Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

13 Szombat, 1980. december 20. József Attila-est Moszkvában Szovjet művészek hódol­tak hétfőn este Moszkvában a nagy magyar költő, József Attila emlékének. Születé­sének 75. évfordulójáról az idén a Szovjetunióban sok­helyütt megemlékeztek, Moszkvában — magyar és szovjet összefogással — szép emlékkiállitást is nyi­tottak, a hétfői est most el­sősorban a mai költő- és művésztársak tisztelgése volt. A magyar nagykövetsé­gen megrendezett emlékest műsorát Jurij Ljubimov, a világhírű Taganka színház hazánkban is jól ismert igazgató-rendezője állította össze, s közreműködő tár­saknak, saját színháza tár­sulatának vezető művészein kívül, olyan költőket nyert meg, mint Béla Ahmaduli­na, Andrej Voznyeszensz­kij, Bulat Okudzsava. A magyar nagykövetségen megtartott emlékest vendé­geinek sorában ott volt dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Tóth Dezső művelődési minisz­terhelyettes, Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségé­nek elnöke. Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, ha­zánk moszkvai nagykövete, és a nagykövetség sok fele­lős munkatársa Eljött a megemlékezésre Jurij Barabas, a Szovjetunió kulturális miniszterének el­ső helyettese, a Kulturális Minisztérium, a Külügymi­nisztérium számos felelős munkatársa. A nagy sikerű emlékest után dr. Szűrös Mátyás fo­gadást adott a résztvevők és a megjelentek' tiszteleté­re. (MTI) Bútor­katalógus A lakás berendezésének tervezéséhez, a választáshoz és a vásárláshoz egyaránt segítséget nyújtó bútorkata­lógust adott ki ipari partne­reinek közreműködésével a Bútorért — közölte a válla­lat keddi sajtótájékoztatóján Czinege Antal vezérigazgató. A bútoripari rekonstrukció az utóbbi években olyan vá­lasztékbővülést eredménye­zett, hogy még az időközben kialakított nagy alapterületű Domus áruházhálózat sem képes a teljes kínálat bemu­tatására. Ezért is indokolt a .100 ezer példányban készülő kataló­gus, amely a hazai bútorvá­laszték nagy részét, a nagy sorozatban egy-két éve gyár­tott termékeket mutatja be. A felsorolt bútorok az ország 16 Domus áruházában, és a nagyobb lakberendezési üzle­tekben vásárolhatók meg. illetve jegyezhetők elő. A ka­talógus ára 96 forint. (MTI) Erdei Ferenc emlékezete Dokumentumkiállítás, tudományos ülés, koszorúzás Makón Decemberi Kincskereső Bővebb terjedelemmel, gazdag irodalmi és kép­anyaggal jelent meg a Kinoskereső ez évi utolsó, decemberi száma. Középső oldalán Baka István Évsza­kok című verse, és Ravasz Erzsébetnek, a szám illuszt­rátorának négy kedves raj­za keretezi az 1981-es nap­tárt Ajándékokban bővel­kedik a decemberi Kincs­kereső. A legfontosabb, hogy Miénk a világ összefoglaló címmel több mint 30 olda­lon gyerekírások és gyerek­rajzok váltják egymást. Ha­gyománya már a folyóirat­nak, hogy decemberben kü­lönös karácsonyi ajándék­ként csokorba gyűjti a leg­sikeresebb gyerekverseket, meséket, képregényeket, böngészget iskolaújságok­ban, az úttörőszínpadok há­za táján, közli a pályázatok legsikerültebb darabjait A mostam összeállítás az írá­sok mellett újabb érdekes munkákra hív. A Szentes környéki néprajzi gyűjtés­ből azzal a szándékkal kö­zöl részleteket, hogy mind­jobban megismerjék a mai gyerekek a régi paraszti vi­lágot, egyben biztatásul a gyerekek is vegyenek részt ilyen érdekes és értékes gyűjtőmunkában; a Na' Conxypán című színpadi összeállítás végén a felhí­vás: írjátok meg minél töb­ben nekünk, mik a tervei­tek ...; a Barátom a könyv pályázat legsikeresebb há­rom írása után az újabb felhívás: a Kincskereső szerkesztősége ebben az év­ben is meghirdeti immár hagyományossá vált olvasó­pályázatát Barátom a könyv címmel A tél, a karácsony jó né­hány írás központi témája. Sz. Lukács Imre, Varga Do­mokos novellái mellett Szűcs Imre, Kányádi Sán­dor, Jékely Zoltán és Bor­nemisza Endre versei idé­zik a decembert, a kará­csonyt Pinczési Judit, Markó Bé­la, Gábor Zoltán és Csikó Sándor versei, Nagy Kata­lin, Bencze János, Horst Bastián elbeszélései és Tor­don Ákos mesevariációja teszi teljessé a sort Kiss Anna írásai költészet és próza határmezsgyéjén egyensúlyoznak. Befejeződik Rónaszegi Miklós folytatá­sos indián regénye, a Sán­ta Bölény, mely után az író vallomását teszi közzé a lap Mesterség-művészet címmel. Idézet Deme Lászlónak, a lap főszerkesztőjének az ol­vasókhoz írott leveléből: másik meglepetés: fo­lyóiratunk új ruhája, vagy­is az a borítólap, amelyet most leghátul találtok, ezen­túl minden számunk elején, címlapként. Bizonyára meg­szoktátok már a fölröppen­ni készülő könyvszárnyú madarat, alatta a földgöm­bön összefogódzó gyereke­ket. De magatok sem sze­rettek mindig ugyanabban a ruhában járni, hát lapotok is néha külsőt cserél. Ez most életének hatodik új ruhája. Gondolom: hamar megszeretitek a csillagos ég alatt álló, jó könyvekből épült sátort, s a belőle ki­kandikáló gyerekeket: rá­tok mosolygó önmagatokat A ránk köszönő esztendőnek ez lesz az első ajándéka számotokra; de nem az utolsó. Arányosabb feht dós Változik a lakások használatba vételének díja A lakásügyi jogszabályok korszerűsítésével együtt ke­rül sor az állami bérlakások építésének hozzájárulásaként fizetendő lakáshasználatba­vételi díj módosítására. Ez a hozzájárulás jelenleg 5—6 százaléka az építési költsé­geknek, tehát aránytalanul kevesebb, mint a tanácsi ér­tékesítésű és más lakásellá­tási formákban új otthonhoz jutók anyagi terhei. A mó­dosítás szerint 1981. július 1­töl átlagosan kétszeresére emelkedik a lakáshasználat­ba-vételi díj, de ezt a vál­tozást nemcsak az arányo­sabb teherviselés indokolja, hanem az az ésszerű meg­fontolás is, hogy anyagilag jobban ösztönözzön a lépcső­zetes lakáscserére. Így az új otthonba költözők után meg­üresedett régi lakások iránt is növekszik az érdeklődés, annál inkább, mert a koráb­binál differenciáltabban ál­lapítják meg e díj összegét. Ennélfogva az úi és a régi bérlakások iránti igények közelebb kerülnek a kérel­mezők anyagi lehetőségei­hez. A gyermektelen pálya­kezdő házaspároknak pél­dául érdemesebb lesz régi kislakással kezdeni, későbbi cserékkel továbblépni na­gyobb, komfortosabb lakásba. A használatbavételi díj a lakásoknak az épületen és a településen belüli fekvése, felszereltsége és műszaki ál­lapota szerint változik, még­pedig az értékesebb lakások esetén az átlagosnál az ed­digi 10 helyett 25 százalék­kal is magasabb lehet a díj összege, viszont a kedvezőt­lenebb tényezők alapján a jövőben 20 helyett az 50 szá­zalékot is elérheti a csök­kenés. Budapesten például két­szobás összkomfortos lakás­nál — engedmények nélkül — a díj összege 28 ezerről 56 ezerre, a komfortosnál 24 ezerről 44 ezerre, a félkom­fortosnál 18 ezerről 22 ezer­re, a komfort nélkülinél pe­dig 12 ezerről 16 ezer fo­rintra emelkedik. Ez a vál­tozás nem az állami bevé­telek növelését célozza, ha­nem az ösztönzési lehetősé­gek bővítését. A szociálpoli­tikai kedvezményeket to­vábbra is érvényesítik. E sze­rint egy gyermek és más el­tartottként 20—20 százalék az engedmény, fiatal háza­soknál a két gyermek meg­előlegezhető, s a meglevő három vagy annál több gyer­meknél pedig teljesen elen­gedhető a lakáshasználatba­vételi díj. Az értékes összkomfortos és komfortos lakások eseté­ben a módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a lakás­ügyi hatóság öt év helyett tíz évre engedélyezzen rész­letfizetést a használatbavé­teli díj megtérítésére. (MTI) Ritka az olyan életpálya, mely részese a kor minden lé­nyeges változásának, társa­dalmi mozgásának, mégpedig a küzdelem el6ő soraiban — így kezdte beszédét Huszár Tibor egyetemi tanár. az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem Szociológiai Tanszé­kének vezetője Makón, a Jó­zsef Attila Múzeumban Erdei Ferenc emlékkiállításának megnyitásán. December 24-én lesz Makó kiemelkedő fiának, Erdei Fe­rencnek 70. születésnapja. Az évfordulóra nagyszabású ki­állítást rendeztek az épülő makói múzeumban. Néhány héttel ezelőtt jelent meg a lapokban a felhívás Erdei Fe­renccel kapcsolatos anyagok gyűjtésére. Ennek nyomán eddig is­meretlen levelekkel, fotókkal, dedikált kötetekkel, s más do­kumentumokkal gazdagodott a már meglévő anyag. A nagyszabású dokumentumtár­lat 19 nagyméretű tablón és tárlókban mutatja be Erdei Ferencnek, a politikusnak, a tudós szocialógusnak, az író­nak, a közéleti embernek gaz­dag életét a makói gyermek­évektől haláláig, illetve örök­ségének továbbéléséig. Már a központi események és életállomások köré szerve­ződő dokumentumanyag is bizonyítja ennek a nagyszerű embernek sokoldalúságát. Néhány a tablócímek közül: A Szegedi Fiatalok; A hagy­ma iskolája; Magyarország felfedezése; A márciusi front; Kossuth Lajos azt üzente; Szigefszentmikléson; A szek. szárdi konferencia; A szegedi kézfogás; A fényes szelek korszaka; A népfront élén; Mezőgazdaság és szövetkeze­tek; A tudományszervező; A szülőváros követe 6tb. * A makói városi tanács dísz­termében tegnap, kedden dél­előtt Erdei Ferenc születésé­nek 70. évfordulója alkalmá­ból tartandó országos ünnep­ség részeként kétnapos tudo­mányos ülésszak kezdödött. A résztvevőket dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkára köszön­tötte. Az ülésszakot Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke nyitotta meg. Kortársként szólt Erdei Fe­rencről, s négy évtizedes kö­zös munkájuk élményeit idéz­ve felvillantotta a sokoldalú tehetség jellemzőit, megálla­pította, hogy minden alkotá­sában, tettében közéleti em­ber volt. A tudományos ülés­szak elnöki tisztét Szentágo­thai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke látta el, akinek megnyitó beszédét követően Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia Szociológiai Kutató In­tézetének igazgatója tartott előadást Erdei Ferenc — a tudós és politikus címmel. Elemző előadásában a társa­dalmi, politikai és gazdasági viszonyokat szembesítette Er­dei Ferenc személyiségének alakulásával, tudományos ku­tatómunkáiénak és politikai tevékenységének fejlődésével. Huszár Tibor az Erdei Ferenc emlékkiállítás megnyitóját tartja A tudományos ülésszak elnöksége, Kállai Gyula megnyitó beszéde közben Fúvószenekari hangverseny Nagy sikerű hangversenyt adott az Ifjúsági Házban a szegedi Gera Sándor mun-. kásőregvség fú vésze ekara. A szovjet fúvósokkal kiegé­szült együttes igényes, szín­vonalas műsort mutatott be Szirmai Magyar indulóját Tóth-Bacső Lajos karnagy vezényelte, Midleton A né­ger álma című művét Bulik Ferenc, Dvorák Nyolc szláv táncát pedig a vendég, V. M. Trifonov szovjet kar­mester dirigálta. A SZOTE tánckara Strauss Bécsi vér című művére és Erkel Fe­renc híres Palotására adott elő kosztümös táncok A szovjet fúvósokat időn­ként vendégül látó zenekar tervei között szerepel az. hogy a jövőben nemcsak klasszikus, hanem nép: táncokhoz is adnak majd kíséretet, s hozzátehetjük; minden bizonnyal a tőlük megszokotk magas színvo­nalon, E páratlan ívű életpálya sza­kaszait e>emezve megállapí­totta, hogy politika és tudo­mány kölcsönnatása ritka egységben találkozott mun­kásságában. * Koszorúzási ünnepséget ren­deztek délben Erdei Ferenc síremlékénél. Emozták a ke­gyelet virágait a párt, állami, társadalmi és tömegszerveze­tek, tudományos intézmény ele és intézetek képviselői. Töb­bek között elhelyezték Erdei Ferenc sírján az MSZMP Központi Bizottságának, a Hazaiias Népfront Országos Tanácsának és a Magyar Tu­dományos Akadémiának ko­szorúját. * Erdei Ferenc közgazdaság­tani, településhálózati, agrár­politikai és szövetkezeti mun­kássága, valamint az erre épülő újabb kutatások jegyé­ben kezdődött meg a tudomá­nyos tanácskozás. Tegnap délután és ma, szerdán a prog­ram szerint a következő elő­adások hangzanak el. A Tele­püléshálózat és az állam te­rületi beosztásának alakulá­sa; az államszervezet területi struktúrája című témakörben az elnöki tisztet Kovács Ist­ván akadémikus, az MTA Ál­lom- és Jogtudományi Intéze­tének igazgatóhelyettese látta el. Bevezető előadást Halász József, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tu­dományos osztályvezetője tar­tott. melyhez korreferátum­mal csatlakozott Bihari Ottó akadémikus, Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökhelyettese, Szentpéteri István egyetemi tanár és Szoboszlai György, az MSZMP KB Társadalom­tudományi Intézetének tudo­mányos munkatársa. A Ma­gyar településhálózat fejlődé­si problémái volt a címe a másik témakörnek, ahol C. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára elnökölt. Referá­tumot Enyedi György, az MTA Földrajztudományi Ku­tató Intézetének tudományos osztályvezetője tartott, mely­hez előadással csatlakozott Be­csei József, a Békés megyei tanács elnökhelyettese és Tóth József tudományos osz­tályvezető, Beluszky Pál tu­dományos főmunkatárs, Lacz­kó László, az ÉVM főosztály­vezető-helyettese, Lett rich Edit tudományos főmunka­társ és Vág völgyi András tu­dományos főmunkatárs. A mai program egyik lé mája Korunk agrárviszonyai, a mai falu változásai. Az ülés elnöke Bognár József akadé­mikus, az MTA Világgazdasá­gi Kutató Intézetének igazga­tója, előadó Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának elsó titkára. Korreferáló: Csizmadia Ernő akadémikus, a Marx Károly Közgazdasági Egyetem tan­székvezető egyetemi tanára, Márton János, az Agrárgaz­dasági Kutató Intézet főigaz­gatója és Pillis Pál egyetemi tanár, a Kertészeti Egyetem rektorhelyettese Szlame­niczky István, a Szövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöke vezeti A magyar szö­vetkezés aktuális elméleti kérdései című témakör prog­ramját. Referátumot Gyenes Antal, a Szövetkezeti Kutató Intézet Igazgatója tart. ehhez kapcsolódik Domokos Zoltán­nak. az Alföld Mezőgazdasá­gi Szakszövetkezet vezetőjé­nek, Nagy Lajosnak, a JATE tanszékvezető egyetemi taná­rának. Pál Józsefnek, a Szövet­kezetek Országos Tanácsa tit­kárának és Sipos Aladár aka­démikusnak. az MSZMP Po­litikai Főiskolája rektorhe­lyetteeének előadása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom