Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-09 / 237. szám

70. évfolyam 237. szám 1980. október 9., csütörtök Ara: 1,20 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János Győrbe látogatott Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerda este Győrbe ér­kezett, hogy közvetlen be­nyomásokat szerezzen a me­gye életéről, a helyi munkás­kollektívák tevékenységéről. Kádár Jáno6t útjára elkísér­te Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője. Megérkezésükkor a vendé­geket a házigazdák: Háry Béla, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára és Lombos Ferenc, a megyei ta­nács elnöke köszöntötték me­leg szeretettel. A Központi Bizottság első titkára a program - szerint csütörtökön találkozik a me­gyei pártvégrehajtó bizottság tagjaival, majd ellátogat a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba és a Graboplast pamutszövő és műbőrgyárha. Szakszervezeti tanácskozás A szocialista országok szakszervezeti központjainak társadalombiztosítási ügyek­ben illetékes titkárai Prá­gában befejezték kétnapos tanácskozásukat. Kilenc or­szág képviselői voltak jelen a találkozón, közöttük dr. Csehák Judit, a SZOT tit­kára is. A szakszervezeti vezetők megtárgyalták a társada­lombiztosítási rendszer fej­lesztésében való együttmű­ködés további elmélyítésének tennivalóit. Kevesebb dolgozóval hatékonyabban Sikeres munkaerő-átcsoportosítások Az iparban jelenleg csak­hem ötvenezerrel kevesebb embert foglalkoztatnak, mint tavaly ilyenkor, ami egyben azt is jelenti, hogy újabb gépek mellé, újabb termékek gyártásához a vállalatok csak saját dolgozóik átcso­portosításával biztosíthat­nak munkaerőt. A munkás­felvételi irodákon ugyanis csak elvétve jelentkezik új dolgozó, mivel a vállalatok közötti munkaerő átcsopor­tosulásnak egyelőre álig van­nak jelei. Sok helyről érke­zik azonban hir arról, hogy a meglevő munkaerőt új feladatokra betanítják, s a kollektíváknak egy-egy cso­portját vállalaton belül kifi­zetődőbb termékek gyártásá­ra csoportosítják át. Munká­juk nyomán csökken a hazai hiánycikklista, s bővül a gazdaságos exporttermékek választéka. A Nyergesújfalui Eternit Gyárban ilyen átcsoportosí­tás segítségével gondoskod­nak a csatornázáshoz szüksé­ges lefolyócsövekről, ame­lyek iránt ugrásszerűen meg­nőtt a kereslet. Az év elején még azzal számoltak, hogy az idén 750 kilométer eternit csatornázási csőre lesz szük­sége az országnak, idő­közben azonban 870 kilo­méternyi csőre érkezett rendelés, 21, arra vállalkozó dolgozót — átmenetileg nél­külözhető karbantartó laka­tosokat, kőműveseket — át­képeztek az új feladatra. A Csavarárugyárban a házgyári lakásokban haszná­latos belövőszögek gyártását oldották meg 12 dolgozó át­képzésével. "A Kőbányai Könnyűfém­műben egy egész lebontott üzemrész dolgozóit, 50 em­bert tanítottak be az itthon és külföldön egyaránt kere­sett alumínium fólia gyártá­sára. Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó nagy nyo­mású formaöntödéje ugyan­csak a gyár betanított dol­gozóinak irányításával kezd­te meg a termelést. Egész sor szervezési és műszaki in­tézkedéssel szabadítottak fel az új üzemrész számára munkaerőt a timföldgyárban és az alumíniumkohóban. A Borsodi Vegyi Kombi­nátban a műanyaggyártásnál olyan új technológiát vezet­tek be, amely feleslegessé tette a karbamid felhaszná­lását, s így annak gyártását megszüntethették. Az így felszabadult vegyipari szak­munkások gyorsan megis­merkedtek új feladataikkal: ma már egyebek között kló­rozott polietilént állítanak elő, amely megnöveli a pvc ütésállóságát, továbbá ajtók gyártásához kiváló hőszigete­lő pvc-'anyagot állítanak elő, amelyből az idén már ezer tonnát készítenek. A negyedik nagyobb mun­kaerő-átcsoportosftást haj­tották végre az idén a győri Rába Magyar Vagon és Gépgyárban. Ennek oka az volt, hogy Győrött végleg megszűnt a vasúti kocsik gyártása. Az így felszaba­dult minden egyes dolgozó­nak több munkahelyet aján­lottak fel gyáron belül. Ez az átcsoportosítás 179 em­bert érintett. Közülük mind­össze 40-en távoztak a gyár­ból. A többi dolgozó gyáron belül új szakmát tanult és a motor-, valamint a futó­műgyártás területén helyez­kedett el. Tejtermékek gyártása és forgalmazása A céls állandó, jó minőség Üj üzemet avattak Szerdán felavatták a Mo­sonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár új müko­rundüzemét. A 300 millió fo­rintos beruházással létesült új üzem átadása fontos ál­lomása a nagy múltú gyár korszerűsítésének. Hazánk­ban csak Mosonmagyaróvá­rott gyártanak műkorund termékeket, amelyeknek fel­használási köre igen széles. A köszörűkorong, a csiszoló­vászon, a csiszolópapír gyár­fásánál egyaránt alkalmaz­zák, de nélkülözhetetlen a minőségi acélgyártásnál is. A kapacitásnövelő beruhá­zást az indokolta, hogy a hazai ipar egyre több mű­korundot igényel, és jók az exportlehetőségek is. Az új üzem belépésével az idén 50 százalékkal növe­lik a termelést. Az átadási ünnepségen, amelyen részt vett Kapo­lyi László nehézipari mi­niszterhelyettes, kitünteté­seket és jutalmakat adott át a beruházás megvalósítá­sában kiemelkedő munkát végző dolgozóknak. (MTI) Az elmúlt öt évben több mint másfélszeresére nőtt a Csongrád megyei Tejipari Vállalat által évente felvá­sárolt tej mennyisége. 1975­ben 96,2 millió liter tejei szállítottak be a termelők­től, idén 146,6 millió liter­re számítanak. Javult a felvásárolt tej tisztasága, és egyre több mezőgazdasági nagyüzem vállalkozik rá, hogy helyben is hűtse a te­jet. A tejipari vállalat anyagi eszközökkel is tá­mogatta és támogatja ezeket a törekvéseket, csakúgy, mint a különböző tisztító, előfeldolgozó műveletek megoldását a termelőknéL Még mindig igen kevés gazdaságban adnak át elfo­gadható minőségű tejet. Enélkül pedig jóval nehe­zebb a követelményeknek eleget tenni. Kellő ösztön­zést sem tud a vállalat ki­fejteni, mert a tejet köz­. pontilag szabályozott áron • lehet csak felvásárolni, az optimális csíraszámú áruért sem fizethetnek többet a gazdaságoknak. A felvásá­rolt tej harmada kisgazda­ságokból származik, ahol eleve hiányoznak a feltéte­lek a kívánt minőség eléré­séhez. Ciklikus a felvásárlás: nyáron, májustól szeptem-, bérig 20—30 százalékkal is több tej érkezik a válla lat­hoz. A zöldtakarmány hatá­sára ugyanis több tejet ad­nak az állatok, és a tejter­melők igyekeznek is úgy beállítani az ellések idő­pontját, hogy a tejelő tehe­neket nyáron lehessen le­geltetni, vagy zöldtakar­mánnyal etetni. Ez gondot okozhat a vállalat vezetői­nek, mert a dömpingszerű­en érkező tej túlterheli a gyártó gépsorokat. A felvá­sárolt tejet fel kell dolgoz­ni, de előfordul, hogy csak a gazdaságtalanul gyártha­tó, vagy nehezen eladható termékek gépsorain marad szabad kapacitás. Paprikaérlelés termálenergiával A paprikacsöveket vala­mikor fonalra fűzve, a há­zak eresze alatt a falakra aggatták. Az utóérlelésnek ezt a hagyományos mód­szerét ma már nagyon ke­vés helyen alkalmazzák. A régi utóérlelési módszert kí­vánják felváltani nagyüzemi hőkezeléssel. A minőség javítását segítik elő azzal is, hogy Csongrád megyében már négy gazdaságban: a szegedi Űj Élet, a pusztasze­ri Hétvezér, a forráskúti Ha­ladás Tsz-ben és a Gorzsai Állami Gazdaságban műkö­dik nagy teljesítményű szá­rítóüzem. A termálenergia felhasz­nálásával utóérlelt fűszer­paprikának szemmel látha­tóan javul a minősége — erről győződtek meg a szak­emberek a szegedi Üj Élet Tsz-ben szerdán rendezett táj körzeti bemutatón. A sze­gedi Tájegység Fűszerpapri­ka Termelő Társulás gaz­daságainak szakemberei a partner vállalatok kutatóin­tézetek képviselői előbb Gyálaréten a paprikaszedő gép munkáját tekintették meg, majd a mihályteleki téesz majorjában a termés szikkasztását és utóérlelését. A gazdaság termálvízzel fű­tött szikkasztóüzeme egy­szerre több mint 30 vagon termést fogad be. Tíznapos hőkezelés után a nem tel­jesen érett csövek is sötét­piros színűek lesznek, nö­vekszik a festéktartalmuk. A rendszer gazdaságaiban — 26 helyen — 4 ezer 800 hektáron termesztenek pap­rikát. A jövő héten vár­hatóan biztos helyre kerül a termés. A szárítás ütemesen halad, az utóérlelésre sze­dett áru jó minőségű pi­ros paprika. A laborban ellenőrzik a termékek minőségét A Csongrád megyei Tej­ipari Vállalat termékeinek 80—85 szazaléka a hazai pi­acon talál gazdára. Rendkí­vül fontos, hogy a fontos közszükségleti cikknek szá­mító tejtermékek állandó, jó minőségben jussanak el a fogyasztó asztalára. Ária ís ügyelni kell, hogy ezeket a termékeket, amelyeket . igen alacsony nyereségkulccsal forgalmazhat a vállalat, gazdaságosan állítsák elő. Ennek érdekében már eddig is hoztak egy sor intézke­dést, s a következő ötéves időszakra tervezett fő fel­adatok is ezekhez az alap­vető célokhoz kapcsolódnak. Korábban a négy tejüzem mindegyikében gyártottak napi cikkeket is a saját kör­zetük ellátására. A körzetek Igénye azonban nem tette lehetővé, hogy eléggé ki­használják az egyes gépe­ket, berendezéseket Csök­kentették az egyes üzemek­ben előállított termékek számát, a megmaradókat pedig nagyobb mennyiség­ben, a gépek jobb kihaszná­lásával állítják elö. Mun­ka- és üzemszervezési cso­port alakult a Vállalat kü­lönböző osztályain dolgozó szakemberek részvételével. Az átszervezések egyik eredménye, hogy a tejfel­dolgozás rendkívül energia­igényes műveletei a vállalat egészében ésszerűbbé vál­tak, az áremelések ellenére kevesebbet költenek az energiára ma, mint két év­vel ezelőtt. Ha egy körzetben keve­sebb terméket állítanak elő. meg kell oldani a különbózó körzetek áruellátását, a le­hető legoptimálisabban ki­alakítani az áruszállítást. A szállítókapacitás 100 szaza­iékos kihasználását gyakor­latilag nem lehet megvafösi­tani a vállalatnál, az elér­hető 93—94 százalékot azon­ban sikerült elérni, j Ma még több terméknél fordul élő, hogy ,.szórnak" a minőségi mutatók. Minél több folyamatot visznek au­tomatizált berendezésekre, annál egyenletesebbé tehető a termékek minősége, ki­sebb az esélye a dolgozók hibájából eredő ingadozás­nak. A gyártásközi minőség­ellenőrzések gyorsaságát és megbízhatóságát akarják növelni korszerű berendezé­sek vásárlásával, és jól képzett laboránsok alkalma­zásával. A következő ötéves terv­ben hosszabbítják az egyes tejtermékek eltarthatósági idejét. A tejipar gyorsan és olcsón felépíthető hűtőde­pókkal növeli saját hűtő­kapacitását. A tejtermékek nagyobb választéka, az in­dokolt minőségi kifogások csökkenése attól is függ, hogy a kereskedelem győ­zi-e hűtőtérrel a csak ala­csony hőmérsékleten tárol­ható élelmiszerek rohamos terjedését. További feladat a csomagolástechnika fej­lesztése, erre egészségügyi és esztétikai okokból is szükség van. További mű­szaki fejlesztéseket, szerve­zéseket is megvalósítanak, igyekeznek a forgalmazás rendjét korszerűsíteni. Szovjet nyomdagépek bemutatója Nagy László felvétele A mihályteleki szikkasztó gépsora A Techmasexport szovjet külkereskedelmi vállalat rendezésében szerdán meg­nyitották Veszprémben a Megyei Nyomda Vállalatnál az új Kaszkad típusú fény­szedőrendszer magyarországi bemutatóját. A külkereske­delmi vállalat és a gyártó cég képviselői a bemutatón elmondták, hogy a 45 or­szágba exportáló Techmasex­port Magyarországra az utóbbi öt esztendőben 370 nyomdai berendezést szál­lított, több mint 2 millió rubel értékben. A most be­mutatott 17 egységből álló fényszedőrendszer a legkor­szerűbb nyomdatechnikát képviseli. 16 egységének so­rozatgyártása már megkez­dődött. és rövidesen gyár­tani kezdik a tizenhetedik részegységet is. A bemutató megnyitóján valamennyi hazai nyomda képviselői részt vettek. (MTI) K V «

Next

/
Oldalképek
Tartalom