Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-11 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 213. szám 1980. szeptember 11., csütörtök Ara: 1,20 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Larnaca, Aden, Addisz Abeba Losonczi Pál Afrikába utazott Loscmczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el nöke szerda délelőtt Bu­dapestről elutazott négy atrikai országban teendő hivatalos, baráti látoga tásra. Útjának első ál lornása a szocialista Etiópia, majd a Tanzániai Egyesült Köztársaságba, a Mozambiki Népi Köztársaságba és a Zambiai Köztársaságba uta­zik az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pált útjára elkí­sérte felesége. Az Elnöki Ta­nács elnökével utazott Kese­rű Jánosné könnyűipari mi­niszter, Soós Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes és Melega Tibor külkereskedel­mi miniszterhelyettes. A Ferihegyi repülőtéren — ahonnan néhány perccel 8 óra előtt indult útjára a kü­lönrepülőgép — búcsúztatás­ra megjelent Trautmann Rezsó, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter. Bajnok Zsolt állam­titkár. a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke, Házi Vencel külügymi­niszter helyettes, az Elnöki Tanács több tagja és állami életünk számos más vezető személyisége. Larnaca és Aden: két le­szállás. útban az afrikai lá­togatás első állomása, Etió­pia felé. Az Elnöki Tanács elnökének TU—134-es kü­löngépe szerdán valamivel déli tizenkét óra előtt lan­ciqit a Földközi-tenger har­madik legnagyobb szigetén (tizednyi Magyarország) Cip­ruson. A larnacai nemzetközi re­pülőtéren tartott rövid tech­nikai pihenő államfői talál­kozóra is lehetőséget nyúj­tott:' Losonczi Pál és Szpi­rosz Kiprianu ciprusi elnök — Nikosz Rolandisz külügy­miniszter. valamint Dobos István, hazánk ciprusi nagy­követének jelenlétében — rövid megbeszélést tartott. Szót váltottak a ciprusi kér­dés ENSZ-vi tájának kilátá­sairól, a ciprusi görög és tö­rök közösség megbeszélései­nek szeptember 16-i kezdet­tel tervezett felújításáról. Röviden érintették a legfon­tosabb nemzetközi kérdése­ket, különös tekintettel a válsággócokra. s méltatták az el nem kötelezettek moz­galmának nemzetközi jelen­tőségét. Az Elnöki Tanács elnöke azzal búcsúzott a szi­getországtól: reméli, a két közösség soron következő tárgyalásai konstruktív lég­körben zailanak majd, s olyan eredményt hoznak, amely — mindkét fél érde­keinek figyelembe vételével — megszünteti Ciprus meg­osztottságét Losonczi Pál szerdán elindult négy afrikai országot érintő hivatalos útjára. Képünkön: az Elnöki Tanács elnöke (bal­ra) a Ferihegyi repülőtéren búcsúzik. (Telefotó — MTI) A négy óra alatt megtett 3280 kilométeres repülőút után már Aden, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság fővárosa fogadta az elnöki különgépet. Megérke­zését. követően Losonczi Pál találkozott vendéglátójává!, Ali Nasszer Mohammed Hasszanival, a JNDK Leg­felsőbb Népi .Tarácsa -Elnök­ségének elnöké', el, a de­mokratikus - Jemen minisz­terelnökével. Az arab-félszi­get következetesen haladó politikát folytató országának államfője este az elnöki pa­lotában díszvacsorát adott Losonczi Pál és felesége tiszteletére. Az Elnöki Tárnics elnöke és kísérete ' csütörtökön a kora reggeli órákban indul • tovább Etiópiába. , ' j (MTI) Városfejlesztési tanácskozás A település- :'S városfej­lesztési feladatokról tanács­koztak szerdán az Építés­ügyi- és Városfejlesztési Mi­nisztérium rendezéseben a fővárosi, a megyei és a vá­rosi tanácselnökök a buda­pesti pártbizottság oktatási igazgatóságának székházá­ban. A tanácskozáson részt vett Bonifert Adám, az MSZMP KB osztályvezető helyettese, valamint az erin­tett szakmai szakszervezetek, építésügyi társadalmi szövet­ségének több vezetője is. Ábrahám Kálmán építés­ügyi- és városfejlesztési mi­niszter vitaindító előadásá­ban méltatta a városfejlesz­tésben eddig elért országos eredményeket. Elmondotta, hogy 1950 óta 63-ról 96-ra növekedett a városaink szá­ma, s ezekben az ország la­kosságának több mint a fele talált otthonra. A további arányos fejlesztéshez — hangsúlyozta —. az eddigi • nél jobban összhangba kell hozni a népgazdasági célo­kat a helyi érdekekkel. Ehhez nélkülözhetetlen a la­kosság, a társadalom széles rétegeinek bevonása a város­politikai munkába. A város­lakók számának alakulása, mondotta, szorosan össze­függ a társadalom gazdasági szerkezetének változásaival. A túlzsúfoltság elkerülését, a helyes arányok kialakítá­sát segíthetjük a városok v onzáskörzetéhez fortozó te­lepülések városias színvonalú ellátásának megteremtésével. Ezért erősítendő az a helyes Szemlélet, mely a városfej­lesztést nem szűkíti le csu­pán a városokra. Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódva Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke felszólalásában hangsúlyoz­ta: a vonzáskörzet települé­seivel összehangolt fejlesz­tést nemcsak azokon a he­lyeken szükséges megvaló­sítani, melyeken városkör­nyéki igazgatást vezettek be, hanem valamennyi váro­sunknál. Ezért a gazdaságos l'ejjesztést nem gátolhatja semmilyen járási vagy más közigazgatási határ sem. A különböző termelő, kercske dclmi, szolgáltató építkezé­sek közös érdek alapján tör­ténö elhelyezése alapvető feladat. A jövőben arra kell törekedni, hogy működésük ne csak a városra, hanem" a környékbeli településekre is kiterjedien. E cél érdekében a megyék is céltudatosabban alakítsanak ki város-hiányos területrészeiken olyan köz­ponti magot, mely a környe­ző települések ellátását is elősegíthetik. A tanácskozás felszólalói egyetértettek abban, hogy- az eddiginél megfontoltabb elő­relátás. az összefüggésele ;obb áttekintése szükséges . rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások gazda­ságosabb ha sznosit fisához. (MTI) Oszi föladatok a mezőgazdaságban Miniszteri tájértekezlet Szegeden Minden esztendőben a mezőgazdasági munkák leg­feszítettebb idószakat hozza az ősz. Idén sűrűsödnek a megoldandó föladatok egy­részt azért, mert a korábbi méreteket meghaladva hosszúra nyúlt az aratás, kevés idő marad tehát a második nagy nekifutás előkészítésére, másrészt pe­dig két-három héttel ké­sőbb érik be a termés. Igen rövid idő alatt óriási értékeket kell betakarítani­uk a nagyüzemeknek. Az őszi munkákra való fölké­szülés jegyében tanácskoz­tak tegnap a Tisza—Maros­szög Termelőszövetkezet szőregi központ jálxin Bara­nya. Tolna, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye j termelő gazdaságainak irá­nyítói. valamint a kapcso­lódó kereskedelem és föl­dolgozó ipar vezetői Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter el­nökletével. Szabó Sándor megyei tanácselnök köszön­tő szavai után Lakatos Ti­bor minkzterjnelyettes fog­lalta össze a nyári tapasz­talatokat, és vázolta az ősz várhatóan nagyon kemény­feladatait. Az aratás áldo­zatos ' munkája bizonyította, hogy üzeméink jó szerve-­zéssel úrrá túrfiak lenni a rendkívüli nehézségeken is, és magtárakba meríthették a sokszorosan veszélyezte­tett termést. Az ország ke­nyere biztonságban van. jut gabonából exportra is. és marad takarmányozásra is annyi, amennyire szükség van. Ezt a céltudatos szer" vező tevékenységet ébren tartva kell elérni. hogy minden percnyi jó időt ki­használva veszteség nélkül takarítsuk be az őszi ter­mést — mondta a rrtinisz­terhelvettes. Néhány szám a lecke fölvázolására: 3 millió hek­tár termését kell hol gé­pekkel, hol emberi erővel leszedni, de úgy, hogy köz­ben időveszteség nélkül el lehessen vetni a jövő évi gabonát, és elvégezni az őszi vetést is. Reménykedni lehet csak, hogy 35—40 nap talán rendelkezésünkre áll ennek az óriási munkának az elvégzésére. Kukorica 1 millió 400 ezer hektáron érik, megle­hetősen lassan. Körülbelül háromhetes késéssel kell törés kezdetén számolnunk. Az energiatakarékos, úgy­nevezett nedves tárolást ösztönzi a minisztérium, de csak ott ajánlja.' ahol koc­kázat nélkül tudják alkal­mazni. Célszerűnek látszik a szemet termő silókukori­cát meghagyni ott, ahol érdemes, és helyette a ké­sőbb érő, tehát bizonytala­nabb termést ígérő kései fajtákat silózni. Többszörö­sen fontos szemvonttá lé­pett elő a melléktermékek (kukoricaszár, répafej stb.) takarmányként történő föl­használása. Jó termést ígér a cukor­répa is, de szintén később érik. alapos időegyeztetésre van tehát szükség a terme­! lök és a cukorgyárak kö­! zött. Nagv ráfizetés lenne, í ha a szállító járművek a | gyárak előtti várakozással I töltenek idejüket.. Hasonló­an jó termésre van kilátás Somogyi Károlyné felvétele Váncsa Jenő foglalta össze a vitát a tanácskozáson napraforgóból, és ugyan­ilyen együttműködésre van szükség az iparral. Burgo­nyából kevesebb terem idén, mint az előző évek­ben, a fölvásárló kereske­delem pötsáerZöd^si-- aján­lattal keresi föl a termelő­ket, hogy minél többet ve­hessen á't; étkezési célokra. Az almával akkor iárunk jól, ha az első szedést azon­nal hűtőtárolóba rakjuk, és gondoskodunk a külföld­re szállításról is. A Szov­jetunióba idén 280 ezer tonna almát' exportálunk. A szőlő is későn érik, több munkaerőre lesz tehát szükség, de a szüretet, el­kapkodni nem lehet, mert a minőségi veszteségek igen nagyra nőnének. A földolgozó ipar a jó minő­ségű szőlőt jelentős fölár­ral veszi át. Hasonló a gond a fűszerpaprikánál is. Fagyra érzékeny növény­ről van szó, de ha időnap előtt szedik le. eladhatat­lan lesz a piacon. A jelen­tés szerint szervezetten végzik a vöröshagyma föl­szedését és fölvásárlását, ebben az esztendőben a mi­nőségre sem lehet pana­szunk. Az állattenyésztés vál­tozatlan problémája. hogy a háztáji gazdaságokból fogy a tehén, s ennek el­lensúlyozásáról a nagyüze­meknek kell gondoskodni­uk. Országosan talán idén elérhető a tehenenkénti 3500 literes fe.jési átlag. Sertéstartásnál továbbra is a magas tenyésztési szint megtartása a cél. ezért lé­pett életbe szeptember el­sejétől az 1 forintos szer­ződéses felár, és ezért eme­lik január 1-től úiabb 2 forinttal a fölvásárlási árat. A jövő esztendő gondos előkészítéséhez tartozik, hogy a jó terméssel szinte „kizsarolt" talajok táp­anyagát pótolják. Műtrá­gyából folyamatos az ellá­tás, de kötelező föladattá lépett elő az istállótrágya hasznosítása is. Van ele­gendő üzemanyag az őszi munkák zavartalan végzé­séhez. beleértve a szárító­berendezések szükségletét is. Ahol a termés megóvása ezen múlik, az elektromos áram úgynevezett csúcsfel­árának fizetése alól is föl­mentést kapnak a gazdasá­gok, A részletes elemzést kö­vetően az öt megye mezö' •gazlasúgi . . osztályvezetője számolt be az előkészüle­te nrüi; Csongrád megyéről szólva Szilágyi Ernő el­mondta többek között, hogy 25 ezer diák dolgos közre­működésére lesz szükség. Exportfeladataink teljesíté­se erdekeben is segítséget kért, hogy elegendő vagon álljon rendelkezésre. Je­lezte, hogy a cukorrépa korszerű betakarító gépso­' rainak a hiánya olvan ne­hézségekét támaszt. ame­lyek a következő esztendő vetésterületét is befolyá­solhatják. Kérte, a jövő évi szerződések kétoldalú kö­telezettségeket rögzítsenek, hogy ne maradhassanak monopolhelyzetben az ipar és fölvásárló vállalatok » termelőkkel szemben. Kiadós vita következet ezután. A minisztérium készségét jelezte, hogy összefoglalójában a minisz­ter minden megoldható problémára gyors segítsé­get igért. Fölvetették pél­dául, hogy az őszi mun­kák feszített hajrájában a jelentési kötelezettségek is sokasodnak — Váncsa Jenő azonnal visszavonta az egyik . jelentési előírást Vi- • tazáró iában utalt rá. hogy évről évre növekednek a mezőgazdaság előtt álló feladatok, jövőre két-há­rom százalékos termelésnö­vekedést irányoznak elő. Ez azt jelenti, hogy min­den alapvető ágazatban az idei jónak ígérkező szá­mokhoz viszonyítva is töb­bet kell termelni, de egy percig sem feledkezhetünk el arról a követelményről, hogy versenyképes árut kell adnia a mezőgazdaság­nak. Gazdasági • érdekek sürgetik az új eljárások széles körű alkalmazását éppúgy, mint a mezőgazda­ságban dolgozók anyagi érdekeltségének fokozását. 4 miniszteri konferencia résztvevői délután a Tisza —Maros-szög Termelőszö vetkezet eredmértueivel is­merkedtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom