Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

12 Vasárnap, 1980. október 5, MAGAZIN Élő nemzetköziség — élő hagyományok A történelemformáló internacionalizmus A

József Attila Tudományegyetem Űj- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszéke a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának, fennállásának. dicső harcainak és vívmányainak 60. évében tudományos ülésszakkal emlékezett meg nem«eti történetünk addig legmagasabbra ívelő szakaszáról. Az első magyar proletárhatalom ugyan hazai feltételek és előzmények talaján keletkezett, de olyan forradalmi elmélet és eszmék ösztönző-mozgató erejével és vezérfonala mentén, amelyek a forradalmi marxizmuk nemzetközi érvényű tanításaiból' fakadta.;. Ezek vezették győzelemre az oroszországi proletariátust az Októberi Forradalomban. Tanács-Magyarország — fennállásának rövid idejében — természetes szövetségesének tekinthette a példát mutató Szovjet-Oroszországot. Egy pillanatig sem volt kétséges, hogy az oroszországi és magyarországi proletárforradalmakat az internacionalizmus kötelékei fűzték össze. A történelmi gyakorlat immár az első hatalomra jutott munkásosztály államának fennmaradásával igazolta, hogy a nemzetköziség a leghatalmasabb eszmei és szervezeti fegyvert adta a munkásosztály kezébe a tőkés rend megdöntéséért folytatott történelmi harcában. 1848-ban a ..Világ proletárjai, egyesüljetek!" jelszót és e jelmondatot tudományosan alátámasztó és igazoló manifesztumot még csak igen kevesen ismerték. A párizsi munkások még éretlen eszmék, romantikus lendületű vagy földhöz ragadt, de mindenképpen elégtelen ideológiák jegyében indultak a hatalmas osztályküzdelembe. amely februártól júniusig tartott. ..Minden ember testvér" — mondták, és hitték is. amikor a háromszínű republikánusok kezet ráztak velük a februári vidám forradalomban elért közös győzelem őrömére. Júniusban ugyanennek a burzsoáziának az ágyúi lőtték szét a barikádokon az elárult elszigetelt. felkelésbe provokált munkásokat De a naiv hiszékenységet is, hogy természetes ellenségük testvérré fogadja őket vagy hogy a kétségbeesett, ösztönös hősiesség elegendő lehet a felszabaduláshoz. Ám 1848-ban az ösztönösség kora az úttörő angol munkásmozgalomban is lejárt A chartizmus vereséget szenvedett. A nemzeti vagV még szűkebb keretekbe zárt munkásmozgalom nem volt képes küzdelmének történelmi célját és távlatait kijelölni és ebből következőleg megvalósítani sem. A nyugat-európai munkásság harcai és kudarcai mégis óriási tapasztalatokat szolgáltattak Marxnak ahhoz, hogy már a század derekán felállíthassa a jövő proletárforradalmainak prognózisát De egyben kiindulópontot adott ahhoz a rendkívüli fontos kérdéshez is. hogy miként viszonyuljon a proletariátus saját történelmi hagyományaihoz. Az internacionalizmus eszmei magvai jó talajra hullottak az 50—60-as évek nyugat-európai munkásságában. Nem csupán számuk nett rohamosan az ipari kapitalizmus lendületes fejlődése nyomán, nemcsak helyzetük volt nemzetközi méretekben is riasztóan. ám egyben reménykeltöen azonos, de egyre többen kezdték közülük túllátni nem csupán az üzemek falán, hanem még az országhatárokon is. Mikor a néger rabszolgák felszabadításáért folyt az amerikai polgárháború. Anglia kormánya a lázadó déli ültetvényesek oldalán intervenciót tervezett egyebek közt azért is, hogy megnyissa a gyapot útját a textilipar számára. Bár a „gyapotéhség" a munkások tízezreit fosztotta meg a kenyértől, az angol munkásság viharosan tiltakozott a beavatkozás ellen, és nagy része volt abban. hogy a kormány elállt szándékától, Anglia munkássága Marx nyomán tudta vagy ösztönösen megérezte, hogy „nem lehet a munka szabad fehér bőrben, ha fekete bőrben megbélyegzik és megkorbácsolják". A francia munkások ugyanebben az időben III. Napóleon Mexikót újra gyarmatosítani szándékozó katonai kalandiát ellenezték nem kisebb elszántsággal. A lengyel szabadságküzdelmet mély szimpátiával kísérte a két ország munkássága; élesen bírálták kormányaik e kérdésben megnyilvánuló magatartását Elérkezett tehát a történelmi pillanat, hogy az I. Internacionálé kibonthassa zászlaját és legyőzve eszmei ellenfeleit a tudományos szocializmust egyesítse az eleven munkásmozgalommal. És ettől kezdve forradalmi munkáspárt nem térhetett le büntetlenül a nemzetköziség útjáról. Csak az internacionalizmus alapján lehetett egyesíteni és forradalmasítani a munkásságot. hatástalanítva osztályellenségének fő eszmei-politikai fegyverét a dolgozók megosztását nemzeti vagy más alapon történő szembeállítását így volt képes a marxizmus történelmileg igen rövid idő alatt meghódítani a német munkásosztályt, ma jd a kelet-európai országok proletariátusát, kitermelve ezekben is a forradalmi élcsapatot. Itt. Kelet-Európában újult meg a forradalmi marxizmus. Lenin és pártja itt nyitotta meg a győztes proletárforradalmak korát. Ismeretes, hogy e folyamatban kezdetben pozitív szerepet játszott az éppen 90 éve megalakult II. Internacionálé is. amely később azért jutott csődbe és hullott szét. mivel hátat fordított a nemzetköziség eszméjének. Történelmi tény. hogy az internacionalizmus állott és áll leginkább minden időkben a marxizmus valamennyi ellenfelének pergőtüzében. Az osztályellenség nehézütegeit mindig a burzsoá nacionalizmus Csongrádról a közelmúltban különleges munkaeszköz került múzeumunk néprajzi gyűjteményébe: fűzfából faragott hám, emberhám, amit fahajók vontatására használtak. A ritkaságnak számító szerzemény alkalmat nyújt egy több évezredes múltú, 18—19. századi metszeteken, festményeken is megörökített munkamód fölidézésére. A fahajókat a folyók árja ellenében kezdetben embéri erővel vontatták. Az ókori rabszolgatartó társadalmakban erre a munkára rabszolgákat alkalmaztak. Később előtérbe került az állatok vonóerejének a felhasználása. de a hajóhúzás Magyarországon egészen 1848-ig szerepelt. a földesúrnak végzett jobbágyi robotszolgáltatások között. 1777-ben a Helytartótanács a szabadságvesztés-büntetés fokozására szolgáló közmunka legsúlyosabb neméül a hajóhúzást jelölte meg. Néhány évvel később II. József a halálbüntetést eltörölte és elrendelte az életfogytig elítéltek hajóvontatásra alkalmazását. Rendelete csak látszólag különböző válfajai jelentették. Kihasználtak és kihasználnak minden rést hibát és elégtelenséget amit a nemzeti kérdésben a munkásosztály forradalmi pártjai azonnal fel nem ismernek és meg nem szüntetnek. Pedig közismert, hogy ezek a pártok egész történelmi útjuk során nagy figyelmet szentelnek a nemzeti kérdésnek. ,.A francia forradalom óta — írta Jean Jaures nem csekély előzmények után már a század eleién — a proletárok és akik értük harcoltak, igen gvakran hangoztatták, hogy a "•munkásoknál; nincs hazájuk-". Mit értettek ezen? Nem a haza eszméjének a tagadását hanem ellenkezőleg. a haza utáni vágyakozásukat A szegények kitagadottak. elnyomottak azt akarták jelezni (...), hogy hazátlanok, mert jogtalanok és nincs tulajdonuk." Clare Zetkin így írt: „A harcoló világoroletariátus a nemzetközi testvériség hordozójává lesz. s ez a testvériség minden nemzetiség saiátos«ágát történeti jelentőségében értékeli, és tiszteli minden nemzetiség demokratikus jogait." Még inkább irányadó Lenin elméleti. eszmei és gvakorlati útmutatása ebben a kérdéskörben, mivel az orosz proletariátusnak egy nemzeti sovinizmustól és kisnemzeti- nacionalizmustól túlfűtött és szaggatott társadalomban kellett az internacionalizmus szellemében megoldania a hatalmas és bonyolult kérdésszövevéovt. Abban a térségben, amelyről Engels már egv évszázaddal ezelőtt megállapította, hogv „a nemzetiségi elvet valóiában csak Kelet-Európában találhatták fel". Az internacionalizmus gvőzelmes előretörése nyitotta meg a szór'a lista hazafiság erőforrásait, táplálva és egyben integrálva is ezeket az esves néo°k és egvben az esész világméretű antiimperial'sta küzdelem javára Magától értetődő hogy e nemzetköz5 ség eszmeköre korántsem lehetett statikus történelmi tényező. Más volt a tartalma és hatóköre mindaddig, míg a munkásosztály forradalmi pártiai mindenütt a burzsoázia és az imperializmus hatalmának megdöntéséért harcoltak, kibővült, gazdagodott és a szocialista énítés gvakorlati terrénumába lénett az Októberi Forradalom győzelme után a soknemzetiségű Szovieturr'ban. valamint a munkáspártoknak a szoviethatalomhoz fűződő kapcsolatában. Űi dimenziót kanott. mikor a második világháború nyomán létreiött a szcc'a'ista országok közössége, de a gyarmati népek függetlenségi harcai is úiabb kontinentális léptékű hatóköröket nyitottak meg számába. Valamennvit úi és bonyolult feladatok tömegével, de egvbo-. történelemformáló hatásfokkal! SZÉKELY LAJOS volt humánus! A kortársak megrázó képet festettek a haióvontató rabok sanyarú sorsáról. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után gyalogos hajóhúzásra senkit nem kötelezhettek, mégis azt találjuk, hogy az emberi erővel végzett hajóhúzás — a lovas vontatással együtt — még hoszszú évtizedekig fennmaradt. Ennek az a magyarázata, hogy a hajóhúzás szabad vállalkozásit munka lett és a folyó menti falvak munkanélküliségtől fenyegetett szegényparaszti ai. a jó kereset reményében, szívesen vállalták a vontatást. Rákényszerültek erre a nehéz munkára. Igaz ugyan, hogy a nagy terhű fahajókat a múlt század közepétől lovakkal, majd utóbb gőzhajóval vontatták. így a gyalogos vontatóknak a kis terhű vagy üres homokszállító dereglyék és kofahajók víz ellenében vontatása maradt A déli Tisza-vidéken a csongrádi hajósok és vízparti szegényemberek használtak utoljára fa-hámot az 1930-as években. Szörfi NAGY VINCE Rokonszenves kötet látott napvilágot az Életjelkönyvek sorozatban: Dér Zoltán Szembesülések címmel foglalta össze kritikáit tanulmányait Őszinte, tiszta hangon a jugoszláviai magyar irodalom alapos ismeretét s az egyetemességre való törekvést tükrözik ezek az írások. Már a cím is utal arra, hogy Dér Zoltán nemegyszer szembenézett önmagával, alkotó módszereivel. és a készen kapott esztétikát. a megszenvedett élet a valóság tapasztalatai alapján újraértékelte, de a hagyomány iránti vonzalmát s a közösségi érdekű és szerves mű eszméjét sohasem adta fel. Költőként indult, s ma az írásai alapján a vajdasági, a szabadkai irodalom polihisztorának tekinthetjük, akinek figyelme az egész magyar irodalomra kiterjed. Kötetében egy idősebb nemzedék mérlegeli önmaga és a megújuló irodalom viszonyát rendszeres és alapos hozzáértéssel. gazdag mondanivalóval. Mit mutatnak a kötetbe szerkesztett tanulmányok és kritikák. milyen hasznosítható gondolatokat kínálnak az olvasóknak? Egyaránt megmutatják a jugoszláviai magyar irodalom gazdag ágát és sürgető tennivalóit Juhász Géza munkáit értékelve például, így a Könyvek országútjain című kötetét is. olyan megállapításokkal találkozhatunk. amelyek továbbgondolásra sarkallnak. „Az utóbbi évtizedben visszaesés következett be, arrü gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jugoszláv könyvkiadás nem tartott lépést az alkotó lendület sohasem tapasztalt nagyarányú fölMihály csongrádi öreg hajós mesélte 1966-ban, hogy amikor a deszki szerbek lovakkal nem győzték a vontatást, hajóhúzó embereket fogadtak fel. vagy magukat fogták be a hajó elé. Szorultság esetére a fahajón mindig volt kéznél néhány húzóhám. A hám két végén átbújtatott kenderkötelet a végén lógó fapecekkel ráhurkolták a hosszú, erős vontatókötélre, nekifeszültek és az 5—6 vagonos fahajókat négyen-öten vontatták. A fahámot iveit alakúra faragták, hogy húzás közben ne törje a vontató vállát. A csongrádi fahámba vésve, kezdetleges, bicskával karcolt díszítés mellett, Tari Mihály nevét olvashatjuk. Az eszköz őrzi készítője nevét aki vele rótta a kilométereket a Körösök és a Tisza partján. Hasonló, mélyített faragású hajóhúzó hámot, „emberjármot" a Duna menti Bátáról őriz a budapesti Néprajzi Múzeum. JUHASZ ANTAL néprajzkutató ;: KOTRÓGÉP A TISZÁN lendülésével a nemzetiségi irodalmakban. sem az esztétikai értékek kétségtelen gyarapodásával." Akár ha az itthoni viszonylatokra is érthetnénk ezt a summázatot. Dér Zoltán töprengései mindannyiunké. s amikor kétségei támadnak; mert vannak írók. akiknek rendszeresen, évről évre jelennek meg könyvei, vajop a tehetség és szorgalom jeleként-e, vagy inkább a kiadói mechanizmus. a beidegzett ritmus, a baráti kör. az ismeretség dönti eL hogv egyesek minden művét kiadják. másoktól viszont megvonják ezt a gesztust, még a kiadásra alkalmas műveket is viszolyogva fogadiák. esetleg évekig elfektetik a könyvkiadás labirintusai ban. A könyv egyértelműen vallja: különleges jelentőségük van azoknak a tanulmányoknak, amelyek az egyetemes magyar irodalom és a jugoszláv népek irodalmának kapcsolatát elemzik. Manapság sokan értekeznek a kelet-európai népek közeledésének problémáiról, arról, hogy mennyivel alaposabban kellene egymást ismerni. ugyanakkor, mint Juhász Géza írja: „A kiadott könyvek számától függetlenül a jugoszláv népek irodalma sokkal inkább, sokkal több íróval és művel — mondhatnánk, szinte valamennyi árnyalatával, irányzatával és korszakával — van jelen a magyar nyelvterületen. mint a magyar irodalom Jugoszláviában." A Szembesülések Bori Imre. Stnkó Ervin. Herceg János. Lévay Endre. Bogdánfi Sándor, Dudás Kálmán, Kolozsi Tibor. Srtli István. Ács Károly. Fehér 1 &renc, Németh István, Petkovics Kálmán, Gion Nándor és még jó néhány jugoszláviai magyar író munkáját elemzi imponáló hozzáértéssel. Posztumusz művekből, mint Szirmai Károly: Szavak estéje kötetéből is kibányássza Dér Zoltán a jelennek szóló üzenetet, az írói és emberi tartás, elkötelezettség dokumentumait, amikor is ilyenekre figyel: a vajdasági író felelős a maga nemzetiségével szemben, törődjön a közügyekkel. a nemzeti létet őrző-ápoló intézményekkel, társadalmi megmozdulásokkal. Legyen a kor lelkiismerete. s a kortendenciákat ne a stílusáramlatok, hanem a társadalom felől nézze. A nemzetiségi író gyakran válik a kultúra mindenesévé de téves felfogás, ha a közvetítést tartjuk egyetlen funkciójának, hiszen akkor nem tudná kibontani saját szuverén alkotói világát és módszereit. A jugoszláviai magyar irodalom napjainkban, ezekben az években kezd nagykorú lenni. Sikerre és hosszú távú megbecsülésre leginkább azok a művek számíthatnak, amelyek a ma valóságából építkeznek, általános mondandót hordozva magukban. Értékmérő és eligazító könyv a Dér Zoltáné. Szegényebbek lennénk nélküle. (Életjel könyvek, Szabadka.) SZ. L. L A múzeum új szerzeményei A hajó vonlaié hám A kultúra mindenese