves la­kásépítési program második szakaszában építendő új la­kások pénzügyi feltételeinek megalapozásáról hozott dön­téseivel a kormány arányo­sabbá teszi a lakásépítési ter­hek megosztását az állam és a lakosság között, és az egyes építési formákban. A költ­ségvetésből továbbra is je­lentős összegeket fordít köz­ponti támogatásra. A lakos­ság készpénzterheinek, befi­zetéseinek összessége lénye­gében nem változik, úgy ala­kul, mint az előző tervidő­szakban, ám lényegesen nö­vekedik a betétállomány ter­hére nyújtott kölcsön, s ked­vezőbben alakulnak a köl­csönfeltételek is. Jövő év július 1-én lép ha­tályba az a módosítás, amely szerint a tanácsi értékesítésű lakások vásárlásánál ugyan­olyan magas kedvezményt, állami támogatást kapnak a leendő tulajdonosok, mint ed­dig a magánlakás-építésnél. Eszerint az egyszobás lakás állami támogatása 60 ezer, a kétszobásé 80 ezer —, ha fél­szobával nagyobbak, akkor további 10 ezer —, a három­szobás és ennél nagyobb la­kásé pedig százezer forint lesz. Ezzel tehát egységesítet­ték az állami támogatást, ami a tervezést is egyszerűsítette. Továbbra is fenntartják áz eddigi szociálpolitikai ked­vezményeket, s ezeknek ösz­szegét az állami támogatásé­val együtt levonják a lakás árából. A telepszerű, többszintes magánlakás-építés, -vásárlás — jól bevált pénzügyi felté­teleihez egy kiegészítő intéz­kedés kapcsolódik, amely a tanácsoknál nyilvántartott igénylők elhelyezésének meg­gyorsítását segíti. Eszerint 1981-től állami támogatást kaphat az OTP saját beruhá­zásában épülő lakótelepi la­kásra az a vásárló, aki bár a tanács nyilvántartásában bér­lakásra jogosultként szere­pel, de vállalja a vásárlással járó nagyobb terhet, és ennek elviseléséhez munkáltatóin kölcsönt ad. Ez a lehetőség lényegében az állami válla­lati munkások rendkívül kedvezményes vásárlási fel­tételeinek felel meg. Kedvező változás, hogy ja­nuár 1-től a csoportosan tele­pített, korszerű családi házak épitői is szociálpolitikai ked­vezményt kaptak az államtól, így ehhez az épitési formá­hoz is ugyanolyan pénzügyi feltételek kapcsolódnak, mint az egyedi többszintes lakó­házak építéséhez. A megíté­Iésbeli azonosságot indokolja egyebek között, hogy mind­két építési formánál egyfor­ma a laksűrűség, s ennélfog­va a tanács hasonló módon, ugyancsak gazdaságosan gon­doskodhat a telkek kialakí­tásáról, a közművesítésről, s egyúttal mód nyílik a lakó­telep változatosabb beépíté­sére is. A hagyományos családi há­zak építéséhez nyújtott köl­csön differenciálását egysze­rűsítik, három helyett két te­lepülési kategóriára csökken­tik. Az ország településháló­zatában betöltött fontosságuk szerint — a vonzáskörzetre, az agglomerációs övezetre te-, klntettel — csaknem 420 vá­rost és községet vesznek fel az első kategóriába. Ezeken a településeken fokozatosan ki­terjesztik a kölcsönt az épí­tési költség 60 százalékára, s másutt pedig ugyanúgy, mint eddig, a költségek 50 százalé­káig nyújtanak hitelt. A ka­mat és a lejárat feltételei­ben nincs változás, de akik ajánlott tervek szerint épít-, keznek, azok mindkét kate­góriában 10 százalékkal na­gyobb kölcsönhöz juthatnak. A jövő évtől feloldják azt a korlátozást is, amely eddig csak a kijelölt hatvan tele­pülésen engedélyezte a mun­káslakás-építési akcióhoz nyújtott kedvezményeket. Ezután mindenütt megadják, ahol telepszerű, többszintes lakásokat építenek az állami vállalatok munkásainak. Bővülnek a kölcsön törlesz­tési kedvezmények is. Jelen­leg az első öt évben az építé­si kölcsön törlesztésénél 20— 30 százalékos kedvezmény adható, de a módosítás segít­séget nyújt, a fiatal házasok­nak és a többgyermekes csa­ládoknak —, ha kérik —, hogy ebben az időszakban to­vábbi 10—10 százalékkal csökkenjen a visszafizetés ha­vi összege. A fiatal házasok jövő év áprilisától választ­hatják azonban azt az új­szerű törlesztési rendszert is, amely szerint évente válto­zik a törlesztés havi összege; kezdetben nagyon alacsony, és csak fokozatosan emelke­dik. Eszerint a beköltözés és a bebútorozás időszakában sokkal kevesebb teher jut a fiatalokra. Üj megoldás, hogy a lakás megszerzéséhez szük­séges készpénzbefizetés össze­gére is kölcsönt kérhetnek. Ez a személyi hitel azonban nem haladhatja meg az 50 ezer fo-rintot, s 8 százalékos kamat mellett a visszatérítés is rövid lejáratú. Igv ezzel a lehetőséggel inkább csak azok a fiatalok élhetnek, akik az induláshoz szülői se­gítséget kapnak. Bundák exportra Idén pontosan 26 ezer darab irhakabátot exportál a Pannónia Szőrmeki készítő és Szőrmekonfekció Vállalat sze­gedi gyáregysége. Az utolsó munkafázis: prémezik az irha­kabátokat (felső képünk). Jobb. ha a meós szigorú, mintha az olasz kereskedő fedezné föl az esetleges hibát (alsó ké­pünk). Megállapodás, gyógyításra Az égési sérültek hatéko­nyabb kezelése és rehabili­tációja érdekében szerződést kötött a fővárosi István Kór­ház égési és plasztikai sebé­szeti osztálya és a dunaúj­városi Dunai Vasmű. A ko­hászati kombinát dolgozói vállalták, hogy korszerűsítik az égési sérültek fürdető­emelő berendezését, felújít­ják az intenzív részleg nyolc állítható fekhelyű ágyát, va­lamint vérplazma hóntartó és tárolóberendezését. A kór­ház gondoskodik a Dunai Vasmű üzemegészségügyi szervezetének szakmai to­vábbképzéséről. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom