Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

tárásában, • takarékos gazdálko­dásban. Minden területen javíta­ni szükséges a kollektívák együttműködését, előtérbe kell helyezni a komplexbrigádok szer­vezését. Jobban kell hasznosítani az újításokban rejlő lehetőségeket, elsősorban a mezőgazdaságban és a szövetkezeti iparban dolgozók­nál A kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny értékelésé­néi azok a kollektívák, brigádok kerüljenek előtérbe, akik a leg­többet tettek a népgazdaság előtt álló feladatok megoldása érde­kében \ Az előttünk álló feladatok W politikai munkával történő megalapozása megköveteli párt­szerveinktől és szervezeteinktől, a tömegszervezetektől, hogy munkamódszereiket a változó körülményekhez igazítsák, mun­kájuk középpontjába továbfc­ra is a gazdaságpolitikai kérdé­seket állítsák. Biztosítanunk kell, hogy az 1981. évi. valamint a VI. ötéves terv készítésénél a hatékonysági, minőségi követel­mények valamennyi területen ér­vénvre jussanak. Ebben az évben a pártszerve­zetek cselekvési programot nem készítenek. Főbb gazdaságpoliti­kai feladataikat a munkatervben rög; ítsék. tegvenek ajánlásokat a társadalmi és tömegszervezetek­nek is A termelést, gazdálko­dást seeítő és személyekre szóló pártmegbízatásokkal biztosítsák a feladatok maradéktalan végre­hajtását Tudatosítsák a vezetők­kel és a dolgozókkal a VI. ötéves néogazdasági terv végrehajtásá­nak úiszerű követelménveit. Szorgalmazzák" még határozottab­ban a döntések időbeni megho­zatalát. a konkrét intézkedéseket a vezetés minden szintjén. A kommunisták személves pél­damutatással is törekedlenek a munkafegyelem, a munka szer­vezettsége, a minőségi munka­végzés. h takarékosság fokozásá­ra Tovább kell erősíteni a párt­ellenőrzést a gazdálkodás folva­matáhan csakúgy, mint a párt­meehízatások teljesítése vonat­kozásában. Kiemelt fieyelmet fordítsanak a személvi feltételek biztosításá­ra A káderfeilesztési tervek szo­rr.c összhangban készüljenek a ga-Híikodás középtávú célkitűzé­se' ve! A társadalmi és tömegszerve­zetek a lövőben még töhb seeft­séept adianak a termelési fel­adatok ellátásához, az új tiszt­séaviselőket készítsék fel e fel­adatokra. A szakszervezetek legfontosabb tennlvalóla a gazdálkodás segí­tése. a szocialista munkavers»ny továhh'ejleszfése, az üzemi de­mokrácia érvényesítése és a bi­zalmiak tevékenységének Javítá­sa. Az alapszervezetek neveljék a dolgozókat a munkához való szocialista viszony fejlesztésére. A társadalmi érdekből szükséges átcsoportosításokat a jövőben is támogassák, de körültekintőb­ben kísérjék figyelemmel a dol­gozók sorsát az új munkahelyen. Ügyeljenek arra, hogy a gazda­sági feladatok megoldása közben ne szoruljon háttérbe a dolgozók­ról való gondoskodás. A KISZ konkrét szervező és a termelésben példamutató munká­val segítse a párt gazdaságpoli­tikai tevékenységét, igényelje a pártszervezetek segítségét. Kísér­je figyelemmel a fiatalok élet- és munkakörülményeinek alakulá­sát, támogassa annak javítását. Növeljék a fiatalok egyéni vál­lalásai. az építőtáborok, a KISZ­védnökségek, a különböző vetél­kedők hatékonyságát. A népfrontbizottságok tovább­ra is nyújtsanak segítséget a termeléspolitikai célok elérésé­hez, a szocialista munkaverseny szervezéséhez. Más társadalmi szervezetekkel (MTESZ. Közgaz­dasági Társaság, TIT) együtt sa­játos eszközeikkel legyenek aktív részesei gazdasági feladataink végrehajtásának. A gazdaságpolitikai agitáció legfontosabb feladata, hogy moz­gósítson az éves gazdaságpoliti­kai feladatok teljesítésére. Támo­gassa és terjessze a dolgozók kö­rében a jobb és hatékonyabb munka iránti Igényt. Az agitációban és a propagan­dában kapjon nagyobb teret a felelősség követelménye, a napi gazdasági tennivalók magyará­zata: — hangsúlyozza, hogy az or­szágos célokkal megegyezően a gazdasági egyensúly megszilár­dítása, a minőségi változások gyorsabb kibontakozása, a ha­tékonyság javítása érdekében a termelési szerkezet folyama­tos korszerűsítésére kell töre­kednünk; — értesse meg, hogy a mér­sékelt gazdasági növekedés ií fejlődést jelent, ha javul a ver­senyképesség. a munka minő­sége. I.épjen fel azokkal a né­zetekkel szemben, amelyek sze­rint nagyobb értéket csak több ráfordítással lehet elérni; — tudatosítsa, hogy a gaz­daság intenzív fejlődése a ko­rábbiaknál jobban igényli a tudományos kutatási eredmé­nyek gyakorlati hasznosítását; — segítse az" össztársadalmi és a közösségi érdekek elsőbb­ségének érvényesülését. Lépjen fel a munkahelyi demokratiz­must és légkört zavaró jelen­ségekkel szemben. A dolgozók véleményének széles körű fi­gyelembevételéve] növelni szükséges a vezetői felelőssé­get; — a munka szerinti elosztás elvének még következetesebb megvalósítása szemléletbeli akadályai ellen hatékonyabban küzdjön. A legszélesebb kör­ben tudatosítsa, hogy as egyenlősdi szemlélet tovább­élése akadályozója a hatékony gazdálkodásnak; — megyénkben a második gazdaság szerepével és népgaz­dasági érdekből való ösztönzé­sével összefüggésben az agitá­ció sokoldalúan mutassa be, hogy társadalmilag elismert szükségletet elégít ki. fejlődé­sünk pótlólagos forrása. Száll­jon szembe a tulajdonviszo^ nvok, az osztályok és rétegele . szocialista vonásainak további fejlődéséért aggódó téves néze­tekkel; — fordítson nagyobb gondot a népgazdaság helyzetének, a gazdálkodás eredményeinek, valamint a keresetek munka szerinti elosztásának kölcsön­hatására. Mutasson rá, hogy a VI. ötéves tervben kitűzött cé­lok elérése (az életszínvonal megtartása, a termelés és az életkörülmények szerény mér­tékű javítása) a megváltozott körülmények között komoly erőfeszítéseket igényel. Hatéko­nyan segítse a népi-nemzeti egvség nehezebb gazdasági kö­rülmények között történő meg­valósulását; — mutasson rá, hogy az életkörülmények további javí­tását eredményezi a 15 éves lakásépítési program megvaló­sítása, a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítése, a csa­ládi munkaerő-tartalékok kiak­názása, a társadalmi juttatá­soknak a szociális körűimé-' nyekhez való leazítása, a gyer­meknevelés és az Idősekről való gondoskodás fettételeinek javítása, a kereskedelmi és az egészségügyi hálózat bővülése, korszerűsítése. • A megyei pártbizottság felada­tul adja a pártszervezeteknek éa felkéri a tömegszervezetek tag­jait, a választott testületekben dolgozó aktivistákat, az állami és gazdasági területen dolgozó kommunista vezetőket, a szocia­lista brigádok kollektívált, me­gyénk valamennyi dolgozóját, hogy aktív, kezdeményező rész­vételükkel járuljanak hozzá az előirányzott gazdaságpolitikai cél­kitűzések megvalósításához. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága A Délmagyarország 1980. december 21-i számának melléklete Hz MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása a gazdasági építőmunka 1980. évi tapasztalatairól, az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatokról A megyei pártbizottság az MSZMP KB 1979. december fi-i határozata alapján jelölte ki a gazdasági építőmunka 1980. évi felaoitait, kiemelve az V. ötéves terv eredményes befejezésénea •jelentőségét, a népgazdasági egyensúly javításának, a haté­konyság növelésének, ezen belül a teimelési szerkezet korszerűsí­tése meggyorsításának, a szigo­rúbb gazdálkodási fettételekhez való rugalmas alkalrnazkodas fontosságát, a VI. ötéves terv­időszakra való felkészülést, a zavartalan átmenet biztosítását. A párt, állami, tömegszerveze­tl és érdekképviseleti szervek munkastílusuk és módszereik to­vábbfejlesztésével segítették a megjelölt célok elérését. Az irá­nyító pártszervek és az alapszer­vezetek a XII. kongresszust elő­készítő rendezvényein nagy hangsúlyt kaptak a gazdaságpo­litikai kérdések. A párttagon észrevételeit. javaslatait jól hasznosították a gazdaságszerve; ző és ellenőrző munka tovább­fejlesztésében, mozgósítottak a tennivalók alaposabb kimunká­lására, következetes megoldásá­ra A kedvező politikai közhan­gulat kialakításához jelentősen hozzájárultak a célkitűzések tu­datosításával a képviselői, taná­csi, szakszervezeti és népfront­választásokhoz kapcsolódó fóru­mok is. A partszervezetek ellenőrző munkájuk során folyamatosan értékelték a feladatok teljesíté­sét, konkrétan vizsgálták a gaz­daságosság javításának helyi tartalékait. A„ eredményes munka fetté­teleinek megteremtésére irá­nyult a pártszervek kádermun­kája. A testületek újjáválaszlá­sa és más vezetőcserék eredmé­nyeként fokozódott az aktivitás és kezdeményezés a jelentkező feszültségek feloldására. Vi­szont nehézségeket okoz az, hogy a hatáskörileg illetékes párt. és állami szervek nem gondoskodnak időben a vezetők utánpótlásáról, az indokoltnál kevesebb esetben kezdeményez­tek minőségi cserét. A gazdaságpolitikai agitáció a figyelmet az egységes értelmezés és cselekvés kibontakoztatására, a jelentkező gondok megoldási lehetőségeinek bemutatására irá­nyította. Elősegítette, hogv a dol­gozók megértéssel fogad iák az ésszerű munkaerő-gazdálkodást szolgáló szervezeti intézkedéseket, és fegyelmezettebb munka iránti jogos követeiménveket. Nem si­került eléggé tudatosítani. hogv nem kielégítő életszinvonalunk termelési megalapozottsága, és az elért színvonal megőrzése is több erőfeszítést kóveteL A társadalmi szervek, szerve­zetei munkáját a korábbiaknál nagyobb konkrétság jellemezte. A szakszervezetek ösztönöz léK a társadalmilag hasznos munka­erőmozgást, és segítették a mun­kateljesítményekkel arányosanb bérezés kialakítását. A KksZ­szervezetek mozgósítottak a mi­nőség javítására és a takarékos­sági célok megvalósítására, tár­sadalmim unka-akciók szervezé­sére. A népfrontbizottságok fog­lalkoztak az V. ötéves terv nát­ralevő fejlesztési feladataival, megkezdték a VI. ötéves terv és a tanácsi tervjavaslatok társa­dalmi vitáját. A tanácsi testületek gazdaság­politikai célokat realizáló dön­tései alapján a szakigazgatási szervek koordináltabban szerve­zik a lakosság ellátására irá­nyuló feladatok megoldását, ja­vuló együttműködést alakítottak ki gazdálkodó szervezetekkel, társadalmi szervekkel és a la­kossággal. A költségvetési és fejlesztési pénzforrásokkai való gazdálkodásra nagyobb tervsze­tűség és szervezettség volt jel­lemző. I. Gazdasági fejlődésünk 1980. évi eredményei A felsőbb pártszervek útmuta­tásai alapján a gazdálkodó egy­ségeknél a külső feltételekhez jobban igazodó feladattervek készültek, azok végrehajtása tükrözte az idei esztendő sajá­tosságalt : — a módosított szabályozó rendszerre való átállást, a jö­vedelemképzés szigorítását, valamint az ezekkel kapcsola­tos vállalati érdekeltség és szemlélet változását; — a fejlesztési források szű­külését, ennek következtében a tervezett beruházások egy részének visszafogását; — a termelésbővítés szeré­nyebb lehetőségeit, az import­korlátozást, az értékesítés bi­zonytalanságaiig a létszáia gyorsuló és egyre általánosabb csökkenését. Az évet jellemző sajátos kö­rülmények minden területen ösz­tönözték a mélyebb helyzetelem­zést és fokozott alKalmazkodást, kezdeményező készséget váltot­tak ki. Az igényesebb feltételek között megyénk gazdasága a megjelölt irányba, de a núlt évinél és a tervezettnél mérsé­keltebb ütemben fejlődött. Gaz­dasági építőmunkánk alapvetően eredményes volt; — a folyamatban levő be­ruházások kivitelezése gyor­sult, a befejezetlen állomány csökkent; — a népgazdasági szükség­letekhez jobban igazodott a termelés szerkezete, és ennek megfelelően differenciálódott a termelő ágazatok és vállalatoll teljesítménye: — a szabályozó rendszer változásai, a mérsékeltebb fejlődési ütem ellenére a vál­lalatok pénzügyi helyzete szi­lárd maradt, a jövedelmezőse­gi színvonala a vártnál kedve­zőbben alakult; — emelkedett a nem rubel­elszámolású kivitel, javult a kereskedelmi munka hatásfoka és az export gazdaságossága; — az életkörülmények meg­határozó elemeinek alakulása összességében biztosította a kialakult életszínvonal megőr­zését. Túlteljesítettük az álla­mi lakásépítési tervet. több jelentős, lakosságot ellátó lé­tesítmény került üzembe he­lyezésre. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom