Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

4 Csütörtök, 1980. október 23. 4 Különleges meteorológiai torony Hasonló építményekhez viszonyítva szokatlanul magas — mintegy 1000 méteres, acélból készült meteorológiai torony található a Szovjetunióban. Súlya közel nyolcezer tonna — kevesebb mint a híres Eiffel-toronyé, pedig kétszer magasabb annál. Az oszlop átmérője az •lapnál 10, míg a csúcsán 7 méter. 25 méterenként megfigyelőhelyeket alakítottak ki, ahová légpárnás gyorsliftek szállítják a meteorológusokat A különleges szerkezethez nagy szilárdságú speciális acélfajtákat alkalmaztak. Ezek víz és hőállóok: felületükön a nedvesség és a levegő hatására különleges korrózióvédő bevonat képződik. (APN) Új könyv Koncz János: Pedagógushivatás Merész vállalkozásnak tűnik manapság ezt a címet: Pedagógushivatás írni egy könyv borítójára. Bár a pedagógusoké kétségtelenül olyan pálya, melyhez szinte ösztönösen kötjük a „hivatás" szót, a pedagógusokról általában és hagyományosan úgy gondolkodunk, mint akik az elhivatottság érzete miatt választják a pályát Okkal. De nem valószínű. hogy hétköznapi gondolkodásunk ugyanazon okok miatt találja szükségesnek-természetesnek a pedagógusok hivatásérzetét, mint amiért valójában szükség van erre. Az oktatásügy és a pedagógia története bővelkedik olyan fejezetekben, mai állapotát olyan problémák. gondok jellemzik, amelyek „elviselésére" — a kívülálló praktikus nézőpontjából — csakis htvatástudatos pedagógusok képesek. Könnyen megeshet hát, hogy a mai olvasó kézbe véve e „nemes című" könyvet, először arra gondol, hogy a pedagógusok ön. és hivatástudatára, felelősségérzetére apellálás fejezetei következnek, nagy szavak a szép pályáról — holott ki-ki naponta a bőrén érzi a tanító és a tanár munkájának Valódi nehézségeit, gátjait, nem ritkán az elégtelenségét. Viszont, ha akar az ember valamit, kockázatot vállal. Legyen rizikója a címválasztásnak, ha a szerzőnek célja van ezzel az aprósággal ls (apróság, mondjuk, ahhoz a vállalkozáshoz mérten persze, amit az egész kötet jelent). Célja lehet nevezetesen: éppen hétköznapi gondolataink formálása. A könyv ugyanis a pedagógushivatásról, mint az új és új nemzedékeket nevelő, vagyis a holnapunkat alakító sajátos A75 éves Vásárhelyi szobor Szeged dicsekedhet az első Amikor ez is eldőlt, a én vándorgyűlést tartott Szemagyar mérnökszoborral, ií- mérnöikegyleten belül mega- geden a városháza nagyterjú Mátrai Lajos alkotásával, lakúit szoborbizottság szűk- mében. Másnap, október 22Háromnegyed évszázada, körű pályázatot írt ki. Nyer- én déli fél 12-kor tartották 1905. október 22-én, egy esős, tese Szécsi Antal (1856— az avatási ünnepséget, s ezen hideg vasárnap délelőtt 1904), a Keleti pályaudvar jelen volt Vásárhelyi két leavatták föl a Tiszát megre- melletti Baross Gábor-szo- ánya ls. Avatóbeszédet Kogulázó Vásárhelyi Pál (1795 bor alkotója lett. Már elké- vács S. Aladár műegyetemi —1846) ércalakját, a Széche- szült az agyagmintával, ami- tanár mondott, a város nevényi tér második szobraként kor 1904. június 15-én — ben Lázár György vette ót A, .„„.?„ w/,.. agyvérzés után — elragadta Mátrai alkotását. Ezután leAZ avatás napjara wora a haláL (ö volt Izsó,és Fad- hullott a „pemzetiszípű .és 5-r.AI- RÓSZ. után á harmadik SZÓD- Szeged városának színeivel rász, aki halála miatt nem díszített lepel a 7 és fél métudta befejezni Szegedre ter magas szoborról. Alapzaszánt alkotását) A Szegedi ta sárgásfehér mészkő, a főNapló 1904. október 27-1 szá- alak magassága 3 méter. Várnában adta hírül, hogy a sárhelyi az 1830-as évek ruszoborbizottság a pályázat hájéban áll, előre nyújtott Ferenc irta a Szegedi vezércikkét Az első mérnökszobor címmel. Idézünk az írásból: Magyar földön holnap leplezik le az első mérnök-szobrot, a Vásárhelyi Pálét, Szeged főterén. Minálunk, ahol pedig egy pár díjazottját, ifjú Mát- kezével a szabályozási munesztendő óta olyan pazanl ^ bízta meg a mun- kát irányítja. Másik, leengeK If L,' k" befejezésével. Mátrai dett kezében a tervrajzot i VnL n JZT^kLZht tiszteletdíja 42.000 korona fogja. Tartása fesztelen, Mátsagoknak, a mérnökökre sohse a talapsat költsége rai elkerülte az emlékműgondolt senki. Költőket is kül. (A szegedi Napló havi szobrászat ólpátoszát. A ta^Tf, . „fl leginkább el6flzetési dija ekkor 2 koro_ lapzat hátoldalán levő csóa halhatatlansagban a nép- 4Q fmér volt) A válasz_ nak _ benne evezö> ásó és kegy, de amémokitudo- ^ merésznek tűnt hiszen kötél _ vásárhelyi munkáTy:?™ hTJ-Z,ne?J™l Mátrai még nem készített jára utal. A fölfordított taköztéri alkotást Első mun- licskája mellett ülő kubikos káját, Schweidel József Ara- alakja a munkát végzőknek don kivégzett honvédtábor- állít emléket. A búzakévén nok zombori szobrát 1905. ülő fiatal parasztasszony és játszó dolt senki, holott bennük együtt van a költő és katona... Vásárhelyi Pál neve elválaszthatatlan a Tiszáéitói , a Tisza vizéé Szegedtől má,us l8.án avatták föl. A az Biében kaiá;;szai Ezt a varost a víz temette el megbízók nem csalódtak: a kisgyermek a szabályozás 30. évében járó fiatal művész utáni vidék újjászületését és — Szécsi elgondolását befe- gazdagságát jelképezi. A tajezve — az egyik legszebb lapzat előtti pálmaág és baszoborral gazdagította Szege- bér Vásárhelyit illeti. s az szülte újjá megfékezését Vásárhelyi kezdeményezte. Móra cikkéhez csak any nyit, hogy a mérnökre már det gondolt a „népkegy", éppen Szegeden, hiszen a Tisza bal partján 1903-ban Bertalan Lajos obeliszket. Sajnos mindkét műszaki A meüékalakokat egy ná- lexikonunk (1935, 1967) id. -^uTJ la is fiatalabb művész, a 24 Mátrai Lajost, az apát tünteavauaK , -, fi oai - „„-u— .... éves Pásztor János készítet- tl föl a szobor alkotójaként. emieKere £e Fönnmaradt Pásztor le- A tévedést igen sok szerző vele, melyet 1904. november átvette. A szoborállítás gondolaté- 14-én írt Kiss Lajosnak: A vásárhelvi-«ohorról TA ra 1902-ből találtam az első Most már egész nap Mátraiadatot. A Magyar Mernok- nál dolgozom Vásárhelyi en szempontból is igen és Épiteszegylet Kett Értesi- Pálnak csinálunk szobrot csak üdvös? hog ide óvakotőjének március 23-i szarná- Szegedre. A mellek alakokat, doU vásárhelyi Pál szobra. ban jelent meg az egylet és mire! azok parasztalakok, tel- Mer£ csak ^ szempoTitból a Tiszavölgyi Ármentesítő jesen rámbiíta Mátrai... A állítódhatik, hoay a szobor Társulat főlhivasa:hmci- bor egyik mellékalakja nem a terek fölékesítése iráeniiékéne/c/AmÍakaV á&í r- ^ «Mn «» kubikus em- ^^áZl'L^ helyinek, aki kard helyett ber, oldali talicskával, amákörzőt vett a keze be, hogy sik egy gyermekével játszó iránU mivel hogy 6 mestermeghódítsa a Dunát, leigáz- fia(al parasztasszony, kalász- kedett abban, hogy biztos taa kultúrpa*a a Tiszát csomó van mellettük. Mátrai Won áll most A fölhívás után nyomban nem fukarkodotti heti száz lota! kö^B^an^l koronát fizetett Pásztornak. Az 1970. évi árvíz Szegednany varos kozott tíuaapesi, „„„„„«„ Titel, Szolnok és Szeged kér- Viszont az is igaz. hogy az g} te magának a kiváló folyam- avataskor szoba szabályozó mérnök szobrát. Lázár György (1851—1915) szegedi polgármesteré és Fekete Márton ármentesítő tár- A költségeket a mérnök- Móra jegyezte föl, hogy a teremtette elő. A szegedi néphumor mit tart a szoborról: ha meghallja a . .... o— szobor talap sem került zatán e magasságot 1971. a „bedolgozó" Pásztor János ben elmléktáblával jelülték neve. meg. sulati elnöké az érdem, hogy egylet a szobor Szegedre került, ök Földművelésügyi Minisztéri- déli harangszót, megemeli a voltak azok, akik szép szóval umtól és a Központi Tisza- kalapját. Ha pedig az ideveés fifikával. sorra-rendre le- völgyi Ármentesítő Társulat- tődött idefeen elcsodálkozik, szerelték a" pályázó városok tói 10—10 000 koronát ka- és valami rejtett szerkezetre szószólóit. A csatározás Sze- pott. Szeged városa 2 000 ko- gondol, akkor széles mogeden folytatódott, hova ke- rónát és a talapzat költsé- sollyal adják meg a világosírül jön a szobor: a Tisza- geit szavazta meg A hiányzó tást, hogy tudniillik sosem partra-e a közművelődési pa- összeg gyűjtés utján folyt be. hallja meg, mert bronzból lota éa a várrom közé vagy a A Magyar Mérnök- és Épí- van""' Széchenyi térre. tészegylet 1905. október 21- Apró Ferenc társadalmi tevékenységről szól. Ha pedig valamennyiünk jövőjéről beszélünk, mindjárt helyénvalónak találjuk a kevésbé hétköznapi szavakat. Ha a pedagógust megpróbáljuk holnapunk minőségének alakítójaként, s nem napi ügyeibajai között látni, rögtön érezzük hivatástudatának föltétlen szükségét És saját felelősségünket ls azért, hogy valódi hivatásának teljesítéséhez megfelelő „terepe" lehessen minden nevelőnek. Hogy mi minden kell ehhez — arról is szól Koncz János könyve. Hogy a pedagógus betölthesse társadalmi hivatását a ml mostani körülményei között, ahhoz sok más mellett az ilyenfajta, elméleti jellegű, helyzetelemző és perspektívákat felvillantó tanulmányok is kellenek, amilyeneket a Pedagógushivatás című kötet tartalmaz, összefoglaló Igénnyel, a téma szinte könyvtári szakirodalmának felhasználásával készültek a kötet központi témájáról, a mai, szocialista pedagógushivatás társadalmilag meghatározott feladatairól, valamint a pedagógusképzésről és továbbképzésről szóló írások. Az oktatáspolitikai aktualitások (a gazdasági és társadalmi fejlődés, a tudományos technikai forradalom által provokált és a társadalmilag belátott, igényelt változások, a változtatások nehézségei és a megoldásmódok) történeti előzményeit leíró jellegű áttekintésekből ismerhetik meg a könyv olvasói. A pedagógushivatás történetét a munkásmozgalom nézőpontjából, a marxizmus klasszikusainak, a munkásmozgalom dokumentumainak felhasználásával foglalják össze a kötetet, nyitó tanulmányok; külön fejezet foglalkozik a pedagógushivatás szovjetunióbeli történetéveL A tanulmánygyűjtemény ilyen módon érdekes és tanulságos összevetésekre ls alkalmat ad. A pedagógusmunka múltjáról szóló idézetek — Marx, Engels, Lenin, valamint az egyes oktatáspolitikusok megállapításai — közül főleg a kritikai részletek rímelnek észrevehetően mai dokumentumok kritikus és önkritikus soraival. Ügy tűnik, elméletben, szavakban régen is és most is elég tisztán lehetett látni a pedagógushivatás mibenlétét. Gyakorolni azonban mindig úgy lehetett, miként erre az adott társadalom módot adott Az utópista Owen azt mondta: „Ezt a feladatot úgy kell tekinteni, mint a birodalom legnagyobb bizalmat igénylő kormányzati megbízatását." A birodalom szót bízvást behelyettesíthetjük ma: állam, társadalom. (Kossuth Könyvkiadó, 1980.) reflektor Gyermekek a közlekedésben Nagyobb társaik irányításával haladnak át reggelente úttesten a szegedi Ságvári gyakorló iskola tanulói impregnálás A Belorusz Technológiai Intézet munkatársai speciális impregnáló anyagot dolgoztak ki. amely ellenállóvá teszi a faanyagot a nedvességgel és a magas hőmérséklettel szemben. A falánkságukról ismert termeszek sem támadják meg a fát A polimer gyantákkal kezelt faanyag keményfához hasonló szilárdságú lesz. Az így megmunkált fa a kísérletek alkalmával ellenállt a tűz, a víz és a férgek pusztításának. A minszki olimpiai stadion építésénél is felhasználták ezt az anyagot. (APN) Ha hinnék az égi hatalmakban, istenekhez fohászkodnék. Leleményességért, pontos, mindenki szívéhez utat találó szavakért. Mint Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem írásának gyürkőzve. Erőt kívánnék tollamnak, mondandómhoz türelmes, segítőkész hallgatóságot. Hogy a háborús veszedelemhez hasonlítható hétköznapi veszélyekről értelmet, érzelmet egyaránt megmozgatva szólhassanak. Zrínyi ékesszóló szavaiból szívesen kölcsön vennék néhányat. De mert a tényeket túlzás nélkül, tárgyilagosan kell felvázolnunk, hatáskeltő fogások helyett önmagukért beszélő számokkal induljunk el. Az Ország.« Közlekedésbiztonsági Tanács Idén áprilisban tartott testületi ülésén hangzott el: 1979-ben közel 1300 balesetnek volt 14 éven aluli gyermek az áldozata. Az összes baleseten belül 30,3 százalékot tett ki azoknak a szerencsétlenségeknek a száma, melyekben gyalogosokat gázoltak el. A sérültek 20 százaléka még nem töltötte be 16. életévét. Csongrád megyében idén öt gyerme* okozott balesetet. Szegeden két kisfiú lelte autó kerekei alatt halálát. Egyikük sem saját hibájából Nem véletlenül jelölte egyik leglényegesebb, megvalósításában halasztást nem tűrő célként az OKBT: „A szülőknek, a pedagógusoknak, a gyalogosoknak, a járművezetőknek — egyszóval mindannyiunknak — nagyobb felelősséget kell tanúsítanunk a gyermekek iránt," Az általános tennivalónak nyilvánított elveket a megyei és a városi-járási KBT mindennapos tevékenységében igyekszik valóra váltani. Mindkét testület szívügyének érzi a baleseti veszélyeknek különösen kitett gyermekek oltalmazását. Az intézkedési tervek az iskolákban létrehozott közlekedési szakreferensi hálózat továbbfejlesztésére, a közlekedési Ismeretek megszerzését segítő KRESZparkok építésére buzdítanak. Az iskolaév kezdetére készülődve a pedagógusok segítségére is számított a KBT. Megkérték a tanítókat, tanárokat, hogy az első szülői értekezleten igyekezzenek a felnőttek érzelmeire hatni. Közreműködésüket kérni a gyermekek életének, testi épségének megóvásában. Indítványozzák: minden lehetséges alkalmat ragadjanak meg a gyermekek közlekedési ismereteinek gyarapítására, önfegyelmének erősítésére. Ezt teszik a pedagógusok akkor is, amikor a városi KBT felhívására szervezet' úttörő közlekedési járőregységekkel nézelődnek a városban. Az egységek „főparancsnoka" a városi közlekedési úttörő csapat vezetője, Iványi Józsefné. A csapatot alkotó 330 úttörő úgyszólván a város valamennyi iskoláját képviseli. Lelkes társaság, rendkívül komolyan veszik feladatukat. Meghatározott időközönként a rendőrökkel is járőröznek, tanítás előtt és után az iskolák környékén segítik társaik, s általában a gyalogosok közlekedését. Idén a szokásosnál komolyabb feladattal szeretnénk megbízni őket. Felhívást teszünk közzé: készítsék el iskolájuk környékének veszélytérképét. Ha a gyerekek megbizonyosodnak, értelmes a cél, fontos a munka, melyben segítségüket kérjük, odaadással, kitartóan tevékenykednek. De ha a felnőttek legyintenek, lekezelik őket, érthetően kedvüket vesztik. S persze megingatja hitüket, amikor a nagyoktól egészen mást látnak, mint amire ml intjük őket. Látnak a járőröző úttörők pirosra nekilóduló gyalogosokat, zebra helyett a rövidebb, de százszorta veszélyesebb úton átvágó felnőtteket, tiloson áthajtó autósokat. A felnőttek fegyelmezésére — s megnyerésükre — hasznos ötletet sütöttek ki a városi-járási KBT aktivistái. Dicsérő lapokat készíttettek, s ezeket szétosztják a járőröző gyermekek között. Jövő hónaptól kezdve e dicsérő lappal jutalmazzák a pajtások a példásan közlekedő, figyelmes járművezetőket. Az okos kezdeményezéseknek eddig sem voltunk híján. Korábban sem hiányoztak a gyermekek érdekében meghirdetett akciók a KBT programjából De a látványos, s kétségkívül hasznos rendezvények önmagukban még nem vezetnek eredményre. Mindanynylunk kitartó munkájára, óvónők, tanítók, tanárok, szülők, ismerősök és ismeretlen járókelők, járművezetők segítsége szükséges ahhoz, hogy eljussunk a célig. Csalhatatlanul biztos receptet útravalóként nem adhatunk. Szabályokat sem kell mankóként hónunk alá vennünk. Csak a legfontosabbról ne feledkezzünk meg! Szándékunkról, mint a tevékenységünket meghatározó kötelező haladási irányróL Ladányi Zsuzsa