Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-10 / 238. szám
4 Péntek, 1980. október 10. 3 A Maróthyak 4. Á visszaadott könyv Az expedíció hosszasan tartózkodott az Afganisztán északnyugati csücskében levő Heratban. Onnan a Káspitenger keleti és déli partvidéke mentén, tehát a mai Szovjetunió területén, a Türkmén Szocialista Szovjet Köztársaság földjén át tértek vissza Teheránba. Maróthyt 'tt kinevezték a trónörökös háziorvosónak. De ekkor már a hároméves expedíció alatt, „a szüntelen szabad ég, s sátor alatti tanyázás, rendkívüli fáradalmak, szokatlan eledelek egészségét megrontván eltökéié hazájába visszatérni". 1840 májusában indult haza. Jerevánon (ma az örmény Szocialista Köztársaság fővárosa), Erzurumon (ma Törökország), Trabzonon (szintén Törökország) keresztül érte el a Fekete-tengert, és onnan gályán visszatért Isztambulba. Amint híre ment ideérkezésének, Ismét fölajánlották neki a szolgálatot, és ő, bár hazafelé tartott, megint elfogadta: most a fővárosi őrkatonaság orvosa lett, és e minőségében újra négy esztendeig működött a török fővárosban. Közben azonban 1842-ben — tizennyolc évi távollét után — hazalátogatott. Június 24-én érkezett Szegedre. Hat hetet rokonai körében töltött, majd Pestre ment barátai fölkeresésére. „Vörösmarty Mjhály úrnak az emlék és nyelvgyakorlás végett adott könyvét, melyet, mint ereklyét még a kandahári és kermáni pusztákon is magával hordozott, személye sen kezeibe visszaadta." Vörösmarty óhaja teljesült tehát Emlékezzünk, hogy Búcsú című versének, melylyel Kisfaludy kötetét barátjának adta útravalóul, azzal a könyvhöz intézett fölszólítással zárta: Most menj, aki viszen, légy [annak híve halálig, És csak az adhasson vissza [kezembe, ne más! Maróthy István saját kezével szolgáltatta vissza Vörösmarty Mihálynak a magyar szót, a magyar érzést jelképező verseskötetet. Pár hét után hajón ismét Isztambulba ment és folytatta orvosi tevékenységét. Két év múlva, 1844 augusztusában újból hazalátogatott édesanyjához, bátyjához. „Ekkor már a sorvadás jelei mutatkoztak rajta — írja életrajzában Maróthy Mátyás. — Bár rokonai és barátai hon marasztalták, mégis visszament Törökországba, hol többnyire az egész télen át fekvén betegeskedett" A következő évben, 1845. június 20-án súlyos betegen érkezett szülővárosába. Rá egy hónapra, július 20-án meghalt. Hagyatékát kívánsága szerint bátyja — a többször idézett életrajzával együtt — a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának adományozta földije, Jemey János akadémikus útján. Perzsa és török könyveken, pénzeken, talizmánokon kívül mintegy száz darab török és perzsa kéziratot is. A Magyar Tudományos Akadémián 1848. május l-l ülésén Toldy Ferenc tartott emlékbeszédet Maróthy Istvánról. Az ülésen Vörösmarty Mihály elnökölt. 1850-ben pedig Repiczky János bemutatta az Akadémián a Maróthy-hagyaték egyik érdekes kéziratát, amely Cafer pasa története címmel Temesvárnak a török alóli fölszabadításáért vívott csatát örökíti meg. Az 1721. évi keltezésű munka élményszerűen számol be az eseményekről. Benne a következő kézírásos bejegyzés olvasható: „Szelim pasa ajándéka. 19ik Novem. 1841, Uszküdári házában.' Maróthy Istváné." Üszküdár: Isztambulnak a Boszporusz-szoroson túli, már kisázsiai része A két Maróthy szép példája a természettudományok és az irodalom egységét megvalósító életműveknek. Áldozatos, a haladást és a nemzeti érzést egyaránt szolgáló tevékenységük révén méltók arra, hogy az utókor ne feledkezzék meg róluk. A Szegedi Híradó 1865. január 12-i számában a Helybeli újdonságok rovatában a Fővárosi Lapok nyomán elmeséli Vámbéri esetét a persepolisi fölírással kapcsolatban. Ehhez fűzi hozzá a szegedi lap, hogy Maróthy hazajött meghalni, és „most itt nyugszik valamelyik szegedi temetőben". Bálint Sándor komoran állapította meg: „Szomorúan jellemző, hogy szülővárosában már halálának huszadik évében nem tudták pontosan megmondani, hogy melyik városrész temetőjében pihen. Szeged tör ténetírója is éppen csak mégemlíti a nevét-" Ma már lehetetlen megtalálni a Maróthyak sírját. De emlékük ápolásának sok más módja lehet. Péter László A munka becsülete Félve írtam le a címet: fellengzősnek tűnhet. De, hát mi másnak nevezhetném, aminek a hiányát érzem? Alighanem elsőként az országban, a hetvenes évek elején a szegedi házsorok — előbb a belvárosiak, aztán a főbb utakat kísérők — színesedni kezdtek. A jellegzetes eklektikus utcakép addig rejtett szépségei, érdekességei bontakoztak ki, szinte egycsapásra, ahogy a festőállványokat elbontották. Büszkén mutogattuk megújult házainkat, dicsértük a szándékot, a kivitelezői gondosságot, a technológiai újdonságokat; tavasszal és ősszel, amikor lemosták a házfalakat, áldottuk, aki feltalálta a műanyag alapú homlokzatfestéket. A felújítási akció később kiteljesedett, s kiterjedt a házak belsejére is. Lépcsőházak, függőfolyosók, ahol szükséges volt, lakásbelsők alakultak át. Kapualjak málladozó vakolata, bolthajtások töredezett gipszdíszítése, korlátok, kapurácsok rozsdája helyett restaurátori gondossággal helyreállított falfelületek, kovácsoltvas díszek, rendezett belső udvarok látványa fogadta a házba belépőt. Levelek tucatjaiban olvastunk akkoriban a felújítási akció sikeréről, s amikor képes hetilapok kedvelt témájává lett a soproni, kőszegi, szentendrei városközpont hasonló megújulása, vagy a pesti Rákóczi úti sortatarozás, ml csak magunkban hümmögtünk, tudván, ami másnak szenzációs, az nekünk már-már természetes, s megszokott folyamat. No, hát épp ez az! A megszokás! Az évek múltával a lépcsőházak falának „szívbaj nélkül" nekitámaszkodnak a kerékpárok, szögek verődnek a falba, labdák bombázzák a gipszvirágokat, és kiszáradás veszélye fenyegeti a belső udvarok parányi kertjeit. Tisztelet a kivételnek, de mintha a felújított házaknak nem lennének gondozóik, a díszítéseknek őrzőik! Mintha kezdene visszatérni a felújítás előtti állapot, s a személytelen enyészet lenne úrrá a gazdátlanságban... Házfelügyelők panaszkodnak: eltűnnek a lépcsőházi lámpák izzói, művészhajlamukat másutt kiélni nem tudó emberek karcolják, vésik a falakat, a sarkokban csikkek gyűlnek a hamutartók mellett. Jóérzésű lakók mondják: estétől reggelig eltűnnek a muskátlik, felborulnak a kukák, nyilvános illemhellyé alakulnak a kapualjak. Kőműves brigád tagja mutatja: hát erre a házra voltunk mi büszkék két éve! Kezdhetnénk elölről az egész felújítást... Ez lenne manapság a munka becsülete? Félve írtam le a címet, mert nem tudom, kin kérjem számon, aminek a hiányát érzem. A szemétdombnak sosincs gazdája, a vakolatkarcnak alkotója. A tőből kitépett virágot aligha ültetik el másutt, a kuka mellé dobott papírba legfeljebb a szél botlik bele. Azt hiszem, ebben a városban még egyetlen bírságot nem szabtak ki házbelsőben elkövetett rongálásért, környezetszennyezésért. Mert a tettes — valamint tettének indítóoka — megfoghatatlan ... P. K. Konferencia „Az enyhülésért és a leszerelésért folytatott harc, valamint a társadalom honvédelmi nevelésének egysége a tömegtájékoztatásban" címmel háromnapos konferenciát tartottak az európai szocialista országok újságíró-szövetségeiben működő honvédelmi szekciók küldöttei Balatonkenesén. A csütörtökön véget ért tanácskozáson a katonai újságírók megvitatták a hazafias-honvédelmi nevelés legfontosabb kérdéseit. A vitában részt vett Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára és Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. (MTI) Kobaltkezelés Szegeden Befejezték munkájukat az építők a SZOTE radiológiai klinikája sugárterápiás osztályán. A szemészeti klinika déli szárnyán, a magasföldszinten kialakított 1—4 ágyas kórtermekben 20 beteget tudnak majd gondozni, s külön nappali és ebédlő szolgálja kényelmüket. Elkészült az önálló beruházásként épített sugárterápiás munkahely is, ahol úgynevezett kobaltágyú is működik. A sugárterápiás osztályt a jövő héten már elfoglalják a betegek, s megkezdődik a gyógyító munka is. Anyanyelvi és testi nevelés az óvodákban Az anyanyelvi és a testi nevelés fontosságának megfelelő érvényesülése az első számú feladat az óvodákban ebben a tanévben. A Művelődési Minisztérium előírta, hogy az óvodák nevelőtestületei vitassák meg az anyanyelvi nevelés, a nemzetiségi nyelvet oktató óvodákban az anyanyelvi, valamint a magyar nyelvi nevelés helyzetét és a tennivalókat. A testi nevelés jobbítására kiadott állásfoglalásban felhívták az óvodafenntartók figyelmét: gondoskodjanak arról, hogy minden óvodának legyen udvara vagy közeli szabad tere. ahol a gyermekek kedvük szerint játszhatnak, rendszeresen tornázhatnak. Az udvarokat Ideiglenesen se használják más célra. Az óvónők segítsenek a szülőknek a gyermekek otthoni és óvodai napirendjének. 24 órás életritmusának kialakításában. Október 11-től november 20-ig Szakmunkástanuló és ifjúmunkás hónap Ennek az országnak a talok egymás életével, mun- rendezvény: Makón a tanámunkásosztály a vezető ere- kájával, fórumhoz jussanak, esi apparátusban dolgozó je. Senkinek sem lehet kö- ahol elmondhatják vélemé- fiatalok találkoznak és vizömbös, milyen lesz ennek «yüket saját helyzetükről és tatják meg a közigazgatási az osztálynak az utánpótlá- a legfontosabb társadalmi munka helyzetét és a fejlősa. milyen gondokkal küsz- kérdésekről. ködnek a munkáspályát vádés lehetőségeit. Több ágazat fiataljai szakmai találívuuncn. a iiiuiin<u>t.'<ii.y<ii. vet- ji/ri1t,u„ _ iav limaijai szaKinai taiailasztó fiatalok. Ha némileg lva mlsbewülése' Kik és kozókat rendeznek: külön ntexruZlWt+f fn-múKon ic 'va megoecsuiese. mk es program lesz a programban az Olajipari Ifjúsági Na megváltozott formában is, de hagyományt folytat a KISZ Csongrád megyei bi hogyan kerülnek a szakmunkásképzőkbe? Megfelel-e az ottani oktatás a tárosztályával és a Szakszfr- nek?Hogyan lehefeloldan vezetek Megyei Tanácsával Zlltt^ közösen megszervezik a Szakmunkástanuló és Dolgozó Fiatalok Hónapját. A rendezvénysorozat ok- sát? Hogyan fogadják tóber 11-töl november 20- üzemeknél, vállalatoknál érdeknek a és a „menő' szakmák elkülönülésében megtestesülő ellentmondáaz a pok, találkozót rendeznek a húsiparban és a textiliparban dolgozó fiatalok. Mintegy 700 fiatal vesz majd hiányszakmák fffzt . a szakmunkástanulóid «,„t_tt olimpia versenyein, joi nzeieu A hónap kiemelked5 ggg. ménye a pályaválasztási utca lesz, amelyet Hódmezővásárhelyen, a főutcán alakítanak ki október 18-án. A az utcai ig tart majd, nemcsak a pályakezdő szakmunkásokat, ,k! , ^ okt?b megye nagyobb településein, mennyit segítenek beillesz- k,rakatokban és. , , hanem a falvakban, terme- kedésükben? Ilyen és ehhez PaviIonokban, at legfontosabb lőszövetkezetekben is a pá- hason]6 kérdé/ekre keresik ^nyszakmakat lyakezdő szakmunkások a választ a különböző szak- , , , helyzetére irányul a figye- mai fórumokon, vitákon a fek ^^J8^,,? •fy*k°E lem. A rendező szerveknek fiatalok. " ° " Sza'-mai. politikai, kulturális és sportvetélkedőkből Us, kulturális problémái, ^.^/uttCt megismerkedjenek a külön- cs0k megszületésének böző szakmákat tanuló fia- évfordulóján lesz az az a célja, hogy reflektorfénybe kerüljenek ennek a rétegnek a szakmai, szociá30. mutatják be az érdeklődőknek. Akinek kedve tartja, a gyakorlatban is kipróbálhatja majd kézügyességét Több helyen találkoznak a mezőgazdaságban dolgozó fiatal szakemberek. Humoristák, amatőr és hivatásos művészeti csoportok szóraelső koztatják a résztvevőket Új szereplők a Goldoni-komédiában Alig két hét telt el a szín- rendezői koncepció ' példás alakja Nemcsák Károly házi szezon kezdete óta, megvalósítása volt. a com- megjelenítésében tehetség, amikor is a Színház. és média dell'arte rögtönzött alkati sajátosság és szerep Filmművészeti Főiskola IV. műfajának korszerű újjá- különös találkozása. A panA. osztályos tanulói Carlo élesztése. A főiskolások az tomimnek, a vásári komédia Goldoni Két úr szolgája cí- együttes játék magaslskolá- vaskosságának, mű komédiájával léptek a ját mutatták be, a rendeszegedi közönség elé. Az zői elképzelés alá rendelteelőadás egy nagyon ponto- tett minden gesztus, hangsan, precízen kidolgozott lejtés, mozdulat Somogyi-könyvtári műhely „A Tiszából kellett kiol- munkásságát vázolja fel a vasnom mindent. Mit láttam tanulmány gazdag forrása Tiszában? Fényt, fényt és anyagra támaszkodva. E csillogást. És embereket, cikk egyúttal a művész életamint ott a hatalmas ég művének ébresztése is. hialatt kicsikarták mindenna- szen mint Laczó Katalin pi megélhetésüket a folyó- megállapítja: „Munkássága tói. Az ég, a víz és a táj még nem kapta meg a kellő fókuszában döbbentem rá elismerést." az ember törpeségére. Da- A lap közli Giday Káldogok ha a Tiszáról kell be- mán írását a szegedi doszélnem ..." Dorogi Imrének hanytermesztésről. Péter ezek a halála előtt néhány László cikkét Petrovits Istéwel mondott szavai jutót- vánról, a szegedi Koliorántak eszembe, amikor kinyi- ról. Gyuris György búcsútottam a Somogyi-könyvtári zik Bálint Sándortól. A műhely legújabb. 1980 3. Szemle rovatban Takács Tiszámat. A honismereti fo- bor két könyvéről, Berezeli lyóirat első cikke ugyanis A. Károly és Bérei Géza Laczó Katalin Dorogi Imre élete és munkássága 1890— 1976 című dolgozata. A kilencven éve született szegedi festőművész, pedagógus és esztéta életét és művészi kötetéről olvashatunk recenziót. Megtalálható a lapban Kisteleki Ede-alapitvány pályázati fölhívását szegedi helyismereti munkára. T. L. a kópéság nemzetközi vándortémájának nagyszerű ötvözete ez az egész produkciót szervező alakítás. Beatrice szerepéNéhány előadás elteltével ben Fekete Gizi tapasztala produkció négy szerepébe, tabb, sokszínűbb, gazdagabb a főiskolások helyett, a sze- alakítást nyújt, mint főiskogedi színház művészei lép- lás társa. Maróti Gábor vitele. Pantalone jelmezét Ma- szont — hiába az indigós róti Gábor öltötte magára, utasítás — Pantalone szereBeatrice szerepében Fekete pében halványabb, mesterGizit láthatjuk, Smeraldinát keltebb, mint a bemutató a színház új tagja, a Nép- egyik legérettebb szerep érszínházból ideszerződött telmezését és megvalósítását Bor Adrienne, Brighella nyújtó Sípos András. Smealakját Jankovics József raldina volt az eredeti, s az személyesiti meg. a mostani produkció legviÉrdekes jelenség tanúi le- tatottabb figurája. Talán hetnek azok, akik látták a meit a leginkább félmegolfóiskolai produkciót, s akik dasokra kenyszerülő. A főmegtekintik az új szerep- Okolás Horváth Zsuzsa lökkel futó előadást. Bebi- eppugy adós maradt a cserzonyosodik, hogy fontosabb fes szobalány életteli megegy következetes, tudatosan formálásával, mint most kialakított és precízen kimunkált rendezői koncep Bor Adrienne. Jankovics József, a fogadós fehér-pepició, mint néhány színész ta öltönyében testesebb és alkati adottsága, sajátos te- nyájasabb főiskolás elődjéhetsége. egyéniségének kü- nél. A szerda esti premierráadás igen nagy sikert aratott a jórészt fiatel közönség előtt. Mintegy bizonyítva, hogy a friss, szellemes, eszközökben gazdag, egységes előadás visszhangra találhat lönös íze. Az új szereplők tulajdonképpen behelyettesítik elődeiket; bizonyára rendezői utasításra kopírozzák a mozdulatokat, gesztusokat, hanglejtéseket, mimikát. Valami azért mégis klde- a színpadra vivők kortársairül. Történetesen. hogy nak, a fiataloknak agyábanTruffaldino nettfigurára szolga marlo- szivében, emlékeztető Tandi Lajos