Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-21 / 273. szám

o VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 273. szám 1980. november 21., péntek Ára: 1,20 forint AZ MSZMP SZEGE D VAft O $ í &í Z OJTS A városi tanács vb üléséről jelen tjük Tankölelezettsegi törvény, hatásági munka, a tanácsi vállalatok gazdálkodása Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt tartotta soros ülését. Mintegy a legutóbbi tanácsülés folytatásaként jóváhagyta a 25 tagú lakásügyi társadalmi bizottság összetételét a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa és a KISZ városi bizottsága javaslata alapján. A bizottság két évre szóló megbízatást kapott és megalakulása után, hamarosan megkezdi fontos tevékenységét A testület a továbbiakban napirend szerint megtárgyalta a tankötelezettségi törvény végrehajtásának tapasztalatait; a hatóságfelügyeleti tevékenységet; a tanácsi apparátus személyzeti ét káderhelyzetét és a tanácsi vállalatok első félévi gazdálkodásit. H A tanköteles sorba lépő gyermekek beiskolázása szervezetten történik. A jelenlegi tanévben az iskolás korúak 97,9 százaléka kezdte meg az első osztályt Mindössze 56 kisgyermek maradt vissza közülük az óvodában. Nehezíti az iskolák dolgát hogy a tanköteles korú gyermekekről nincs pontos nyilvántartás. Javult a beiskolázás a cigánylakosság körében is, s mind nagyobb a részvételük az óvodai előkészítésben. Szegeden érvényesül az az elv, hogy minden Iskolás korba serdülő gyermek legalább egy évig járjon óvodába. A mostani tanévben 2629 elsőosztályos közül 2513 vett részt óvodai nevelésben; egy csoportnak pedig 72 órás iskolára előkészítő foglalkozást szerveztek. Csak 90 elsős nem részesült előkészítésben, főként iskolakezdés előtti beköltözés miatt Minthogy évek óta ez a gyakorlat, az első osztályokban csökkent a tanévvesztők száma. Szegeden — a folyamatosan javuló tárgyi feltételek és a nevelés eredményessége revén — 14 éves korig a tanulók 91,4 százaléka fejezi be általános iskolai tanulmányait. (Az országos átlag 82,2 százalék, a megyei 89,9). A tankötelezettség végső határáig — 16 éves korig — a tanulók 97,2 százaléka végzi el az általános iskolát. Mivel a tanuló ifjúság igen nagy számú, ez a mutató megérdemli a társadalom és a pedagógusok nagyobb figyelmét. A tanévvesztők száma a második és az ötödik osztályokban a legnagyobb. A rendszeres iskolába járás alól bizonyos korban, indokolt esetben felmentést adnak, de ezeknek a gyermekeknek előírják, hogy a dolgozók általános iskolájában folytassák tanulmányaikat — itt azonban szankciók ellenére is erőteljes a lemorzsolódás. Legtöbb gondot a szociális körülmények miatt felmentettek okoznak. A tankötelezettségi törvény végrehajtásához nagymértékben hozzájárulhat a gyermek- és ifjúságvédelem hálózata. Még mindig 500-nál több veszélyeztetett helyzetű gyermeket tartanak számon. Megállapította a vb elé terjesztett jelentés, hogy nem javult kellőképpen az igazolatlan mulasztások aránya, jóllehet 168 feljelentéssel éltek az iskolák. Ezért a testület szükségesnek tartotta az adminisztratív intézkedések következetesebb alkalmazását a felelőtlen szülőkkel szemben. E A hatóságfelügyeleti tevékenység témájával összefüggésben a városi tanács végrehajtó bizottsága megállapította: a tanácsi szakigazgatási szervek hatósági munkája megfelelően fejlődött az elmúlt két évben. Ehhez hozzájárult a tanácsi munka korszerűsítése is. Az elért eredmények mellett a vb szükségesnek tartja, hogy hatékonyabbá váljék a vezetők irányító tevékenysége; növekedjék a politikai és a szakmai felkészültség. Érdemes a lakosság tájékoztatására megemlíteni az ügyfélforgalom és a hatósági ügyintézés legfontosabb adatait 1980 első félévében a tanács hivatalai több mint 37 ezer alapügyirattal foglalkoztak, az ügyfélforgalom mutatója pedig meghaladja a 200 ezret. A hatósági ügyeknek csak töredéke csúszott ki a határidőből. A hatósági munka a végrehajtó bizottság megítélése szerint színvonalasabbá vált, a döntések megalapozottabbak. de a jövőben a rendelkezésre álló hatóságfelügyeleti eszközök felhasználásával a törvényesség és a jogpolitikai irányelvek még hatékonyabb megvalósítására kell törekedni. jó vállalati munkának még kisebb a szerepe a jövedelmezőségben, mint a külső körülményeknek. A tanácsi vállalatok a tervezettnél valamivel magasabb bérfejlesztést tudtak végrehajtani. A vb vállalatonként is értékelte a gazdasági helyzetet. A megváltozott szabályozórendszer kedvezőtlenül hatott a Fonalfeldolgozó Vállalat és a Divatszabó Vállalat munkájára és helyzetére; nehezebb piaci viszonyok közé került az Ecset- és Seprűgyár; munkaerőgondok és anyaghibák késleltették a hangszergyári termelést; jól alkalmazkodott az új helyzethez a Patyolat; beruházási forráshiányai vannak a sütőiparnak; a Magas- és Mélyépítő Vállalat érdekeltebbé vált a lakóház-felújításokban; objektív okok rontották le a Vízművek és Fürdők gazdasági eredményét. A végrehajtó bizottság kötelezte a tanácsi felügyeleti szerveket, hogy a jövőben különös figyelemmel kisérjék a vállalatok működésének eredményességét, hiszen a tanácsi költségvetésben is vannak olyan változások, amelyek ezt szükségszerűen megkövetelik. ENSZ-iroda BuÉpesien A következő 30 évben a világ népessége várhatóan megkétszereződik. A kétezres évek elején — előreláthatóan — több ember él már a városokban, mint a falvakban, s csaknem 40 olyan város lesz a földön, amelynek ötmilliónál több lakója lesz. Ez a tény irányította rá a figyelmet a városok tudatos, tervszerű fejlesztésének szükségességére. E világméretű gond felismerése nyomán született az ENSZ emberi települések bizottsága, melynek kelet-európai irodáját csütörtökön nyitották meg Budapesten. Az ünnepélyes megnyitón, melynek színhelye a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi terme volt, Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár hangsúlyozta az irodának fontos szerepe lesz abbam, hogy a különböző fejlettségi .szintet elért országok települési ismeretei, tapasztalatai kicserélődjenek. Az iroda megnyitásáról szóló egyezmény aláírása után Arcot Ramachandrant, az ENSZ emberi települések bizottságának főigazgatója elmondta, ezzel nyolcra emelkedett a bizottság információs irodáinak száma. Azért esett Budapestre a választás. mert Magyarország rendkívül aktívan vett részt a bizottság eddigi munkálataiban. A kibővült információs lánc elsősorban a fejlődő országok problémáit hivatott enyhíteni. Az iroda feladata lesz egyebek között: oktató és tájékoztató filmek készítése, szakmai továbbképzések és tanulmányutak szervezése, valamint az információs anyagok rendszerezése és továbbítása. (MTI) Magyar-NDK tárgyalások A gazdasági és műszakitudományos együttműködésről Az Országházban csütörtökön plenáris üléssel megkezdte munkáját c magyar— NDK gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság 19. ülésszaka. A két delegációt Marjai Józse* és Wolfgang Rauchiuss miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei vezetik. Az ülésszak tárgyalásainak középpontjában a két ország párt- és kormányküldöttségeinek 1977. márciusi tárgyalásaiból adódó feladatok teljesítésének értékelése. valamint a gazdasági kapcsolatok további elmélyítése érdekében szükséges intézkedések meghatározása áll. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag.ia délután a Parlamentben fogadta Wolfgang Rauchfusst. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József. Ott volt Szalai Béla, hazánk berlini és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete is. (MTI) Napirenden: a kádermunka Tanácskozott a TOT elnöksége A termelőszövetkezetek a korábbinál nehezebb körülmények között, csökkenő földterületen és szigorúbb gazdasági szabályozok mellett dolgoznak, ennél fogva növekszik a vezetés politikai, szakmai munkájának jelentősége — szögezte le a TOü elnöksége csütörtöki ülésen, amelyen Szabó István elnökletével a téeszek káder- es személyzeti munkájának fejlesztéséről tanácskozott. 3. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a tanácsi vállalatok idei gazdálkodásának tapasztalatait, a szabályozó változások tükrében. Az erről szóló jelentés szerint « vállalatok megfelelően felkészültek az új helyzetre. Nyereségük általában kedvezően alakult — gazdasági hatékonyságuk azonban nem éri el a kívánt szinvonalat. A A DEFAG szegedi üzemében Nagy László felvételei Fontos alapanyag a Csongrád és Békés megyéből érkező fenyő-, nyár- és tölgyfa a DEFAG szegedi fűrészüzemében. A folyamatos termelés érdekében nemcsak a környező megyék erdőgazdaságaiból érkező szállítmányokat dolgozzák fel. Ezen felül mintegy 15 ezer köbméter fenyőárut importhói szereznek be. Évente 36 ezer köbméter fából készítenek fűrészárut, aminek nagy részét bútorok készítésénél és az építkezéseknél használják, a fennmaradó mennyiségből pedig éveríe 130 ezer raklapot gyártanak, főként NSZK-megrendelők részére. Képeinken az Szemben folyó munkák közül matatunk he néhányat. Az elnökség megállapította; az V. ötéves terv íöms/^niacaa a közös gazdaságokban jele ttősen fejlődött a káder- os személyzeti munka. A Leeszekberi több mint 41 ezer vezető dolgozik irányító munkakörben., közülük hétezren magasabb vezető munkakört töltenek be. A középvezetők szama kereken 17 ezer, ós ugyanannyian UOJgoznak a termelésben irányító munkakörben. A magasabb beosztású vezetők csaknem felének egyetemi, főiskolai végzettsége van, 29 százalékuk viszont még mindig nem rendelkezik középfokú végzettséggel sem. (Azokról a téesz-vezetőkről van szó, akik két-három évtizede kerültek a szövetkezeti mozgalomba és nagy szakmai és élettapasztalatuk teszi néiiiülözhetetlenné munkájukat továbbra is a közös gazdaságban.) A középszintű vezetők iskolázottsága kielégítő, mintegy 85 százalékuk végzett' középiskolát vagy technikumot. A termeles közvetlen parancsnoki karát képező munkahelyi vezetőknél mutatkozik a legnagyobb gond; kevés közöttük a technikusi végzettségű. A mezőgazdasági technikumok megszűntetése, illetve a szakközépiskolai reform — amint az elnökség megállapította — kedvezőtlenül érintette a termelőszövetkezeteket. Annál is inkább. mert jelenleg a termelést közvetlenül irányító dolgozók 45 százalékának még középfokú végzettsége sincs. A vitában szóvá tették, hogy a szövetkezeti vezetők és szakemberek sajátos, a téeszek igényeinek teljességgel megfelelő továbbképzése változatlanul megoldatlan. Ez is nehezíti a szakmai munka színvonalának emelését Változatlanul alacsony a nők aránya a szövetkezeti vezetésben, számuk nincs arányban szakképzettségükkel. Megállapították viszont azt is, hogy o gyakorlatban jól bevált a tervszerű kádermunka; ennek eredménye, hogy az utóbbi években kinevezett szövetkezeti vezetők háromnegyed része már a tsz-ben végzett elismert munkája után került jelentős vezetői posztokra. (MTI) l *