Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

Csütörtök, 1980. szeptember 3. 3 Tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői Pénteken a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bi­zottságok elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcsopor­tok vezetői. A megbeszélésen Apró Antal, az országgyűlés elnöke ismertette a parla­ment soron következő, őszi ülésszakának előkészítésével kapcsolatos teendőket. A tanácskozáson — ame­lyen jelen volt Rócz Sándor, az MSZMP KB osztályveze­tője — Hetényi István pénz­ügyminiszter a népgazdaság 1979. évi fejlődéséről és az 1980. évi népgazdasági terv végrehajtásának év eleji ta­pasztalatairól adott tájékoz­tatást, ismertette a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetésének végrehajtá­sáról az országgyűlés elé terjesztendő jelentést Az ülésen felszólalt Óvári Miklós, az országgyűlés kul­turális bizottságának elnöke. ÜRnspé'yes diplomakiosztás a politikai íőiskoian Pénteken, tegnap diploma­kiosztó ünnepséget tartottak a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Főiskoláján. Részt vett az ünnepségen és beszédet mondott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A politikai főiskola nap­pali és levelező tagozatán az idén összesen 213-an végez­tek és 22-en kaptak egyete­mi doktori címet politikai tudományokból. A diplomá­kat. Szabó József rektor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja adta át. (MTI) Tanévnyitó értekezlet az esti egyetemen A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya, valamint az okta­tási igazgatóság rendezésé­ben tegnap délután Újsze­geden, a pártoktatási szék­házban került sor a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­tem tanévnyitó oktatói ta­nácskozására. Az ülésen — amelyre az oktatási igazga­tóéig főállású és óraadó ta­nárain kívül meghívást ka­pott a párt- és tömegpoliti­kai oktatásban tevékenyke­dő számos propagandista is — Eitlerné dr. Szilágyi Júlia, az oktatási igazgatóság veze­tője köszöntötte a megjelen­teket, közöttük dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizott­ság titkárát és dr. Balogh Andrást, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának konzultánsát. A tanévnyitó értekezleten dr. Balogh András,' a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről; dr. Koncz János a belpolitikai élet aktuális problémáiról tartott előadást. Energiagazdálkodás Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az energiagazdál­kodás ésszerűsítésére tett in­tézkedések hatását, érvénye­sülését föltérképező, közel­múltban lezárult vizsgálat megállapításairól Papp Ist­ván, a KNEB munkabizott­ságának vezetője terjesztett jelentést a testület elé. A népi ellenőrök az utób­bi négy év tapasztalatait tiz országos hatáskörű szervnél, hat megyei tanácsnál és 464 vállalatnál, intézménynél mérték föl, s a vizsgálatot követően figyelemmel kísé­rik javaslataik sorát. A KNEB a jelentést megtár­gyalta, elfogadta és megerő­sítette azokat a javaslatokat, amelyeket az ágazati vizsgá­latok alapján a különböző tárcák vezetőinek tesz a né­pi ellenőrzés, s felhatalmaz­ta elnökét, hogy a jelentést az Állami Tervbizottság elé terjessze. Bajtársi találkozó A csehszlovák partizán­mozgalomban részt vett tag­jai számára bajfársi találko­zót rendezett pénteken — a Belügyminisztérium Műve­lődési Házában — a Magyar Partizán Szövetség. Bernáth György, a Magyar Partizán Szövetség tagja emlékezett a régi harcokra. (MTI) Gázvezeték Tápéra Szolgáltatás a lakosságnak Nemrégiben fejeződött be Szegeden a Petőfitelep kör­gát felé eső részén az Irinyi utcától a töltésig terjedő szakaszon egy árokásással, csőfektetéssel járó földmun­ka, amelynél a járókelők a DEGÁZ feliratú piros-fehér terelő-védőkorlátokat látták nap mint nap. Gázt kap Pe­tőfitelep mondogatták, s en­nek a szóbeszédnek nyomán kérdeztük meg Szabó Lász­lót, a Délmagyarországi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat szegedi üzemegysé­gének vezetőjét, mit is ígér a lakosságnak a. petőfitelepi gázvezeték-építés. A pontosság kedvéért ér­demes elmondani, hogy a jelenlegi munkálatok célja nem Petőfitelep, hanem Tá­pé vezetékes gázellátása. Ez azonban nem jelenti sem azt. hogy az előbbi mosto­hagyerek. sem azt hogy Tá­pé kivételezett. Arról van ugyanis szó. hogy évekkel ezelőtt. amikor az algvói olaj- és gázmező feltárása megkezdődött, a tápéi Tisza­táj Termelőszövetkezet és még két közületi fogyasztó a közeli „forrásból" közvet­lenül kapott úgynevezett előkészítetlen gázt. (A vá­rost ellátó hálózatban más kémiai összetételű. eltérő nyomású földgáz jut a fo­gyasztókhoz.) Többféle ok miatt az em­lített felhasználókat ellátó gázvezetéket meg kell szün­tetni. s egyúttal a városi rendszerre kell rákapcsolni. A mostani építéssel tehát ezt a korábban fontos és nagy szolgálatot tett vezeté­ket „váltják ki". Ezzel vi­szont megteremtik a DÉGÁZ szakemberei annak lehetősé­gét, hogv az így kialakított gerincvezetékkel most mar Munkában a vezeték építői a lakosságot is elláthatják — előkészített, konyhában, szobában felhasználható gáz­zal. Így nézve pedig a „gázt kap Petöfitelep" megállapí­tás jogos, mert ez a veze­ték Tápéra a telepen át ve­zet. A lakossági közvetlen gáz­fclhasználás azonban csak jövőre kezdődhet, de akkor ez már egészéves program lesz. Mint a DÉGÁZ üzem­egységvezetője elmondta, el­ső lépésként a gerincvezeték mentén levő lakók kérhetik — megfelelő díjazás fejében — a gáz lakásukba vezeté­sét, s természetesen nem­csak Petőfitelepen, hanem a vezeték tápéi szakaszánál lakók is. Most a gázművek szakem­berei az összekötő 1200 mé­teres vezeték utolsó szaka­szának építését kezdték meg a Tápéi utcában, ahol az úttest egy részét is felbont­ják. Az arra járó gépkocsi­vezetőknek érdemes figyel­ni a kialakult útszűkület miatt. A rPflíkarcok- s a mártírok emlékét H IGyi örzö bányásznapon az ország lakosságával együtt a Csongrád megyeiek is köszöntik az energia- és ásvánvellntá­sunkban kiemelkedő szerepet vállaló bá­nyászokat. Azokat ünneplik, akik az em­beriség egvik legrégibb foglalkozásának mai művelőiként becsületes, kemény mun­kával hozzák felszínre hazánk földjének mélyéből az ásványi kincseket. Megyénk dolgozóinak figyelme is azzal a tisztelet­tel és megbecsüléssel fordul a szén. az érc és különösen az olai szorgos bányászai fe­lé. amelyet az elmúlt közel két évtized­ben Dél-Alföldön. a szénhidrogén-kutatás­ban. -feltárásban és -kitermelésben ma­guknak kivívtak és ma is birtokolnak. Köszöntik őket. s kívánnak valamennyiő­jüknek sok-sok „Jó szerencsét!" Nem is olvan régen, alig több mint ti­zenöt esztendeje. Szegeden különlegesség volt. ma már természetes dolog, hogv az utcákat, tereket a bányásznapot köszöntő plakátok díszítik. E történelmileg rövid időszak alatt élelmiszer- és könnyűipará­ról híres Szeged az ország egvik legjelen­tősebb bányászvárosává vált. Itt. ezen a vidéken. Algvő térségében az elmúlt más­fél évtized alatt létesített kőolaj- és föld­gáztermelő üzemek megragadó látványa óhatatlanul felidézi az alkotó ember, a szorgos munkás erőfeszítéseit, hősies helyt­állását. A magyar olajiparról szólva, hazánkban sokáig csak a zalai kőolajtermelést értet­ték. annak ellenére. 1895-ben már az Al­föld területén. Miklósvölgyben működött egy olajkút, igaz azonban, hogv termelése mindössze 80 liter volt naponta. Az alföldi olajipar születése a Bükkszék melletti olajtelep feltárásával 1937-ben kezdődött azonban csak 1950-ben, a mezőkeresztesi kőolajkészletek felfedezésével vált először gazdasági jelentőségűvé. Az ötvenes évek végén az alföldi kutatások már érdemi eredményeket hoztak Pusztaföldvár. Bat­tonya. Hajdúszoboszló szénhidrogén-tele­peinek megnyitásával. Az igazán sikere­sek az 1900-as évek voltak, amelvek során felfedezték Üllést. Szánkót. Tázlárt. Ásott­halmot. Ke'ebiát. Ferencszállást később a Szeged alatti móravárosi mezőt, és köztük 1965-ben az ország ma is legnagyobb kő­olaj - és földgázmezőjét. Algyőt. A np'-ftifiÜd szénhidrogén-kutatását UG. rtílU.U vé?z6 Nagyalföldi Ku­tató és Feltáró Üzem szegedi egysége ma a Kőolajkutató Vállalat Szegedi Üzeme, 1964-ben alakult meg 176 fős létszámmal, amely azóta hatszorosára növekedett. E kollektíva feladata a szénhidrogénkutak lemélyítése, kivizsgálása, kiképzése és ja­vítása. Az üzem fennállása óta közel 2 millió métert fúrt le. A feltárt mező ter­melésére 1966-ban jött létre a Nagval­földi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat helyi üzeme. 15 fővel. Jelenleg 1600-an dolgoznak itt. A szegedi kőolaj- és földgázipari létesít­mények 6.5 milliárd forintos állami, ki­emelt beruházási programjának megvaló­sításában e két gazdasági egységen kívül 1967 és 1978 között másfél tucat vállalat vett részt. A KISZ-védnökséggel épült nagyberuházás kivitelezése szinte egy idő­ben történt a kutatással, a tervezéssel, a kőolaj- és földgáztermeléssel. Az erőfeszí­tések azonban eredményesek voltak és az algyői létesítmények, a Szeged környéki mezőkkel együtt, ma évi másfél millió tonna kőolaj, három és fél milliárd köb­méter földgáz és csaknem hatszázezer ton­na cseppfolyós gáztermék termelését biz­tosítják. A szegedi szénhidrogén-bányászat tehát elérkezett csúcspontjára, és a jelenlegi ter­melési szintet még néhány évig tartani tud.ia. A később törvényszerűen bekövet­kező csökkenés ellenére, hosszú ideig foly­tatja működését. A szakembergárda jobb felkészítésével — jelenleg a dolgozók fele "szakmunkás, egvnegvede szaktechnikus. 5 százaléka felsőfokú végzettségű —. a leg­korszerűbb technika és technológia alkal­mazásával. a termelékenység és gazda­ságosság emelésével, az ösztönző rendsze­rek javításával, a termékszerkezet korsze­rűsítésével. mélyebb szintű gázfeldolgo­zással olajbányászaink igyekeznek meg­nyújtani e terület szénhidrogéniparának termelését Népgazdaságunk jelenlegi helyzeté­ben. a világpiac mai körülményei között különös jelentő­ségű minden egves tonna kőolaj és csepp­folyós gáztermék, illetve köbméter föld­gáz hazai termelése, hiszen lényegesen gazdaságosabb, mint a behozatal, és nem jár jelentős valutafelhasználással. Az MSZMP szegedi olajipari bizottságával a Kőolajkutató Vállalat szegedi pártvezető­ségével. a párttagság példamutató munká­jával. a társadalmi szervezetek hatékony támogatásával, a szocialista brigádok ak­tivitásával. a szegedi olajbányászok kollek­tívája sikeresen teljesíti a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XII. kongresszusa és a hazánk felszabadulásának 35. évforduló­ja tiszteletére indított munkaversenvben tett vállalásait, a gazdasági egységek idei és ötödik ötéves tervét. Az éghajlati tényezőknek, a tűz- és rob­banásveszélynek kitett olajbányászok mun­káját kiemelt figyelemben részesiti pár­tunk. kormányunk és az ipar vezetése is. Az elmúlt években lényegesen javultak dolgozóink élet- és munkakörülményei. A 6.5 milliárd forintos beruházás ezer la­kás és korszerű ipartelep felépítését tette lehetővé. Az ideiglenes vaslemez kezelő­bódék helyét kényelmes épületek, a mos­dótálat korszerű szociális épületek váltot­ták fel. még a rendszeresen mozgó fúró­berendezéseknél is. Az eltelt tizenöt év alatt az olajbányászok bérszínvonala más­félszeresére nőtt. a nehéz munkakörülmé­nyek között és több műszakban dolgozók jelentős pótlékokban részesülnek. Korsze­rű üzemorvosi ellátás áll az olajbányászok rendelkezésére. A szénhidrogén-bányászat Szeged szer­ves részévé vált. beilleszkedett a város mindennapi gazdasági és társadalmi életé­be. A KISZ szegedi olajipari bizottsága a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját három­szor. a Kiváló KISZ-szervezet Zászlót négyszer nyerte el. Napjainkban már városszerte megbe­csülésnek örvend az olajipari dolgozók klubja és az MSZBT szegedi olajipari tagcsoportja. A Vöröske­reszt olajipari csúcs vezetősége pedig ez évben nyerte el a Vöröskereszt szegedi városi vezetősége vándorserlegét. a mun­kásőr-alegység pedig a Zászlóalj Kiváló Százada címet. Több szocialista brigádunk a Szakma és a Vállalat Kiváló Brigádja, melyek közül is kiemelkedik folyamato­san magas szintű Munkájával a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja, az ifjú­sági nívódíjas Münnich Ferenc szocialista brigád. Az olajbányászok aktív társadal­mi munkájáról tanúskodik sok szegedi is­kola. óvoda, bölcsőde, játszótér, szociális otthon, sport- és ifjúsági létesítmény. Csongrád megve lakossága sajátjának tekinti — eredményeivel. gondjaival együtt — az olajbányászok közösségét. Együtt ünnepeljük a 30. bányásznapot, amelyen a legkiválóbbak magas kitünte­tésben részesülnek. Papp György, a szegedi olajipari pártbizottság titkára Bányásznapi ünnepségek Tegnap, pénteken délelőtt a Bányaipari Dolgozók Szak­szervezetében folytatódott a 30. bányásznap ünnepségei­nek sorozata. A szakszerve­zet meghívására az egykori és a mai széncsatákban, a föld kincseinek kiaknázásá­„Csapolják" a Balatont Pénteken megnyitották a millió köbméter víz folyik le Sió-csatorna zsilipjeit, ismét a Sión, egyidejűleg több vízi „csapolják" a Balatont. A járművet részben új és szeptember 10-ig tervezett javított hajót — ismét leúsz­vizeresztés során mintegy 15 tatnak a Dunára. ban kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkásemberek talál­koztak: a Kossuth- és az Állami Díjjal, a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett bányászok. A vendégeket Simon Pál nehézipari miniszter tájékoztatta a hazai bányá­szat jelenlegi helyzetéről és jövőbeni feladatairól. A tá­jékoztatást baráti beszélge­tés követte. Délután vidéken is meg­kezdődnek a bányásznapi ün­nepségek. Pécsett, a Mecseki Ércbányák központjában kü­lön tisztelettel köszöntenek 200 bányászt, akik alapító tagjai és 25 év óta munkásai az uránbányászatnak. A Veszprém megyei ünnepség­sorozat kezdeteként festők, szobrászok, fafaragók alko­tásaiból nyílik kiállítás a várpalotai Jó szerencsét Mű­velődési Házban. A Mátraal­jai Szénbányák dolgozóinak ünnepségét Gyöngyösön, az alföldi olajipar bányá­szainak köszöntését Szol­nokon rendezik meg. Bányásznapi ünnepségeket tartanak továbbá Lovásziban, Oroszlányban, valamint Fel­sőcsatáron, az ország egyet­len talkumbányájában. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom