Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

Kedd, 1980. november 18. Befejeződött a vasasszakszervezet kongresszusa Vasárnap a központi vezetőség írásos jelentése és a szóbeli kiegészítés fölötti vitával, valamint a kongreszszusi határozattervezet elemzésével folytatta munkáját a Vas- Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének 28. kongreszszusa. A vitában összesen 44 küldött kapott szót, és legalább ugyanennyien juttatták el írásban véleményüket a kongresszus titkárságára. A felszólalók közül többen hangsúlyozták: a képzési rendszer nem tart lépést a termelési szerkezet változásával, a műszaki-technikai színvonal emelésével. Üj oktatási rendszerre van szükség és anyagilag, erkölcsileg jobb megbecsülésre. A legtöbben behatóan foglalkoztak a szakszervezetek munkájával. Állást foglaltak amellett, hogy a bizalmiak még következetesebben szorgalmazzák: a vállalati törekvések alapvető elve a munka szerinti elosztás legyen. A szakszervezeti aktivisták kapjanak nagyobb beleszólást a vezetők kiválasztásába, a vezetői munka megítélésébe. Vitazárójában Koltai Endre főtitkárhelyettes, helyt adva a felszólalók több javaslatának, módosításokat indítványozott a kongresszusi határozattervezetben. Ezt a fenti kiegészítésekkel együtt a kongresszus elfogadta. Délután a kongresszus megválasztotta a 123 tagú központi vezetőséget és a különböző tisztségviselőket. Elnök: Borovszky Ambrus, alelnökök: Csenterics Sándor, Szabó Piroska, főtitkár: Herczeg Károly, főtitkárhelyettes: Koltai Endre, titkárok: Baranyai Géza, Farkas Lajosné és Hidasi Lajos. A választással befejeződött a vasas és ezzel az utolsó szakmai, iparági szakszervezeti kongresszus. Továbbképző foglalkozás a megyei munkásőrségnél A kiképzési programnak megfelelően kezdte meg a korábbiakban a Csongrád megyei munkásőr-parancsnokság az alegységek parancsnoki állományának továbbképzését. Ennek keretében tegnap, hétfőn újabb foglalkozásra került sor: a kiképzésre ellátogatott dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, és az alegységek parancsnoki állományának előadást tartott az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, a további feladatokról, valamint válaszolt a felvetődött kérdésekre. Határ menti kereskedelmi társaságok Milliók, milliárdok... Tartalékok a szállításszervezés Két, közös érdekeltségen alapuló kereskedelmi társaság alapító okmányát írták alá hétfőn a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat 15 szövetkezeti kereskedelmi társulás és vállalat vezetői. A határ menti árucsere-foraalom bővítésére létrehozott kereskedelmi társaságok célja mindenekelőtt a belföldi áruválaszték növelése, a lakosság jobb ellátása, A szovjet. a szlovák és a román határ mentén levő területek ellátásának javítására 9 — a -többi közt a Skála-Coop, a nyíregyházi Keletszövker és a miskolci Északszövker —, a déli területek jobb ellátására pedig hat szövetkezeti társulás, illetve vállalat fogott össze a Hungarocooppal. Az utóbbiban többek között ott van a pécsi Univerzum, és a szegedi Konkordia. A Hungarocoop tíz esztendeje foglalkozik határ menti árucserével. Eddigi gyakorlat — a saját haszonkulcs és árrés alkalmazása — azonban — nem egyformán ösztönözte belföldi partnereit a forgalom növelésére. Az új szerződési forma megteremti a közös érdekeltséget, lehetővé teszi, hogy az értékesítés során szerzett haszonból a társaság tagjai a forgalom arányában osztozzanak Ennek ösztönző hatása és majd eredménye elsősorban a határ menti megyék szövetkezeti üzlethálózatának kínálatában mutatkozik meg. de lehetőség nyílik az ország más területein levő szövetkezeti üzletek választékának bővítésére is a ..cserélt" árukkal. A társaságok az árucserében eddig is forgalmazott textil-, ruházati, élelmiszercikkek választékának bővítésén kívül, esetenként a hazai hiánycikkek pótlására is vállalkoznak. A Hungarocoop a határ menti árucsere-forgalom keretében az idén 10 millió rubel értékű szovjet, szlovák és román, valamint ötmillió dollár értékű jugoszláv fogyasztási cikkel gazdagítja a hazai választékot. (MTI) Mennyit költöttünk beruházásokra? Zsebkönyv a kiadásokról Elhúzódott az őszi kampánymunkák ideje. A földeken még ma is dolgoznak a betakarítógépek, száguldoznak a pótkocsis IFA-k, traktorok. Lassan-lassan téli betakarításról beszélhetünk. A nagyüzemek mindenesetre igyekeznek, hogy biztos fedél alá kerüljön a termés. Ezekben a napokban, vajon hány mezőgazdasági gépészmérnöknek, üzemgazdásznak jut eszébe: a szállításban oly fontos a takarékoskodás, hogy már egy százalékkal kevesebb energiafelhasználás is népgazdasági szinten milliókat, milliárdokat jelent. Magyarországon, az évenként felhasznált árutonna-kilométer 43 milliárd, az áruszállítás meghaladja a 650 millió tonnát, amelyhez 4,1 milliárd kilométert kell lefutniuk a tehergépkocsiknak! Közgazdászok szerint: minél nagyobb egy önköltségi szám, annál inkább indokoltak a takarékossági intézkedésekPéldául, ha az anyagmozgatásban csupán egyszázalékos javulást könyvelhetnénk el, nem kevesebb, mint 6 millió tonna megtakarítást jegyezhetnénk a „nagykönyvbe". Országos szinten az egy kilométerre jutó tehergépkocsi-önköltség 5—10 forint között mozog. Az egyszázalékos megtakarítás szövetkezeti szinten is jelentős, ám népgazdasági szinten az összeg 41 millió forintra „rúg". E számok is bizonyítják, hogy a szállításban óriási tartalékok rejlenek. Elsősorban a munkafolyamatok korszerű szervezése — minimalis beruházási költséggel — a cél. Egy adott feladat — például a cukorrépa szállítása — elvégzéséhez mindig a megfelelő típusú, teherbírású gépkocsit kell kiválasztani. A fő szempont természetesen, hogy minimális önköltséggel, maximális kapacitáskihasználással üzemeljenek a gépjárművek. A megváltozott termelésszerkezet maga után vonja a géppark átalakítását, kicserélődését, ahol a megfelelő típus kiválasztása döntő. A felmérések alapján azonos szállítási feladatokhoz más-más típusú gépeket beosztva az eredmény 40—50 százalékos költségeltérést mutat ki. A helyes megválasztás 12—14 ezer kilométer megtakarítást eredményez, amely majdnem felér egy gépkocsi egész éves igénybevételévei. A szám a termelési ráfordítások szempontjából cseppet sem elhanyagolható! Sok helyütt 6—8 évesnél idősebb szállítójárművek szolgálják ki a kombájnokat, a betakarítógépeket. Üzemeltetési költségük 30— 40 százalékkal magasabb 3—4 közepes korú járműnél. Igaz ugyan, hogy csökkent a beruházási ráfordítások aránya, de a selejtezés ebben az esetben szükségszerű. Hazánkban a még felújítható, de mégis „kidobott" alkatrészek száma oly nagy, hogy számokban kifejezhetetlen ... Tehát a tartalékok kihasználása, az üzemeltetési költség csökkentése közös érdek. A kilométerés sebességkorlátozások bevezetésével tovább „apadt" az önköltség. Ezzel szemben kevés mezőgazdasági nagyüzemben érdekelt a gépkocsivezető a jármű életkorának, üzemképességének növelésében. A szállításszervezés tartalékai közé tartozik a nagyüzemi szintű fuvarozás. Itt a különféle társulási formáknak jut jelentős szerep. Ha például két, esetleg három tsz összefog, hogy egy anyagbeszerző kocsi hozza le Budapestről az alkatrészeket, utanként 2000 forintot nyerhet egy-egy üzem. A zavartalan, zökkenőmentes termelés érdekében alakult ki tulajdonképpen a gyakorlatban is realizálható fogalom: szállításszervezés. A társadalmilag legdrágább, mondhatni luxus az a tevékenység, „helyesebben" hanyagság, ahol a már megtermelt terméket nem szállítják rendeltetési helyére. A korábbi évekhez képest ezek aránya — szerencsére — rohamosan csökken. A közúti árukár is minimálisnak mondható. A rugalmasan kezelt tehergépkocsikapacitás tehát alkalmazkodik az országos és a megyei igényekhez. Az is fontos, hogy a gépkocsik üres platóval a lehető legkevesebbet száguldozzanak, bár az üres kilométerek a szállítás feltételeként nem selejtjeként — foghatók fel. Nagyobb távolságok esetén viszont az üres járatok leszűkítése energiatöbbletet szabadít fel, amelyet más, hasznos célra fordíthatnak. Ezért nem hanyagolható el a kihasználtság ellenőrzése üzemi szinten, Főleg ősszel-tavasszal, a mezőgazdasági munkacsúcsok idején, figyelemre méltó a szállításban rejlő tartalékok kihasználása. Időszerű volt tehát a tegnap, Szegeden, a Technika Házában megrendezett MAE- és TESZÖV-tanácskozás, ahol a részt vevők — mezőgazdasági nagyüzemekből érkezett szállítási szakemberek — barátkoztak a hármas feladattal: számolni, figyelni, intézkedni. A. É. Népgazdaságunk 66 százalékkal költött többet tavaly a beruházásokra, mint egy évtizeddel ezelőtt, 1970-ben Ezzel az eredménnyel az európai KGST-tagországok be ruházási befektetéseinek növekedésében a negyedik helyet foglalja el, ám a nemzeti jövedelemhez viszonyított felhalmozás 31,9 százalékos arányával 1978-ban a második helyen állt. A nemzetközi összehasonlításból az is kitűnik, hogy a beruházásokra fordított befektetések növekedésében valamennyi európai KGST-tagország megelőzte kontinensünkön a fejlett iparral rendelkező tőkésállamokat, hiszen közülük a legdinamikusabb fejlesztést megvalósító Ausztria is csupán 41 százalékkal növelte beruházási ráfordításait 1970. és 1977. között. Ilyen összehasonlításokat és beruházásaink, építőiparunk, lakásépítkezéseink helyzetét, fejlődését átfogóan és sokoldalúan tükröző adatokat foglalja össze a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában most megjelent új kiadvány, a Beruházási, építőipari, lakásépítési zsebkönyv. A beruházási fejezetből egyebek között kitűnik, hogy a múlt évben már csaknem kétszer annyit költöttünk egészségügyi fejlesztésekre, mint 1975-ben, s mintegy 50 százalékkal többet ruháztunk be szociális fejlesztésekre is. A termelésfejlesztő beruházásokra tavaly 160 milliárd forintot fordítottunk, 46 milliárddal többet, mint 1975ben, s ebben a viszonyításban 8 milliárd forinttal költöttünk többet lakásépítkezésekre is. Dinamikusan, tobb mint kétszeresére növekedtek 1976 óta a környezetvédelemre fordított kiadások. A beruházások hosszabb időszakára visszatekintve az látható a statisztikai adatokból, hogy két évtized alatt az ipar fejlesztésére fordított beruházási kiadások majdnem nyolcszorosára növekedtek, a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban pedig tizenhétszeresére. Az utóbbi öt evben már mérsékeltebb volt a fejlődés, de tavaly még így is 28 milliárd forint értékű beruházás segítette a mező- és erdőgazdálkodás fejlesztését, 6 milliárd forinttal nagyobb összeg, mint 1975-ben. (MTI) Géppel könnyebb A korszerű táplálkozásról Tanácskozás és besutati A korszerű táplálkozásnak megfelelő, növényi fehérjékben gazdag szója-, borsó- és rizsliszt. felhasználásáról szakmai tanácskozást és ételbemutatót rendezett hétfőn a szolnoki Tisza-szállóban a Gabonaipari Tröszt és a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat. A magas biológiai értékű, fehérjedús termék, a szójaliszt, hántolt rizsből előállított őrlemény, továbbá a finom szemcséjű felesborsó-őrlemény egyre kedveltebb a fogyasztók körében Nemcsak magas tápértéke, hanem a termékek olcsóbb ára miatt is. Mint a tanácskozáson elhangzott. a gabonaipari termékszerkezet átalakításával a kukorica- és szójaliszten, valamint a borsóőrleményen kívül árpagyöngyöt és búzacsírát is forgalmaznak majd. Az utóbbiból készült kenyér, sütemény a jövő évben kerül az üzletekbe. Budapesten. a Soroksári úton jövőre nyílik meg a gabonaipar első diétás mintaboltja, ahol gvógvkenyeret gyógytésztát. süteményeket, továbbá lisztféléket árusítanak maid. A termékbemutatón Ne. rneskövi Dénes, a Duna Intercontinental Szálloda szakácsa által készített ételféléket: szóialiszt felhasználásával készült töltött káposztát, töltött kelkáposztát. töltött tojást, rizslisztből készített palacsintát, vietnami ételkülönlegesséaeket és más új. donságokat vonultattak fel. (MTI) Nagy László felvitelei Belföldön és külföldön egyaránt népszerűek cs keresettek a Szegedi Nívó Isz termékei: a játékok, kerti és gyermekbútorok. A szövetkezetben egyre több modern gépet állítanak munkába, hogy áruikat iobb minőségben készíthessék. Képünkön: egy holland -ártmányú automata csiszológép látható, amelyen percenként 15 méter hosszú, 93 centiméter széles faanyagot lehet megmunkálni Ankét a minőségről Minőség, gazdaságosság, érdekeltség címmel \országos ankétot rendeznek szerdán az építők szakszervezetének -zékhózában — tájékoztatta hétfőn a sajtó munkatársait Sütő Kálmán. a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese. A rendezvényen — melyet az MTESZ szabvány- és minőségügyi bizottságával közösen rendez a szabványügyi hivatal — több mint 700 műszaki és gazdasági vezető, illetve szakember vesz részt, s a vállalatokon és a minőségellenőrző intézeteken kívül a társadalmi szervezetek is képviseitetik magukat. Az ankéton megtárgyalják najd a nemzetközi gazdasági •apcsolatok hosszú távú fejlesztésére, s a belső fogyasztási igények jobb kielégítésére vonatkozó minőséggel kapcsolatos feladatokat. s ismertetik a korszerű vállalati minőségszabályozási és ösztönzési módszereket Az esemény az első olyan országos fórum, amely kizárólag a minőséggel, a minőségellenőrzés hazai helyzetével foglalkozik. mégpedig minden érdekelt szerv, intézmény bevonásával. Nemcsak a termékek minőségéről lesz szó. hiszen a minőség olyan gazdasági kategória, amely a társadalmi termelés minden fázisában 'elén van. legalábbis mint elsőrendű szempontot már az első munkafázisnál is figyelembe kellene venni. Az ankéton az előadások és az azt követő viták eredményességétől függően ajánlásokat is elfogadnak a résztvevők, melyeket eljuttatnak az illetékes szervekhez. (MTI) 1 > /