Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-30 / 229. szám

2 Vasárnap, 1980. szeptember 144. Nem kiadásf bevétel! luskórontás gombával Számítógépről alapfokon Számolás közben sok minden kiderül. Néha az ls, hogy valaminek az ellenkezője is Igaz, sőt, az az igazabb. Mielőtt magamra vonnám a matematikusok figyelmét, el kell árulnom, nem a számtani tudományok elméleti ága-bogai között akadtam fönn, közönséges nyárfaerdők tuskóiról lesz gzó. A kiskunhalasi állami gazdaságban elkezdték számolgatni, mennyi pénzért lehetne kiszedni a tuskókat, aztán fejére állították az egészet, és az Jött ki belőle, mennyi lehet a bevétel, ha nem szedik ki úgy, ahogy először gondolták. Kígyóspusztán, n gazdaság kerületi központjában két erdész, Csordás József és Farkas László segít a fejreállított teória megértésében. Ezer holdon telepítettek nyárfaerdőt akkor, amikor Ide is elért az az országos biztatás, hogy a másként nehezen hasznosítható területekre gyorsan növő, a papíriparnak nagyon fontos fát ültessenek. Akkor még holddal mérték a termőföldet. Kétszer olyan sűrűre rakták a csemetéket, mint amennyire véglegesen szánták. hogy egyenes legyen minden egyes fa. A műerdnk művelésének ls fontos szempontja, hogy később megritkítják, hadd erősödjön, hadd vastagodjon, amelyik megmarad. Az egész gazdaság 1500 hektárral számol. vett tehát egy olyan favágó kombájnt, amelyik kivágja a fát, hátára veszi, és legallyazva csomóba ls rakja. Akármilyen nagyszerű a gép, a tuskó akkor is ott marad. Az erdészek azt mondják, nagy baj, ha ott marad. Tovább él a tuskó, sarjakat hajt, szívja továbbra is a tápanyagot, és szállást ad mindenféle kártevőnek. Az erdészet belső törvénye azt írja elő, hogy a tuskókat kl kell szedni. Ekkor kezdtek el számolni. Venni kéne tuskókiemelő gépet, drágán, külföldről. Gyökerestől tépne kl minden tövet, de közben szaggatná a maradó sor gyökereit is, és kisebbfajta bombatölcsérekhez hasonló gödröket hagyna maga után. A gyérítésnek nevezett faritkítás teljes haszna hektáronként 27 ezer 500 forintra jött ki akkori számítással, és 15 ezret vitt volna el rögtön a tuskó. Így számítva még drágább lett a drága gép. Előállt a két erdész, és azt mondta, ne kiadást számoljunk a tuskóra, hanem bevételt. Egy hektár tuskóját be lehet oltani 2 ezer 200 forintért laskagombával, le lehet szedni a termést 125 forintért (a kiadás tehát 2 ezer 350 forint), és az egy hektár 250 tuskója — csupán 35 forintjával számolva a laskagomba kilóját, noha piacon 60—80 forintért is adják — négy év Blatt 33 ezer 600 forintos bevételt hoz. Érdemes megismételni: 15 ezer forintos kiadás helyett 33 ezer forintos bevételi Ezt kellene megszoroznunk 1500-zal, mert ennyi hektáron marad minden második sor után tuskó. A laskagomba úgy elkorhasztja, hogy utána el lehet gereblyézni. Az élve maradt fák szempontjából a lehető legkíméletesebb módszer, hiszen az egészséges, eleven fára nem telepacik át a gomba. Példázatnak szántuk a halasi példát arra, hogy érdemes néha kizökkenteni eszünket a megszokott kerékvágásból, és beleállítani egy másikba. Megyénkben is telepitettek cellulóz céljaira nyárfát, ajánlani ls szeretnénk a példát. A módszer alkalmazói kész recepttel szolgálnak. Bátoritja őket a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon nyert pályadij is. Tovább Is számolgattunk. Erdészek szókincse szerinti vágástéri hulladékot hagy maga után a kombájn. Az ág és a gally elkorhadva is hasznot hajt ugyan, mert a sovány talaj humuszát gyarapítja. de okosabban ls használható. Hallották hírét, hogy Kanadában forgáccsá darálják, valamivel összekeverik, esetleg silózzák, és állatokkal megetetik. Kutatni kezdték ezt a lehetőséget ls, de arra is gondoltak, hogy valamilyen kezelés után magát a forgácsot is beoltanák gombával, és csak a termés leszedése után kevernék takarmányhoz. Hozzáértő szakemberekkel társulnak természetesen. Ha ez a megoldás nem sikerül, másik is van készenlétben: szennyvizeket szívatnak föl az aprítékkal, és talajjavításra használják. Az emberi ész olyan, ha elkezd forogni, nehéz megállítani. Előbukkan a kérdés: és ha nem lehet enynyl gombát eladni? Fogas a kérdés, mert kereskedelmi közreműködőkre van szükség, az ő szándékuk pedig kiismerhetetlen néha. Arra ls gondoltak, hogy szárítják, vagy másképpen tartósítják, hogy a pillanatnyi piaci kereslet ne borítsa föl terveiket. Nagy baj akkor se lenne, ha egy szál gombát se tudnának eladni, mert 15 ezer forint helyett 2 ezer 300-ért akkor is kipusztul a tuskó, de más ötletek ls születtek. Szikkadt-száraz a nyárfaerdő a homokon, kevés vadat tud eltartani. A gomba nagy változásokat hozhat, és beüthet egy másik számítás is: a szomjas őz eszi a gombát. Sorba kéne venni, mi eszi még, és közülük mi lehet esetleg más vadak tápláléka. Lehet, hogy előre szaladt a fantázia, amikor 1500 hektáron vadászati bevételekről ls kezd beszélni, lehet, hogy nem ez az út vezet a későbbi gyakorlathoz, de egy biztos: ha gondolkodunk, hamarabb jutunk előre, mintha nem gondolkodunk, ötletek forognak, lehet, hogy fele kihullik, másik fele újakat termel, de ha minden kötél szakad, akkor se kell drágán venni külföldről a tuskókiemelő gépeket. Erről jut eszembe, hogy elhagyott tanyáink területét azért tudjuk nehezen termő táblákhoz kapcsolni, mert szövetkezeteink a gépek híján kinyűhetetlen fákra hivatkoznak. Fölütöttem egy gombászati szakkönyvet, azt olvastam ki belőle, farontó gombánk sokkal több van, mint fanyűvő gépünk. f I Horváth Dezső Gomba módra szaporodnak hazánkban is a számítógépek. Ennek ellenére kevesen ismerik nemcsak működésük alapelveit, hanem felhasználási lehetőségeiket Is Fontos lenne, ha legalább annyi az általános műveltség részévé válna, valójában mire használhatók ezek az információáramlást. tárolást forradalmasító berendezések. Az Iskolai tananyagnak — a szakirányú képzést kivéve — egyelőre nem részel ezek az ismeretek: lelkes, fiatal szakemberek társadalmi munkában szerveznek szakköri foglalkozásokat. Szegeden is megalakult a KISZ-védnökség keretében a Számítástechnikai Védnökség Operatív Bizottság. amely tavaly szervezett először a számítástechnika alapfogalmait és a gépek gyakorlati alkalmazását ismertető foglalkozásokat. A szakkör idén újból beindul: már az elmúlt évben is igyekeztek színessé, érdekessé tenni az összejöveteleket: különböző számítóközpontokat látogattak meg. kétnapos kirándulást szerveztek a Videoton Számítástechnikai Gyárába. A tavalyi csoport nem bomlott fel. idén már programözni tanulnak. A szakkörnek elsősorban az a célja. hogy világos képet kapjanak a hallgatók a számítástechnika lehetőségeiről. Szegeden és Hódmezővásárhelyen új alapfokú