Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-04 / 259. szám

8 Kedd, 1980. november 4: A bizánci kultúra öröksége Országos bizanfinológiai tudományos Glés Szegeden A kelet-római birodalom öröksége, a bizánci kultúra Európára gyakorolt hatása mai napig foglalkoztatja az irodalomtörténet, nyelv- és történettudomány, a régészet és művészettörténet szakembereit. A bizánci emlékekkel foglalkozó hazai szakemberek az utolsó évtized kutatási tevékenységéről, új eredményeiről számolnak be azon a tudományos ülésszakon, amely tegnap, hétfőn kezdődött a Szegedi Akadémiai Bizottság előadótermében. A kétnapos tanácskozás négy téma köré csoportosul, külön előadások foglalkoznak a bizánci prózairodalom és költészet; a magyar őstörténet ét bizánci forrásainak értékelésével, új eredményeivel; a magyar régészeti kutatás bizánci vonatkozásaival; valamint a bizánci képzőművészet és építészet témakörének hazai vonatkozásaival. Mind a négy témában kiváló szakemberek referátumaihoz kapcsolódnak az előadások. Tegnap Kapitánffy István tartott bevezető előadást. A bizánci prózairodalom és költészet a hazai kutatás utolsó évtizedében címmel, melyhez három elődás csatlakozott. A délutáni ülés referálója Szádeczky-Kardoss Samu, A magyar őstörténet és bizánci forrásai a hazai kutatás utolsó évtizedében címmel tartott előadást, melyhez öt kutató beszámolója csatlakozott Ma folytatja munkáját az országos bizantinológiai tudományos ülésszak. A magyar régészeti kutatás bizánci vonatkozásai az utolsó évtized kutatásainak tükrében címmel Bálint Csanád és Lovag Zsuzsa tart referátumot. E témakörhöz három előadás csatlakozik. Délután A bizánci kéozőművészet és építészet a hazai kutatás utolsó évtizedében címmel Kádár Zoltán referál. ' Beszámolóját három előadás követi. A négy témakörhöz tartozó előadóüléseket az elhangzott előadásokhoz és referátumokhoz kapcsolódó vita követi. Az országos bizantinológiai tudományos ülésszak ma délután fejezi be munkáját. Megnyitották a politikai könyvnapokat Hétfőn délután Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban tartották meg az idei politikai könyvnapok országos megnyitóját. Az . ünnepi eseményen részt vett Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, ott voltak a kiadó és terjesztő vállalatok vezetői, a politikai könyvek terjesztését végző aktivisták. Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottságának első titkára megnyitó beszédében szólt a politikai irodalom jelentőségéről, a politikai könyvek iránti igényről, s a szocialista tudat és közvélemény formálásában betöltött felbecsülhetetlen szerepükről. Az idei politikai könyvnapokra a Kossuth Könyvkiadó 21 művet jelentett meg több mint 600 ezer példányban. Az országos megnyitóhoz kapcsolódott a művelődési központban megnyílt könykiállítás, amelyen mintegy 800 könyvet mutatnak be, közöttük az idei újdonságokat (MTI) Fiatalokról — őszintén fi „háttérbeszélgetések dicsérete rácliojígyelo A rádióhallgatók tudják — ha nem is fogalmazódik meg bennük pontosan —, hogy melyek a „hangdoboz" előnyei a tévével vagy az újságokkal szemben. E sorok írója leginkább azért kedveli a rádiót mert kitűnő „háttereit" adja egyéb tevékenységei nek. Ha az ember tévét néz, ragy újságot olvas, akkor ngyebár nemigen tehet mást: 01 és mereszti a szemét (Ámbátor magam újabban — ne tessék szerénytelennek tartani — fantasztikus felfedezéssel lettem gazdagabb; kitaláltam, hogy tévézés közben stoppolni lehet, sőt kell. Azóta a lyukak miatt rég használaton kívül helyezett, összes föllelhető gyerekharisnyát és -nadrágot megstoppoltam, s ezzel gátat vetettem idegsejtjeim fölösleges koptatásának. Eme nehéz, figyelmet igénylő művelet ugyanis nem hagy időt és energiát, hogy dühöngjek a rossz műsorokon. Arra Jó, hogy — két tfibújtatás között — éppen a kellő figyelmet szentelhessem a képernyőnek.) Rádiót viszont mindig lehet hallgatni. Mozog kezem, lábam, teszem amit kell, és közben utolér, elér az egész világ. A reggeli kávéfőzés közben értesülök arról, hogy amíg aludtam, esett a hó, megint lezártak Pesten egy hidat, és elindult a távoli ország politikai delegációja egy másik távoli országba. Főzés és mosogatás közben tájékozódom a tudományok legújabb eredményeiről, a művészeti élet eseményeiről, arról, hogy ki a felelős az óvodai étkeztetésben uralkodó áldatlan állapotokért; miegymásért; vagyis informálódom társadalmi és közéletünkről, a világ dolgairól nem is beszélve. Takarítás közben könnyűzenét, munka (azaz eme „fogalmazás" írása) közben komoly zenét hallgathatok (nincs különös jelentősége, csak megszokás). Mindebben bennefoglaltatik már a rádiónak egy másik, előttem szintén nagybecsű erénye-előnye, hogy tudniillik segítségével, mintegy mellékesen, különösebb ldőés erőbefektetés nélkül jutok nekem fontos, érdekes információkhoz. Rádiónapló — az emberi tényezőről. Ezt mondta a cím, és bizony, tudatos hallgató legyen a talpán, aki direkt erre a műsorra „spórolja a fülét". Viszont, ha véletlenül éppen szól a rádió (s miért ne, csütörtökön délután négyre általában hazaérünk), a bolti szatyor kiürítése közben egyszer csak megáll az ember keze a levegőben. Hiszen itt arról van szó, ami mindenkit érdekel mostanában; amiről annyit beszélünk, gondolkodunk. Rogy ugyanis: miként tudnék én. ti, mindenki „tényezni"? Milyen lehetőségei vannak az egyes embernek, és a csoportoknak, hogy ki-ki a maga helyén, a praxisban valósítsa meg, amiről e kampány során annyi szó esik: emberi minőségeinek csatasorba állítását — közös, jó célokért. A műsorban Berend T. Iván gazdaságtörténész és Pataki Ferenc pszichológus voltak a műsorvezetőknek, Egyed Lászlónak és Győrffy Miklósnak a beszélgetőpartnerei. Az adás két órája — elröppent. A stúdió vendégei „konzervekhez", előre felvett beszélgetésekhez fűzték véleményeiket, s a hallgató az eleven, pezsgő párbeszédekben szuverén gondolkodók eredeti és felelősségteljes érvelését élvezhette. Többek között arról, hogy nemigen válhat gazdasági hatóerővé az emberi tényező merev gazdasági struktúrában, s ahol leginkább a konformizmusra való képesség alapján választják ki a vezetőket. Hogy nemigen lehet jó elképzeléseket megvalósítani, amíg a helyes döntések érvényesítése érdekeket sért; vagy amíg a vezetői siker és kudarc összemosódik, következésképpen sem a személyes kvalitások, sem a gyengeségek „nem tényezők". És még sok más, érdekes témáról szó volt persze; de a műsor legerősebb „hatás tényezőjének" mégis a szókimondás, a ködösítésnélküliség és írázismentesség tűnt. Sulyok Erzsébet — Van kedvetek beszélgetni? — Hát. nem valami sok... Miről kell beszélgetni? — Például a KTSZ szervezeti szabályzatáról. — Arról aztán végképp nincs. — Miért? Már a könyökötökön jön ki? Olvastátok egyáltalán? — Nem. — Hát hogyan lettetek KISZ-vezetők? Csönd. Aztán egy bizonytalan hang: — Valakinek el kellett vállalni. Egy másik. — Engem azért jelöltek ki, mert jó volt a bizonyítványom. * — Olyat is láttam már, ahol kalapból húzták ki az alapszervi vezetők nevét — mondja Vastag Györgyi, a Szeged városi KISZ-bizottság titkára Ez a kezdet, az első benyomás az ifjúsági mozgalomról. S gyakran ehhez méltó a folytatás is. Merev pedagógusok, formális politikai képzés, viták helyett előadások, meggyőzés helyett kinyilatkoztatás, az ifjúsági mozgalom pedig lassan belefúl a közönybe, az érdektelenségbe. Elég csak azt megnézni, hogy a fiatalok kétharmada az iskolában tagja volt a KISZ-nek, az első munkahelyén felé sem néz a az ifjúsági mozgalomnak. Mikor legyen őszinte az ember, ha nem tinédzserkorában? És mikor várja el leginkább másoktól is az őszinteséget, ha nem ugyanekkor? És kitől várhatja el, ha nem saját politikai, érdekvédelmi szervezetétől, azoktól az emberektől, akik ennek a szervezetnek a nevében foglalkoznak vele? Ebből indult ki Nagy Zsuzsa, a városi KISZ-bizottság középiskolai felelőse, amikor elhatározta, a középiskolai KISZ-vezetők idei továbbképzésének az őszinteség lesz a kulcsszava. Fura ellentmondás- ez: az ember soha nem olyan nyitott és érdeklődő, mint tizenöt éves korában. Még azt is megkockáztatom: soha nem olyan okos. És erre a korosztályra panaszkodnak, hogy tagjai érdektelenek, közönyösek. Attól függ, mi iránt. Csakhogy az ő kérdéseiket megválaszolni, fogalmakat, eszméket velük együtt újragondolni nehezebb, mint a kipróbált lemezeket lejátszani nekik. A vitavezetőnek is sok mindent újra kell gondolnia: mi az, hogy meggyőződés, mi az, hogy világnézet Hiszen nemcsak a marxizmus alapjait kell ezeknek a fiataloknak elsajátítaniuk, azt is, hogyan lehet véleményt nyilvánítani, hogyan kell vitázni. S a vitavezetés őszinteséget, szerénységet követel: vannak olyan ellentmondások, amelyeket ma a társadalomtudományi kutatások sem tudnak feloldani. Pillanatok alatt kiderül, ha a vitavezető úgy tesz, mintha tudná a megoldást, közben csak mellébeszéL A viták első fordulója után úgy tűnik, a városi KISZbizottság stábja megfelel ezeknek a követelményeknek. Sikerült feloldaniuk a kezdeti gyanakvást, fásultságot; a szervezeti szabályzat ürügyén arról beszélhettek a gyerekek, ami valóban izgatja őket És - beszéltek. $ibűjtak a csigaházukból, elmondták néha kegyetlenül pontos kérdéseiket, néha butácska panaszaikat, s ahogyan ezeket előadták, a hosszú tartózkodásban, a vita hevében kialakult átmeneti közösség reakcióiban törekvéseik igazolását látták a vitavezetők, akik maguk is fiatalok — egyetemisták, pedagógusok. Hogy is van például az önkéntesség? Hány iskolában kérdezik meg a fiatalokat, akarnak-e KISZ-tagok lenni vagy sem? S ha megkérdezik is — valódi önkéntesség ez? Melyik hát igazán a KISZ? KISZ: élcsapat vagy tömegszervezet? S nem inkább — ahogy egy gimnazista fogalmazott — unatkozó elvtársak társasága? Ha a KISZ egységes, ha egy álláspontot képviselnek tagjai, akkor mit kezdjünk a véleménykülönbségekkel? Miért kell a KISZ-tagnak harcolni a faji és a vallási megkülönböztetés ellen ? Persze, van ilyesmi a világ másik felén, de az ellen hogyan harcoljon egy magyar tinédzser? Vagy van itthon is? Akkor az előttük járók nem harcoltak elég hatékonyan ellene? Elhangzott néhány eltúlzott sérelem is a viták során. Egy kollégista kislány elpanaszolta, nekik a kollégiumban korlátozzák a szadadságjogaikat Kötelezővé tették, hogy este, reggel meghallgassák a rádióban a híreket ö kikelt ez ellen, emiatt még retorzióval is éltek: nem javasolták KISZvezetőnek. A kislány persze KISZvezetó lett, és lehetett, még akkor is, ha nem hallgat híreket. S ez is jellemző problémája a középiskolás korosztálynak: a társadalomtudományos, filozófiai, politikai ismeretek hiánya KISZfunkciójuk értelmére vonatkoztatva maguk a fiatalok tették föl a kérdést: hogyan vezethet az a vezető, aki maga sem tud sokkal többet a világról, nem ismeri jobban a valóságot, mint azok, akiket vezetni akarna? * A vezetővel, személyiségével, vezetők és vezetettek kapcsolatával foglalkozik a vita következő fordulója. A következők {5edig a demokrácia tartalmával és gyakorlatával, a mai fiatalok életmódjával, szerelem, szexualitás, erkölcs viszonyával, az ideológiai harccal, valamint a soron következő KISZkongresszus fő kérdéseivel foglalkoznak majd. Tanács István Újdonságok SZÉP SZÓ. Az eltűnt kulturális és művészeti magazinok remélhetőleg születőben levő „jogutódai" közül kedden föltűnt az első; a Szép Szó, a televízió irodalmi folyóirata. A háromtagú szerkesztő bizottság nevében Koczkás Sándor Irodalomtörténész (Bárányi Ferenc és Bata Imre a bizottság másik két tagja) mondta el a beköszöntő szép szavakat. Rsgésziialloalók konferenciája A budapesti és a szegedi tudományegyetem régészeti tudományos diákkörei négy napos nemzetközi konferenciát rendeznek Szegeden. A diákköri konferenciára tíz országból hívtak meg hallgatókat; az egyetemisták összesen 34 dolgozatot mutatnak be. a tudományos kutatásaik eredményeit A konferencia témái: régészet, módszertan, társtudományok; történetifilozófiai problémák és a régészet kapcsolata; az egyes korszakok kutatásának témái; kulturális hatások, kereskedelmi kapcsolatok Európa különböző területei között. A tudományos diákköri tanácskozás tegnap, hétfőn délelőtt kezdődött a Móra Ferenc Múzeum dísztermében. A körülbelül 80 résztvevő előtt a szegedi egyetemisták hat előadást tartanak — a későrómaí kortól az Árpád-korig terjedő időszak régészeti témáiról. Üzletek ünnepi nyitvatartása A november 7-1 munkaszüneti nappal összefüggésben módosul az üzletek nyitvatartása. November 6-án az élelmiszerüzletek, a piacok, a piac területén árusító csarnokok, élelmiszer-pavilonok délután 5 óráig tartanak nyitva. Az egyműszakós élelmiszerboltok 12-től fél l-ig, ebédszünet miatt, zárva lesznek. A 17 óránál később záró élelmiszerüzletek szombati nyitvatartásuk szerint várják a vásárlókat, csakúgy, mint az iparcikk- és ruházati üzletek, az áruházak, a dohánv- az édesség- és a virágboltok, valamint a vendéglátóipari üzletek. November 7-én, pénteken az éttermek, a presszók és a bisztrók szombati rend szerint, a dohány-, a viráges az édességboltok a vasárnapi rend szerint tartanak nyitva. A vasárnapi tej- és kenyérárusításra kijelölt vendéglátóhelyeken a szokásos módon forgalmazzák a két alapvető élelmiszert. Minden más üzlet, áruház, piac és piaccsarnok zárva lesz November 8-án, szombaton a vendéglátóipart üzletek, a dohány-, a virág- és az édességboltok vasárnapi rendjük szerint tartanak nyitva. Minden más üzlet, áruház és piac zárva lesz. A vasárnapi tej- és kenyérárusftásra kijelölt vendéglátóhelyek a szokásos rend szerint értékesítik a tejet és a kenyeret. November 9-én. vasárnap keddi rendjük szerint tartanak nyitva az üzletek, az áruházak, a piacok és a piaccsarnokok. indokolva a címválasztást, ismertetve a József Attila-i örökség jegyében fogant célokat. Ezek szerint „az élő beszéd közvetlenségével" kíván szólni az új képes, hangos folyóirat az alkotókról, a műveikről és közönségükről, megidézni az irodalmi múltat, fürkészni a jelen valóságát. Komoly-játékosan, József Attila útmutatása és az irodalom belső természete szerint. És persze a televízió természete szerint, másként tehát, mint az ólombetűs folyóiratok; a szabott idő és a technika lehetőségei-gátjai között. Korai lenne véleményt formálni az induló Szép Szóról, mindjárt az első szám után. Nehezen vártuk, örülünk jöttének, s az élő irodalom tévés bemutatásának annyi, jobbára sikertelen kísérlete után: drukkolunk. SHAKESPEARE. Ez is újdonság, és sorozat: a Magyar Televízió nem sajnálta a pénzt, megvásárolta a BBC óriás vállalkozásának, a Shakespeare-összesnek a darabjait. A szombaton indult sorozatnak rendkívüli a közművelődési jelentősége. Gondoljuk csak el, a több milliós nézősereg hétről hétre, főidőben követheti a világirodalom e remekeiből készült feldolgozásokat; anélkül, hogy kitennénk a lakásból a lábunkat, egyetemes irodalomtörténeti stúdiumot végzünk. És remélhetően : művészi élményeket is kapunk. PÁSZTOROK, PÁSZTOROK ... A szegedi körzeti stúdió keddi műsora viselte ezt a címet, amelyet Eck T. Imre rendezett, ő volt az operatőr is, és Bubryák István szerkesztett. Vegyes érzelmekkel szemléltük. A műsor készítői kitűnő riportalanyokat, a pásztoréletet jól ismerő, s a mesterséget ma is űző idős embereket találtak, akik ízesen, élvezetesen, fordulatosán meséltek a csak a képzeteinkben romantikus, régi foglalkozásról. Ezeket a jóízű beszélgetéseket azonban egyre-másra megszakították a bárányszületést, a birkanyúzást, a bégető négylábúak fejbekólintását megörökítő, véresen naturális, vagy éppen erőszakolt líraiságu képek. Kl tudja, miért? A befejező, bosszantóan művészkedő képsor után gondolkodhatott a néző. ha volt kedve: vajon mi funk ciót szántak a műfajtól s a realista, földönjáró beszé; getésektől Idegen stílusú fel vételeknek? Amelyek miatt az adás bemondója szükségesnek látta közölni: csak felnőtteknek ajánlja — az este tíz órakor kezdődő műsort! Azt gondolom, a felnőttek valóban képesek érteni-elfogadrii az élet tényeinek borzongatóan naturális ábrázolását U, ha ennek határozott művészi célja-funkciója van. De csak úgy, l'art pour l'art? & L.