Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

4 Péntek, 1980. október 10. 3 A Maróthyak 4. Á vissza­adott könyv Az expedíció hosszasan tartózkodott az Afganisztán északnyugati csücskében levő Heratban. Onnan a Káspi­tenger keleti és déli partvi­déke mentén, tehát a mai Szovjetunió területén, a Türkmén Szocialista Szovjet Köztársaság földjén át tér­tek vissza Teheránba. Ma­róthyt 'tt kinevezték a trón­örökös háziorvosónak. De ek­kor már a hároméves expe­díció alatt, „a szüntelen sza­bad ég, s sátor alatti tanyá­zás, rendkívüli fáradalmak, szokatlan eledelek egészsé­gét megrontván eltökéié ha­zájába visszatérni". 1840 májusában indult ha­za. Jerevánon (ma az ör­mény Szocialista Köztársa­ság fővárosa), Erzurumon (ma Törökország), Trabzonon (szintén Törökország) keresz­tül érte el a Fekete-tengert, és onnan gályán visszatért Isztambulba. Amint híre ment ideérke­zésének, Ismét fölajánlották neki a szolgálatot, és ő, bár hazafelé tartott, megint elfo­gadta: most a fővárosi őrka­tonaság orvosa lett, és e mi­nőségében újra négy eszten­deig működött a török fővá­rosban. Közben azonban 1842-ben — tizennyolc évi távollét után — hazalátoga­tott. Június 24-én érkezett Sze­gedre. Hat hetet rokonai kö­rében töltött, majd Pestre ment barátai fölkeresésére. „Vörösmarty Mjhály úrnak az emlék és nyelvgyakorlás végett adott könyvét, melyet, mint ereklyét még a kanda­hári és kermáni pusztákon is magával hordozott, személye sen kezeibe visszaadta." Vö­rösmarty óhaja teljesült te­hát Emlékezzünk, hogy Búcsú című versének, mely­lyel Kisfaludy kötetét barát­jának adta útravalóul, azzal a könyvhöz intézett fölszólí­tással zárta: Most menj, aki viszen, légy [annak híve halálig, És csak az adhasson vissza [kezembe, ne más! Maróthy István saját kezé­vel szolgáltatta vissza Vörös­marty Mihálynak a magyar szót, a magyar érzést jelké­pező verseskötetet. Pár hét után hajón ismét Isztambul­ba ment és folytatta orvosi tevékenységét. Két év múlva, 1844 augusztusában újból ha­zalátogatott édesanyjához, bátyjához. „Ekkor már a sor­vadás jelei mutatkoztak raj­ta — írja életrajzában Ma­róthy Mátyás. — Bár rokonai és barátai hon marasztalták, mégis visszament Törökor­szágba, hol többnyire az egész télen át fekvén bete­geskedett" A következő évben, 1845. június 20-án súlyos betegen érkezett szülővárosába. Rá egy hónapra, július 20-án meghalt. Hagyatékát kívánsága sze­rint bátyja — a többször idé­zett életrajzával együtt — a Magyar Tudományos Aka­démia Könyvtárának adomá­nyozta földije, Jemey János akadémikus útján. Perzsa és török könyveken, pénzeken, talizmánokon kívül mintegy száz darab török és perzsa kéziratot is. A Magyar Tudományos Akadémián 1848. május l-l ülésén Toldy Ferenc tartott emlékbeszédet Maróthy Ist­vánról. Az ülésen Vörösmar­ty Mihály elnökölt. 1850-ben pedig Repiczky János bemu­tatta az Akadémián a Ma­róthy-hagyaték egyik érde­kes kéziratát, amely Cafer pasa története címmel Te­mesvárnak a török alóli föl­szabadításáért vívott csatát örökíti meg. Az 1721. évi kel­tezésű munka élményszerű­en számol be az események­ről. Benne a következő kéz­írásos bejegyzés olvasható: „Szelim pasa ajándéka. 