Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! iv V\ ÍN • 4 v/ : O I A/ YARORSZi 70. évfolyam 238. szám 1980. október 10., péntek Ára: 1,20 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BÍZOTTS Á GÁN AK LAfJ A Kádár János látogatása Győrben Megbeszélés a megye vezetőivel Találkozás üzemek dolgozóival A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek együttes ülése Tanácskozás a VI. ötéves tervről Megbeszélés a Gyér-Sopron megyei pártbizottságon; Háry Béla első titkár tájékoztatja a vendégeket a megye életéről. (Telefotó — KS) Győr-Sopron megye életével ismerkedett, győri gyárak és üzemi kollektívák munkájáról szerzett személyes benyomásokat csütörtökön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A városba szerda este érkezett; útjára elkísérte Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendéglátók gazdag, tartalmas programmal várták a Központi Bizottság első titkárát. Először a Győr-Sopron megyei pártbizottság székházában a part-végrehajtóbizottság tagjaival találkozott. Az épület bejáratánál virágcsokorral, hosszan tartó tapssal, nagy szeretettel köszöntötték Kádár Jánost A megbeszélésen Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára elmondta, hogy a pártszervezetek aktivistái jelentős politikai munkát végeznek a megyében, szívügyüknek érzik az ország előtt álló feladatok sikeres megvalósítását. A gazdasági vezetők is tudják: nagy a politikai felelősségük a munkások, a dolgozók előtt, hiszen az üzemek eredményeit csak akkor lehet növelni, ha gazdaságos, versenyképes termékeket gyártanak, s mindenkit ott foglalkoztatnak, ahol munkájára ténylegesen szükség van. A vezetők számítanak a megyében élő több mint 29 ezer kommunista lendületére, kezdeményező készségére. A párttagok és pártonkívüliek, idősek és fiatalok minden igyekezetükkel azon vannak-lesznek, hogy maradéktalanul végrehajtsák a pártkongresszus határozataiból adódó helyi feladatokat. Mindezt kézzelfogható eredmények bizonyítják; például az. hogy az év eddig eltelt hónapjaiban minden Győr-Sopron megyei ipari dolgozó átlagosan csaknem nyolc százalékkal nagyobb termelési értéket állított elő, mint a múlt esztendő azonos időszakában. A közvetlen hangulatú eszmecserén Lakatos László, a győri városi pártbizottság első titkára a város fejlődéséről, fejlesztéséről tájékozr tattá a »Központi Bizottság első titkárát. A megyeszékhelyen új, 12 ezer lakásos városnegyed formálódik, 6000 korszerű otthonba már beköltöztek a lakók. Örömmel számolt be arról is, hogy az utóbbi öt esztendőben az új lakásokkal egy időben adták át a kapcsolódó létesítményeket is: a többi között a hatalmas, 8000 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, a négy — összesen 91 tantermes — iskolát, s új — 280 ágyas — pavilonnal bővítették a kórházat A városi pb első titkára is kiemelte a helyi kollektívák cselekvőkészségét. Adottak a feltételek — mondotta — a gazdálkodás, a minőség javítására, mert van korszerű iparunk, a munkások becsületesen dolgoznak, és nincs hiány kezdeményező, az észszerűen újat akaró s a jó elképzeléseket, terveket megvalósító vezetőkben. Kádár János a megbeszélés után a megyei házigazdák társaságában a Rába Magyar Vagon. és Gépgyárba látogatott. Itt Horváth Ede vezérigazgató és Bangha László, a pártbizottság titkára adott tájékoztatót a több mint 20 ezer dolgozót foglalkoztató, itthon és külföldön egyaránt ismert, elismert gyár eredményeiről,' fejlődéséről, a kommunisták helytállásáról, a pártalapszervezetek munkájáról. A múlt században alapított gyár fennállása óta az utóbbi tíz évben fejlődött a leggyorsabban, s ez a fejlődés jelenleg is tart. Miután a világ autóipara egyre inkább szakosodik, a győri gyár is ennek megfelelően igazította profilját, termelését. A vasúti járművek gyártását fokozatosan csökkentette, majd az idén teljesen megszüntette. Az évek során eredményesen kapcsolódott be a hazai közúti járműprogramba, a KGST-integrácioba, és a tőkés piacon is évről évre több termékkel jelenik meg. Kádár János 1969 elején járt utoljára a gyárban. A 'dízelmotorgyárát akkor még szerelték, azóta pedig már csaknem 200 ezer nagy teljesítményű motort gyártottak falai között. A folyamatos fejlesztések eredményeként az idén itt 32 ezer Rába dízelmotor készül. A vezérigazgató nem kis büszkeséggel említette, hogy a motorgyárban egy dolgozó évente több mint 4 millió forint értékű terméket állít elő. Megismertették a Központi Bizottság első titkárát a következő évek motorfejlesztési elképzeléseivel is. Üj, nagy teljesítményű motorcsaládot alakítanak ki, és 1982-ben már 300 lóerőn felüli motorokat is gyártanak. Kádár János a gyár eredményes munkájáról a gyakorlatban is meggyőződött: felkereste a legújabb üzemeket, ahol megtekintette a termelési folyamatokat és elbeszélgetett a gépeknél dolgozó munkásokkal, mérnökökkel, technikusokkal. A központi szerszámüzemben Burkai Endréné műszaki ellenőr mellett állt meg, aki 26 éve dolgozik a gyárban, ugyanitt Balogh Tibor technikus mutatta be nagy teljesítményű speciális marógépét. A kovácsüzemben Kádár János nagy érdeklődéssel szemlélte az itt dolgozók munkáját segítő ipari robotokat; ezek az okos berendezések végzik el a munka nehezét. A vendégek útja innét a gyár legújabb létesítményébe. a csaknem 70 ezer négyzetméteres új csarnokba vezetett. Európa egyik legnagyobb gyárcsarnoka ez, amelyben futóműveket és hozzájuk való alkatrészeket gyártanak. A Rába a jövőoen a futóműgyártást fejleszti legintenzívebben; az idén 170 ezret, 1985-ben pedig már 300 ezret készítenek A vendégek a Rába gyárból a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárba mentek. A Központi Bizottság első (Folytatás a 2. oldalon.) A Minisztertanács és a SZOT vezetői csütörtökön Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével megbeszélést tartottak. Gáspár Sándor ismertette, hogy a SZOT elnöksége a Minisztertanács elnökének felkérésére szeptember 29-i ülésén megvitatta a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveinek tervezetét. Az elnökség állásfoglalását eljuttatta a kormányhoz. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megvitatták a SZOT Elnökség állásfoglalásában szereplő legfontosabb kérdéseket: megállapították, hogy a legfontosabb feladat megoldáséban, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában az elmúlt két év során számottevő előrehaladás történt. A népgazdasági V. ötéves tervidőszak alatti fejlődésének eredményeit és tanulságait, valamint az 1981—1985. évek közötti időszak várható hazai és külgazdasági feltételeit számításba véve következetesen folytatni kell az 1979—80-as években alkalmazott gyakorlatot. A szakszervezetek egyetértenek a VI. ötéves terv irányelvtervezetében mégfogalmazott fő célokkal, fejlesztési irányokkal, azokat reálisnak tartják. A társadalmi szükségletek kielégítésének rövid és hosszú távú fő céljaival összhangban, a következő ötéves tervidőszakban, a SZOT elnöksége is alapvető feladatnak tartja az ország gazdasági erejének növelését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének fokozatos javítását, a tartalékok feltárását, a gazdálkodás színvonalának javítását, az elért életszínvonal megőrzését, megszilárdítását, és a társadalmi termelés hatékonyságának növelésével a további fejlődés alapjainak megteremtését. A gazdasági növekedést a jelenleginél hatékonyabb termelési szerkezetben kell megvalósítani. A szakszervezetek is fontosnak tekintik a gazdaságirányítási rendszernek a tervcélokkal összehangolt működtetését, a tervezési, a szabályozási és az intézményi rendszer folyamatos korszerűsítését. A követelményekhez igazodó, a változásokhoz rugalmasan és gyorsan alkalmazkodó felelős, kezdeményező vezetőket támógatni kell. A hatékonyság fokozása össztársadalmi érdek, az ágazati és területi érdekek ezzel összhangban ér vényesülhetnek. A SZOT vezetői egyetérte nek a VI. ötéves terv irányelvtervezetében megfogalmazott foglalkoztatáspolitikai és munkaerő-gazdálkodási feladatokkal. a teljes és hatikony foglalkoztatás egyidejű megvalósításával. A szakszervezetek a jó társadalmi közérzet fontos feltételének tartják, hogy a reálbérek 1980. évi átlagos szintjét mind a munkás-alkalmazotti, mind a termelőszövetkezeti kereső rétegeknél megőrizzük, a lakossági áruellátás és szolgáltatás jelenlegi szántjét fenntartsuk, illetve — ahoi lehet — javítsuk. Azt igénylik, hogy a kormányzati szervek a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordítsanak arra, hogy a munkásosztály, különösen a nagyüzemi munkások életkörülményei a társadalmi termelésben elfoglalt helyüknek, teljesítményüknek megfelelően alakuljanak. A szakszervezetek támogatják a béreknek és a kereseteknek teljesítmények szerinti — jobb munkára ösztönző — differenciálását. Ugyanakkor növekvő fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a gazdasági vezetők minden munkahelyen biztosítsák a folyamatos munkavégzés feltételeit. A lakásellátást továbbra js alapvető társadalmi kérdésnek kell tekinteni. Megkü lönböztetett figyelmet keli fordítani a családalapító fia talok és a sokgyermekes csat ládok lakásgondjainak mefoldására. Ezt mind a fejlesztés, mind a teherviselés arányainál szem előtt kell tárta? ni. Meg kell őrizni az átlag alatti nyugdíjak, továbbá a három- és többgyermekesek családi pótlékának reálértékét. A szakszervezetek — (Folytatás a 2. oldalon.) A kábelgyárban Fegyelmezett, tervszerű munka Az idei évre volt egy „minimális" és egy feszitettebb, a helyi tartalékok mozgósítását alapul vevő „maximális" terve a Magyar Kabelművek szegedi gyárának. Az eredeti terv 1 milliárd 635 millió forintos termelési értéket tartalmazott, a felemelt érték 1 milliárd 686 millió forint. Menet közben azonban zavaró tényezők jelentkeztek: nem kapott elegendő PVC-t a gyár, és a vártnál kevesebb megrendelés futott be. így az 1980as év végső mérlege várhatóan a kétféle terv közötti, körülbelül 1 milliárd 650 millió forintos értéket mutat majd. Javult a tervszerűség, s ez elsősorban a gyáron belüli szervező munka eredménye. Nemcsak a gyártási folyamatok ésszerűsítéséből származik a fejlődés: az eredmenyekben legalább ennyi része van a sokat emlegetett emberi tényezőknek. Az anyaghiányt, az ellátás zavarait igyekeztek minden dolgozónak megmagyarázni, hogy az okokat megismerve maguk is belássák a szükségessé váló szervezési intézkedéseket. Az átmeneti PVChiány ellenére sem állt le a munka A prémiumosztás döntési hatáskörét lejjebb szállították: ezentúl a közvetlen termelésirányítók dönthetnek a jutalmak odaítéléséről. Az intézkedések célja, hogy javítsák a szerződéses fegyelmet. Ahogyan Tombácz József gyárigazgató, a brigádvezetők tanácskozásán fogalmazott, ha nem is tudják még minden esetben a szerződésben megszabott határidőre teljesíteni az összes megrendelést, a partnernak nem mindegy, a határidő után egy-két nappal, vagy félévvel szállítanak. Elveiben már tisztázódtak a következő ötéves terv fő feladatai. A szegedi kábelgyárnak ki kell elégítenie a hazai piac igényeit az általa gyártott cikkekből, teljesítenie kell az államközi szerződésekben rögzített szocialista exportkötelezettségeit és dinamikusan növelni a tőkés piacokra való szállítást. Tóbb töltött-terű kábelt gyártanak: a hazai felhasználók megrendelésein túl exportra is termelnek. A következő ötéves terv fő célkitűzése nem a menynyiségi termelés mindenáron való növelése, hanem a minőség javítása, a megbízható, pontos munka lesz. Ennek érdekében hatékonyabban kell foglalkoztatni a dolgozókat, és meg kell válni azoktól, akik nem tudnak vagy nem akarnak az újabb követelményeknek megfelelően dolgozni. Négyeres híradástechnikai kábel gyártása 4 I