Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

. V 21 6 S * v* * VftÁC MtOLÉTÁRJAI,€«Yfí<HfÉTÉIt! 70, évfolyam 269. szám 1980. november 16., vasárnap Ára: 1,60 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTT S ÁGÁN A K LAPJ A irányok, célok, teendők H árom éve tartó munka befejező sza­kaszához jutott el a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­•ottsága. amikor megtárgyalta és elfo­gadta a hatodik ötéves terv irányelveit. Három esztendeje kezdődött ugyanis az a tervezőmunka, amelynek eredményeként — e egyben a széles körű társadalmi vita otán — a társadalmi, haladásunk gazda­sági alapiát erősítő, a középtávú népgaz­dasági terv irányelveinek javaslata a ve­sető párttestület elé kerülhetett s a most úiár jóváhagyott irányelvek alapián meg­történhet a véglegesítés, a törvényterve­zetnek az. országgyűlés elé terjesztése. A Központi Bizottság november 13-i üléséről kiadott közlemény — amelyet a lapok tegnapi számukban publikáltak — a tervezés új gyakorlatát tárja a nyilvá­nosság elé. hiszen a korábbi középtávú programokhoz képest a hatodik ötéves terv irányelvei jóval kevesebb részfelada­tot foglalnak magukba. Sokkal inkább az irányokra, mintsem a konkrét számokra alapozódik az 1981 és 1985 közötti eszten­dők társadalmi, gazdasági teendőinek lán­colata. Azaz szembetűnő a program ke­ret jellege, s ezzel az is. a megelőző nép­gazdasági terveknél nagyobb mozgásteret kínál a végrehajtás közbeni igazodásra, a helyi sajátosságok érvényesítésére. », ru­galmasság kamatoztatására. Az irányel­vek ismeretében úgy fogalmazhatjuk meg öt esztendőre szóló feladataink lényegét hogv a növekedés mérsékeltebb ütemét összekötjük a gyorsabb — sok területen fölgyorsítandó — gazdaságszerkezeti vál­tozásokkal. Ez utóbbi a munka minőségét állítja a főhelyre, s ennek következtében az egyes ágazatok, iparterületek differen­ciált fejlesztésére — a magasabb műszaki, használati értékű, azaz versenyképes ter­mékek előállítására — jut a hangsúly. Célokat irányokat jelölt meg a vezető párt testület ülése. Akár azt is mondhat­juk. az aktuális társadalompolitikai, gaz­daságpolitikai feladatok összegezését adta. ugyanakkor a teendők részleteit a ho­gyan az első vonalra, azaz az intézményi rendszer, a gazdálkodás közvetlen szer­veire. szervezeteire bízza. Nem adja meg azt a kényelmet hogy a gyorsan változó gazdasági, gazdálkodási környezetet felté­1-aléket illetően bármit is részletesen elő­írna a végrehajtás egységei számára, ön­állóságot feltételez, s ezzel: nagv felelős­séget Ötvözi a tudatos törekvést a kor­szerű tervezésre, a rugalmas végrehajtás­ra. ugyanakkor — hiba lenne elhallgatni — tükre a világgazdasági hatásokban rejlő bizonytalanságoknak, ki nem számít­ható tényezőknek is. Ez utóbbiak oblek­tív elemek; tudomásul kell azokat venni. Ilven. tőlünk független tényező a nyers­anyagok. az energiahordozó szűkössége és drágasága, s ennek is része van abban, hogv az irányelvek szerint a nemzeti iö­vedelem belföldi félhasználása a tervidő­szakban alatta marad a megtermelt új érték egészének, mert így mérsékelhetjük külföldi tartozásainkat javíthatjuk a nép­gazdaság egvensúlvát Meghatározó jelentőségű seemoantiait említettük a tervezésnek az előző mon­dattak Ennek ismeretében már érthető, az irányelvek szükségesnek, sőt elengedhe­tetlennek tart iák. hogv fokozódjék a gaz­daság — annak egésze, s valamennyi al­kotóeleme — reagálóképessége és készsége. Itt ugvanls tetemes adósságok halmozód­tak fet mert bár megtesszük végül, amit kell. amit a külgazdasági hatások köve­telnek. de jelentós késedelemmel, s ezért — a megnyerhető előnyökhöz képest — tekintélyes veszteségekkel. Az ilyen és hasonló tapasztalatok figyel­meztetnek rá. hogy a terv nemcsak gaz­dasági, hanem egyben társadalmi program is! Föltételezi és megköveteli a legszéle­sebb körű részvételt, együttműködést, a helyi döntések előkészítésében és megho­zatalában éppúgy, mint a végrehajtásban. Ez azért is elengedhetetlen, mert a vi­szonylag szerénynek látszó legfőbb össze­foglaló mutató — a nemzeti jövedelem növekedése évi átlagban három százalék — elérése sem lesz könnyű, egyszerű, ahogy például a mezőgazdasági termelés évi 2—3 százalékos bővítése ls tartogat ke­mény feladatokat, amint a tudományos eredmények mielőbbi alkalmazása a ter­melésben szintén megköveteli az eddigi szemlélet- és cselekvésmód változtatását. Szorosan a mo&t elfogadott irányelvek­hez. s a jóváhagyandó tervhez kapcsolódik sokféle részterület fejlesztésének külön kidolgozott.— végső kialakítás alatt most levő — programja. A korábbiakhoz mér­ten itt is rálelünk új elemekre. így egye­bek között arra. hogy a központi fejlesz­tési programok mellé — mint amilven az alumíniumipari, a számítástechnikai, az elektronikai, a gyógyszer-, növényvédő­szer- és intermedier program — most már olyanok is fölsorakoznak, mint az ener­giafelhasználás pilléreinek ésszerűsítésére, az anyagtakarékosságra kimunkált elkép­zelések összefoglalása. Ugyanígy az életkö­rülmények főbb pilléreinek erősítésére — például az egészségügy, a lakásépítés — szintén önálló, de a tervvel szoros egysé­get alkotó program készül. Figyelmet ér­demel hogy a hatodik ötéves tervben — az iránytívek szerint — a megnehezedett gazdálkodási feltételek ellenére is jelen­tősen nő az alapfokú oktatásra, az egész­ségügyre fordítható kiadások összege. Az is lényeges eleme az életkörülmények ja­vításának, hogy a 370—390 ezer lakás fel­építése mellett sort keríthetünk 90—100 ezer otthon felújítására. 40—50 ezer kor­szerűsítésére s a munkaidőalap csökke­nése nélkül fokozatosan bevezetésre ke­rülhet az ötnapos munkahét. Évi több mint 200 milliárd forintos be­ruházást tartalmaznak az iránytívek. itt azonban lényegesen — és kényszerűen — változik az arány, emelkedik a fogyasz­tás. csökken a fölhalmozás aránva, ez utóbbi 18—20 százalékra. Tovább nő a vál­lalati fejlesztések súlya a teljes beruhá­zási tevékenységen belül, ebben a hitele­zés — a versenyeztetéssel elnyert hitelek szerepe is jelentős. N yíltan szólt a Központi Bizottság arról, hogy az irányelvekben meg nem szakítható kapcsolat áll fenn a célok és a követelmények között, azaz úgy kell gondolkodnunk: elérjük ezt és azt a célt, ha ez és az a követelmény tel­jesül. Ami éppúgy igaz a termelőágazatok állóeszköz-állománya 24—27 százalékos bővítése esetében, mint a nominálbér évi ötszázalékos növekedésében, s érvényes az öt év alatti 6—7 százalékos reáljövedelem emelkedésére is. Irányokat, célokat és teendőket együtt látni: sok tekintetben új munkamódszere­ket cselekvési, vezetési stílust követel, amiben éppúgy sűrűsödnie kell az értéke­sítést segítő fejlesztésnek, mint a termelés nemzetközi kapcsolódásai ugrásszerűen megnövelt szerepének, az elért életszínvo­nal megtartását, s az életkörülmények ja­vítását szolgáló erőfeszítéseknek. A célok, az irányok most már a legszélesebb nyil­vánosság előtt Ismertek; az értékteremtő, fejlődést szolgáló cselekvésen a sor. E cse­lekvés hogvanja holnapunk mikéntiét ha­tározza meg. Takarékos kohászok Magyarországon első ízben Özdon alkalmazzák a nagy­olvasztókban az oxigén befú­vatásos módszert, amely lehe­tővé teszi az értékes import koksszal való takarékosko­dást. A módszert a gyárban többlépcsős kísérlet során próbálják ki, és a termelés növekedését, valamint a faj. lagos kokszfelhasználás csök­kenéséi. várjak tőle. Az ózdi gyárban a kísérlet, sorozat első szakasza október második felében kezdődött. A kísérlet második szaka­szában tovább fokozzák az oxigén beadagolását., és ek­kor várhatóan tovább javul­nak a kokszfelhasználás faj­lagos mutatói. CMTT) Környezet­védelem A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat balatoni kirendeltsége befejezte a keszthelyi szigetstrand iszap­talanítását. Átlag egy méter vastag iszapréteget távolítot­tak el a tónak ebből a térsé­géből. A kiemelt iszapot a strand feltöltésére használták fel, a hidegre fordult idő be­álltáig elkészültek a partfal­építéssel is. Minőség, ösztönzés Eredményes gyártásközi ellenőrzés a gumigyárban Ha egy termék határidő­re és kifogástalan minőség­ben kerül a felhasználóhoz, akkor sem biztos, hogy gyártása . körül minden rendben van. Mindig az el­érhető lehetőségekhez kell viszonyítani: lehet, hogy a mégoly jó terméket is elő lehet állítani kevesebb anyag és energia felhasz­nálásával. Annak megálla­pításához azonban, hogy egy szerteágazó. bonyo­lult termelési folyamat melyik pontján lehet javí­tani a munkát, az egész termelést nagyító alá kell venni. Ez történt a Taurus Gu­miipari Vállalat szegedi gyárában is, ahol 1977-ben mintegy 70 millió forintra rúgott a gyártási folyamat hibáiból keletkező veszte­ség. Családi pénztárcánk­hoz mérve mellbevágóan magasnak tűnik az összeg, a viszonyítás kedvéért te­gyük hozzá ez a gumigyár éves termelési értékének nem egészen 5 százalékát tette ki 77-ben. Aki dolgo­zik, hibát is követ el, s a gumigyártásban kis hiba is az anyag jelentős érték­csökenését vonhatja maga után. A 70 millió azonban még így is sok. így gondol­ták a gyár vezetői is, ami­kor elhatározták. földerí­tik a termelés gyenge pont­jait, elemzik a sorozato­san előforduló hibákat, hogy az okok ismeretében megtalálják a megoldásokat. Technológusok, munka­védelmisek, karbantartók sok munkája fekszik a gyártásközi ellenőrzés ez­után kidolgozott rendszeré­ben. 41 kulcsfontosságú munkahelyet tartanak ál­landó megfigyelés alatt. Minden munkahelyre össze­állítottak egy kérdőívet, amely tartalmazza a tech­nológiai előírások betar­tására, a gép állagára, a dolgozó munkájára és a munkavédelmi előírások betartására vonatkozó szem­pontokat. Az egyes részle­gek gyártásközi ellenőrei körbejárnak, rendszeresen megvizsgálják a kijelölt munkahelyeket, megfigye­léseiket számítógéppel is feldolgozható adatlapon rög­zítik. Ezek az adatlapok a Taurus számítóközpontjá­ba kerülnek, aljol a számító­gép különböző szempon­tok szerint készít belőlük statisztikákat. Ezekből a kimutatásokból a nagy szá­mok törvénye alapján ki­derül, hol vannak ismétlő­dő hibák, mire kell a jövő­ben figyelni. Fölmerül a kérdés: nem valami bürokratikus lát­ványosság-e ez az adatgyűj­tés. számítógépes statisz­tikagyártás? Nem tudná-e ugyanezt egy iószemű üzem­vezető elvégezni? Tímár Mátyás, a gyári minőség­felügyelet vezetője sze­rint a gyártásközi ellenőr­zés lényege a sok és szisz­tematikus megfigyelés: az üzemvezetőknek rengeteg más elfoglaltságuk is van. Lényeges ebben a munká­ban az eredmények hosz­szabb távon való összeha­sonlítása. tipikus hibafor­rások felderítése. Nem szabad például a guminak idő előtt vulkani­zálódnia. A gyártásközi el­lenőrök megfigyelték, hogy az egyik extruder — hurka­töltőhöz hásonlóan műkő­dő préselő masina — elő­vulkanizálja, ezzel további felhasználásra alkalmat­lanná teszi a gumi mind nagyobb részét. Az elővul­kanizálásnak sokféle oka lehet, de mivel a statiszti­kákból kiderült hogy a Szállításra készen Somogy) Károlvné felvétele A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezetben két év óta gyártanak gépsorokat a szovjet vasutak számára. Tizenkét gépből áll egy olyan gyártósor, amely a vasútvonalak fel­újításához, építéséhez szükséges. Képünk a legértékesebb szerkezetekről — tömörítő vibrátorokról — készült ame­lyeket szállításra készítenek elő * szövetkezet ndvaran selejt mennyisége egyen­letesen emelkedik, rájöttek; a hűtőrendszerben van a hi­ba: vízkőréteg rakódott a falaira. Savazás után is­mét kifogástalanul dol­gozott a gép. Az is kiderül ' az ellen­őrzés során, ha egy dolgo­zó nem alkalmas bizonyos munkák elvégzésére. Az acél körszövógépen pél­dául nagy kézügyesség szükséges a szálak befűzé­séhez. Van. aki ügyetlenebb. Sorozatos hibák alapján leveszik arról a gépről és olyan munkát adnak neki, amely kevesebb kézügyes­séget. igényel. Az is előnye a módszernek, hogy objek­tív értékelést biztosit A cikkíró szerint lehet hogy „saccra" is meg lehet álla­pítani valakiről hogy rosz. szul dolgozik, ezt azonban manapság nemigen merik megmondani neki a közép­szintű vezetők. A rendsze­res ellenőrzés alapján ké­szülő statisztika hivatkozási alapot teremt a pontos ér­tékeléshez. a differenciált bérezéshez. Folyamatban van a gyár­tásközi ellenőrzés ered­ményeit figyelembe vevő ösztönző rendszer kidolgo­zása a gyárban. Eddig a hengerüzemben vezettek be valóban objektív érté­kelésen alapuló bérezést. A gumikeverék előállítása rendkívül fontos része a gyártásnak: ha rossz az adalékok. alapanyagok aránya, sőt ha nem az előírt sorrendben keverik őket össze, veszít értéké­ből a keverék. Állandóan ellenőrzik minőségét, ha a megadott hibaszázalékot nem haladja meg a selejt­termék aránya, akkor órán­ként tíz forint minőségi prémiumot kapnak a dol­gozók. A begyakorlás idő­szakában valamivel ala­csonyabb volt a mérce, ké­sőbb folyamatosan emel­ték a minőségi követelmé­nyeket. A .tízforintos kie­gészítést jelenleg csak az kaphatja meg. aki a keve­réknek legalább 97 száza­lékát kifogástalan minó­segben adja tovább. A termelés során kelet­kező veszteség 1978-ban 50 millió, 79-ben 40 millió forintra csökkent. Idén az első félévben 77-es árakon számítva már csak 15,5 mil­lióra rúgott. Ezt a csökke­nést teljes egészében a gyártásközi ellenőrzés ha­tékony munkájának tulaj­donítják. T. I. Kommunista műszakok Kétezer olajbányász, szál­lítómunkás, irodai dolgozó jelent meg az alföldi olaj­mezőkön a Kőolaj Kutató Vállalat társadalmi műszak­ján. A gépek, berendezések karbantartása mellett rend­be hozták a munkásszállók, bányászlakótelepek környé­két, a környezet szepitésére több száz facsemetét, cser­jét ültettek el. A Szolnokon, Szegeden. Orosházán. Komá­diban, Egerben működő olaj­ipari egységek' dolgozói mun­kabérüket teljes egészében a gyermekintézmények fejlesz­tésére ajánlották feL

Next

/
Oldalképek
Tartalom