Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-15 / 268. szám

4 Szombat, 1980, november 1-5. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről (folytatás az 1. oldalról.) reálisan foglalkozzék gaz- oldását, a dolgozó osztályok, állami és a társadalmi szer­dasági helyzetünkkel, is- rétegek érdekeinek egyezte- vek összehangoltabb együtt­lehetosegek, a tartalékok mertesse a gazdaságpolitikai jobb kihasználására, a jöve­delmezőbb gazdálkodásra. A vállalatok terveikben a termelési szerkezet javításá­ra. az ésszerű takarékosság­ra. az anyagi és a szellemi erőforrások jó hasznosításá­ra, gazdálkodásuk nalának emelésére helyezzék a hangsúlyt Fejlődjék a gazdasági vezetők vállalko­zási készsége, váljék jellem­zővé a kezdeményező, a vál­tozásokra Idejében reagá­ló vezetési munkamódszer és stílus. Ez a magatartás kap­jon politikai támogatást, tár­sadalmi elismerést. A dolgozókat megfelelően célokat. Támogassa a he- tését; a társadalom alkotó működése, a magasabb kö­lyes törekvéseket, lépjen fel er®t a szocializmus építésé- vetelményeket támasztó fel­a negatív Jelenségekkel nek legfontosabb feladataira adatok megoldása mindenek­szemben, mozgósítson a nép- szervezi, mozgósítja. előtt azt igényli, hogy a Köz­gazdasági terv megvalósítá- A Központi Bizottság meg- ponti Bizottság folytassa be­erősítette a párt felső vezető vált gyakorlatát, fejlessze to­testületeinek eddigi gyakor- vább irányító, ellenőrző mun­latát, amely hasznosítja a káját. párt sok évtizedes munkájá- Központi nak elvi és politikai tapasz­talatait. Rámutatott, hogy a párt vezető szerepének to­vábbi erősítése, a párt-, az A tervkészítés szempont­szinvo- Iából hasznos volt, hogy a párt és a kormány felké­résére az előzetes elképzelé­seket megtárgyalták, véle­ményezték a budapesti és a megyei pártbizottságok, valamint a Hazafias Nép­front elnöksége, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Intéző Bizottsága, a Magj 'ar Tudományos Aka­démia elnöksége, a Magyar Nők Országos Tanácsának Bizottság a munkarendjéről és munka­módszeréről elfogadott ha­tározatát a párt folyóiratai­ban közzéteszi. (MTIJ MSZMP—OKP Közlemény a megbeszélésekről © Róma (MTI) A küldöttséget fogadta Az Olasz Kommunista Enrico Berlinguer, az OKP Párt Központi Bizottságának főtitkára. Az MSZMP képvi­meghívására november 10— selői találkoztak és megbe­14. között látogatást tett szélést folytattak Giorgio Olaszországban az MSZMP Napolitanóval, Glancarlo Pa­KB küldöttsége Óvári Mik- jettável, Luciano Barcaval, lósnak, a Politikai Bizottság Tullio Vecchiettivel, a veze­tagjának, a Központi Bízott- tőség tagjaival, s az OKP ság titkárának vezetésével, több más tisztségviselőjével. A delegáció tagjai voltak: A delegáció látogatást tett a Lukács János, a Baranya képviselőházi és a szenátusi megyei pártbizottság első kommunista csoportnál, va­titkára Horn Gyula, a KB lamlnt Perugiában. A ma. külügyi osztályának helyet- gyar vendégeket fogadta tes vezetője és Verók Ist- Amintore Fanfani, a szená­vánné, a KB munkatársa. tájékoztatni kell a vállalat elnöksége, a Termelőszövet­helyzetéről, munkájáról:job- kezetek Országos Tanácsá­ban be kell vonni őket a n6k elnöksége, az Ipari Szö­tennlvalók meghatározásába, vetkezetek Országos Taná­Ezzel ls elő kell segíteni a csának elnöksége, a Fogyasz­kollektívák mozgósítását és tási Szövetkezetek Országos összefogását a társadalmi és Tanácsának elnöksége, a a vállalati célok megváló- Magyar Kereskedelmi Ka­A szakosítás és a KGST 8. sítására. Erősíteni kell a tár­sadalmi ellenőrzést A tanácsok tervel, gaz­dálkodása, bevételi forrásai a népgazdasági terv és a területfejlesztés céljaival összhangban alakuljanak, erősödjék a gazdasági önál­lóságuk. Ösztönözzék és ka­rolják fel a lakosságnak a város- és községpolltlkal cé­Ipk valóra váltását szolgáló kezdeményezéseit A pártszerveknek és -szervezeteknek a gaz­dasági munkát segítő és ellenőrző tevékenysége a tervben foglalt gazdaságpoli­tikai célok megvalósítására irányuljon. Segítse elő a ma­gasabb követelményekhez és a változó körülményekhez való alkalmazkodást, a konkrét feladatok helyes meghatározását és teljesíté­sét, a társadalmi aktivitás, a kezdeményezőkészség ki­bontakozását. A tömegpolltlkal munka, a sajtó, a rádió és a televízió Közös megállapodások — cializáció — sokféle formája, hajók kibocsátásának foko­előzetesen egyeztetett elkép- bár itt sem csekélyek a len- zását, ugyanakkor egyebek zelések majd programvázla- nivalók, a további haladás között a személyszállító és io­tok, végül az érintett albl- érdekében. Az országhatárt lyami kotróhajóknak a Szov­zottságok és bizottságok ult- túllépő ilyen tevékenység jetunióból történő beszerző, sein megvitatott és Jóváha. azonban még friss, alig más- sét. Az érintett felek idén mar gyott megállapodások — so fél-, két évtizedes, s valója- ciusban újabb egyezményt ir­rozatára épül az a terv, ban most van kibontakozo- tak alá, tíz esztendőre érve­amely a KGST-tagállamok ban. Ennek ellenére is már nyesen. közös hajótervek ki­áruszállításának hogyanját változatos a KGST-tagálla- alakítására, ennek segítsége­lényegesen átalakítja, elsőbb- mok. népgazdasági területeik, vei közös részegységek alkal­séget adva a nagy ürtártal- vállalataik szakosítási gya- mazására. 140 tonnás uszóda­mü konténereknek. Amihez korlata. Találhatunk egyez- ruk együttes fejlesztésére és természetes módon kap. ményeket egész termékcsalá- gyártására. Hasonló ehhez az csolódnak olyan, szakosilasi dókra —. mint például a me- a megállapodás is, amely és kooperációs egyezmények, zőgazdasági gépgyártásban energetikai berendezések sza­mlnt a KGST-tagországok —, alkatrészekre, és részegy- kosított előállítására vonat,:o egységes konténeres szállitá- ségekre éppúgy, mint tech- zik. Mindezek alátámasztják: sl rendszerének a megterem- nológiákra, kutatási témákra, gazdasági fejlődésünk jelen­kéri a tömegszervezeteket és ' tésel a résztvevők konténe- az új kutatási eredmények tős forrása lehet az, ami e _ _ , , , _ , . rétnek — a vagonparkhoz ha. termelésbeni alkalmazásara, rövid híradásokban úgy fo sonló — közös használata az Gazdag tapasztalatok bizo galmazódik meg. hogy újabl országok közötti fuvarozás- nyitják: a szakosítás segilsá- szakosítási egyezményt irtaid mara elnöksége, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöksége, a Magyar Köz­gazdasági Társaság elnök­sége. • A Központi Bizottság fel­mozgalmakat, hogy aktív munkával járuljanak hozzá a terv megvalósításához, mozgósítsanak az országos és a helyt gazdasági, társada­lompolitikai feladatok meg­oldására. A szocialista mun­kaverseny, a dolgozók mun­kamozgalmai segítsék elő a terv céljainak az elérései.' A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a VI. ötéves terv céljai reálisak, elérhetők, teljesítésük jól szolgálja népünk érdekelt, szocialista hazánk fejlődését. Felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, egész népünket, hogy ere­je, tudása legjavát nyüjtva vegyen részt a terv végre­hajtásában. A Központi Bizottság pár­tunk munkastílusának meg­felelően, Időnként áttekinti és ellenőrzi saját tevékeny­ségét, összhangba hozza a párt előtt álló időszerű fel­adatok követelményeivel. Ez pártunk több mint hat évti­zedes harcának arra a fon­tos tanulságára épül, hogy történelmi küldetésének be­töltéséhez, vezető szerepé­nek hatékony érvényesítésé­hez nélkülözhetetlen vá­lasztott testületeinek, min­denekelőtt a Központi Bi­zottságnak a rendeltetéssze­rű működése. A XII. kong­resszuson megválasztott Köz­A Magyar Szocialista Mun­káspárt a marxizmus-leni­nizmus elvei alapján ala­kítja politikáját, a párt éle­tében és tevékenységében következetesen érvényesül­nek a lenini normák. Min­den szinten a választott tes­tületek hozzák a döntéseket; a Központi Bizottság a mun­ka irányát hosszabb távra szóló, elvi jellegű határoza­tokkal jelöli kl; a közép- és alsó szintű pártszervek, a párt alapszervezetei nagy ön­állósággal és széles hatás­körrel végzik munkájukat. A párt eszmei-politikai Irányítással gondoskodik ar­ponti Bizottság első ülésén, n)i, hogy társadalmunkban 1980. márciusában úgy dön­tött, hogy a kongresszus ha­tározatából kiindulva meg­vizsgálja a párt vezető tes­tületeinek munkarendjét és munkamódszerét. A Központi Bizottság leg­utóbb 1968-ban hozott átfogó határozatot munkamódszeré­nek fejlesztéséről. A mos­tani vizsgálat megállapította, hogy az erről szóló határo­zat nyomán a munkamód­szer jó Irányban . fejlő­dött. érvényesüljenek a szocializ­mus elvei és építésének cél­jai. Tiszteletben tartva az állami és a társadalmi szer­vek önállóságát, politikájá­nak, határozatainak az ott dolgozó kommunisták útján szerez érvényt. A Központi Bizottság a pártkongresszusok útmuta­tásait követve folyamatosan napirendre tűzi a társadal­mi fejlődés által megérlelt feladatokat, biztosítja a ke­letkező ellentmondások fel­ban; a konténergyártas fej- gével fölgyorsul a tudomá lesztése; a nagy átbocsátó né- nyos- technikai haladás az pességű terminálok — konté érintett területen —, de nerrakodó pályaudvarok — gyakran a kapcsolódó más hálózatának létrehozása. Apró tevékenységükben is —, mér­példája ez annak, miként nö- séklcdnek a fajlagos ráfordí­velheti a szakosítás — a faj- tások, megnő az áruklbocsá­lagos beruházások egy-egy tás — termékegységre veii­országra jutó legkedvezőbb tett — gazdaságossága, aránya mellett — lényeges Ilyen nyomós érvek teszik mértékben a legkülönfélébb kölcsönös érdekké —. s egy­gazdaságl tevékenységek ben érthetővé —, hogy 1970­hasznosságát. S azért, hogy ben a KGST-tagországok egy­ne egyetlen példára hagyat- más közötti gép- és berende­kozzunk, említhetjük azt a zés szállításainak már har­már bevált gyakorlatot, minchat százalékát szakooi­amely nagy teljesítményű tott termékek alkották. En­textllipari gépeknek részegy- nek súlyát akkor érzékelhet­ségeként történő szakosított jük igazán, ha hozzátesszük gyártásában alakult ki. Ered- például 370 ezer szerszámgé ményeként hazai üzemek so. pet, 723 ezer traktort gyár­ra Jutott korszerű — belföldi tottak a KGST-tagországal­előállítás esetén csak rendid- ban. S ami szintén ide tarlo­vül drágán, azaz gazdaságla zlk, mert a szakosítás nyit lanul előteremthető — eszkö- utat hozzá: ugyancsak tavaly zökhöz. 593 KGST-szabványt fogad­Tavaly a KGST-tagállamok tak el, s vezettek be a tagál­között százhúsz több oldalú, lamok. s az ezret meghaladó két ol- . , ... . ... . .. dalú szakosítási, valamint „ A, . szakosítá8 fő területeit kooperációs egyezmény volt ™£?inÍban a "erszumgep­alá... Veress Tamás tus elnöke is. A megbeszélések során kölcsönösen tájékoztatták egymást a magyarországi és az olaszországi helyzetről, a két párt tevékenységéről. Az MSZMP és az OKP képvi­selői széles körű vélemény­cserét folytattak a nemzet­közi élet főbb időszerű kér­déseiről. Kifejezték aggodal­mukat a nemzetközi helyzet súlyosbodása, a feszültség növekedése, a világbékét fe­nyegető veszélyek miatt. Hangsúlyozták az erőfeszíté­sek fokozásáriak szükségessé­gét az atom fegyverkezési verseny megfékezése, az ál­lamok közötti tárgyalások, a nemzetközi együttműködés, az enyhülési folyamat előbb­re vitele, a világbéke bizto­sítása érdekében. Az MSZMP és az OKP képviselői egyetértettek ab­ban, hogy tovább erősítik a két párt közötti elvtársi vi­szonyt. a baráti együttműkö­dést., s elősegítik a magyar­olasz politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok to­'-ábbi fejlődését. • * gyártásban, a rádiótechnikai mar ég elektronikai iparban, a hidraulikus és pneumatikus berendezések előállításában, a hajók, az energetikai gé­pek, a gépjármű főegységek és alkatrészek stb. termelésé­ben Jelölhetjük meg. A szó ba hozott részterepeken tíz­ezer fölött van azoknak a ter­méktípusoknak a száma, amelyeket szakosítási egyez­mények alapján készítenek i az érintettek és forgalmaznak az egymás közötti kereske­delemben. de egyre gyakrab­ban nem KGST-tagországok­ban is. érvényben. Ez a Jellemzi, hogy a gazdasági fejlődésnek ebben a szakaszá­ban — az ésszerűségből, a nemzetközi munkamegosztás fölkínálta gazdaságosságból kiindulva — gyorsan növek­vő szerephez jut a szakosí­tás. Kézenfekvő ugvams, hogy minél több. s minél bo nyolultabb eszközre van szüksége egy-egy népgazda­sági részterületnek, annál in­kább igénybe kell vennie a szakosításban rejlő tartaléko­kat. Így van ez azért is, mert egy-egy népgazdasági részte­rület önmaga nem, vagy csak igen drágán tudja előállítani mindazt, amire igénye van. Ma már szokványos, ter­mészetes a belföldi szaköSÍ- fennmaradását, tás, — vagy más szóval, spe ruk, a folyami A hajógyártásban például a szakosítás tette lehetővé e nagymultú iparterület hazai az úszóda toló-vontató Megállapodás Madridban lljicsov felszólalása © Madrid (MTI) Pénteken délután megszü­letett a megállapodás a mad­ridi találkozó ügyrendiéről, napirendjéről és időbeosztá­sáról. Az erre a célra aluki­tott munkacsoportban lét­rejött konszenzus (egyetér­tés) alanján elfogadták a nek beszéde Wián hangzott el. lljicsov beszédében, ame­lyet feszült figyelemmel követtek. mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a madri­di találkozó sikere természe­tesen nem közömbös az eu­rópai és nemcsak az európai