19ik Novem. 1841, Uszküdári há­zában.' Maróthy Istváné." Üszküdár: Isztambulnak a Boszporusz-szoroson túli, már kisázsiai része A két Maróthy szép példá­ja a természettudományok és az irodalom egységét megva­lósító életműveknek. Áldoza­tos, a haladást és a nemzeti érzést egyaránt szolgáló tevé­kenységük révén méltók ar­ra, hogy az utókor ne feled­kezzék meg róluk. A Szegedi Híradó 1865. ja­nuár 12-i számában a Hely­beli újdonságok rovatában a Fővárosi Lapok nyomán el­meséli Vámbéri esetét a persepolisi fölírással kapcso­latban. Ehhez fűzi hozzá a szegedi lap, hogy Maróthy hazajött meghalni, és „most itt nyugszik valamelyik sze­gedi temetőben". Bálint Sán­dor komoran állapította meg: „Szomorúan jellemző, hogy szülővárosában már halálá­nak huszadik évében nem tudták pontosan megmonda­ni, hogy melyik városrész te­metőjében pihen. Szeged tör ténetírója is éppen csak még­említi a nevét-" Ma már lehetetlen megta­lálni a Maróthyak sírját. De emlékük ápolásának sok más módja lehet. Péter László A munka becsülete Félve írtam le a címet: fellengzősnek tűnhet. De, hát mi másnak nevezhet­ném, aminek a hiányát ér­zem? Alighanem elsőként az országban, a hetvenes évek elején a szegedi házsorok — előbb a belvárosiak, az­tán a főbb utakat kísérők — színesedni kezdtek. A jellegzetes eklektikus utca­kép addig rejtett szépségei, érdekességei bontakoztak ki, szinte egycsapásra, ahogy a festőállványokat elbontották. Büszkén muto­gattuk megújult házain­kat, dicsértük a szándékot, a kivitelezői gondosságot, a technológiai újdonságo­kat; tavasszal és ősszel, amikor lemosták a ház­falakat, áldottuk, aki fel­találta a műanyag alapú homlokzatfestéket. A felújítási akció később kiteljesedett, s kiterjedt a házak belsejére is. Lépcső­házak, függőfolyosók, ahol szükséges volt, lakásbel­sők alakultak át. Kapual­jak málladozó vakolata, bolthajtások töredezett gipszdíszítése, korlátok, ka­purácsok rozsdája helyett restaurátori gondossággal helyreállított falfelületek, kovácsoltvas díszek, ren­dezett belső udvarok lát­ványa fogadta a házba be­lépőt. Levelek tucatjaiban olvastunk akkoriban a fel­újítási akció sikeréről, s amikor képes hetilapok kedvelt témájává lett a soproni, kőszegi, szentend­rei városközpont hasonló megújulása, vagy a pesti Rákóczi úti sortatarozás, ml csak magunkban hüm­mögtünk, tudván, ami más­nak szenzációs, az nekünk már-már természetes, s megszokott folyamat. No, hát épp ez az! A megszokás! Az évek múl­tával a lépcsőházak falá­nak „szívbaj nélkül" neki­támaszkodnak a kerékpá­rok, szögek verődnek a falba, labdák bombázzák a gipszvirágokat, és ki­száradás veszélye fenyegeti a belső udvarok parányi kertjeit. Tisztelet a kivé­telnek, de mintha a felújí­tott házaknak nem lenné­nek gondozóik, a díszítések­nek őrzőik! Mintha kezde­ne visszatérni a felújítás előtti állapot, s a személy­telen enyészet lenne úrrá a gazdátlanságban... Házfelügyelők panasz­kodnak: eltűnnek a lépcső­házi lámpák izzói, mű­vészhajlamukat másutt ki­élni nem tudó emberek karcolják, vésik a falakat, a sarkokban csikkek gyűl­nek a hamutartók mellett. Jóérzésű lakók mondják: estétől reggelig eltűnnek a muskátlik, felborulnak a kukák, nyilvános illem­hellyé alakulnak a kapu­aljak. Kőműves brigád tagja mutatja: hát er­re a házra voltunk mi büszkék két éve! Kezd­hetnénk elölről az egész felújítást... Ez lenne ma­napság a munka becsülete? Félve írtam le a cí­met, mert nem tudom, kin kérjem számon, aminek a hiányát érzem. A szemét­dombnak sosincs gazdája, a vakolatkarcnak alkotója. A tőből kitépett virágot alig­ha ültetik el másutt, a kuka mellé dobott papír­ba legfeljebb a szél bot­lik bele. Azt hiszem, eb­ben a városban még egyet­len bírságot nem szabtak ki házbelsőben elkövetett rongálásért, környezet­szennyezésért. Mert a tet­tes — valamint tettének indítóoka — megfoghatat­lan ... P. K. Konferencia „Az enyhülésért és a le­szerelésért folytatott harc, valamint a társadalom hon­védelmi nevelésének egysé­ge a tömegtájékoztatásban" címmel háromnapos konfe­renciát tartottak az európai szocialista országok újság­író-szövetségeiben működő honvédelmi szekciók kül­döttei Balatonkenesén. A csütörtökön véget ért tanácskozáson a katonai új­ságírók megvitatták a ha­zafias-honvédelmi nevelés legfontosabb kérdéseit. A vitában részt vett Kiss La­jos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtit­kára és Molnár Béla, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. (MTI) Kobaltkezelés Szegeden Befejezték munkájukat az építők a SZOTE radiológiai klinikája sugárterápiás osz­tályán. A szemészeti klinika déli szárnyán, a magasföld­szinten kialakított 1—4 ágyas kórtermekben 20 be­teget tudnak majd gondoz­ni, s külön nappali és ebéd­lő szolgálja kényelmüket. Elkészült az önálló beruhá­zásként épített sugárterápiás munkahely is, ahol úgyne­vezett kobaltágyú is műkö­dik. A sugárterápiás osztályt a jövő héten már elfoglal­ják a betegek, s megkezdő­dik a gyógyító munka is. Anyanyelvi és testi nevelés az óvodákban Az anyanyelvi és a testi nevelés fontosságának meg­felelő érvényesülése az első számú feladat az óvodákban ebben a tanévben. A Mű­velődési Minisztérium előír­ta, hogy az óvodák nevelő­testületei vitassák meg az anyanyelvi nevelés, a nem­zetiségi nyelvet oktató óvo­dákban az anyanyelvi, vala­mint a magyar nyelvi neve­lés helyzetét és a tennivaló­kat. A testi nevelés jobbításá­ra kiadott állásfoglalásban felhívták az óvodafenntar­tók figyelmét: gondoskodja­nak arról, hogy minden óvodának legyen udvara vagy közeli szabad tere. ahol a gyermekek kedvük szerint játszhatnak, rendsze­resen tornázhatnak. Az ud­varokat Ideiglenesen se használják más célra. Az óvónők segítsenek a szülők­nek a gyermekek otthoni és óvodai napirendjének. 24 órás életritmusának kiala­kításában. Október 11-től november 20-ig Szakmunkástanuló és ifjúmunkás hónap Ennek az országnak a talok egymás életével, mun- rendezvény: Makón a taná­munkásosztály a vezető ere- kájával, fórumhoz jussanak, esi apparátusban dolgozó je. Senkinek sem lehet kö- ahol elmondhatják vélemé- fiatalok találkoznak és vi­zömbös, milyen lesz ennek «yüket saját helyzetükről és tatják meg a közigazgatási az osztálynak az utánpótlá- a legfontosabb társadalmi munka helyzetét és a fejlő­sa. milyen gondokkal küsz- kérdésekről. ködnek a munkáspályát vá­dés lehetőségeit. Több ága­zat fiataljai szakmai talál­ívuuncn. a iiiuiin<u>t.'<ii.y<ii. vet- ji/ri1t,u„ _ iav limaijai szaKinai taiai­lasztó fiatalok. Ha némileg lva mlsbewülése' Kik és kozókat rendeznek: külön ntexruZlWt+f fn-múKon ic 'va megoecsuiese. mk es program lesz a programban az Olajipari Ifjúsági Na megváltozott formában is, de hagyományt folytat a KISZ Csongrád megyei bi hogyan kerülnek a szak­munkásképzőkbe? Megfe­lel-e az ottani oktatás a tár­osztályával és a Szakszfr- nek?Hogyan lehefeloldan vezetek Megyei Tanácsával Zlltt^ közösen megszervezik a Szakmunkástanuló és Dol­gozó Fiatalok Hónapját. A rendezvénysorozat ok- sát? Hogyan fogadják tóber 11-töl november 20- üzemeknél, vállalatoknál érdeknek a és a „menő' szakmák elkülönülésében megtestesülő ellentmondá­az a pok, találkozót rendeznek a húsiparban és a textilipar­ban dolgozó fiatalok. Mint­egy 700 fiatal vesz majd hiányszakmák fffzt . a szakmunkástanuló­id «,„t_tt olimpia versenyein, joi nzeieu A hónap kiemelked5 ggg. ménye a pályaválasztási ut­ca lesz, amelyet Hódmező­vásárhelyen, a főutcán ala­kítanak ki október 18-án. A az utcai ig tart majd, nemcsak a pályakezdő szakmunkásokat, ,k! , ^ okt?b megye nagyobb településein, mennyit segítenek beillesz- k,rakatokban és. , , hanem a falvakban, terme- kedésükben? Ilyen és ehhez PaviIonokban, at legfontosabb lőszövetkezetekben is a pá- hason]6 kérdé/ekre keresik ^nyszakmakat lyakezdő szakmunkások a választ a különböző szak- , , , helyzetére irányul a figye- mai fórumokon, vitákon a fek ^^J8^,,? •fy*k°E lem. A rendező szerveknek fiatalok. " ° " Sza'-mai. politikai, kultu­rális és sportvetélkedőkből Us, kulturális problémái, ^.^/uttCt megismerkedjenek a külön- cs0k megszületésének böző szakmákat tanuló fia- évfordulóján lesz az az a célja, hogy reflektor­fénybe kerüljenek ennek a rétegnek a szakmai, szociá­30. mutatják be az érdeklődőknek. Aki­nek kedve tartja, a gyakor­latban is kipróbálhatja majd kézügyességét Több helyen találkoznak a mezőgazdaságban dolgozó fiatal szakemberek. Humo­risták, amatőr és hivatásos művészeti csoportok szóra­első koztatják a résztvevőket Új szereplők a Goldoni-komédiában Alig két hét telt el a szín- rendezői koncepció ' példás alakja Nemcsák Károly házi szezon kezdete óta, megvalósítása volt. a com- megjelenítésében tehetség, amikor is a Színház. és média dell'arte rögtönzött alkati sajátosság és szerep Filmművészeti Főiskola IV. műfajának korszerű újjá- különös találkozása. A pan­A. osztályos tanulói Carlo élesztése. A főiskolások az tomimnek, a vásári komédia Goldoni Két úr szolgája cí- együttes játék magaslskolá- vaskosságának, mű komédiájával léptek a ját mutatták be, a rende­szegedi közönség elé. Az zői elképzelés alá rendelte­előadás egy nagyon ponto- tett minden gesztus, hang­san, precízen kidolgozott lejtés, mozdulat Somogyi-könyvtári műhely „A Tiszából kellett kiol- munkásságát vázolja fel a vasnom mindent. Mit láttam tanulmány gazdag forrás­a Tiszában? Fényt, fényt és anyagra támaszkodva. E csillogást. És embereket, cikk egyúttal a művész élet­amint ott a hatalmas ég művének ébresztése is. hi­alatt kicsikarták mindenna- szen mint Laczó Katalin pi megélhetésüket a folyó- megállapítja: „Munkássága tói. Az ég, a víz és a táj még nem kapta meg a kellő fókuszában döbbentem rá elismerést." az ember törpeségére. Da- A lap közli Giday Kál­dogok ha a Tiszáról kell be- mán írását a szegedi do­szélnem ..." Dorogi Imrének hanytermesztésről. Péter ezek a halála előtt néhány László cikkét Petrovits Ist­éwel mondott szavai jutót- vánról, a szegedi Koliorán­tak eszembe, amikor kinyi- ról. Gyuris György búcsú­tottam a Somogyi-könyvtári zik Bálint Sándortól. A műhely legújabb. 1980 3. Szemle rovatban Takács Ti­számat. A honismereti fo- bor két könyvéről, Berezeli lyóirat első cikke ugyanis A. Károly és Bérei Géza Laczó Katalin Dorogi Imre élete és munkássága 1890— 1976 című dolgozata. A ki­lencven éve született szege­di festőművész, pedagógus és esztéta életét és művészi kötetéről olvashatunk re­cenziót. Megtalálható a lap­ban Kisteleki Ede-alapit­vány pályázati fölhívását szegedi helyismereti munká­ra. T. L. a kópéság nemzetközi vándortémájá­nak nagyszerű ötvözete ez az egész produkciót szervező alakítás. Beatrice szerepé­Néhány előadás elteltével ben Fekete Gizi tapasztal­a produkció négy szerepébe, tabb, sokszínűbb, gazdagabb a főiskolások helyett, a sze- alakítást nyújt, mint főisko­gedi színház művészei lép- lás társa. Maróti Gábor vi­tele. Pantalone jelmezét Ma- szont — hiába az indigós róti Gábor öltötte magára, utasítás — Pantalone szere­Beatrice szerepében Fekete pében halványabb, mester­Gizit láthatjuk, Smeraldinát keltebb, mint a bemutató a színház új tagja, a Nép- egyik legérettebb szerep ér­színházból ideszerződött telmezését és megvalósítását Bor Adrienne, Brighella nyújtó Sípos András. Sme­alakját Jankovics József raldina volt az eredeti, s az személyesiti meg. a mostani produkció legvi­Érdekes jelenség tanúi le- tatottabb figurája. Talán hetnek azok, akik látták a meit a leginkább félmegol­fóiskolai produkciót, s akik dasokra kenyszerülő. A fő­megtekintik az új szerep- Okolás Horváth Zsuzsa lökkel futó előadást. Bebi- eppugy adós maradt a cser­zonyosodik, hogy fontosabb fes szobalány életteli meg­egy következetes, tudatosan formálásával, mint most kialakított és precízen ki­munkált rendezői koncep Bor Adrienne. Jankovics József, a fogadós fehér-pepi­ció, mint néhány színész ta öltönyében testesebb és alkati adottsága, sajátos te- nyájasabb főiskolás elődjé­hetsége. egyéniségének kü- nél. A szerda esti premierrá­adás igen nagy sikert ara­tott a jórészt fiatel közönség előtt. Mintegy bizonyítva, hogy a friss, szellemes, esz­közökben gazdag, egységes előadás visszhangra találhat lönös íze. Az új szereplők tulajdonképpen behelyette­sítik elődeiket; bizonyára rendezői utasításra kopíroz­zák a mozdulatokat, gesztu­sokat, hanglejtéseket, mimi­kát. Valami azért mégis klde- a színpadra vivők kortársai­rül. Történetesen. hogy nak, a fiataloknak agyában­Truffaldino nettfigurára szolga marlo- szivében, emlékeztető Tandi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom