Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-07 / 235. szám

8 Kedd, 1980. október f. A Maróthyak 1 Mátyás Vörösmarty Mihálynak két szegedi barátja volt Oszt­róvszky József (1818—1809) akkor ismerkedett meg a költővel, amikor ez az or­szággyűléssel együtt Sze­gedre jött 1849 júliusában. Megismertette Vörösmartyt a szegedi nyelvjárás némely sajátosságaival (így az adja helyett mondott adi fajtájú egyesszám harmadik szemé­lyű igealakkal), amelyek örömmel töltötték el a köl­tőt „Egy elveszett nemzeti kincs megőrzését" tulajdo­nította Szeged népének, s fogadkozott, a szabadság­harc után értekezést tart a szegedi népnyelvről a Ma­gyar Tudományos Akadémi­án. Világos után az elborult lelkű Vörösmartynak már súlyosabb gondokkal kellett viaskodnia. Jóval előbb, az 1820-as években került bensőbb ba­rátságba a pesti egyetemen tanuló Maróthy IstvánnaL De erről a Maróthy István­ról szólva először bátyjáról, Maróthy Mátyásról kell megemlékeznünk. Alsóvá­rosnak ez a két szülötte éppúgy együtt említendő, mint a szintén alsóvárosi Csonka testvérpár: Ferenc és János. A vegyész, a pap­rikamlnősltés úttörője és a műszaki lángelme, a por­lasztó föltalálója. A két Ma­róthy la alapjában termé­szettudományi képzettségű volt — Mátyás mérnök, István orvos —, de mind a kettő az Irodalom és • nyelvtudomány művelője ls. Maróthy Jánosnak és Lo­vászky Teréziának három fia volt: Mátyás (született 1791. február 18-án), István (született 1799. május 29­én) és József, akiről egy ké­sőbb idézendő levélből any­nyit tudunk, hogy ügyvéd volt Mátyásról sem maradt sok adat; forrásunk mind­össze Danlellk József 1858­ban megjelent írólexikona és a Somogyi-könyvtárban fönnmaradt három műve. Maróthy Mátyás középis­kolai és bölcsészeti tanul­mányait a szegedi kegyes­oskolában, a piaristák keze alatt végezte. Utána Vedres István, Szeged város hites földmérője mellett mint mérnöki gyakornok tevé­kenykedett. Később Pestre ment egyetemi tanulmányai végzésére, és itt „a magyar irodalom buzgó barátaival megismerkedett". Nem le­hetetlen, hogy már 6 meg­ismerte Vörösmartyt, és 6 mutatta be öccsét a költő­nek. „Ez idő óta — Idézem ismét Danielik szavait — a magyar irodalom Iránt ki­váló szeretettel viseltetett" Mérnöki oklevelének meg­szerzése után előbb a vilá­gosi járásban kamarai mér­nök lett, majd a Gerliczyek deszki, klárafalvi uradal­mában mérnökösködött, míg végre hazakerülhetett szü­lővárosába, és Vedres örö­köseként Szeged város fő­mérnöke lett Hogy ponto­san mikor, nem tudom; majd a készülő Szeged tör­ténete kutatói bizonyára ki­derítik a levéltár adataiból. Lehet, hogy csak 1848-ban választották meg, ahogy er­ről Reizner hírt ad. Ez eset­ben nem sokáig működhe­tett posztján, mert 1850. ok­tóber 10-én — most 130 esz­tendeje — elhunyt. Akkori­ban nem volt újság, nem maradt róla nekrológ, nem tudjuk, megmaradt-e tiszt­ségében a Bach-korszak ide­jén is. és hogy miben halt meg. Danielik följegyezte róla, hogy németül, francióul és törökül beszélt, jártas volt a latin tjs görög klassziku­sokban Az Országos Szé­chényi Könyvtár kézirattára őrzi Magyar Törők Német Szó Könyv című szótárát és Török Grammatica című nyelvtanát A Somogyi­könyvtár említett könyvei közül az első 1824 júniusá­ban Grünn Orbán nyomdá­jában készült Új szellem, vagyis újmagyarok útja He­likonra című papírdráma, vagyis dialógusokba szedett pamflet amely a nyelvújí­tás túlzásait gúnyolja ki. Szerepel benne Kazinczy Ferenc (Kolomposi néven), Helmeczy Mihály (az alig leplezett Schelmeczki név­vel fölruházva a hírhedt nyelvújítót „ki a szavakat elmetszi"), de Gyöngyösi István, Révai Miklós és Csokonai Vitéz Mihály „ár­nyékai". azaz szellemei is kifejtik véleményüket. Szer­zőkül a címlapon csak ennyi áll: M. is N. A könyvtárosi katalógus árulja el, hogy a két betű Maróthy Mátyást és Náthly Józsefet (1801— 1871) rejti. Nátly József Ma­róthynak a sógora volt; a posta szolgálatában állott és 1825-ben Némely véleke­dések a magyar nyelv ügyé­ben című füzetében egye­dül és egyenesen ls kifej­tette véleményét, sőt függe­lékül ő közölt először sze­gedi tájszavakat mintául arra, hogy a nemzeti nyelv­nek elsősorban a népnyelv­ből kell megújulnia, gazda­godnia. 1825 Júniusában Jelent meg Maróthy Mátyás társa­dalmi drámája: Amália, szelleminek mirtuszkoszorú­ja címmeL Játék három fel­vonásban. Előszava megér­demli Idézését: Sokszor olvastam, tőbb­tzör meghallottam hazám­ban ide s tova jártomban­keltemben azon panaszt, mellyel vádoltatunk, hogy nincsenek elegendő eredeti játékjaink, és szinte megun­ták már magyarjaink a sok idegen rámára szabott, for­dított, és két nyelven előad­ni szokott ugyanazon dara­bokat. Ez indított engem, hogy nemzetem számára egy-két eredeti játékot Ír­jak. A tárgyon nem törtem fejemet, messze se mentem érte, csak hazai, mindenna­pi és magam körül történö dolgokból szerkesztettem azokat egybe. De nem is szükség messzire menni, minthogy életünk úgyis ko­média; hasonló * medve­tánchoz: melyben a lengyel alakját az okossak, medvé­jét az együgyűek, nézókét pedig a bölcsek viszik, és ez elegendő tárgyat adhat akármely magam formájú silány írónak is a játékírás­ra. Ha munkám kedvet nyer, többel is kívánok rö­vid idő alatt szolgálni. Ír­tam Szegeden Pünkösd ha­va 12-én 1825. Némi Időszerű tanulságon kivül azért is érdekes e pár sor, mert arra ls utal, hogy a medvetánc, amely Bartók zenéje és József Attila ver­se óta jelképpé nőtt a ma­gyar kultúrában, valami hajdani hagyományosan ját­szódó, ismert dramaturgiái ú látványosság lehetett Tanulságát pedig a füg­göny legördülése előtt a kar rímbeszedve így summázza: Az alacsony, a kis lelkű Sóvárog s vágy magosra. A nagy s az Önérzetü Nem törekszik hír s [rangra. Azt ez magiban találja. Amit emez másban sejt, Ami eztet [!] boldogítja, Amazt kelepcébe ejt. Tele szív is megelégszik, Telhetetlen az üres. Bárha bajjal feltörekszik, Onnan rútul aláes. Maróthy drámájával nem­igen érhetett el nagy sikert, mert ez irányú munkássá­gának nem volt folytatása. Harmadik könyve 1848-ban már Grünn János kiadásá­ban jelent meg: fordítás volt, C. F. Volneynak 1793­ban A francia polgár kátéja című művéből. Az erkölcs­tant a természetből eredez­tető fölvilágosodás terméke. Ahogy a Maróthy adta ma­gyar címe mondja: A ter­mészeti tőrvény. vagy: az erkölcstannak fizikai elvei, az ember t világegyetem organizációjára vonatkozó­lag. Maróthy Mátyás e művei megérdemelnék az alapo­sabb tanulmányozást, élet­műve pedig a reformkor művelődéstörténetében. Vedres István mellett he­lyének kijelölését. Ám Ma­róthy Mátyásnak szerepe volt öccsének, Istvánnak pályára indításában. Danie­lik szerint „ő készíté el" Istvánt keleti utazására. Ebben persze valamennyi­ük alma matere, a szegedi kegyesoskola is szerepet játszhatott Hiszen Dugonics András regényei népszerűsí­tették Sajnovics Jánosnak, a finnugor rokonság hirde­tőjének tanait és irányítot­ták rá a magyarság figyel­mét a keleti atyafiságra. Aligha véletlen, hogy a szegedi piaristák neveltje volt két jeles szegedi ku­tatónk is: a dorozsmai Jer­ney János és az alsóvárosi Maróthy István is. (Következik: István) PÉTER LÁSZLÓ A népi melódiák vára A Krakkóból Varsóba ve­zető úton található egy fes­tői városka, Szydlowiec, a XV. századból való várá­val. Ez az épület is romba­dóit a háború alatt, azonban csakhamar újjáépítették. A legkülönfélébb hangsze­rek találhatók Itt. A „néma' hangszerek bemutatása mel­lett a népi melódiák meg­szólaltatása is a múzeum szívesen vállalt feladata. Akinek a múzeumlátoga­tók közül valami igazi len­gyel muzsika meghallgatá­sára támad kedve, elegendő a kiállítási vitrineken ta­lálható gombot megnyomnia, és máris felcsendül az egész teremben — a kívánt hangszeren — az „oberok", a Jcujaviak tüzes dallama, vagy az élénk, kedves pol­ka muzsika, természetesen megfelelő zenekari kísérettel. A muzeum a legfiatalab­bak közé tartozik Lengyel­országban. ötéves fennállá­sa alatt ritka hangszerek százaival sikerült gyűjtemé­nyét gazdagítania, közöttük a századforduló legnépsze­rűbb népi hangszereivel: különböző dudákat, hegedű­ket, harmonikákat bőven ta­lálhatunk itt. A „népi meló­diák vára" címmel megtisz­telt múzeum egyébként is szívesen újít, sokféle módon igyekszik a zenét, a hang­szereket népszerűsíteni: a zenével kapcsolatos rajzo­kat, irodalmi alkotásokat, játékokat ugyanúgy bemu­tatják, mint a hangszerek készítéséhez szükséges szer­számokat. Izotóp a vasútépítés szolgálatában Izotópok segítik a Bajkál­Amur vasútvonal építőinek munkáját. Az egyes szaka­szokon laboratóriumokat ál­lítottak fel, és ezek műsze­rei radioaktív módszerrel mérik a talaj nedvességét és az alapozás szilárdságát. Az alap tömörségével szem­ben támasztott követelmé­nyek rendkívül szigorúak. A töltésnek nem csak a vo­nat súlyát kell elbírnia, de ellenállóinak kell lennie a szibériai éghajlatra jellemző nagy hőmérsékleti ingadozá­sokkal. valamint az esetle­ges szeizmikus rengésekkel szemben is. HÁZASSÁG Fráter Lóránd és Fráter Ág­nes, Gyuris Imre és Szekeres Irén, Mészáros Mihály és Mol­nár Mária Irén, Lakatos Sándor és Sötét Erzsébet, Farkas Miklós és Eszter Terézia, Kalapos László Péter és Varga Terézia Gizella, Gyémánt Károly és Orovecz Margit, Molnár Imre és Klsa Mária, Csorna Lajos Ferenc és Karádl Judit Kornélia, Miskolczi Ferene és Csomor Mária, Kojnok László és Gárgyán Edit, Miklós József és Horváth Mária, Varga Oszkár Károly és Jéga-Szabó Edit, Vajda József és Markó Ágnes Gizella, süttel Pál József és Bullás Klára. Rolenc Sándor és Konkoly Erika Katalin, Török Ferenc és Kovács Gabriella Il­dikó, Csikós Imre és Benke Va­léria, Marton János és Szőke Katalin, Ocskó Dezső cs Kónya Jusztina, Zámbori Mihály és Csehó Mária, Markó László és Vályi Katalin Zsuzsanna, Zatykó István Mihály és Szűcs Mária Margit, Fodor Ferenc és Mayer Klára. dr. Cseh József és dr. Szöllősy Edit házasságot kötöt­tek. SZÜLETÉS Százl Sándornak és Árnyas Rózsa Máriának Máté Sándor, Kecskeméti Istvánnak és Gurdlcs Julianna Katalinnak Andrea, Gémes Antalnak és Kormányos Mária Rozáliának Zsolt Péter, Németh István Józsefnek és Vincze Aranka Rozáliának Kata­lin, dr. Lipták Andrásnak és Závada Zsuzsanna Évának Dá­niel, dr. Mart Albert Endrének és Vecsernyés Arankának Zsó­fia, Deák Lászlónak és Bitó Annának László, Kerekes Lajos­nak és Papp Mária Ilonának Mónika, Konkoly Róbert Antó­nlónak és Lőrincz Katalin Jo­lánnak Róbert. Gárdlán József Imrének és Strauss Katalinnak Éva, Dobák Józsefnek és Huszka Gizellának Gizella, Csatlós Mik­lós Zoltánnak és Hernádi Zsu­zsannának Tímea, Németh Fe­rencnek és Eperjesi Margitnak Ferenc László, Majoros István­nak és Tanács Jolánnak István Zsolt, Ruskó Istvánnak és Kása Piroskának István, Tóth István­nak és Kozma Máriának Zsu­zsanna, Zslvin Lászlónak és Dragon Máriának László, Harkal Sándornak éa Erdélyi Katalin­nak Sándor, Hevesi Vilmosnak és Juhász Katalinnak Katalin Kornélia, Pap Géza Ferencnek és Gál Gizellának Gizella Mária, Balázífl Ferencnek és Forral Ágnesnek Bálint Ferenc, Jámbor Ernőnek és Raífa Évának Zsolt Ernő, Kovács Gézának és Han­gya Erzsébetnek Erika. Sándor Zoltánnak és Káity Ildikó Má­riának Zoltán. Fülöp Istvánnak és Hajdü Margit Piroskának Attila Tamás, Magosi Istvánnak és Varga Ágnesnek Krisztina, Radlcs Mihálynak és Szabő Ka­talinnak Ágnes, Borbély Zoltán Józsefnek és Kiss Zsuzsannának Levente, Szabő Jenőnek és Sár­közi Emiliának Ildikó, Gubacsi Ede Zoltánnak és Juhász Anna Zsuzsannának Szilárd, Makra Istvánnak és Mészáros Etelká­nak Zsolt, Pataki Istvánnak és Családi események Dorogi Idának Sándor, Bárányi Józsefnek és Babenyecz Zsu­zsanna Máriának Anita Katalin, Lakó Ferencnek és Rózsa Klárá­nak Csaba, Bokor Imrének és Babinczki Juliannának Imre, Tóth József Jánosnak és Maróti Annának Róbert Zoltán, Kővári Istvánnak és Nagy Juditnak Ba­lázs, Csontos Ernő Györgynek és Békési Margitnak Ágnes, Pla­vecz Imre Bélának és Ördögh Irénnek Imre, Bálint Ferencnek és Misán Erzsébetnek Szilvia, Miklós Péter Lászlónak és Ke­rekes Juditnak Péter, Kapatzlán Györgynek és Sztanics Anna Máriának György Achilles, Bá­lint Józsefnek és Balda Piroská­nak Nóra, Veszelovszkl István­nak és Maróti Angélának An­géla, Terhes Mihálynak és Biacs Zsuzsannának Zsuzsanna, Kun­Szabó Tamásnak és Bárányi Margit F.telnek Szilvia, Berta Istvánnak és Illés-Németh Erzsé­betnek Zsolt, Kovács Péternek és Kopp Ibolyának Tímea, dr. Zombori Gábornak és Vlneze Katalinnak Péter, Pillmann Je­nőnek és Miksi Irénnek Gyöngyi Márta, Varga Lászlónak és Tóth Katalin Ilonának Anita, Kis Sándornak és Balázs Zsuzsan­nának Szilvia, Czabán László Bélának és Szálai Rozáliának Csilla Ilona, Molnár Pálnak és Révész Emília Gizellának Attila, Kovács Béla Sándornak és Je­novai Judit Annának Katalin, Judit, Gáspár Zoltánnak és Tóth Ilonának Zoltán, Daróczl Sán­dornak és HéJJa Erzsébetnek Zsolt, Préhecz Mártonnak és szantner Emma Máriának Do­rottya Anna, dr. Huszár Pál Károlynak és Bakó Erzsébetnek Ágnes Sarolta, Klszely László­nak és Tóth Margit Máriának László, Varga Lajosnak és Laka­tos Olgának Virág, Dózsa Fereno? nek és Galiba Klárának Beáta. Pósa Sándor Józsefnek és Szi­ládl Anna Veronikának Miklós, Török Andrásnak és Kis Máriá­nak András, Kálmán Józsefnek és Szalal Annának Judit, Ball István Ferencnek és Létai Zsu­zsanna Máriának Zsuzsanna Edina, Mltyók Zoltánnak és Laczi Magdolnának Tímea nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Bóka Sándorné Födi Rozália, Magyar János Antal, Pintér Ist­vánné Vér Mária, Tanács An­talné Palotás Erzsébet, Szabó Sándor, Tari Imréné Kiss Mária, Ács-Kovács Károly, Czirok Já­nosné Herold Veronika, Gál István Ferenc, Bíró István, Farkas Ferenc József, Moszmer Dezsőné Kársai Anna, Dani Jó­zsefné Brassányl Hona, dr. Lányi Jenőné Ziegler Irén, Lázár Fe­renené Gregus Julianna, Tábity János, Vass Lajosné Sulik Etel, Szél Istvánné Korom Mária, Bartuez Pál, Tóth Antalné Bár­kányi Erzsébet, Kisapáti Antalné Soós Magdolna, Borka Mátyásné Streit Márta, BaUangó Pál, Ko­vács Sándorné Török Anna, Krechsberger Jozefina Veronika, TUlkös Lajosné Sojmosl Ilona, Molnár Sándor, Halast Lajos, Tóth Antal Mihály, Nagylván Antal Zoltán, Lázár Jánosne Mester Anna, Kovács Lajos, Sándor Tarkasné Nagyistók Franciska, Rutai Imre, dr, Kokal Károlyné dr. Heszlcr Erzsébet Anna, Csányl Mihály, Szabó Mlhályné Varga Etel, Körmöci Mátyás András, Magony Mihály Józsefné Hatvani Erzsébet, Ne­mes-Nagy Mlhályné Balog Ro­zália, Laczkó József, Kálmafől ,'ánosné Herczeg Julianna, Für­tön Imréné Zsikó Erzsébet, Révi Géza István, Várszegi Józsefné Kukk Ilona, Báló István meg­haltak. „Oszi vendéglátó napok '80" Október 8-án 12 órától Melegkonyhás szakácsparádé — szakácsverseny A SZEGED ÉTTEREMBEN. Étlapon: — a versenyző szakácsok által készített ételkülönlegességek. Szíves vendéglátással várjuk! Kezdje nálnnk hétvégi pihenését! 1980. október 10-töl minden pénteken Gasztronómiai­estek a Tisza étteremben GERGELY KÁROLY mesterszakács receptjei szerint Olcsó, könnyű ételek! Díjmentes kóstolás 1 Bemutatóasztal. Helyfoglalás az üzletvezetőknél. TEL.: 12-468 HUNGARHOTELS Szeged Most vásároljon AZ AMFORA HUNGÁRIA MÜANYAGÁRUHÁZBAN! (Debrecen, Vörös Hadsereg u. 57.) Egyes fürdőszoba-felszerelési cikkek csak nálunk kaphatók fürdős zotoaszekrény fürdőszobapolc tükör W. C.-tető 140,— Ft-tól 1100,— Ft-ig 38,— Ft-tól 687,— Ft-ig 69,50 Ft-tól 880,— Ft-ig 155,— Ft-tól 594,— Ft-ig és egyéb kiegészítő cikkek. 9 4MFORA-ÜVÉRT

Next

/
Oldalképek
Tartalom