csütörtök este nyilvánosság- népek számara. ra hozott javaslatot, amelyet „Vannak erők, amelyek az európai semleges és el nem szereinek a madridi talalKO­kötelezett országok terjesz- zót tárgyszerű tanácskozás tettek elő. E javaslat elkiilö- helyett valamiféle propagan­nített és arányos időt biztosít dafórummá, afféle szóparvl­a helsinki záróokmány vég- adallá változtatni" — han­rehaltása áttekintésének, va- goztatta a szovjet külügymi­lamint a béke és a bizton- nisxter-hclyettes. Értetlen­ség. az együttműködés erősí- ségének és tiltakozásának tését is elősegítő új lnditvá- adott hangot az amerikai nyok megvitatásának. küldöttségvezető csütörtöki A munkabizottságnak si- beszéde kapcsán, mert az — került megoldani azt a fel- megsértve a helsinki záró­adatot. amelyet az előkészi- okmányt — nyíltan beavat­tő tanácskozás egyes NATO- kozott a Szovjetunió és más körök ellenállása következ- országok belügyeibe, tében nem tudott elvégezni. lljicsov rámutatott, hogy a A most létrejött konszenzus Szovjetunió következetesen megteremti a madridi talál- munkálkodott és munkáiko­kozó eredményes munkája- dlk a helsinki záróokmány nak szervezetig kereteit. ajánlásainak végrehajtásán, és az aláíró államok közül Az európai biztonsági és elsőnek foglalta alkotmányá­együttműködési értekezlet ba a záróokmány államközi részvevőinek madridi talál- kapcsolatokra vonatkozó kozóján pénteken folytató- megfogalmazásalt. A Szov­dotl a bevezető politikai nyi- jetunió — szögezte le Ilji­latkozatok sorozata. Nagy csov _ határozottan ellenzi várakozás előzte meg a s?ov- a záróokmány felülvlzsgála­let felszólalást, amelv az tára irányuló kísérleteket. ENSZ-főtitkár képviselőié­Magyar-mongol gazdasági együttműködés © Ulánbátor (MTI) Ulánbátorban november 11—13. között tartotta XIV. ülésszakát a magyar—mon­gol gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság. A bizottság két tagozata ső elnökhelyettesének, a bi- gazdasági kapcsolatok min­zottság két társelnökének vezetésével áttekintette az előző ülésszak óta végzett munkát, megvizsgálta az 1980. évi külkereskedelmi áruforgalom teljesítésének den területén eredményesen fejlődtek. Az ülésszakkal egyidejűleg aláírták az 1981—1985. évi hosszú lejáratú árucserefor­galmi és fizetési megállapo­-„v*. helyzetét és intézkedéseket Borbándi Jánosnak, a Mi- fogadott el az együttműködés dást is, valamint annak 1981 nisztertanács elnökhelyette- továbbfejlesztésére. Megálla- évt Jegyzökönyvét, sének és Tümenbajarin fíag- pították. hogy a jelenlegi öt- A Borbándi János vezette csának, a Mongol Népköz- éves népgazdasági tervperió- magyar küldöttség pénteken társaság Minisztertanácsa el- dúsban a két ország közti este hazaérkezett Budapestre, lönböző előfeltételekkel A szovjet küldöttség ve­zetője emlékeztetett azokra a konkrét javaslatokra, amelyeket a Varsói Szerző­dés szervezete a katonai enyhülés és a leszerelés ér­dekébon. a háború kitörésé­nek veszélyét csökkentő -endszabályokra vonatkozóan tett. A madridi találkozó hiva­tott dönteni az európai ka­'onai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívásáról, megtartásának helyéről, idő­pontiáról és egyéb módoza­tairól. E kérdés megoldható, ha az értekezlet összehívását nem bástyázzák körül kü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom