Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-08 / 236. szám

j VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 236. szám 1980. október 8., szerda Ára: 1,20 forint Tanácskozás az élelmiszerekről Az ÁFÉSZ-ek és a szövetkezeti vállalatok növekvő mértékben vesznek részt az élelmiszer-ipari termelésben, feldolgozásban — állapította meg keddi ülésén a SZÖVOSZ elnöksége. A testület — Szlameniczky István elnökletével — ezúttal a termelés, a fejlesztés időszerű kérdéseit vitatta meg. A fogyasztási szövetkezetek élelmiszeripari üzemei mint elmondták, az elmúlt évben több mint 5 milliárd forint értékű terméket állítottak elő. A sertésvágóhidak és a feldolgozók évente mintegy 500 ezer sertést fogadnak. A tartósítóipar szövetkezeti üzemei évente csaknem 34 ezer tonna zöldség-gyümölcs konzervet, savanyúságot és sűrítményt készítenek. Népszerűek a szövetkezeti sütödék is, amelyek az országos fogyasztás 4 százalékát biztosítják. A fogyasztási szövetkezecek élelmiszeripari üzemei készítményeik kétharmadát a környékbeli üzletekben értékesítik, egyharmada pedig távolabbi helyekre, egy részük az ország egész területére eljut. Az elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebb üzemekben is nagy szükség van a gazdaságosság követelményenek megfelelő termékszerkezet kialakítására. A jövőben az eddiginél több mintaüzemet alakítanak majd ki, azzal a feladattal, hogy kidolgozzák a kis- és középüzemek legjobb gyártási módszereit. (MTI) flz építőipar erei® érp és feladatai Miniszteri sajtótájékoztató Az V. ötéves tervben az előirányzott 430—440 ezer lakás helyett 440—445 ezer új otthon épül fel — jelentette be Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter kedden az Országházban tartott sajtótájékoztatóján. Kedvező — mondotta —, hogy az új otthonokkal együtt mind több helyen egyidőben épülnek a bölcsődék, óvodák, iskolák, kereskedelmi létesítmények is. A lakosságnak végzett építőipari szolgáltatások fejlesztésére 1,4 milliárd forintot költöttek ebben a tervidőszakban, s így e munkákhoz szükséges építési teljesítmény lényegében megkétszereződött. Kedvező, hogy dinamikusan növekedett az épületkarbantartás és -fenntartás, a tervezettet három százalékkal haladja meg. Az ország gazdaságoolitikai céljaival összefüggésben a beruházások csökkenése az erők koncentrálását, a munka meggyorsítását segítette. A nagyberuházásokon ebben a tervidőszakban 53 milliárd forint értékű építési és szerelési munkát végeznek, s a népgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítésében fontos beruházások az év vegéig megépülnek, megkezdik a termelést. A további feladatokról szólva a miniszter hangsúlyozta: sok helyen az építési igények változása az erők átrendezését követeli. így a következő tervidőszakban méginkább előtérbe kerül az épületvagyon, elsősorban a lakások felújításának és karbantartásának gyorsítása. Több támogatást kívánnak nyújtani a magánlakásépítéshez nemcsak tervszolgáltatással, hanem kivitelezéssel is. Egyebek között a házgyárak egyes részlégéit átállítják a magánlakásépítésre A telekellátás javítására közművesített építési területek előkészítését szorgalmazzak Ebbe a munkába bekapcsolódott az OTP is. A túlzott építésügyi szabályozást is egyszerűsítették. Számos új műszaki megoldással segítik az energiatakarékos épületek kivitelezését. A szükségletekhez igazodva növelik az építőanyagipar termelését, korszerűsítik termékszerkezetét. A könnyűszerkezetes program új gyártóbázisaival kedvezőbb lehetőségeket teremtettek az óvodák, iskolák gyorsabb ütemű építésére és ugyanakkor exportszállításokra is. (MTI) Készülődés a fűtési szezonra Mindenkit érdeklő téma mostanában a fűtés, hiszen beköszöntött az ősz, hidegek az éjszakák, elkel a lakásokban a meleg. A Felsővárosban épült új fűtőmű, a városban a 25 kazánház közül a legnagyobb. A DÉLÉP kivitelezésében épült, a városgazdálkodási vállalat gondozásában működő kazánház jelenleg 1500 otthonnak ad meleget, de teljesítménye lehetővé teszi 4—500 lakás fűtését is. Nagyon fontos a kazánokba kerülő víz minősége, ezért először a vízelőkészítő berendezésben lágyítják, minőségét pedig rendszeres laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik, tehát a lakások fűtési hálózatában már megfelelően előkészített víz kering. Tervezéskor a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vették, a 36 méter magasra épített kémény nem szennyezi a levegőt. Képeinken az új fűtőházat mutatjuk be Szüret előtt A borgazdasági vállalatok és a termelők nagy erőpróbája lesz az idei szüret; nemcsak a megkésett érés miatt, hanem azért is, mert a vállalatok — a tröszt megszűnése következtében — nagyobb önállósággal rendelkeznek és ezzel együtt fokozottabb felelősséggel tartoznak partnereiknek — ez volt az alaphangja annak a tanácskozásnak, amelyet kedden a TOT-ban rendeztek a hazai bortermelő tsz-ek küldötteinek részvételével. Perczel János, a TOT főosztályvezetője utalt arra: a gazdaságoknak szorosabbra kell fűzniük az együttműködésüket, segíteniük kell egymást kézi munkával is és gépekkel is. A tanácskozáson élénk vita alakult ki a felvásárlási árakról. Mint ismeretes, az elmúlt évi rendelkezés alapján az idei termést átlagosan a tavalyinál 7 százalékkal magasabb áron veszik át a termelőktől, ezzel ellensúlyozva megnövekedett költségeiket. A végső árak megállapítása, a termelők és a felvásárlók-feldolgozók közötti árvita az idei őszön meglehetősen elhúzódott, mindenekelőtt azért, mert a késői érés miatt a várható minőséget eléggé nehéz felbecsülni. Márpedig ez az árakat is befolyásolja. A vitában a termelők hangoztatták azt is, hogy az átlagosnál lényegesen , nagyobb mennyiségű vegyianyagot kellett felhasználniuk a termés védelmére. Az árviták az elmúlt napokban véget értek, a partnereknek a legtöbb helyen már sikerült megállapodniuk, hogyan osztják el az átlagos felvásárlási ár növeléséből származó anyagi többletet. Egyes borvidékeken azonban az érdekek egyeztetése még tart. (MTI) Közgazdasági napok '80 Erőforrásaink hatékony fölhasználása Immár több éves gyakorlat a megyében, hogy a közgazdasági napok rendezői a legégetőbb, legaktuálisabb gazdasági kérdéseket tűzik napirendre, a gazdaságnak azokkal az alapvető és átfogó kérdéseivel foglalkoznak mindenekelőtt, amelyek meghatározóak a fejlődés, lehetőségeink kihasználása szempontjából. Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy a közgazdasági napok idei rendezvénysorozatát is ebben a szellemben tervezték meg a rendezők, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete, az MTESZ megyei szervezete, az SZMT és a KISZ Csongrád megyei bizottsága. A közgazdasági napok rendezvénysorozatának megnyi" tására — a megye és a város pártbizottságai, tanácsai és a rendezők képviselőinek részvételével — tegnap, a Technika Házában került sor. Dalos Vilmos, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója nyitotta meg azt a könyvkiállítást, amely ió áttekintést ad a kiadó tevékenységéről. A vállalat igazgatója megnyitójában hangsúlyozta, hogy a kiadó a gyakorlat és az elmélet szintézisére törekszik. Arra, hogy az jelméleti kutatások és az élet ált ül "felvetett aktuális kérdések egyaránt helyet kapjanak munkájában, hogy ezáltal is segítsék a szellemi erőforrások jobb, szervezettebb hasznosítását. A kiállítás megnyitása után került sor a megnyitó Plenáris ülésre. Dr. Nagy Lajos egyetemi tanár, az MKT megyei szervezete elnökének bevezető szavai után Nyitrai Ferencr.é dr„ a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tartolt előadást Az erőforrások — eszköz. munkaerő, természet — hatékony felhasználása címmel. Előadásában abból indult ki, hogy a hatékonyság komplex s egyúttal változó tartalmú fogalom. Beletartozik az élőmunka, az álló- és fogyóeszközök, az energia, a nyersanyag hatékony hasznosítása, s a mindenkori gazdasági helyzet dönti el, hogy e tényezők közül melyiknek kellene előtérbe kerülnie. Mindehhez arra is szükség van, hogy megfelelő ár- és szabályozó viszonyokat hozzunk létre, amelyek az adott korszak követelményrendszerét a lehető legtökéletesebben „tolmácsolják" a vállalatok, a termelők számára. Annál is inkább, mert amíg korábban a hatékonyság fogalmán általában inkább csak az élőmunka jobb hatásfokát értettük, ma mind fontosabbá válik a komplex szemlélet, amelynek kialakulását csak a népgazdasági követelményeket mind tökéletesebben közvetítő ár- és szabályozórendszerrel lehet elősegíteni. A szabályozóknak az idén életbe lépett rendszere is ezt a célt szolgálta. A továbbiakban hangsúlyozta. hogy ezentúl is alapvető kérdés marad az élő? munka hatékonyságának ja-, vitása, az ember szellemi és} kvalifikált fizikai munkájával való ésszerűbb gazdái' kodás. Emellett azonban a korábbiaknál jóval nagyobb jelentőségű lett az eszközök hatékonyabb fölhasználása, az anyaggazdálkodás és az energiagazdálkodás hatékonyságának javítása. Az előadó szólott arról, hogy 1970 és 78 között az átlagos hatékonyság 33 százalékkal javult, ám ez a javulás elsősorban a gazdasági struktúra változásainak eredménye. Vagyis jórészt annak köszönhető, hogy sikerült visszaszorítani a gazdaságtalan termelést. Ez kétségkívül eredménynek tekinthető, az viszont már annál kevésbé. hogy az állóeszköz-hatékonyság 1970 és 75 között 2,2 százalékkal, 1976 és 78 között pedig 5 százalékkal csökkent az iparban. Mindez jelzi, hogy a beruházások tervezésénél akadnak gondok, csakúgy, mint abban, hogy sok nullára írt berendezést ma is működtetnek az iparban Az élőmunka hatékonysága ugyan nőtt, de nem ellensúlyozza az eszközhatékonyság romlását. Csongrád megyei példákra is kitért az előadó. Elmondotta. hogy a megye vállalatai éltek a legkevesbé az exportfejlesztési hitel lehetőségeivel, pedig jobb piaci munkával, nagyobb kezdeményezőkészséggel főleg a mezőgazdasági-élelmiszeripari területen igen nagy le' hetőségekkel számolhatunk. A népgazdaság mai helyzetét elemezve elmondotta, hogy a magyar termékeknek változatlanul egyre • nehezebb feltételek között kell helytállniuk a világpiacon. Ez a jelenlegi termékszerkezettel egyre több gondot okoz. meri. az általunk produkált minőség többnyire a középmezőnybe tartozik, termékeinkkel pedig általában a fejlődő országokkal kell versenyeznünk, amit pedig — hosszabb távon — már csak az ottani olcsó munkaerő miatt sem tehetünk meg. Át kell tehát alakitanunk a termékszerkezetet: jó konstrukciókkal, jó csomagolással és szervizzel, s nem utolsósorban versenyképes árakkal kell jelentkeznünk a világpiacon. Ehhez viszont szelektívebb fejlesztésre, a természeti erőforrások és a szervezeti lehetőségek jobb kihasználására, az élőmunkával való ésszerűbb gazdálkodásra van szükség. Szélesebb körben keU. törekednünk arra, hogy valódi verseny alakuljon ki a vállalatok között. S a lassúbb növekedési ütemben is dinamikusabb fejlődést kell biztosítani azokban az ágazatokban, vállalatoknál, ahol a szükséges feltételek — piacképesség. gazdaságosság stb. — mégvannak. A következő ötéves terv alapvető célja az. hogy a termelés szférájában is javítsuk a hatékonyságot, amely az V. ötéves terv időszakában inkább a fogyasztás szférájában, a struktúraváltás revén javult. Ehhez viszont a vallalatok és egyének, vezetők es vezetettek . ióval nagyobb kezdeménye• 'őkészségére. az ésszerű kockázatok vállalására van jzükség. A közgazdasági napok keetében holnap, csütörtökön lélután fél 3-kor dr. Kardos 'ários tart előadást a Tech.ika Házában A VI ötéves ; ervkoncepció és az ifjúság operatív feladatai a közlekedési vállalatoknál Csongrád megyében ommeL