Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-07 / 262. szám

41 Péntek, 1980. november 7: SZOVJET KÖLTŐK VERSEI Tatyiána Bek Újra s újra a papával Űjra s újra a papával Beszélgetek éjjelente. Olyan nagy posztókabátban, Mintha ' a RAPP korszakában .. . Rákiáltok: „Sapka fejbe!" De már csak a Léthe habja Tükrözi kedves szemét. Krumpliorr és cigaretta. „Megváltozott már a kép", — Hajtogatom egyre még. Friss halmocska a hidegben ... Csendes-furcsán mondom ezt el: — Volt 6 bárki, vándor-bajnok, Isten tudj', hány ügyben harcos, Megítélned — nem neked kell! Nyilasy Balázs fordítása Vjacseszlav Kupriianor Úgy tűnik Váratlanul átjár bennünket a boldogság; és úgy tűnik nincs a testnek határa, melyet magához emelt már a lélek. És akkor úgy tűnik, hogy a levegő — test, és félelem nélkül szabad benne úszni, s ömleni lefelé bármely magassá gbóL És átjárja a madarakat is ez a boldogság, oly áttetszőnek tűnik előttünk a kék, hogy áttetsző íme már a zöld is, éá úgy tűnik — határa sincs a repülésne!;. és áthatolható a földi szilárdság. Zalán Tibor fordítás* Szergej Markor XXX Egy csiráját a kikeletnek Nektek örökbe hagytam, És gépem elrepül Keletnek A vörös pirkadatban. Utam a menny vezérli, A hegyek és a csillagok, És aztán majd egy égi Stewardess karján meghalok. Ircsik Vilmos fordítás* Egy esztendő terméséből Pillantás a szovjet kultúra világába A Szovjetunió színes, változa­tos kulturális eseményei között tallózni rendkívül hálás feladat, hiszen bármelyik köztársaság vagy autonóm terület berkeiben nézünk szét, mindenütt pezsgő az élet. Az idei esztendő kulturális termésében válogatva számtalan érdekesség között keresgélhe­tünk a művészeti élet bármely ágazatában. Íme, néhány csemege a bőség kosarából. Galina Ulanova megírta visz­szaemlékezéseit, pályájának ta­pasztalatait A memoárt a szov­jet Szmena című lap közölte. Hadd idézzük most Ulanova né­hány sorát: „Hogy már a kezdet kezdetén rajongtam volna a hivatáso­mért? Ha olyan egyszerű lenne megszeretni azt, ami oly ember­telenül nehéz! — emlékezik a nagy táncosnő' az indulás, a ta­nulás éveire. — Márpedig, a mi könyörtelen mesterségünk ezré­vel szolgáltatja a kínosabbnál kínosabb perceket, szüntelen próbára téve a táncos lelki és fizikai erejét. Hol a cipő töri vé­resre a lábunkat, hol meg a fi­gura nem sikerül., Jómagam rá­adásul, mint gyenge fizikumú gyerek, minden elképzelhető be­tegséget rögtön megkaptam. Apám később elmesélte, mennyi­re sajnáltak engem a színpadi munkások. — „Nem szánja tán­cosnőnek adni szegény kislányt? — mondogatták neki. — Egy­szer még kitöri a vékony kis lá­bát." Ulanova másutt — rendkívül szerényen — így emlékezik meg sikereiről: „Nem tagadom, mindig na­gyon boldog vagyok, ha elismerő szavakat hallok vagy olvasok magamról. Többnyire azonban nem tudok elhessegetni egy gondolatot: sikereimet elsősor­ban a szerencsének köszönhe­tem, annak, hogy ott lehettem az "úttörők" kőzött. Annak a tán­cosnemzedéknek vagyok ugyan­is tagja, amely forradalmat csi­nált a szovjet balettszínpadon." Maradjunk továbbra is még a színpad világában. Azaz a szín­ház, cirkusz, mese és pantomim egy kalap alatt! A leningrádi cirkusz társulata ugyanis nem többre és nem kevesebbre vál­lalkozott, minthogy Puskin szép­séges mesekölteményét, a Rusz­lán és Ludmillát keltse életre a porondon. Pantomimmese. Sajá­tos, új műfaj. A rpese lenyűgöző szálainak szövése közben időn­ként vissza cseppen a néző a cir­kusz világába, vagyis nem hiá­nyoznak ezúttal sem az akrooa­ták, a kötéltáncosok, a zsonglő­rök, a légtornászok vagy akár az állatszelídítők sem. A közremű­ködő művészeknek korántsincs könnyű feladatuk, hiszen hoi mesebeli figurákat, hol pedig artistaként kell váltogatni — a műfajnak és kívánalmaknak megfelelően — szerepüket. A színpadtól a filmig csupán egy lépés. A MOSZFILM stúdió­ja ezúttal meglepetést tartogat. Még a szakma: berkekben is csemegeként emlegetik Alek­szandr Zarhi készülő filmjét, amely Dosztojevszkij életéről, pontosabban, életének egy igen rövid periódusáról, 1866 őszéről ad hírt. A film az író azon napjait idéz: fel, amikor reménytelenül és elkeseredetten szerelmes lesz egy elkényeztetett, kalandvágyó szépasszonyba, A. Szuszlovába. Dosztojevszkij életének rendkí vül nehéz időszaka ez, még nagy regényét, a Bűn és bűnhődést sem írja tovább. Az írónak vé­gül is szerencséje van. Mentőha­jóként jelenik meg ezekben a napokban lakásán egy fiatal gyorsírónő, a tizenkilenc éves Anna Sznyitkina, aki a kétség­Pillantsunk be a zene világába is. Szovjetunió-szerte igen elter­jedtek az ifjúsági turizmus da­lai. Ezek a dalok nem a négy fal között íródnak, hanem a sza­bad természetben, erdőkben, he­gyekben, folyók mentén szület­nek meg. Hangvételük többnyire érzelmes Általában gitárkíséret­tel éneklik valamennyit — és mindig sok ezren haligatják. A szerzők nem hivatásos kompo­nisták. Egy-egy jól sikerült ki­rándulás után bukkannak fel a dalok, miután az esti tábortü­zek mellett Valahol már elhang­zottak. A szerzők és terjesztőik minden esetben fiatalok. Az új műfaj akkor nyert vég­leges önállóságot és létjogosult­ságot, amikor terjesztőik ..énekes klubokba" tömörültek Moszkvá­ban, Leningrádban, Tallinnban. Kijevben vagy óppen Vlagyi­vo-ztokban, és ki tudja még melyik szovjet városban. Jöttek mindenhonnan a dalolni, zenét hallgatni szerető fiatalok. Végül már nem fértek be ezekbe a klu­bokba. Talán ezért is született meg az ötlet, hogv évente kétszer ..ifjú­sági turistadal-pályázat találko­zót" rendeznek kint a termé­szetben. A legutóbbi grandiózus találkozó Kujbisevben, a Vol­ga-partján zajlott le nyolcezer fiatal részvételével. SZ. B. Budavári falak között A Budavári Palotában kapott helyet a Magyar Munkásmozgal­mi Múzeum állandó kiállítása is, amely már több mint öt éve ál­landóan nyitva tart. Ez év elején a Szovjetunió Központi Lenin Múzeuma hozta el ide páratla­nul érdekes dokumentumait, hogy bemutassa a magyar kö­zönségnek Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából. littttBMIIinEII Üj tervek készülnek a buda­vári falak között. Jövőre — töb­bek között — a szocialista bn­gádmozgalomról rendeznek kiál­lítást Budapesten, és az ország számos' helyén. Elkezdik „A munkásmozgalom története a plakátok tükrében" című kiálli­tássorozatot, amelynek első ré­sze az 1360—1918 közti idősza­kot öleli fel. m^mm Készül a- jubileumi plakátkiállítAs beesetten dolgozni kezdő Dosz­tojevszkij új regényét, a Játé­kost írja le diktálás után. Mind­ez huszonhat napig tart. „Hu­szonhat nap Dosztojevszkij éle­téből" címmel forgatják a filmet is. Ez a rövid, de sorsdöntő pe­riódus jelentős szerepet játszik Dosztojevszkij életében. A fiatal gyorsírónő ugyanis beleszeret az íróba, és asszonya lesz. Az ő egyénisége, embersége, kedves­sége, kitartása és jósága teszi lehetővé, hogy az író kikerüljön szerencsétlen szerelmi históriájá­ból, és újra magára találjon. Ennek a majdnem végzetes szerelemnek a nőalakja jelenik meg később A félkegyelmű cí­mű regényében, Nasztaszja Filli­pova alakjában. A szovjet filmalkotók most el­ső ízben nyúlnak nem az ír£ va­lamelyik regényéhez, hanem az életéhez. így Zahri filmje élet­rajzi film lesz. A Lenin Magyarországon című kiállításo* Metnenfó 1944 című kiállítás és közönsége Munkai, kenyeret című kiállításról

Next

/
Oldalképek
Tartalom