Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-12 / 214. szám

4 Péntek, 1980. szeptember 12. postaláda rintos fuvarozás is nagyon sokat jelent. A cserét végző férfitől azt hallottuk, hogy havi 2000 palackot is forgalmazott. Azt hiszem, ez elég szép szám ahhoz, hogy a cseretelepet továbbra is itt, a Klapka téren fenntartsák." Nincs sok hozzátennivalónk: hiszünk olvasónk tájékoztatásának, s úgy gondoljuk, hiba lenne a telepet megszüntetni. társszerzőnk az olvasó Nevenincs hidak Kérés, kérdés, köszönet. E héten mintha elapadtak volna a panaszcsatornák, s a beérkező levelek inkább érdeklődő. kiözös gondolkodásra serkentő, nagyobb közösségnek szóló gondolatokat tartalmaznak, semmint egyéni sérelmeket. Sietve tegyük persze hozzá, hogy korántsem beesüljük le az egyes olvasók „kiyönbc.járatú" problémáit, csupán annak örülünk jobban, ha e közös fórumon minél több az igazán közösségi kérdéseket felvető irás. Annál is inkább, mert meggyőződésünk, hogy az ilyenekből az egyénnek is több haszna van. összeállításunkat két köszönőlevéllel kezdjük. Segítség és megértés Köszönet azért, mert segi- rokkant nyugdíjasok gondtettek egy idős emberen. A iáiról s az együttélés neszivmelengelö sorok annál hézségeiröl adott közre csois inkább kedveset mert korravalót a szerkesztő, nem maga az idős ember írta. hallgatva el véleményét serp Csillag Piroska (Kántor u. 2.) arról mit jelent a figyelem a Postaládát hívta segítsé- és a tapintat az emberi kapgiil tolmácsoljuk köszöne- csolatokban. Mint írja „azóta tét azoknak, akik a háza normalizálódott a helyzeelőtt betonlapokat raktak le. tünk, s erre égetően nagy hogy ne kelljen sárban jár- szilkséa is volt, mert a férnia. A beteg, magányos em- jem ágyóan fekvő beteg..." bernek jól esett a Kántor Jó tudni, hogy megoldódott és Barát utcai szomszédok egy elmérgesedni látszó viszony. ezért hadd továbbítsam a nékünk címzett köszönetet a legilletékesebbnek — a végül ls megértést tanúsító szomszédoknak. Miután elégedettségét fejezi ki azért, mert a városi tanács végrehajtó bizottsága elfogadta az új utcanévjavaslatokat, Somogyi Ferenc nyugdíjas (József Attila sugárút 56.) ötletet kíván adni a város szegedi és újszegedi Tisza partját összekötő két hid elnevezésére. Legyen a régi Szabadság-hid, az új pedig Arpád-híd. Indokolásában egyebek közt lapunk egykori számaira hivatkozik, s mint irja, a DM-ben közölt „Fórum"-on és azóta több tanácstagi beszámoló alkalmával a résztvevők egyhangúan magukévá tették a javaslatot. Addig is, míg a nevenincs hidakról testület nem dönt — ha erre valamikor is testületi kényszert érez —, elárulhatom személyes tapasztalatomat: van neve a szegedi hidaknak. A tavalv avatottat nap mint nap Űj hídnak. az addig egyetlent pedig immár — hátrább kerülve a sorban — Régi hídnak mondják. S eddig még senki sem tévesztette el... I Nyugalom kellene összefogása. Kérését örömmel teljesítjük, mint ahogy Király Jánosné (Budapesti körút 34/B. I. 2.) sorait is szívesen közöljük. Augusztus 29-i Postaládánkban m örül az ember, hogy szép és kényelmes otthonban lakhat az új lakótelepeken, de... Ez a lényege a Makkosházi út 2/B és 4jB számú házak lakói nevében írt terjedelmes levélnek, s a „de" mögött elsősorban az a feszültség húzódik, amely az otthon falai közt nyugalmat keresők és az előbbi otthonok alá épített garázsokban, s a közelbe telepített parkolókban autójukat túráztató úrvezetők közt éleződik egyre inkább, napról napra (?). A panelházak lakói (200 család) ötleteket is adnak, hova telepítsenek parkolót, s mit létesítsenek a jelenlegi helyén. Ennek részletes közlését már csak terjedelmi okokból sem ígérhetjük, de azért sem, mert tudjuk, új beruházást nehéz ott elképzelni, ahol a régi sem ment könnyen. Azt viszont — elfogadva, hogy autósok mindig is közlekednek — nyomatékosan kijelentjük, minden irásos rendelettől eltekintve is becsületbeli kötelessége a gépjármű-tulajdonosoknak, hogy legalább éjszaka és hajnalban igyekezzenek figyelembe venni a lakók kérését: ne zavarják a nyugalmukat. Panoráma — törmelékkel Felsőváros 305-ben lakom. Az elmúlt másfél évben lakótársaimmal együtt türelemmel viseltük a Felsőváros további építésével kapcsolatos éjszakai tereprendezési munkával járó zajokat, majd ezt követően az építési forgalommal, illetve organizációval együtt járó port, zajt. Időközben elkészültek a környékünkön a lakóházak. egy-két hónapja beköltöztek a lakók. A DÉLÉP azonban a lakások átadásával egy időben a 304—305-ös épületek előtti területre hordta az építési törmeléket Az építkezés azóta lényegesen távolabb zajlik, de kicsi rakás nagyot kíván alapon a szemétdomb egyre nő. Előbbutóbb olyan szemét is kerül oda, amelyik kedvenc tartózkodási helye a bogaraknak. s félő, hogy megtalálják az utat a lakások hoz is. Ráadásul esztétikailag sem mindegy, hogy a régi lakóházak helyér, most szemétdombokban gyönyörködhetünk. Enné! még a mezei virágokkal megtűzdelt zöld gaz is jobb volt. Tudomásom van róla hogv a távlatban nagyi garázsnak is kijelölt helyen egyelőre játszótér fog épülni. Mivel azonban ennek még a tervei sincsenek készen. valószínűleg sokáig gyönyörködhetünk t szemétdombban, ha csak az Illetékes nem segít rajtunk. Abban kérem a Postaláda segítségét hogy megtalálhassuk azt az lile tékest aki a felgyűlt szemetet elszállíttatja Hatvani Ágnes Felsőváros 305/A „Az 1980. március 16-án Szegeden történt gyermekbaleset részleteiről a Délmagyarország és a Csongrád megyei Hírlap tudósításából, majd az ATI Szegedi Iskolája által hozzánk eljuttatott bírósági ítéletből értesültünk. Kancsalics Zoltán oktatót a szegedi járásbíróság 1 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és 1 évre bevonta a jogosítványát. Hibáztatható az ügyben az ATI Szegedi Iskolájának igazgatója, aki nevezettet oktatóként alkalmazta, mielőtt az még a 22. életévét betöltötte volna. Mentségére felhozható, hogy alig néhány hónap hiányzott az előírt korhatár betöltéséhez. Fenti ügyben a részünkről szükséges intézkedést megtettük, s gondoskodunk arról, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő." összeállította: Igriczi Zsigmond Csatorna — fél utcában? Apróságok Flórián Tibor (Algyő, Bartók Béla u. 33.) az utca lakólnak nevében fr. „Megnyugvással vettük tudomásul, hogy a nyár elején Algyőn, a Bartók Béla utca páratlan oldalán szennyvízelvezetésre alkalmas csöveket kezdtek lerakni, s jelenleg a 31—33. számú házak előtt végzik a munkálatokat Annál nagyobb csodálkozással értesültünk arról, hogy az ott élők erre a vezetékre mégsem köthetik rá a lakások szennyvizkivezetőit, mert ez nyomóvezeték lesz, s csak az utca északi—nyugati felének szennyvize folyik rajta. Kérdésünk az illetékesek felé csupán annyi, hogy miért nem lehetett olyan vezetéket építeni, amit az ott lakók is használhatnak? Ha pedig erre nem köthet rá a lakosság, kérem, mondják meg, mikor épül meg az a csatorna. amelyet használhatnának a Bartók Béla utca délkeleti végén lakók is?" Aligha hisszük, hogy az utca felbontását a csövek fektetését valamilyen véletlen, vagy netán a lakók bosszanTerjedelmükben valamenynylen azok az alábbi ügyek szereplői, jelentőségükben viszont nem is biztos, hogy olyan „kicsiségek". M. J. olvasónk bosszankodott a minap, hogy az Oskola utcai csemegeboltban — eltérően más üzletektől —az önkiszolgáló péksüteményes szekrény mellett zacskók helyett félszalvétányi papírszevesen megkerestem volna levélírónkat — mire érti ezeket a végletes kijelentéseket, de meghátráltam: a környék ugyanis elviselhetetlen volt az apró vérszopók miatt Egyébként közöljük, hogy — szeptember 10—11-én —a KÖJÁL azóta végzett szúnyogirtást Apróság egy pénztárca is, de nagy bonyodalmakat okoz, Utcák föl újítása tásának ördögi szándéka ve- letkéket kínálnak csomagoló- ha illetéktelen kezekbe kezérelte. Bizonyára ésszerű és megfelelő magyarázat is van rá. Erre a lakók joggal tarthatnak igényt, hiszen a megoldatlan csatornázáaú utcában valójában csatornát kezdtek építeni, így érthető, ha fellobbant az érdeklődés. Várják — várjuk — a választ Megszűnik egy gázcseretelep? Erdei Antal (Tó utca 8/A) kéri, ne szüntessék meg a pébegáz-cseretelepet amely a Klapka téren látja el a fogyasztókat. Jelen esetben csupán annyit tehetünk, hogy közöljük a kérést Arról ugyanis a hatsoros levélből értesültünk, hogy — feltehetően — meg akarnak szüntetni egy gázértékesítő lerakatot... Lám, milyen az élet, alighogy befejezte a soros szerkesztő a Postaláda összeállítását, újabb olvasó jelentkezett panaszával, s levelében az előbbinél részletesebb információval is szolgál. Nem véletlenül maradt hát a sorok közt ez a formai döccenő, mert érzékeltetni kívánjuk, „menet közben" is változhatnak . a lapban közölt írások. Lengyel Gyuláné (Árvíz utca 13/A) sorai „egy az egyben" megérdemlik a nyilvánosságot. „61 éves nyugdíjas, egyedülálló vagyok, s mivel az Árvíz utcának vezetékes gáza nincs, így a főzéshez palackos gázt használok. Az elmúlt év végén megörültem, amikor a Klapka téri olajkút mellett gázcseretelep )s működni kezdett így a palack kicserélése kevés fáradsággal, saját erőből is megoldhatóvá vált Most sajnálattal értesültem arról, hogy ezt a cserelehetőséget a Klapka téren megszüntetik és megint messziről kell a palackot hozni, vagy úgy kell hozatni, ami költségtöbbletet jelent Ügy gondolom, hogy a városnak ez a része a Klapka téri gázcsere-lehetőségnek nagyon örült hiszen nagyon sok az idős, nyugdíjas ember, aki innen még el tudta vinni a cserepalackot, de a város másik pontjáról már nem tudja, s az 1400 forintos nyugdíjból még a 10 főanyagként. Lehet — írja —, hogy papírtakarékosságnak szánják, ám az ellenkezőjét érik el Míg másutt egyetlen zacskóba 3—4 kiflit beletesznek, addig most egyetlen kiflihez vesz a kedves vevő 3—4 papírt Aligha jobb így — legfeljebb bosszantóbb... Persze, nem hiszem, hogy jobban, mint újszegediek nevében írt sorokban foglaltak. Olvasónk elkeseredetten fakad ki az árvíz termelte szúnyoghadak ellen. Szerinte a környék elviselhetetlen lett az apró vérszopók miatt. SzírüL Ezt nem tudja ugyanis eldönteni Balogh Istvánná, a Volán forgalmi szolgálattevője, aki augusztus 25-én fél 7-kor egy utas találta pénztárcát átadott egy 10 perc múlva jelentkező tulajdonosnak. Négy nap múlva viszont újabb gazdája jelentkezett a talált tárgynak. Ki hát az igazi? Erre keres választ a petőfitelepi végállomáson a levélíró — mégpedig attól a fiatalasszonytól, aki elsőként jelentkezett a pénztárcáért Válaszol az illetékes Lapunkban megjelent egy szerencsétlen végű közúti balesetről tájékoztató bírósági tudósítás. Béthy Attila igazgatóhelyettes levélben szólt hozzá: Ha létezne útburkolatigödör-verseny, első díjas esélyes lett volna az újszegedi Kállay Albert utca. Huppanóinak, árkainak mélysége állítólag elegendő volt egy felnőtt kerékpáros eltüntetéséhez, s hétköznapi autók meg sem kísérelték soha az átkelést rajtuk. Néhány évvel ezelőtt megcsinálták ugyan az elejét, de a közepére valószínűleg elfogyott a rúassza, őseredeti állapotában maradt mostanáig. Néhány nap óta — közölték az utcából — biztató mozgás kezdődött itt, és még két szomszédos utcában: gépek és emberek vonultak föl a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalattól és megkezdték a Kállay Albert, a Pillich Kálmán és Jankovich utcák felújítását Képünkön: Földmunkagépek a Pillich Kálmán utcában. Beke György : A családfa titokzatos ága Koós Ferenc előbb hazament a Maros völgyébe. befejezte tanulmányait a vásárhelyi református kollégiumban; esztendők múltán érkezett Bukarestbe. a Habsburg-hatalom katonáitól elhurcolt Dimény tiszteletes helyébe. A császári biztosok szép számmal ragadtak el akkoriban Bukarestben menedéket talált Kossuth-katonákat Akit magukkal vihettek a havasokon át. az Gyulafehérvár kazamatáiból — Varga Katalin és Av- • ram Iancu börtönéből — aligha szabadult többé. Koós Ferencnek még egy évtizeddel a szabadságharc leverése után is állandó törődése a bujkáló emigránsok mentése, szervezkedésük fedezése. — És éppen Bukarestben gyülekeztek a reménykedő magyarok? Valami oka kellett hogy legyen — érzi meg a történelem menetét sógorasszonyom. — Nagy oka volt... A száműzött kormányzóelnöknek az volt az elképzelése, hogy katonái éljenek minél közelebb Erdélyhez. Magyarországhoz. Kedvező pillanatban újrakezdhessék a harcot. Az egyesült romén fejedelemség uralkodója. Alexandru Ioan Cuza barátilag segítette a bujkáló magvar forradalmárokat. Csak akkor került nehéz helyzetbe a román uralkodó, ha a bécsi császár kopói felfedezték egy-egy magyar etniszszárius nyomát A Habsburg-birodalom nagyhatalom volt. a fejedelem nem tagadhatta meg a törvénytelenül bujkáló császári alattvaló kiadását Ezért változtattak oly sokan külsőt és főként nevet Miként az emigránsok tették mindenütt a világon. A rejtőzködés, más arc felvétele nem a jellem gyengesége volt. hanem a meggyőződés, a hűség konoksáiga. Más ruhát vesznek fel. ha alatta a maguk szívét megőrizhetik. Más nyelven szólalnak meg. hogy a magukét rejtsék, védelmezzék. Mindenkitől óvakodnak, nehezen oldódik az idegenkedésük. De csoda-e ez. ha anynyi keserű tapasztalat óvja őket a nyíltságtól? Türr István — magyar népének Türr Pistája — ily módon rejtekezve élt egy ideig Bukarestben, 1855-ben; Coronini császári tábornagynak mégis sikerült elfogatnia, nyilván árulás folytán. Dimény József, a gyulafehérvári kazamatába hurcolt bukaresti református pap börtönéből küldött titkos üzenetben figyelmeztette utódját Koós tiszteletest; vigyázzon, árulók vannak a magyar emigránsok között, az ő elveszejtéséhez az egyházközségen belüli ármánykodás is hozzájárult. a császári kémek minden apró adatot gyűjtenek és felhasználnak! — Szegedi dédapám, anyám mesélte. csak Györgynek nevezte magát... György volt a szegedi ... A csángók mondták róla hogy Szegedi Gyurka... Nem is Szegedi, hanem Szögedl... — dereng az emlék Misiben. Tisza-parti szülőföldjéről elhozta a Barcaságra ö-ző nyelvjárásának ízét-hangulatát Ez árulkodik leginkább, nem tudja levetni az ember, mint. a ruháját, vagy elcserélni, mint a nevét. Még ha nyelvet, vált az új szavakat akkor is az elhagyott dialektus törvényei szerint ejti. A nyelvjárás olyan személyi jegy. mint az ujjlenyomat ... Hihető, hogy a negyvennyolcas katona jól érezte magát, a csángók között Eleven volt még az emlékezet az itteni 48-ról. Azok a hadi erények ébredeztek a szorosokat védő csángók utódaiban. amelyekért Hunyadi János gyóntatókelyhet ajándékozott volt. 1440-ben. a csernátfalusiaknak. mivel a törökellenes harcokban igen sokszor kitüntették magukat. Az agyagfalvi székely nemzetgyűlésre minden barcasági csángó falu elküldte képviselőjét azzal a felhatalmazással. hogy ott a szabadság mellett nyilatkozzanak. A küldötteket ezért hazatérésük után Brassó városa elfogatta, börtönbe záratta. De a megtorlás nem érte be ennyivel, zsoldos csapat támadt a csángó falukra, öltek, raboltak, pusztítottak. 1848. december 14-én. abban az időben, mikor a szomszédos Háromszéken az önvédelmi harc egymásután ért e4 sikereket Hosszúfaluban Szász György lelkészt izzó vaskályhán addig perzselték Brassó fizetett martalócal. míg ki nem lehelte lelkét A felmentő sereg érkezésének hírére a zsoldosok elmenekültek, de kilenc nap múlva még bőszebben tértek vissza, és éppen karácsony előtt két naboal mind a hét falut feldúlták. Brassó tanácsa pedig elvette a csángók erdeit, hogy fő jövedelmi forrásuktól fossza meg őket És a jobbágyság — hiába volt kénytelen eltörölni a győztes császári hatalom — a Barcaságon még évtizedeken át fennállott Legtovább Európában! Hát hogyne hallatszott volna el a panasz Bukarestbe. az ott élő. még nagyobb számban oda menekülő csángókhoz? Idős Szegedi György a közös fájdalom és remény nevében talált utat a csángókhoz, előbb Bukarestben, onnan a havasokon át Zajzonba; lélek szerint is csángó lett belőle. Üj névvel es megőrzött titokkal, „szöged!" kiejtéssel... . ÍVég ej 4 \