Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-28 / 253. szám

feedd, 1980. október 28. 7 Emlékezés Hatvany Lajosra Hatvany Lajos Kossuthdíjas Író, kritikus születésének 100. évfordulója alkal< mából a Magyar frók Szövetsége hétfőn koszorúzási ünnepséget rendezett a Farkasréti temetőben. Az író urnahelyénél a Művelődési Minisztérium nevében Tóth Dezső miniszterhelyettes és Vígh Józsefné főelőadó, az írószövetség részéről Garai Gábor főtitkár és Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő koszorúzott. Radnótiemlékmenet Veszprémből és a környék településeiről vasárnap délelőtt többszáz diák és ifjúmunkás emlékmenetben vonult Szentkirályszabadjára, a mártírhalált halt Radnóti Miklós költő életének egyik utolsó állomáshelyére. A költő 1944 októberének végén innen indult el a fasiszták által meggyötört munkaszolgálatosokkal együtt "a Győr megyei Abdára. Veszprémi fiatalok vasárnap felkeresték a szentkirályszabadjaj Radnóti Miklós Múzeumot, ahol méltatták a költő munkásságát és megkoszorúzták márványtábláját. Forradalmárok, megint m képernyő SZERELMEM, ELEKTRA. Mostanában sorra-rendre nehéz történelem- és társa- • dalomfilozófiai témákat görget elénk a televízió — értékes tévéjátékokban. Füst Milán IV. Henrik királyára, Przybyszewska Danton-ügy című darabjára jól emlékezhettünk még, amikor pénteken a drámatörténeti sorozatban Gyurkó László tragédiáját. a Szerelmem, Elektrát nézhettük. Esztergályos Károly rendezte ezt is, akár ama Canossát járt német történetét, nem kisebb invencióval. A hatalom és az ember, a valóság törvényei és a személyiség saját igazsága, a társadalmi hasznosság és a személyes erkölcsösség viszonylatairól való drámai beszéd ezúttal nélkülözte a határozott történelmi helyszínt, kereteket. Bár Gyurkó hősei mitológiai alakokról kapták nevüket. modernségük még külsőségekben is hangsúlyozott. A mitológiai időktől függetlenedve, tézisekben fejtik ki a cselekvésüket meghatározó gondolataikat — zsarnokságról, forradalomról, bűnről, tisztaságról, hitről, igazságról Esztergályos érdeme is, hogy a darab szereplői mégsem arctalanok, nem személytelen közvetítői a gondolati konstrukciónak, melyben tételek és ellentételek csapnak össze — a . konklúzió reményében. Bodrogi Gyula személyébén például olyan „kisember" állíttatott a „nagy király", Egisztosz szerepkörébe, hogy akár egyéb színészi eszközök híján, pusztán az alkati adottságok révén is gondolatokat tud társíttatni a „deformált személyiség a hatalmon" témakörben. Egisztosz nem ostoba zsarnok, hanem félelmetesen okos sakkjátékos, stratégiája van és taktikája, saját számításai, amelyekkel személyes érdekeinek megfelelően teremtette meg a félelem légkörét. Szemtelen tudatossággal állítja szükségszerűnek a gerinctörés szisztémáját, a szabadság hiányát, a szolgai alázatot. „Az emberek nem szeretik, ha megzavarják a nyugalmukat" — győzködi Oresztészt, és mutatja bizonyságul a fegyyeresek gyűrűjében a talpnyaló tömegeket. (Bodrogi a király vérlázító, okos magabiztosságát szinte eszközök nélkül, úgyszólván szemvillanásokkal játszotta el.) Hogyan lehet legyőzni? Milyen úton járjon a megdöntésére hivatott forradalom? Ez a darab központi kérdése, és Elektra meg Oresztész kétféle útjának tragikus szétágazása a szerző valódi témája. A megalkuvásmentes, megszállott tisztaság, vagy a célért a zsarnok eszközeit is használni kész gyakorlatiasság a győző? A darab felelete figyelmeztető és elgondolkoztató: ha az egy célért küzdők nem válhatnak eggyé, Elektra marad Elektra, és Oresztész is maga — a győzelem felér egy veszteséggel (A Szerelmem, Elektra főiskolás szereplői közül T. Katona Ágnes meggyőző hitelességgel ábrázolta Elektra már-már megszállott, mégis emberies igazságrajongását.) SZABÁLYTALAN ELKÖTELEZETTSÉG. Ezt a címet kapta a körzeti stúdió által készített Hont Ferenc-portré. A jelentős személyiség, a szuverén alkotó művészi, emberi magatartását jellemezték jól ezek a szavak. A filmben ő maga beszélt életének néhány fejezetéről, szegedi éveiről a háborús megpróbáltatásokról, Almási Miklós irodalomtörténész pedig érzékletes kiegészítésekkel adott lényeges vonásokat a színházművészet e kiemelkedő alakjának portréjához. A körzeti stúdiónak az utolsó előtti pillanatokban ÍHont Ferenc tavaly elhunyt) készült filmjét Fülöp János szerkesztette, Rozsnyai Aladár fényképezte, Bohó Róbert rendezte. 8. K. Gyógyszerkutatás az egyetemen Beszélgetés dr. Szekeres László professzorral rádiófigyelő jöjjön velem! Vannak a rádiónak olyan műsorai, amelyek fölvállalták, hogy a legkülönfélébb gubancos ügyeinket segítenek megoldani. Szél Júlia Jöjjön velem! című riportsorozatáról első pillanatban azt hihettük, szaporodott eggyel a „Mit üzen a rádió?" típusú műsorok száma. A sorozat pénteki, második darabjából azonban nyilvánvaló: másról van szó. A riporter olyan helyekre és olyan ügyekbe vezeti hallgatóit, mint Vitray Tamás tette a tévében, az emlékezetes Sok van, mi csodálatos ... sorozatban. Alighanem ugyanaz a sikerének ls a titka, mint Vitrayé. Nem tesz mást. csak észreveszi az embereket. Amit mi általában elmulasztunk, hogy megálljunk a szomszédunkkal, az ismerősünkkel egy szóra, azt ő megteszi, s előbb-utóbb fölfedez valami „érdekeset", mindenkire tartozót a beszélgetőpartnere szavaiban. Riportjainak különös vonzerejét minden bizonnyal az adja, hogy megsejtjük belőlük: most egy őszintén kíváncsi, nyitott, másokkal törődő, a dolgaink iránt valóban érdeklődő ember kérdez. Nem a napi munkáját teljesiti. nem kötelességszerűen faggatózik, nem 6 a „hivatásos kérdező". Egyszerűen: az ügyeink-bajaink, gondolataink, sikereink, furcsaságaink, betegségeink, lábadozásaink — az életünk érdekli. „Hétköznapi" riportjait tulajdonképpen egyes-egyedül ez az őszinte érdeklődés fűzi össze műsorrá, sőt, műsorsorozattá. Hiszen annyiféle a témája, ahányfélék vagyunk. A rehabilitáció például, pontosabban: a közöny. Mert a 6—700 ezer sérült embert érintő „témával" úgyszólván egyedül maradt, se hivatalos, se maszek telefonokat nem kapott segítségkérő szavaira és riportjaira. „Hallgatóink nem jöttek velem" — mondta egy bizonyos Marikával folytatott beszélgetés végén, aki súlyos mozgássérült, mégis többet. Jobban dolgozik, mint bárki egészséges. A riporter hangja nem volt számonkérő, feddő, haragos, még csak szomorú sem. Meglepettnek, csodálkozónak hatott, mint aki nemigen akarja elhinni: a többiek valóban ilyen közönyösek? S amilyen őszinte örömmel mutatta be a padragkúti bányászkórus „gyógykarnagyát" (mások unottan legyintenének: már megint egy kultúrbajnok, mi a pláne manapság abban, ha egy gyógyszerész kart vezet?), ugyanolyan teljes átéléssel sajnálta a szüleinek kezességet vállalt és póruljárt kétgyerekes családapát. Hogyan lehet ennyi emberrel, gonddal és őrömmel azonosulni? Közösséget vállalni? Nem tudom. De bizonyos. hogy nem válik a riportok kárára, ha a riporter kilép a szenvtelen kérdező szerepéből, ha nem a műsorcsinálás a legfőbb gondja. Szél Júlia, riporternél szokatlan gáttalansággal csakis a partnereivel beszélgetőtársaival, az emberrel törődik. E. S. A tudománypolitikai irányelvek nyomán a sok gonddal és körültekintéssel készített középtávú tervekben, mely konkrét feladatok megoldását tűzi ki, huszonnyolc átfogó téma szerepel E cél kutatási tematikában előkelő helyet foglal el a gyógyszerkutatás. Nem véletlenül hiszen hazánk az USA és Svájc után az egyik legjelentősebb gyógyszergyártó ország. A hazai gyógyszerkutatás kérdéseiről, a feltalálás, a biztonsági és klinikai vizsgálatok kérdéseiről és a kapcsolatok alakulásáról kérdeztük a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszertani intézetének igazgatóját, dr. Szekeres László egyetemi tanárt. — Ismert az a mondás, hogy amelyik gyógyszernek nincsenek mellékhatásai, annak főhatása sincs. Hogyan vélekedik erről? — Ez általában így igaz. ' Még az egyébként igen kevéssé toxikus, tehát rendkívül magas dózisban adható penicillinnel szemben is kialakulhat penicillinallergia — amely súlyos tünetekkel jár. A gyógyszer biztonsága, a minden károsodás nélküli alkalmazás lehetősége ma már elengedhetetlen. Azért is nehéz napjainkban új gyógyszert bevezetni, mert a gyógyszerbiztonsági követelmények egyre igényesebbek lettek. Régebben megelégedtek állatkísérletekben, rendszerint egyetlen adag vagy néhány héten át adagolt szer toxikus hatásának kimutatásával Ma már minden új szert 3 állatfajon, fél-egy éven át kell toxikus és mellékhatás szempontjából vizsgálni, továbbá elemzik magzati torzképződé" l előidéző és rákkeltő haris kizárása céljából is. Mindez igen költségessé teszi a vizsgálatokat. Ezután a klinikai vizsgálatok sora igazolja a szer emberen való hatékonyságát és viszonylagos ártalmatlanságát. A kiterjedt biztonsági vizsgálatok után nagy a valószínűsége annak, hogy a szer ésszerű adagolásban nem lesz ártalmas emberre. Nagyban befolyásolja ezt az egyéni érzékenység. Az ember anyagcseréje során a gyógyszert lebontja, de az egyik szervezet gyorsabban, a másik lassabban bontja a gyógyszert Ezért fontos, hogy az orvos egyéni gyógyszerelést alkalmazzon. — Ha már itt tartunk, kérem vázolja, hogyan születik meg egy gyógyszer, milyen kapcsolat alakul ki a kutatók, klinikusok és gyógyszergyárak között? — Az élet által felvetett terápiás problémákra érzékenyen reagál a hasonló témában érdekelt és profilírozott laboratórium kutatógárdája. A kórélettanban járatos szakember elemzi a kóros folyamatot, ennek ismeretében a farmakológus vizsgálat alá veszi a klinikusok által többnyire tapasztalati alapon már használt gyógyszereket. Kialakítja a vizsgálathoz alkalmas metodikákat, és elméleti következtetéseket von le. Ezekről a szaklapokból, kongresszusokról értesülnek a gyógyszergyárak, amelyek hazánkban elsősorban kiváló kémikusgárdával és új vegyületek szintézisére nagy kapacitással rendelkeznek. Ezzel szemben farmakológus szakembergárdájuk nem elégséges, és ezért szívesen működnek együtt külső kutatóhelyekkel — Felvetődik, mekkora munkát kell egy új gyógyszer felfedezéséhez befektetni. — Közel ötven évvel ezelőtt Domagk német farmakológus a hatalmas vegyi konszern, az IG Farbenindustrie minden vegyületét kipróbálta, míg felfedezte a szulfonamidok baktériumellenes hatását. Ehhez hasonló, nem célzott vizsgálatok esetén egy új gyógyszer föltalálósához megbízható számítások szerint mintegy tízezer vegyületet kellene végigvizsgálni. Ma már célzott vizsgálatok . folynak, ahol tudjuk, milyen hatást várhatunk bizonyos kémiai struktúráktól Az azonos érdeklődésű, azonos vegyületcsoporttal foglalkozó kémikus és farmakológus analőgvegyületek elvéből kiindulva kezd hozzá a kutatómunkához. A már ismert vegyületek és gyógyszerek vizsgálata során igyekeznek a hatásos szerkezet átalakításával eljutni ahhoz a legegyszerűbb szerkezettel rendelkező vegyülethez, amely még kifejti a kívánt hatást, majd ezt változtatják, míg optimális hatást nem érnek el. Az úgynevezett szűrővizsgálatok első tapasztalatai már utalnak arra, hogy a terápiásán befolyásolni kívánt betegségekre hatásos lehet ez a vegyület vagy sem. Mennél kisebb adagban hat, annál hatékonyapb. Azonban a gyógyszer értékelésére a toxicitást is ismerni kell Hiába nagy hatású a szer, ha a toxicitása is nagy. Az a jó gyógyszer, amelynek kiváló a hatásfoka és csekély a mellékhatása. — Mindezek után jogos a kérdés, mennyi ideig tart, mig a gyógyszer forgalomba kerül? — Egy-egy új gyógyszer feltalálásától a forgalomba kerülésig az átfutási idő héttői tíz évig terjed. Ebből meglepő módon legrövidebb a gyógyszer feltalálásához szükséges idő, ami egy-két esztendő, azután következik a kiterjedt biztonsági vizsgálat, és a leghosszabb a hatás és viszonylagos ártalmatlanság emberen történő igazolása, a klinikai vizsgálatok sora. — A világhírű magyar gyógyszerkutatás és _gyártás két szálon fut. Részint a nagy gyógyszergyárak önálló kutatóbázisaiban, részint az egyetemi intézetekben. Milyen kapcsolat és milyen különbség van a kétféle tudományos műhely között? — Véleményem szerint hazánk gyógyszeripara az egyetemi kutatóhelyek tudományos segítségét valószínűleg még hosszú Időn át nem tudja nélkülözni. Még a legnagyobb és legjelentősebb svájci és amerikai gyógyszergyárak sem lehetnek meg az egyetemi kapcsolatok nélkül, jóllehet hatalmas kutatóbázisra, korszerű felszerelésre és nagy tapasztalatú szakgárdára támaszkodhatnak. Az egyetemek szerepe a gyógyszerkutatásban nem annyira a tájékozódó szűrővizsgálatokban, mint inkább a finom és mélyre ható részletes elemzésekben, a világszínvonalú módszerek alkalmazásában keresendő. Nem véletlenül, hiszen ezek a finom analízisek és általános vizsgálatok feltételezik az egyetemek kiemelkedő szellemi kapacitását és a nagyfokú műszerezettségei T. U Texfilhulleidékok gyűjtése n vakofokanál súlya Az IKV termelési osztályának csaknem négyszáz dolgozója közül negyvenen nem végeznek termelő munkát. Tegnap, hétfőn azonban hiába keresték az ügyfelek, más osztályon dolgozók a termelési osztály alkalmazottainak egy részét: a Dáni utca 11-ben homlokzatot vakoltak. Ma munkatársaik egy másik csoportja váltja őket, a jövő héten az asszonyok, lányok lesznek soron. E hlr hallatán magyarázatért a termelési osztály vezetőjéhez fordultunk. — Mi kezdtük, a többi 06ztály folytatja majd. — Ez társadalmi munka? — Dehogy. Annak felidézése. milyen a fizikai munka... — S az értelme? — Egész másképp szól a kőműveshez, piktorhoz az irodista, ha újra érzi a vakolókanál súlyát. — S mi lesz a tegnap és ma félretett aktákkal iratokkal. levelekkel? — Nem passzoi hatók át másnak. Szorosabb időbeosztás kérdése az egész. — S a termelési osztályvezető? — Nem vagyok kivétel, rám is sor kerüL Kell-e ehhez további magyarázat? P. K. A Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága, a KISZ Szeged városi bizottsága és az úttörők Szöged városi elnöksége által megtartott használtruha-gyűjtési akciói igen szép eredménnyel zárult. A sikeres gyűjtés elsősorban az úttörőcsapat-vezető tanárok Jól megszervezett munkájának és az úttörők szorgalmának köszönhető. Az október 4-i és 18-i gyűjtés alkalmából 7 ezer 240 kilogramm textilhulladékot gyűjtött össze a tájiéi, a hattyastelepi, ságváritelepi és a- móravárosi általános iskola. Kimagasló eredményt ért el a tájiéi általános iskola: 4 ezer 180 kilogrammot gyűjtött. A textilhulladék begyűjtésével az úttörők elősegítették, hogy a népgazdaság számára fontos nyersanyag ne a szemétbe, hanem újrafeldolgozásra kerüljön, és egyben hozzájárultak az iskola pénzesládájának gyarapításához. Vöröskeresztes tanácskozás A Vöröskereszt városi vezetősége valamennyi alapszervezeti titkár részére tanácskozást szervez. Az üléseken értékelik a Vöröskereszt V. kongresszusa határozatainak eddigi végrehajtását, és megfogalmazzák az MSZMP XII. kongresszusának határozataiból adódó feladatokat A lakóterületi és kereskedelmi egységek titkárai október 17—18— 19-én, az üzemek, ij>airi szövetkezetek titkárai 23—24—25-én tanácskoztak. Az intézmények és termelőszövetkezeteik alapszervezetei részére október 30-án és 31-én, valamint november 1-én lesz vöröskereszt ülés.