Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

4 Szombat, 1980, november 1-5. II közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága október 24-én tartott ülésén megtárgyalta a megyei párt-végrehajtóbizottság jelentését a közművelődés és a 'művészeti élet megyei helyzetéről, fejlesztésének feladatairól. Mai, szombati számunkban a közművelődésre. holnapi, vasárnapi számunkban pedig a művészeti életre vonatkozó megállapításokat adjuk közre. (A szerk.) * A 70-es években a közművelődési munkában megyénkben súlyponteltolódás ment végbe. A megelőző évtizedben a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően a fő figyelem a korábban elmaradott falusi, külterületi kulturális munka dinamikus fejlesztésére irányult. A most lezárt évtizedben a városi ipartelepítés, a városi értelmiség számának gyors növekedése, a társadalmi és tudati viszonyokban bekövetkezett fejlődés hatására — a konkrét társadalmi feltételekből és igényekből eredően — a falusi közművelődésnél erőteljesebb hangsúlyt kapott a városi közművelődés — a munkásságra és az ifjúságra koncentráltan — az értelmiség nagymértékű közreműködésével. Ezt követte, illetve szolgálta a tárgyi feltételeknek az utóbbi öt évben — elsősorban a városokban — való, minden korábbinál nagyobb ütemű fejlesztése, kiemelten az ifjúság művelődését szolgáló intézmények építése. Pozitív értelemben változott, társadalompolitikailag is megalapozottabb lett a közművelődési szemlélet is. Fokozott figyelem irányult a társadalmi osztályok és rétegek művelődési helyzetének tanulmányozására. I. Közlemény az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának üléséről A társadalmi osztályok és rétegek műveltségére jellemző, hogy napjainkban mind erőteljesebben jelentkezik a munkakultúra, a közügyekben való demokratikus részvételhez szükséges tudás, a szocialista vitakultúra fejlesztésének igénye. A műveltség elemeként nagy szerepet kapott a szakképzettség. Ezzel egy időben a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság körében megfigyelhető a szervezett művelődésben és önművelésben folyamatosan részt vevők, valamint az abból kimaradók közötti különbségek növekedése. Ez abban nyilvánul meg, hogy a nyolc osztállyal nem rendelkezők körében — a nagy erőfeszítések ellenére is — csökken a tanulásban részt vevők aránya, holott e csoport megyenkben is még több tízezres tömeget jelent. Ugyanakkor az is tény, hogy a szakmunkások között a szakközépiskolai továbbtanulás iránt dinamikusan növekszik az érdeklődés. A műveltségi különbsegek ilyen mértéke csökkenti a különböző rétegek társadalmi közeledesének üteméti A fizikai doigozók közéleti tevékenységének a korábbinál erőteljesebb fejlődése indokolja állampolgári műveltségük gyarapítását. Mind többen vesznek részt közülük ilyen jellegű alapképzésben, amelyet hasznosan egészít ki a jogpropaganda és a jogsegélyszolgálat gyakorlata is. A nemzeti múlt hagyományainak ápolásában, a szocialista nemzettudat tartalmi gazdagításában jelentős szerepet játszanak az Öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark létesítésével összefüggő, a lakosságot mozgósító épitőmunkák, a kapcsolódó regészeti feltárások es a kibontakozó tudományos kutatások eredményei. Megyénk haladó hagyományainak, gazdag munkásmozgalmi múltjának megismertetését szolgálja a munkásmozgalom-történeti múzeumrészleg kialakítása is. A mankásművelödés napjainkban jobb feltételek között, gazdagabb formákban, magasabb szinten valósul meg, mint néhány évvel ezelőtt. A munkásság társadalmi, közéleti aktivitása és műveltsége, szakképzettsége mind erősebb szálakkal kötöd-k egymáshoz. A munkásság legtevékenyebb rétegét a párttagok és a szakmunkasok alkotják. A szakmailag legképzettebb munkasokat növekvő kulturális fogékc viyság jellemzi. A munka-közösségkultúra egysége növekvő mértékben jellemző a szocialista brigádok tevékenységére. Az összességében pozitív tendencia mellett azonban a gyakorlatban ennél differenciáltabb a kép. A művelődési vállalásokban kevés az egyéni indítékú alkotóelem. A munkásmüvelődésben egyebek között két sajátos csoporttal külön is foglalkozni kell: A megye közel 25 ezer bejáró dolgozójának — az aktív dolgozók 16 százaléka — a művelődési lehetőségei továbbra is korlátozottak, s a kezdeményezések ellenére sem sikerült, elérni ennél a rétegnél, hogy cselekvőbben legyen részese a művelődésnek. A munkásszállókban lakó mintegy kétezer dolgozó javuló művelődési feltételek között él. A legnagyobb munkásszállók közművelődési munkáját szakképzett előadók irányítják, és egyes esetekben kezdeményezők a lakóterületi közművelődési bázissal való kapcsolatteremtésben is. A termelőszövetkezeti parasztság művelődési szokásai a fejlődő technika, a kemizáció hatásai a közelítenek az ipari munkásokéhoz. Az általános műveltség mutatói megyénkben jobbak az országosnál. A társadalmi szervek és közművelődési intézmények által szervezett szakmai tanfolyamok látogatottsága nőtt, ennek is következménye, hogy emelkedett a mezőgazdaságban dolgozó szakmunkások száma. A munkához kötött műveltség elsajátítása mellett egyes csoportoknál mind nagyobb mérvű a kulturális intézmények — múzeumok, képtárak, könyvtárak — falusi tárlatok, országjárás, külföldi utazás és a klasszikus kultúra értékei iránti érdeklődés. Megyénk műveltségi térképe azonban egyenlőtlenségeket is mutat: A külterületen élők — a megye lakosságának 20 százaléka — kulturálódási lehetőségei korlátozottabbak, mint a városokban, nagyközségekben lakóké. A közművelődési tevékenység súlypontjának áthelyeződése következtében a kistelepülések (29 kisközség és falu, mintegy 37 500 lakos) kulturális ellátottsága nem javult. A művelődési alapellátás is romlott. Az értelmiség aránya az összfoglalkoztatottak között az elmúlt évtizedben növekedett. Művelődéspolitikai szerepük, súlyuk nőtt a közművelődésben; a kultúra közvetítésében részt vevők aránya jelentősen emelkedett. A létszámában dinamikusan növekvő műszaki és agrárértelmiség saját üzeme, termelőszövetkezete közművelődési munkájában aktivizálódik elsősorban. Az egészségügyiek a lakosság egészségügyi kultúrájának növelésén fáradoznak. A jogi értelmiség szerepet vállal az állampolgári jogok és kötelességek megismertetésében, a jogpolitikai elvek széles körű elterjesztésében. A pedagógusok közművelődési tevékenysége sokoldalúbbá vált. összességében az értelmiség fokozódó közművelődési tevékenysége is szerepet játszik abban, hogy nőtt e réteg társadalmi tekintélye. Azonban az értelmiségen belül a közművelődési munkában egyenetlenségek is tapasztalhatók. Az értelmiség jelentős része a korszerű műveltség, a marxista—leninista világnézet elterjesztésének segítése mellett szakmai ismeretei folyamatos megújítására törekszik, fokozódik érdeklődése a társadalom- és gazdaságpolitika aktuális kérdései iránt. Javultak az ifjúság kulturális fejlődésének feltételei. Emelkedett a dolgozó fiatalok műveltségi színvonala és fokozódott körükben a kulturális tevékenységbe való erőteljesebb bekapcsolódás igénye. Az olvasók táborán belül növekedett az ifjúsági korú olvasók aránya, és a színházizenei, illetőleg irodalmi rendezvények résztvevőinek is mintegy a fele fiatal. A pozitív tendeciák mellett azonban számos probléma is akad. Nem fejlődött kellő mértékben a kulturális kínálat, de hiányos — a színvonalas művelődési és szórakoztató programok közötti tudatos választás készsége is. Az ifjúság nem minden rétege hasznosítja azonos szinten a meglevő adottságokat «em, vannak, akik nem számolnak a növekvő társadalmi követelményekkel. A nemzetiségek lakta településeken — megyénkben mintegy ötezer nemzetiségi lakos él — a közművelődési intézményekhez kapcsolódóan fellendült a nemzetiségi amatőr művészeti mozgalom. A múzeumi hálózat évenként néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatot hirdeti Kiszélesedett a nemzetiségiekre vonatkozó tudományos kutatómunka is. A nemzetiségi közművelődés jelentős fórumai a klubok. II. A megye közművelődési intézményei növelték tevékenységük színvonalát, a korábbinál sokrétűbb feladatkör ellátására törekedtek. A művelődési otthonok tartalmi munkája a munkásművelődésben. a felnőttoktatás úi formáinak alkalmazásában igényesebbé vált. Jelentősen fejlődött a múzeumok közművelődési, ezen belül kiállítási tevékenysége. Emelkedett a látogatók száma is. A könyvtári és levéltári hálózat — hagyományos szakmai munkáján túlmenően — egvre aktívabb és differenciáltabb közművelődési tevékenységet vegez. A Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat szerény lehetőségei eLlenére szinten tartotta filmszínházainak látogatottságát. A tömegkommunikáció lehetőségeinek gazdagodása — az MTV szegedi körzeti stúdióiának létrehozása — növelte a művelődési választékot. A körzeti stúdió adásai hozzájárultak a megve gazdaságáról, társadalmi-politikai. kulturális életéről meglevő lakossági ismeretek gyarapításához. a népi hagyományok ápolásához, a szülőföld szeretetének elmélyítéséhez. A megyei politikai napilapok munkásportrésorozattal. város- és falupolitikai írásokkal, kritikai elemzésekkel iárultak hozzá az olvasók politikai kulturális érzékenységének fokozásához. A kulturált szórakozás lehetőségei kevésbé javultak. Az elsősorban a fiatalok szórakozását szolgáló ifjúsági házak, illetve munkahelyi és tanintézeti ifjúsági klubok az igénveket együttesen sem tudják kielégíteni. Változatlanul kevés a felnőttek kulturált szórakozását biztosító lehetőség, és esetlegesek az igényes tömegszórakozás módszerei és formái. III. IV. V. lassú. Szorosabbá vált viszont az agitáció és a propaganda kapcsolata a közművelődéssel. A pártoktatásban nagyobb hangsúlyt kapott a művelődéspolitika témaköre. A pártalapszervezetek túlnyomó többségében a párttagok önművelési igényét serkentő kedvező légkör alakult ki. VI. Az elemzett időszakban élénkült a társadalmi és tömegszervezetek közművelődési tevékenysége. A szemléletváltozást tükrözi, hogy munkájukba szervesen épülnek be a művelődéspolitikai feladatok. A Hazafias Népfront közművelődési tevékenységében kiemelkedő a honismereti és helytörténeti munka szervezése és irányítása. a nemzetisééi lakosság nemzeti kultúráiénak támogatása. A szakszervezetek közművelődési tevékenységében erőteliesebb hangsúlyt kapott a munkahelyi művelődés feltételeinek megteremtése, a közművelődési bizottságok munkájában való aktív részvétel, a szocialista brigádok kulturális programjai szervezésének segítése, valamint, a szakszervezeti művelődési házak, könyvtárak és munkahelyek közötti szorosabb kapcsolat kialakítása. A KISZ-szervezetek közművelődési munkáiénak politikai iellege — melyben a „Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért" akció szerepe meghatározó — erősödött. Több kezdeményezésük a fiatalok általános szakmai és politikai műveltsége, valamint a lakóterületi művelődés fejlesztését szorgalmazta. A TIT és az MTESZ szervezeteinek művelődéspolitikai tevékenysége érezhetően megélénkült. bővült az