Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

6 Kedd, 1980. szeptember 2." ar az A betegek nem várhatnak... A nagy pul'fanásra hirtelen behúzom a nyakam, behunyom a szemem. Égből jött, ócska heverő porzik előttem. A kapualjból mégis az udvarra merészkedtem. Odafönn, a körfolyosón limlomok, két tagbaszakadt legény nehéz szekrénnyel küszködik, fejem fölött télikabátok „levegőznek". Költöznek a lakók. Idelenn régi ismerősöm, a fényképészasszony, seprűvel a kezében szólít meg: „Csak nem a gyógyászati segédeszközök gyárát keresed? Na, ott találsz írnivalót. Itt mindenki tudja, hová költözik, csak ők nem. Kész bolondok háza!" A házszám: Klauzál tér 7. 9 Az udvari alagsor ajtajában két Idős férfi a mankójára támaszkodik, úgy várakozik. — Naponta öt-hat mentőkocsi fordul itt meg a rokkantakkal — mondja Barkós Bertalan, a gyár szegedi telepének vezetője. — Három megye betegeit látjuk el, de érkeznek megrendelések az ország minden részéből. A zsúfolt műhelyek egészségügyi intézményhez méltatlan képet nyújtanak. Szerencsétlenül járt emberek végtagjairól itt veszik a gipszmintát, itt próbálják lábukra az ortopéd cipőket, itt, ahol jószerével a mester is alig tud megfordulni. Az elkészült művégtagok, járógépek nem sokáig foglalják a helyet: tulajdonosaiknak az a három-négy hónap ls időtlen időnek tűnt, amíg a gyár a rendelést teljesíthette. — Haskötőket, sérvkőtőket is gyártunk — mondja kísérőm, amikor a varrodába érünk. Másik szobában az úgynevezett húzókészülékek állnak egymás hegyén-hátán: törések után tesznek Jó szolgálatot, szerte az országban. — Hány beteget lét el ez az ötven szakember munkájából élő vállalat? — Évente hetvenezerszer fordulnak meg itt azok, akiknek létét, mindennapi életét teszik elviselhetővé termékeink. — S míg hallgatom a termelés szakemberét, eszembe jutnak a sebészprofesszor szavai: egy egyszerű sérvkötő hiánya ágyba kényszeríti azt, aki egyébként akár dolgozhatna is. S hogy mit jelenthet akkor kéz vagy láb nélkül, az azt helyettesítő mű végtag nélkül élni, nekünk épkézláb embereknek elképzelni is rettenetes. — Tizenhat-tizenhétezer nyilvántartott betegünk van. A papírok elhelyezése okozta addig is a legkevesebb gondot — mutatja a telepvezető a sokemeletes polcrendszert. — Ahogy elnézem az Önök adottságalt, csak örülhetnének, hogy végre elköltözhetnek ezekből a rozoga, szűk szobákból... — Az öröm távol áll tőlünk, sőt! A bizonytalanság, a tőlünk függő emberek Iránti felelősség nagyon nyugtalanít bennünket. • Ml hát a nyugtalanság Oka? A Klauzál tér 7. sz. alatti épületet már öt évvel ezelőtt fölújításra „ítélte" a tanács. Az ítélet jogos volt, bárki beláthatja, aki ismeri ezt a házat: nemcsak a vakolat omladozik ott, a födémek is alig bírják már. Nem beszélve arról, hogy nem éppen szemet gyönyörködtető látvány ez a kopott épület a Belváros szívében. Az Idegenforgalmi Hivatal és a Filharmónia aligha találhatna ugyanilyen központi helyet magának. A gyógyászati segédeszközök gyára azonban nem keseredett el a hír hallatén, és a hivatalos papír láttán, 1979 októberében: 1980ban a fölújítási szándékot tettek követik. Az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalat kérte a tanácsot, új helyet jelöljenek ki számukra. Minden jól indult: fölajánlotta a város az Április 4. útja és Oldal utca sarkán levő üres telket. Mi sem természetesebb, a vállalat a saját igényei szerint való üzemépület tervét elkészíttette, a tervet a műszaki osztály elfogadta, és február 18-án megkapták az építési engedélyt. Csakhogy a 21-én érkezett levél minden eddigi számítást áthúzott: a városgondnokság közölte velük, hogy a kijelölt telken játszótér lesz. A vállalat elképzelése és mintegy negyedmillió forint elúszott, de közben teltmúlt az idő is. A kivitelező ugyanis közölte az IKVval, hogy szeptember o-én üres épületet akar elfoglalni a Klauzál téren. A tanács néhány lehetőséget fölajánlott az üzemnek, amely végül ls, jobb híján, elfogadta a hídépítők volt fölvonulási épületét a Római körúton. Jobb híján, mert alapterülete a jelenleginek háromnegyed része, pincéjében áll a víz, és Jelentős anyagi ráfordítással — amelyet a minisztérium fedez — tehető alkalmassá a termelésre. Ha nem ls ez a legtökéletesebb megoldás, legalább lesz tető az ötven, igazán áldásos munkát végző szakember feje fölött — sóhajthatnánk föl megkönnyebbülten. Csakhogy ekkora lelkiismereti lazítást nem enged meg manapság az építőipar. Az elhanyagolt épület fölújítását a költségvetési üzem vállalta, szeptember 5-1 határidővel. Azóta a határidőt szeptember 15-re módosították. Augusztus 26-án ellátogattam Barkós Bertalannal a telep készülő, újabb hajlékába. Sietős, lázas ténykedés helyett csaknem kihalt munkaterületet láttam. Kéthárom ember lézengett a nagy fölfordulás közepette, a villanyszerelő kezemunkájának nyomát azonban föl lehetett fedezni. Kerestem „a főnököt", akiről megtudtam, elment vásárolni. Állítólag vízvezeték-szerelőnek, kőművesnek is lenne még itt keresnivalója, de hát És egyáltalán, micsoda környék ez Itt — mondja az egyik munkás, aki tartotta a frontot —, eltűnt az éjjel Innen vagy nyolc zsák cement, némi faanyag, összetúrta valaki a festékeket..." A laikus is megkockáztathatja a jóslást: ide sem szeptember 5-én, sem 15-én, de még később sem igen hozhatja gépeit, értékeit a szegedi gyár, nem lesz képes a termelésre, ha ilyen „sebességgel" halad az építők munkája. Háta mögött ott van a költözést sürgető IKV, amelynek egyebek között áramtalanított fölvonulási területet kell átadnia a kivitelezőknek, napokon belül. Hova költözzenek? Az utcára? Ha hosszú hetekre, hőnapokra leállna ennek az üzemnek a termelése, nemcsak a gazdasági veszteség miatt lenne jogos a vád. A betegek iránti kötelező humanitás elmulasztása miatt is. Chikán Ágnes Biztató kísérletek Oldószeres földgázkutatási kísérleteket végez a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat kardoskúti üzemében a Veszprémi Vegyipari Egyetem kémiai tanszékének egyik kutatócsoportja. A kísérletek célja, hogy az Alföld egyes területein található nagy mennyiségű, magas inerttartalmú, vagyis sok éghetetlen anyagot tartalmazó földgázt dúsítva alkalmassá tegyék ipari és háztartási felhasználásra. A kísérletek eddigi eredményei igen biztatóak. Az oldószeres módszerrel két olyan gázelegyet nyertek, amelyek közül az egyik szénhidrogénben, a másik pedig széndioxidban gazdag. A tervek szerint a kísérleteket ebben az évben befejezik, és az eredmények alapján megkezdik a részletes értékelést és feldolgozást TV-sorozat Üjabb epizódok készültek el az Irodalmi barangolások című népszerű tv-soro2atban: bemutatásra vár Babiczky Lászlónak Bács-Kiskun, illetve Békés megye irodalmi nevezetességeihez kalauzoló filmje. A Szülőföldemen című műsor nézői — szeptemberben — Bács-Kiskun megye székhelyén, Kecskeméten, Katona József szülővárosában kezdik barangolásukat, majd ellátogatnak Petőfi Sándor, illetve a Petrovics család Duna-menti tartózkodásainak színhelyeire. Megismerkedhetnek a Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Szabadszállás, Dunavecse, Szalkszentmárton, Dömsöd emlékházaival is. Nagykőrösön Arany Jánost idézi az adás, s bekukkantanak a kamerák Móra Ferenc kiskunfélegyházi szülőházába, Nagy Lajos szülőfalujába, Apostagra ls. A félórás séta József Attila gyermekkori nyarainak színhelyén, Szabadszálláson fejeződik be. Novemberben mutatja be a televízió az őszutó című filmet, amely Békés megye irodalmi emlékeinek feltérképezésére vállalkozik — a békéscsabai Jókai Színház művészeinek közreműködésével. A műsor Csőként Justh Zsigmondról szól, majd Áchim András és Sinka István nyomait követi, s megismerteti a f nézőkkel Szabó Pál biharugrai és Darvas József orosházi szülőházát is. Felidézi a film — archívfelvételekkel a viharsarok írójának, Féja Gézának az alakját is. Az irodalmi barangolást a Gyulán élő költő, Simonyi Imre verse zárja. Megindult a madárvonulás Pelikán a Fehér-tón Vénül a nyár. Ahová a Nap sugara elér, még meleg a levegő, és nyarat játszanak a sápadtkék sziki őszirózsák és fehér mécsvirágok. A szegedi Madárországban is megindult az őszi madárvonulás. Évről évre, évezredek óta űzve, hajtva járják ösztönös útjukat a levegő vándorai. Csendes, párás az alkonyat. Az őszi tücsök fájdalmasan síró hangja búcsúzik a melegtől, a nyártól. De, fenn a magasban idegen kiáltások szólnak, hívnak, keresnek. A Tisza felől hallik — kru-kru — az idei vonulás első darucsapata (VIII. 27.). Kevesen vannak — előőrsök még —, hangjukon bizonytalanság érződik. Messzi skandináv lápok, nádasok üzenetét hozták, s fáradtan megpihennek itt, a szegedi halastó „madárszállójában". Távcső és jegyzetfüzet, megint távcső, és sebes jegyzetelés ... felsorolni is sok volna a már messzi északról Jött vándorokat és a déli kóborlókat. Kárókatonák, halfarkasok, kissirályok, kisgojzerek, havasi lille, északi búvár, vándorsólyom, kanalasgémek. partfutók, cankok és sárjárók kisebb-nagyobb csapatai — ezrével a kacsafélék stb. Külön szólnunk kell a már három hete itt vendégeskedő nagy halrablóról, egy fiatal pelikánról, más néven, gödényről. Ez a hatalmas testű madár előfordulása rendkívül ritka ornitológiai esemény. Igaz, a múlt század hatvanas éveiben még költött a Tisza alsó folyásánál elterülő mocsarakban. Ma már hazánkból eltűnt, és fészektelepüket már csak a romániai Duna-delta ősmocsaralban kereshettem fel, ahol a sűrű nád közt százával fészkel. Itt, a szegedi Madárországban puszta megjelenése, rövid pár hetes vendégeskedése nagy esemény. A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében is csak egy preparált példány található. 1936. VIII. 20-án Beretzk Péter, Devich Béla társaságában lőtte a pelikánt, s azóta megfigyelni mindöszsze négy alkalommal sikerült. S most, ismét egy pelikán halászgat a XIII. századi tóban, élvezi az OKTH Dél-alföldi Felügyelőség szakembereinek gondos védelmét. Élettevékenységéről filmet is készítettek. Nem akarok hamis pátosszal siratni egy, a hazai faunából kipusztult élőlényt, de megnyugvást színlelve sem akarok természetvédelmünkről szólni, amikor tele vagyok aggodalommal. Nem a pelikán érdekel elsősorban, inkább saját gondolkozásomat féltem a viszszavágyástól. Hogy egészen őszinte legyek, nem is a visszavágyódás tényétől, hanem meddőségétől félek. S féltek másokat is attól, nehogy belemerüljenek egy kipusztulóban levő, ritka élőlényekkel képzeletben gazdagon „berendezett" álomvilágba. A ma realitásai képezhetik csak természetvedelmünk szigorú törekvéséit... Cslzmazia György Befolyással üzérkedett Az elmeorvosok megállapítása szerint semmiféle tudatzavarban nem szenved, sőt, álagon felüli intelligenciával rendelkezik az 50 éves Kecskés Imre, Szeged, Középfasor 17. szám alatti lakos, akinek ügyében a napokban hozott jogerős ítéletet a Szegedi Megyei Bíróság. Magas értelmi kvalitásait a vádlott hiszékeny emberek átejtésére használta fel. Az éttermek, szórakozóhelyek gyakori látogatója volt. Többnyire ezeken a helyeken ismerkedett meg áldozataival. Olyan embereHAZASSAG Jankó S&ndor és Mihály Eva, Diallo Ibrahim Kandia és Bócsik Ágnes. Boldizsár János Zoltán és Vágó Erzsébet, Kozma Győző Zoltán és Vastag Judit, Slsák Ferenc és Tóth Klára Veronika, Berta István és Dinnyés Julianna. Cser Sándor és Sziráki Margit, Kis Barnabás és Tóth Zsuzsanna, Rékasi István Imre és Kecskés Eva Irén. Vlszkok László Jenő és Nyéki Klára Kornélia, Puskás István és Csorba Márta, Makai Gábor és Biró Gabriella, Papdl Ferenc László és Kovács Ilona, Balog László és Nagymlhály Zsuzsanna, Balpataki István László és Lajkó Angéla, Vesmás Péter és Zákányi Ildikó Erzsébet. Szögi József és Tombácz Rozália. Hódi László Szilveszter és Molnár Erika Zsuzsanna, Varga Sándor és Tanács Melinda, Gál József és Vldács Éva Katalin, Szabó István Sándor és Bodor Katalin, Mozsár Ferenc és Farkas Zsuz.sanna, Miklós István Lajos és Juhász Aranka, SÜ11 János és Szekeres Mária. Sebők Gyula és Hídi Mária. Hoffmann Zoltán József és Macsán Aranka, Léber Zsolt és Fehérvári Györgyi, Nagy Lalos és Gazdag Edit. Bakos Endre J6z»sef és Üjvárl Zsuzsanna Erzsébet. Ferenczl Dezső Árpád és Nagy Ágnes, Tarján János és Kocsis Zsuzsanna Krisztina, Dlx Philip John és Molnár Ilona, Paragl László és Ábrahám Klára, Kollányl Tamás Antal és Csúrl Klára házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Pulal Sándornak és Smajda Máriának Attila Zoltán, Proper Hermannak és Weisz Hannlnak Mlrjam, Ehman Lászlónak és Balaton Eszter Máriának Beatrix Eszter, Varga Károly Bélának és Hőgye Mária Eszternek Erika, Hegedűs Mihálynak és Sárközi Mária Ilonának Mariann, Bors Miklósnak és Horváth Ágnes Piroskának Balázs. Acs Péternek és Bozóky Erika Évának Katalin, Hrlczkó Andrásnak és Gedeon Rozáliának Tamás, Bitó JánosCsaládi események nak és Nagy Klárának János, Sebők Mihálynak és Nagy Mária Annának Szilvia, Csányi Józsefnek és Márta Máriának Attila, Kocsó Pálnak és KoCSó Anna Máriának Eva, Függ Istvánnak és Bálint Máriának Zsolt Péter, Szikszer Lászlónak és Kiss Klárának Mónika Klára, Ábrahám János Balázsnak és Ördög Rozália Jolánnak Roland, dr. Horváth Tibornak és dr. Tóth Piroskának Róbert Tibor, Ra j ki Istvánnak és Szekeres Veronika Magdolnának Henriett Veronika, Ungl László Györgynek és Kántor Katalinnak László, Berta Józsefnek és Hattyasi Ilona Katalinnak Gabriella, Nagy László Bélának és Ábrahám Katalinnak Szilvia, Kovács Jánosnak és Katona Franciska Arankának Bertalan, Erdődi Károlynak és Bálint Erzsébetnek Adrienn, Bondor Istvánnak és Németh Mária Gyöngyinek Melinda Mária. Csízlk Imrének és Gerencslk Katalinnak Katalin, Glemba János Pálnak és Beller Juditnak János, Gallyas József Sándornak és Mihályi Katalinnak Gábor József, Bodrogi Lászlónak és Péter Katalinnak Nikolett Viktória, Nagy Lászlónak és Török Évának Nóra, Szappanos József Tamásnak és Kovács Eva Juliannának Tamás, Portörö Lajosnak és Máté Éva Ilonának Péter Balázs, Orsy Lászlónak és Csányi Erzsébet Juliannának Veronika Eszter, Wenner Istvánnak és Bodó Mária Katalinnak Nikolett, Czáp Józsefnek és Csóti Matild Rozáliának Zoltán Gábor, Császár Imrének és Juhász Erikának Szilvia, Oltványi Sándornak és Kesztyűs Ilonának Lilla, Vajas Imrének és Erdődi Erzsébetnek Tímea, Jónás Imrének és Opauszky Mária Rebekának Orsolya, Czékus Józsefnek és Nagy Erzsébetnek József, Mogyorósi Andrásnak és Szalma Magdolnának Péter András, Tombácz Istvánnak és Patai Máriának Attila, Balla Ivánnak és Szász Györgyi Eszternek Sára, Táborosi Antalnak és Molnár Máriának Gábor, Minyó Pálnak és Gárai Katalinnak Katalin, Boros Imre Miklósnak és Tóth Katalinnak Katalin, Kempf Jánosnak és Ráth Klára Irénnek Akos, Csökör Zoltánnak és Hajdók Ibolyának Diána Zsanett, Sós Miklós Imrének és Katona Máriának Miklós Vilmos nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Batancs János, Rózsa Sándor, Sós József, Nagy Györgyné Csortó Margit, Miklós Istvánné Pósa Rozália, Tóth János, Szedlár János, Dobó Jánosné Gajdács Mária, Fodor Dezső. Szilágyi János, Körmöczl József, Dobó Balázsné Árva Veronika, Bondor Imre, Horváth Illésné Ábrahám Irén, Donáth Bernátné Schwarz Aranka Terézia, Hudák Istvánné Kmety Mária, Poler János Lajos, Vlncze Antal, Szabó István, Károlyi István, Halász Elekné Marton Rozália. Boldizsár István, Révész Andorné Márki Veronika, Kormányos Péter, Győri Istvánné Török Mária. Köröst Antal, Lakatos Mária, Földesl Józsefné Horváth Erzsébet, Teremi Zoltán Antal, Lauró Pál, Fonyódi György, Fárl István, Börcsök Júlia, Lingval Lajos, Nagy Károlyné Bátori Piroska, Tóth György, Frankó Sándor. Kapás István, Pelle Mátyásné Stcz-Meszlár Dorottya. Körtvélyesl Lajos, Tarnai Béla István, Gonda Jánosné Németh Gizella. Prágai Istvánné Kovács Krisztina, Borbély Istvánné Blczók Erzsébet, plpicz Mihály. Szél 4ózsef Sándor, Házi Gyuláné dr. Spiegel Anna, Tácsi Péter, Györfl Ferenc József, Bauer Hugó Henrik, Seres Sándor. Csúri János meghalt. ket szemelt ki, akik bajba kerültek... A bírósági tényállásban rögzített esetek sok hiszékeny embernek szolgálhatnak tanulságul. Történt pedig, még 1977-ben, hogy a 31 éves Marozsi László, Szeged, Alkotmány utca 12. sz. alatti lakos — a vendéglátó vállalat szakácsa — elpanaszolta barátjának, hogy. árdrágítás és egyéb bűncselekmény miatt büntetőeljárást indított ellene a rendőrség. Marozsi az eljárás alatt még „próbaidős" volt, azaz, egy korábbi büntetésének végrehajtását próbaidőre felfüggesztette a bíróság. Félt a szakács, hogy ezúttal a felfüggesztett szabadságvesztés alól sem menekül, ezért kapott barátja biztató ajánlatán. A többszörösen büntetett Kecskés Imre — azt állítva, hogy befolyásos, magas beosztásban dolgozó ismerősökkel rendelkezik — felajánlotta, kapcsolati felhasználásával megpróbál tenni valamit Marozsi érdekében. Azt a látszatot keltve, hogy ismerőseit megvesztegeti, kért a szakácstól 10 ezer forintot. A rendőrségi kihallgatásra, a bírósági tárgyalásra is elkísérte — eljátszva a befolyásos patrónus szerepét — védencét. Amikor azt pénzbírságra ítélték, ő fogalmazta meg a részletfizetésre irányuló kérelmet. A 10 ezer forintot '77 őszén visszafizette Marozsinak. A szakács ezek Után maradéktalanul megbízott barátjában. ö ajánlotta Kecskés figyelmébe szállásadóját, egy idős férfit, aki kriptát akart építtetni, de nem futotta erejéből az utánajárásra. Kecskés ismét felajánlotta segítségét, fel is vett a kriptaépítésre, a sírhelyvásárlásra 24 ezer 500 forintot. Már 1979 szeptemberét írtuk, de Kecskés még semmit nem intézett. S mert az idős ember visszakövetelte pén zét, az év végére, négy részletben megfizette a vádlott a felvett — időközben megforgatott — összeget. Egy rúzsai vendéglővezető már rosszabbul járt. ö tavaly nyáron ismerkedett meg Kecskéssel, éppen abban az időben, amikor árdrágítás miatt eljárást folytatott ellene a rendőrség. Kecskés — a Belkereskedelmi Minisztérium ellenőrének mondva magát — megígérte, hogy a büntetőeljárás zárultával segít állást keresni az üzletvezetőnek. Mellesleg, kitalált indokkal, kért tőle kölcsön 25 ezer forintot. A törlesztés végső időpontjául 1979. .december 15. napját jelölte meg, noha a pénz visszafizetésére semmiféle reális lehetősége nem volt. A póruljárt üzletvezető 8 ezer 500 forintot kapott vissza, ennyit talált Kecskés lakásán letartóztatásakor a rendőrség. Ismeretségein alapuló kapcsolatait egy sikkasztó felszolgáló előtt is felemlegette Kecskés. Befolyásának érvényesítésére 3 ezer forintot kért — és kapott. A pénzt aztán a maga céljaira használta fel. A Zöldért egyik üzletvezetője és vezetőhelyettese 2 ezer forintot adott Kecskésnek, abban a hiszemben, hogy patronálőjuk betartja ígéretét, s keres egy árdrágítási ügyekben járatos, sikeres ügyvédet. Kecskés ezt az összeget is elköltötte. A Szegedi Járásbíróság Kecskés Imrét vesztegetést színlelve elkövetett befolyással való üzérkedésért, sikkasztásért és csalásért vonta felelősségre. Halmazati büntetésként a vádlottat 3 évi börtönbüntetésre ítélték, 4 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Marozsi Lászlót, aki vesztegetésre adott pénzt Kecskésnek, 4 hónapi börtönre ítélte a bíróság. Az ítéletben kártérítésről, a vagyoni előny visszafizetéséről is rendelkeztek. Másodfokon a vádlottak és védőik fellebbezése miatt tárgyalták az ügyet. A jogerős ítélet csak annyiban különbözik az első fokútól, hogy Marozsi esetében elrendelték az előző, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását ÍSW