Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-28 / 253. szám
feedd, 1980. október 28. 7 rrKizsákmányoljál<"-e a diákokat? Panaszos levelet kaptunk, Lajkó Jáno3 bordányi téeszvag aláírásával. Olvasónkat felháborította, ahogyan a paprikát, paradicsomot szedő általános iskolásokkal bántak az Előre Szakszövetkezetben. Ivóvizet egy tanyából voltak kénytelenek hordani, a munkáért kevés pénzt kaptak, ha levelet vagy szárrészt találtak a leszedett termés közt, egy—négy ládával levontak a gyerekek teljesítményéből. A levélíró azt is felpanaszolja, a szakszövetkezet képviselőjétől egy jó szót sem kaptak a diákok munka közben. Bordányban valóban történtek szabálytalanságolt, amelyeket a megyei -tanács közbelépésére megszüntettek, a szakszövetkezet vezetőit pedig figyelmeztették. A levél néhány kérdésére azonban érdemes visszatérni. „A járási és megyei művelődési korifeusok törődnek-e a gondjaikra bízott gyerekekkel? A válasz belefér egyetlen szóba: törődnek. A mezőgazdasági és művelődésügyi osztály munkatársai részt vesznek a diákok őszi mezőgazdasági munkájának előkészítésében, közvetítenek a munkaerőt kereső téeszek és az iskolák között Az elmúlt tanév vége előtt megkötötték az úgynevezett előszerződéseket, amelyekben megállapodtak, melyik iskola tanulói, melyik üzemben, milyen körülmények közt, milyen munkát végeznek. Az előszerződést jóvá kellett hagynia a megyei tanács Illetékes osztályainak és a KÖJÁL-nak. Idén nyáron jelent meg az Oktatási Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium 11/1980-as rendelete amely, rendet teremtett a korábbi szövevényes jogi szabályozásban. Egyértelműen előírta. mit kell tartalmazniuk a szerződéseknek. A megyei tanáét és a KÖJÁL, képviselői állandóan járják a munkaterületeket. Eljutnak minden csoporthoz. Ha hiányosságokat tapasztalnak, intézkednek. Ha a téesz vezetői nem szüntetik meg a szabálytalanságokat, visszahívják az ott dolgozó gyerekeket „A KÖJÁL figyelemmel kíséri-e, hogy meglegyenek a legelemibb tisztálkodási lehetőségei azoknak, akik a lécsz-tagok helyett elvégzik a piszkos munkát?" — kérdezi levélírónk. Nos. a KÖJÁL a következőket kíséri figyelemmel: ki dolgozik, menynyit és milyen nehezet. Hetedik általánosba Járóknál fiatalabbat nem lehet foglalkoztatni. Altalános iskolások csak 4 órás, középiskolások 6, a harmadik és negyedik osztályosok kivételesen 8, egyetemisták, főiskolások 8 órás munkaidőben foglalkoztathatók. A nehezebb anyagmozgatást nem lehet diákokkal végeztetni. Folyóvizes kézmosást kell biztosítani, és kifogástalan minőségű ivóvizet Minden gyereknek külön pohárból kell inniaAz a legjobh, ha saját poharat visznek magukkal. Jobb téeszek Idén ls vásároltak elegendő papírpoharat. Mentőládát kell tartani minden munkahelyen. Ahol nincs a közelben tanya, vagy gazdasági épület, ott mobil WC-t kell felállítani. A diákokat csak zart, rögzített ülésekkel rendelkező járművel szabad szállítani. Hűvös időben meleg teát kötelesek adni nekik. Ahol ebédet is kapnak, ott a KÖJÁL élelmezésügyi csoportja a konyhát, az élelmiszer szállítását és az étkeztetést ls ellenőrzi. A munkában felügyeletet kell biztosítani az üzem és az iskola részéről is. Ezek a főbb követelmények. Nem volt betartásukkal különösebb probléma ebben az évben, ez a határt járó ellenőrök véleménye. Aki azonban — legyen az Szülői, pedagógus vagy bárki más — azt tapasztalja, hogy figyelmen kívül hagyják ezeket az előírásokat, bejelentést tehet a megyei tanács művelődési osztályán, ragya KÖjAL-nálA diákok őszi mezőgazdasági munkája azonban továbbra sem mentes ellentmondásoktól. A nyár közepén megkötött előszerződések tartalmazzák ugyan a munkavégzés várható" időpontjót, de az időjárástól függ, valójában mikor lehet a munkát megkezdeni A gyakorlatban aztán több részletben dolgoznak a diákok, az Idő megy, és még november elején sincs folyamatos tanítás. A másik kérdés: a munka díjazása. A diákok ugyanannyi pénzt kapnak a munkáért, mint a téesz-tagok. Csakhogy a tagok Jó része nem megy ilyenkor ennyi pénzért a közösbe dolgozni. A termelőszövetkezetek többségében máig az a helyzet, hogy a tagok akkor dolgozzák le az évi 1800 órájukat, amikor akarják. Az őszi csúcsmunkák idején pedig nem mindenki akarja, hiszen a háztájiban is ilyenkor legtöbb a munka, ök tehát megtehetik, hogy nem mennek betakarítani a közös termést — a diákok nem. Vannak a téeszekben másféle helyi tartalékok ls. A zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezetben és Forráskúton, a Haladás Tsz-ben 5 napra mindenki kivonul az irodákból oda, ahol a betakarításban a legnagyobb szükség van a munkájáraügy látszik, ebben a két gazdaságban már rájöttek, ahogyan a tanítás várhat 10—12 napot, ugyanúgy a jelentések írása, netán a körömreszelgetés is elhalasztható valamennyi időre. Ha Zákányszéken és Forráskúton meg lehetett ezt csinálni, másutt is meg lehet. A tapasztalatok szerint az általános iskolások többsége a felnőtt normákat is teljesíti, a középiskolások már kevésbé igyekeznek, az egyetemisták, főiskolások teljesítménye a leggyengébb. Valószínűleg azért, mert nekik már az is feltűnik, hogyan viszonyul a felnőttek, a téesz-tagok és Irodai dolgozók egy része a közös termés betakarításához — őket utánozzák. ' A művelődésügyi államtitkár újabb rendelete értelmében a megyei tanács elnöke a Művelődési Minisztérium engedélyével további tíz nappal meghosszabbíthatja a diákok őszi mezőgazdasági munkáját. Csongrád megyében főleg Szeged környékén van szükség továbbra is a munkáskezekre. A téeszek ugyanis vártak a szürettel, s most még a tőkéken a szőlő fele. Ezerkétszáz diák tíznapos munkájára tartanak igényt a gazdaságok. Nagyon óvatosan szabadna ehhez a megoldáshoz nyúlni: az iskolák többsége már ledolgozta a korábbi rendeletekben meghatározott 6—12 napját- A további tíznapos mezőgazdasági munka a nyári szünidő megrövidítését jelentené. Arról nem is beszélve, hogy a nyáron is egyre több diákot várnak a mezőgazdasági építőtáborok. A keretszámok emelése pedig odavezet, hogy a nyári építőtáborok önkéntes jellege is megkérdőjeleződik. A diákok nélkül nem tudja elvégezni a mezőgazdaság az őszi betakarítás nagy munkáját. Kétkezi munkájukra gazdasági és pedagógiai szempontból egyaránt szükség van. Nem zsákmányolja ki senki őket, ám szükségteleitül terhelni is kár lenne a fiatalokat. További munkájukat csak akkor kellene igénybe venni, ha a termelőszövetkezetek összes tartalékainak mozgósításával sem oldható meg másként a betakarítás. Tanács István ül műsor a televízióban Szép szó címmel új irodalmi műsor sugárzását kezdi meg a közeljövőben a televízió. A kéthavonta sorra kerülő, mintegy 70 perces program, amelynek címét József Attila folyóiratának fejlécéről választották, olyan szépirodalmi és kritikai összeállítással jelentkezik, amely értékes alkotások bemutatása mellett az irodalmi élet különböző jelenségeivel ls foglalkozik. A Szép szó számaiban egyaránt szerepelnek novellák, versek, egyfelvonásos darabok, valamint beszélgetések és viták. Teret kapnak fiatal írók és költők, bemutatnak olyan írásos, illetve tárgyi emlékeket, amelyeket nemzetközi illetve nemzeti örökségként tart számon az irodalom. A műsorban olyan művekkel is megismerkedhetnek a nézők, amelyeket még sehol sem láthattak, vagy amelyek éppen a szép szó számára készültek.. A folyóirat szerkesztő bizottságának tagjai: Bárányi Ferenc. Bata Imre és Koczkás Sándor. A ma, kedden, az l-es csatornán induló műsort József Attila Csak olvassa ... cfmú verse. nyitja Cserhalmi György tolmácsolásában. Az adásban látható Szakonyi Károly Három dobás hat forint cfmű novellafilmje. Hajnóczi Péter írása és Weöres Sándor versel. Az összeállítás meghívott beszélgetőpartnere Karinthy Ferenc és Vas István. Három szám után írni egy folyóiratról, mondhatni meggondolatlanság. Bár ha meggondolom, hogy ez a három szám hatszáz oldalon több tucat tanulmányt tartalmaz, nem is tűnik olyan kapkodónak a véleményalkotás. A nyár elején sokszor hirdették a JEL-KÉP előzetesét, de mióta megjelenik, indokolatlanul kevés szó esik róla. Pedig figyelmet érdemel, méghozzá sokunkét, hiszen jórészt azok írják, akiknek fő foglalkozása mindennapjaink hírellátásáról gondoskodni szóval, képpel betűvel Televíziórádió-sajtó, áll a folyóirat címlapján, s belül kissé elrejtve, hogy ne ijesszen túlságosan : a Tömegkommunikációs Kutatóközpont folyóirata, megjelenik negyedévenként. A lap tiszteletre méltó nyíltsággal közli, kinek szánják készítői: műsorkészítőknek és újságíróknak, politikusoknak és pedagógusoknak, propagandistáknak. Ami máris látszik, az a tartalom rendkívüli szerteágazó volta, a sokféleség gazdag kfnálata. Magazinújság ez a folyóirat. Profilja lehetőséget ad a legkülönféle témák megjelentetésére, s a tallózó olvasó számára ez számoa, együttgondolkodásra csábító frást Bérleti vagy kezelői jog átvétellel, illetve ingatlanvásárlással tervezői munkavégzéshez alkalmas elhelyezést (épületet) keres Szegedre települő váltalat. Igényünk: közművesített. 400 négyzetméter körüli hasznosítható építményi terület, főútvonal melletti vagy Nagykörúton belüli elhelyezkedés. Ajánlatokat ármegjelöléssel: „Üres átadás 1980" ieligére a szegedi Sajtóházba kérünk. HAZASSAO Morvái István és Burkus Gyöngyi, Virágh László és Domokos Julianna, Miskur István és Kakuszi Ilona, Bakó István Béla és Kocsis-Savanya Margit, Poflonyl Sándor és Kovács Julianna, HoUk János és Gera Erika, Szász Imre Gábor és Tóth Ágnes Anna, Farkas László Péter és Turí Erika, Sörös Imre és Balogh Mária, Kovács András és Lehoczki Magdolna, Hajdú Zoltán és Keszthelyi Mária Erika, dr. Tóth Miklós István és Szekszárdi Emese Mária, Horváth Zoltán János és Rádai Hajnalka, Gyöngyösi István és Takács Mária, Ferenczi Imre Béla és Toppantó Mária, Kenderes! Sándor és Tóth Erika, Szécsi József és sánta Rozália, Simon László és Brinza Ágnes Julianna, Tóth László és Zsulán Katalin Mária, Devánszkl Gábor Attila és Balogh Eva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Ménesi Ferencnek és Kókal Klára Ibolyának Zsolt. Kaayó László Antalnak és Sóki Annának László András, Füle Antalnak és Barbalics Gabriellának Antal, Szalma Ferencnek és szakái Máriának Ivett, Krauser Gyulának és Lázár Eszternek András Gyula, Zsögön Miklós Imrének és Tóth Juliannának Judit. Stanzel Antalnak és Szőnyi Ilona Veronikának Antal, Sándor Vincének és Szekeres Gizella Magdolnának Zoltán, dr. Szeghö Attilának és Raxer Máriának Márk Attila. Csiszár Imrének és Deák Annának Anna, Hangal József Lászlónak és Gyenes Erzsébetnek Zsolt. Kovács Lajosnak és Juhász Erzsébetnek Eva, Gyémánt Zoltánnak és Daka Máriának Krisztián Zoltán, Nagy Istvánnak és Kovács Pirogkának Angéla, Dávid Györgynek Családi események és Gácsik Matild Juliannának Mónika Magdolna, Nagy Péter Pálnak és Plgnlczki Eva Teréznek Kornél Gábor, Szekeres Józsefnek és Szűcs Ilonának Attila, Kiss Sándornak és Széli Rozáliának Ágnes, Kocsis Imrének és Szersödi Máriának Adrienn, Matuszka Lajosnak és Bezzeg Zsuzsannának Melinda Zsuzsanna, Dékány Istvánnak és Bakon Zsuzsannának Zsuzsana. Balogh Istvánnak és Kerzl Évának István, Keresztúri Imrének és Hajnal Juliannának Zoltán, Géczl Pál Péternek és Martus Máriának Anita, Magyar Antalnak és Ordögh Etelka Ilonának Andrea, Rádai Ferencnek és Szalai Évának Róbert, Matus Zoltán Tibornak és Buri Gabriella Juditnak Krisztián Zoltán, Hulmán Jánosnak és Bakonyi ErzsébetRozáliának Róbert, Tolnai Ferencnek és Ferenczi Margitnak Zoltán, Szekeres Antalnak és Tűrú Ilonának Árpád, Szanlszló Albertnek és Kisalbert Ilonának Róbert Szabolcs, Nagy Bélának és Árnyas Aranka Máriának Zsanett Aranka, Zónai Jánosnak és Menyhárt Valéria Annának Valéria Anna, Ábrahám Mihálynak és Kovács Zsuzsannának Péter, Bérczy Béla Józsefnek és Pápai Juditnak Judit, Makra Istvánnak és Sánta Honának Ágnes, JOjárt Istvánnak és Csúrl Juliannának István, Csernovszky Kálmánnak és Eszenyi Anikónak Anikó Erzsébet, dr. Lonovics Jánosnak és dr. Kádár Zsuzsanna Magdolnának Erika, Dóra, dr. Lonovics Jánosnak és dr. Kádár Zsuzsanna Magdolnának Emese Ildikó, Ocskó Jánosnak és Nagy Erzsébetnek János, Dózsa Attila Istvánnak és Mészáros Editnek Akos, Sarró Pálnak és Bendc Rozáliának Erzsébet Eva, Marczinka Sándor Zoltánnak és Bánfl Margit Ételnek Edit, Mayer Józsefnek és Juhász Zsuzsannának Tamás nevű gyermekük született. HALALOZAS Rácx Vilmos, Kónya Etelka, Kovács Julianna, Bodola Károly, Kertész Ferenc. Zöldi-Kovács Sándorné Kotogány Mária, Bakacsl László, Borosok Ferencné Acs-Sánta Veronika, Ferencz Mihályné Tombácz Ilona, Forgó Imréné Kocsis Erzsébet, Bukovics Béla József, Igaz Imréné Daróczi Etelka, Kökéndy Károly Gyözö, Dobay Ferenc Kálmán, Tarl István, Márton Péter Pál, Eter István, Csonka János, Borbíró István, Csík Bertalan, Németh Miklósné Rutai Mária, Gáli Gyula. Menning Antalné Cervenik Ilona Erzsébet, dr. Slsák Sándor, Gedey Sándor Miklós, Lázár Ferencné Pálfy Anna, Rádai András, Ricz Andrásné Karip Rozália, Bertók Sándorné Tárkány Ilona, Terhes Pál. Simon József, Nagy Ferenc. Holtósl Ferenc, Szécsi János, Jójárt Piroska, Antall József. Böde Józsefné Virág Erzsébet, Mosó Mlhályné Dékány Júllanna. Nagy József. Bárkányi János, Miklósi Károlyné Visnyei Julianna, Bálint Antalné Bodor Julianna, Nógrádi Imre, Balt Antalné Kálmán Etelka, Szelllk Terézia meghalt. kínál. Képanyaga, formátumából is következően, még kevéssé vonzó, s ez nem is előnye, de remélhetően megtalálják a megoldást szerkesztői. Élve az olvasásra biztatás lehetőségével, néhány írásról külön is kell szólni, abban a reményben, hogy legalábbis jelezhető ezáltal az eredeti fontossága. Persze önkényes a kiválasztás, hiszen az érdeklődés is az. így mindenekelőtt az egyik interjú, amit Orlana Fallaci készített amerikai katonákkal Vietnamban, s bár tizenhárom év telt el azóta, az útinaplórészlet semmit nem avult, egy darab századunk elfelejthetetlen történeteiből. A másik számban megjelent egy rovat, Gyújtópontban címmel s hivatásos tájékoztatókkal beszélgettek a tájékoztatás hazai helyzetéről, gondjairól. Kemény szavak és sürgető igények hangzottak el, amelyeknek egyik csomópontja az információ demokratizálódása, tények és érvek satujában. A tájékoztatásról szólva, felötlik Hankiss Elemér nagy olvasói visszhangot kiváltó elemzése a Valóság című folyóiratban, ahol úgy szólt a televízióról, mint tájékoztatási főhatalomról jószerivel az információs monopólium birtokosáról, amelynek emiatt felelőssége is óriási a gyors és pontos tájékoztatásban. Ha elakad, netán mellébeszél a tájékoztatás, lényegesen több kárt. okoz, mint ha megmondaná a mégoly kellemetlen igazságot S Itt jelentkezik a tájékoztatók személyes szerepe, ami bizonyos vonatkozásban meghatározó. A három vaskos füzet legérdekesebb része a különféle közvéleménykutatásokat ismerteti. Afféle öntükör cserepei ezek, tájékoztatáspolitikánk megvalósult eredményeit és vakfoltjait mutatva, ezért mindenképpen méltóak az olvasásra. Annál inkább, mert amilyen gyakran mondjuk, hogy így vélekednek az emberek erről vagy amarról olyan ritkán tudjuk állításunkat valamelyest mérhető tényekkel igazolni. Tehát szólni kellene ezekről a felmérésekről, de bizakodva az olvasói figyelem Irányíthatóságában, mindezek Iránt az érdeklődést csupán felkelteni kívántuk — tanulmányozásukra ott a JEL-KÉP. Tráser László B kategóriás termelőszövetkezet pályázatot hirdet 350 férőhelyes, szakosított szarvasmarhatelepére telepvezetői állás betöltésére Szakirányú főiskola, legalább 5 éves szakmai gyakorlat szükséges. Bérezés a 19'1977. MÉM—MüM sz. együttes rendelet szerint Pálvázatokat személvesen. vagy levélben kér jut megküldeni az alábbi címre: ARANYHOMOK TERMELŐSZÖVETKEZET CSENGELE (Csongrád megve) 6765 El!í Bemutatót tart íitll AJK M a Horváth Mihály utcai kiállítótermében (Fáklya mozi mellett) — piackutató Jelleggél— * a Ceirdo Bútorgyár termékeiből NYITVA: október 28-tó! november 5-ig naponta 11—18 óráig szombaton 8—13 óráig.