ismeretterjesztés hatóköre. Országos jelentőségű a pedagógiai és a művelődéselméleti nvári egyetem. A műszaki és agrárértelmiség aktivizálásával. tudományos rendezvények szervezésével eredményesen oldotta meg az MTESZ a természettudományos és műszaki kultúra terjesztését. Ugyanakkor a társadalmi és tömegszervezetek közművelődési tevékenységének vannak még tartalékai a ..fehér foltok" feltérképezésében, a művelődési igénv felkeltésében és a munka koordinálásában. A közművelődés anyagi-tárgyi feltételei javultak. A tanácsok 1974-ben 60 millió; 1979-ben 106 millió forintot fordítottak közművelődési célokra. A vállalatok, szövetkezetek. intézmények kulturális alaoia 25—35 százalékkal emelkedett. Az anyagi eszközök koncentrált felhasználása lehetővé tette úi obiekttimok építését Ugyanakkor továbbra is gond a művelődési otthonok. filmszínházak múzeumok és könyvtárak jelentős részének korszerűtlensége, alacsony befogadóképessége Az intézmények területi eloszlása egvenetlen — az új lakótelepek a városok Peremkerületei és a kis települések hiányosan ellátottak — és a lakossághoz mérten számuk alacsony. A tárgvi feltétetek dinamikus fejlődését azonban — melynek alaoiát az V. ötéves tervidőszakhan az anvaei eszközök mintegy 40 százalékos növekedése alkotta — nem követte a szervezeti feilődés az iránvítás. az intézmények hasznosításának hatékonvabbá válása. A személyi feltételek egyenlőtlenül javultak A káderellátottság tekintetében az intézmények között ielentös különbségek vannak. Elég sok — különösen a művelődési házakban — a szakképzetten népművelő és viszonylag alacsony a közművelődési állományban a fiatalok részaránya. A közművelődési tevékenység szervezeti keretei kialakultak, ugyanakkor működési hatékonysága még nem megfelelő. Javult a megvei szervek és szervezetek együttműködése. a tanácsok irányító szerepe és felelőssége A megvei irányító szervek valamint a területi és ágazati közművelődési bizottságok munkáiának összehangolása és eeviittműködése erősödött, bár az együttműködésben reilő tartalékok kiaknázása a munka színvonalának emeléséhez nem kielégítő Különösen naev tartalékok vannak a különböző intézmények hatékony hasznosításában. A pártmunkában nőtt a közművelődés politikai rangia és szerepe. A városi, járási pártbizottságok jelentőségének megfelelően kísérték figyelemmel a munkás- és az ifjúsági művelődést, szorgalmazták a sz"cialista vonások erősítését Rendszeresen el enőrizték a feladattervek végrehajtását, nagv figyelmet fordítottak a tervezett objektumok határidőre történő felépítésére. Munkájukra azonban esetenként a túlzott operativitás, az állami feladatok átvállalása is jellemző volt. Fejlődött az üzemi, intézményi pártszervek kulturális munkája. A községekben és a lakóterületen működő pártszervezetek irányító munkájának fejlődése A közművelődési munka alapvetően a határozatok által megjelölt irányban fejlődött. A megvei pártbizottság 1974 júniusi határozatában megjelölt célok és feladatok továbbra is időszerűek. Ugyanakkor a bekövetkezett társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális feilődés igényli, hogy a közművelődési munka néhány területére nagvobb figvelem irányulion. A közművelődés társadalmi szerepének, jelentőségének megítélésében, értelmezésében megindult kedvező szemléletváltozást a politikai nevelőmunka eszközeivel is tovább kell erősíteni. Széles körben tudatosítani szükséges a társadalmi, gazdasági és kulturális feilődés kölcsönhatását., a munka és műveltség, a közéleti tevékenvség és a kultúra elválaszthatatlanságát. A meglevő kulturális egyenlőtlenségek felszámolása érdekében kanion erőteliesebb hangsúlyt a hátránvos körülmények között élők — a beiáró dolgozók, az úi városrészekben valamint a kis településeken és tanyán lakók — művelődése. Továbbra is alapvető cél a munkásság és a termelőszövetkezeti parasztság műveltségi szintiének emelkedése. Az üzemek, vállalatok és szövetkezetek vezetése, a művelődési követelménvek kialakításával ösztönözze jobban a dolgozókat hiányzó műveltségük pótlására, a színvonalasabb munkához szükséges iskolai végzettség megszerzésére. az általános iskola elvégzésével összekapcsolható szakmai alap- és továbbképzésre. A tanácsokkal, a művelődési és oktatási intézményekkel, valamint az TITtel és az MTESZ-szel együttműködve segítsék a termelésben átcsoportosításra kerülők szakmai átképzését és továbbképzését Tekintsék kiemelt feladatuknak a szocialista brigádok művelődésének hatékonyabbá tételét, támogassák a konkrét, tartalmas kulturális programok és vállalások kialakítását és megvalósítását. Törekedjenek tudatosabban a brigádmozgalmon kívül dolgozók műveltségének fejlesztésére. A dolgozó osztályok művelődésének fejlesztése továbbra is igényli a megve értelmiségének és értelmiségi utánpótlásának aktív közművelődési munkálat. A társadalmi és tömegszervezetek közművelődési tevékenységének elsődleges feladata a munkasok és az ifjúság általános, szakmai és politikai műveltségének emelése legyen. Saiátos eszközeikkel segítsék a közművelődési célok és a gazdasági érdekek iobb összhangiának megteremtéséti Fordítsanak nagvobb figyelmet tevékenységük koordinálására, a rendszeres együttműködésre. Erősítsék a közművelődés társadalmasítását. fokozzák a tömegek művelődési aktivitását. A közművelődés tárgvi ellátottságának további iavítása érdekében a tervben elfogadott művelődési intézmények megépítését feilesztését és rekonstrukcióiét a megjelölt határidőre be kell feiezni. Az intézmények iobb hasznosítása érdekében célszerű felmérni az intézményhálózat kapacitását. kihasználtságának mérvét, anyagi-tárgyi ellátottságát. Az intézmények állagmegóvása érdekében készüljön megyei rekonstrukciós ütemterv. A népgazdasági tervezéssel összhangban, az anyagi eszközök ésszerű és takarékos felhasználásával, a társadalmi összefogásra is alapozva a targvi. műszaki ellátottság terén elmaradt közművelődési ágazatok feilesztése kapjon kiemelt hangsúlyt. Továbbra ís szorgalmazni kell az úgynevezett közös fenntartású objektumok létrehozását. A közművelődési munka színvonalának emelése érdekében tervszerűbbé kell tenni a kulturális területen dolgozó káderek kiválasztását. képzését és továbbképzését. A közművelődés szervezeti hatékonyságának növelése igénvli. hogv a Csongrád megyei Tanács vizsgálja meg egv komolex feladatokat ellátó megvei művelődési KÖZ« Pont létrehozásának szervezeti lebrt'teégéi. A pártszervek és -szervezetek kiemelt feladata a munkás- és ifjúsági művelődés támogatása, a közművelődés tárgvi és személyi feltételeinek biztosítása. Fokozzák a politikai iránvítás kulturális érzékenységét. gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak a közművelődést befolyásoló feltételek változására. Erősítsék a közművelődés oártirányításának elvi. mozgalmi fellegét. Fontos feladat az üzemi intézményi. községi és a lakóterületi pártszervezetek közmű vei ődéspoli tikai tevékenységének minőségi iavítása. A megvei pártbizottság felkéri a közművelődésben dolgozókat, a közművelődés ügyéért felelős szerveket és intézményeket, kapcsolódjanak be hatékonyan a határozatban foglaltak megvalósításába. Munkáiukat abban a tudatban és azzal a meggyőződéssel végezzék hogv a szocialista közművelődés időszerű feladatainak megvalósítása Csongrád megvében is csak társadalmi összefogással lehetséges.