tanfolyam Indul. Szegeden október 7-én várják az érdeklődőket az első foglalkozásra. délután 4 órára az MTESZ Kígyó utcai székházába. Hódmezővásárhelyen október 8-án. szerdán az Ifjúsági Házban találkoznak az érdeklődók. Nemcsak középiskolásokat. hanem dolgozó fiatalokat és kevésbé fiatalokat is szívesen ,útnak. A szakköri foglalkozásokhoz nincs szükség matematikai alapműveltségre, bárki jelentkezhet. akit érdekel a téma. A SZVOB fiatal szakemberei nemcsak a laikusoknak szerveznek programokat Eddig mintegy 50 számítástechnikai előadás hangzott el Szegeden és környékén dolgozó fiatal vállalati szakemberek részvételével. Témajegyzéket is készítettek, amelyből — ha érdeklődés mutatkozik — bármelyik előadást újból meg tudják szervezni és az érdeklődő szervezeteknél megismételni. Rolád és Delikát egy vásáron vasarcsarciM Érdekes középkori lelet, feltárása és helyreállítása folyik Telkibányán. Korek Józsefnek. a budapesti Nemzeti Múzeum főigazgatójának Irányításával bontják ki azt a középkori vásárcsarnokot, amely a hajdani arany- és ezüstbányászok beszerzőhelye volt. Az 1800-as években a terület akkori birtokosa, a herceg Bretzenhelm család porcelángyárat létesített Akkor emelte a község közepén álló vásárcsarnok főlé a ma ls" meglévő gyár- j épületet amelyet később lakássá alakítottak. Az oszlopos csarnok helyreállítását megkezdték, s a múzeumi hónap során átadják rendeltetésének. (MTI) Szép eredményt ért el az OMfiK-on a paprikafeldolgozó vállalat. Két díjat is hazahozott, marhahúsroládja ezüst Delikát ételízesítője Dériig bronzérmet nyert A Delikátról nyilván sokan hallottak, sokan használják is, annál kevesebbet tudhatunk viszont a marhahiisroládról, hiszen azt csak exportra szállítják. De akár ismerünk egy terméket akár nem, mindenképpen érdemes utána járni, hogyan is született meg a vásári dij e két várományosa. A marhahúsroládot lassan, ként tíz éve. 1971 óta gyártják. Azelőtt 1* volt kapcsolatuk NSZK-beli partnerekkel, s úgy látszik, nem vizsgázhattak rosszul ebben az üzleti kapcsolatban, mert a vevők Javasolták: bővítsék szállításaikat úlabb termékekkel Is. Egyebek között ők mutattak — lehetőségként — egy. a későbbi marhaRAZASSAG Mákul* László é» Csanádi Zsuzsanna, Muhari Zoltán és TLúczkl Katalin, Gémes Sándor es Nagy Erzaébct, Hrotkó Imre es Kádár-Német Margit Ilona, dr. Ivén László Sándor és dr. liajnal-papp Rozália, Bán László és Hevesi Rozália, l'osa László és Ferenczí Máris Erzséuct. Márki László József és Gábor Mária, Jovánovics Péter és Szabj Zsuzsanna, dr. Hegedűs Zsolt Béla és Berente Anna Judit. Fekete László Mihály és Vigh Erzseűet, Juhász Zoltán Andor és Márki Mária Márta, Fulencstk Altonz László és Péll Mária, Kiss István és Seprűn Mária Margit, Toth-Pórdi István és Fodor Eva Emőke, Farkas István és Szűcs Gabriella Erzsébet, Nsgy Ferenc Imre és Balassa Edit Maglolna, Makra István és Tóth Mária, Cedai Mihály és Mása Aranka, dr. Mlnker Emil és Nagy Eva Márta házasságot kötöttek. a/L i.ETiia Molnár Imrének és Pintér Zsuzsanna Annának Annamária, Kálmán Miklósnak és Tóth Évának Péter. Torma Istvánnak és Polyák Anikó Erzsébetnek Andrea, Molnár Pálnak és Csáki Ibolya Lídiának Ibolya, Nagy János Lajosnak és Klspál Mária Magdolnának Andrea Magdolna, Gyurián Jánosnak és Krizsán Julianna Máriának Szilvia Julianna, Lakatos Zoltán Józsefnek és Vecsernyés Honának Zoltán, Gyuris Nándornak és Vidács Ágnesnek Éva, Jakab Pálnak és Klrl Erzsébetnek Gábor Pál. Travnik Jánosnak és Farkas Ágnesnek Katalin, Romslcs Róbertnek és Nagy Mártá-' nak Evelin, Sánta Józsefnek és Mégoly Gabriellának Gabriella, szakács Károlynak és Bari Erzsébetnek Károly Krisztián, Sebők István Lászlónak és Marton Irénnek Erika, Szalai Jánosnak és Macháes Anna Katalinnak János Gábor. Várhelyi István Pálnak és dr. Nagy Katalin Magdolnának Katalin. Farkas Mihálynak és Horváth Zsuzsannának Tamás. Nagy Károly Györgynek és Rácz Évának Gabriella, Ácsai Istvánnak és Deák Anna Mártának Edina, Bódl József Lászlónak és Székely Mária Veronikának Bernadett, vincze Ferencnek és Kószó Juliannának Judit, Szabó Lászlónak és Nacsa Juliannának Zsolt, Tóth Péter Mátyásnak és Szabó Erzsébetnek Edit, Gémes Lászlónak és Németh Erzsébetnek Anett Mónika, Tóth Sándornak és Balogh Valériának Levente Sándor, Ábrahám Jenő Dezsőnek és Lőrincz EmiCsaládi mm\m lia Katalinnak Péter. Frank Imrének és Molnár Ilonának Zsanett, Nagy József Gyulának és ördög Erzsébet Ibolyának Gábor Imre. Czakó Mihálvnak és Sánta Ágotának Róbert Mihály, dr. Kis Zoltánnak és Lőrincz Mártának Dánlel László, Kempf Márton Vilmosnak és Agod Eva Mariannának Richárd, Temesvári Lászlónak és Oila Annának Ivett Szilvia, Kertész Lászlónak és Ardal Erzsébetnek Nóra, Bollska Sándornak és Sőtér Máriának Edit, Máté Józsefnek és Ábrahám Eszternek Attila József. Bárkai Istvánnak és Szabó Matildnak Zoltán István, Daróezl Lászlónak és Jagodles Ilonának Gábor, Rácz Mihály Józsefnek és Bordás Máriának Ildikó, Szolga András Lajosnak és dr. Rózsa Zsuzsannának András János, Dudás Istvánnak és Bozóki Ilona Máriának Gábor, Horváth Sándornak és Majoros Ágota Katalinnak Sándor Szabolcs, Márki Imrének és Bende Máriának Annamária Hajnalka, Szabó Istvánnak és Flórián Erzsébetnek Attila Tamás, Gyuris Márknak és Szemerédl Rozáliának Zsolt, Relner Tibornak és Kerekes Katalinnak Ágnes. Kondor István Imrének és Pap Anikónak Sarolta, Magony Istvánnak és Kovács Annának Ildikó Krisztina, Kardos Tibor Mihálynak és Rákos Máriának Tibor. Harmati Gyulának és Borbás Matild Erzsébetnek Balázs. Tóth Mátyásnak és Kása Ibolyának Balázs, Farkas Dezső Lászlónak és Horváth Katalin Máriának Szabolcs, Kordás Nándornak és Bukniez Rozália Annának Tímea, Soós Lászlónak és Kovács Ibolya Viktóriának Krisztián László, Baráth Jánosnak és Pósa Ilonának Anita, Nagy Józsefnek és Kenéz Honának Zoltán, Boros Mihálynak és Paop Teréziának Gábor. Rácz Tibornak és Gaódl Etelkának Norbert, Peleskel Bálintnak és Boldizsár Ágnesnek Tamás Bálint, Juhász Mihálynak és Kismárton Gizellának Zsanett, Kávást Vendelnek és Gyuris Katalinnak Anett, Csizmadia Jánosnak éa Vágó Julianna Zsuzsannának János, Csizmadia Jánosnak . és Vágó Juiianna Zsuzsannának Zsuzsa, csUrt Tibor Józsefnek és Szűts Mária Júliának Ilona, Papp Szilárdnak és Szabó Irénnek Zoltán Szilárd, dr. Kaprinay Péternek és dr. RAdi Gizella Zsuzsannának Gizella Zsófia, Majoros János Györgynek es Biczók Editnek Péter, Dorogi Zoltánnak és Fekete Juliannának Judit, Móra Imre Sándornak és Babarczl Terézia Gizellának Sarolta, Gurbó Ferencnek és Tóth Veronikának Ferenc, Répásy Károly Mihálynak és Lengjél Eva Máriának Beáta, Mikló* Jánosnak és Szalai Olgának Attila Zsolt, Kálmán Istvánnak és Bárány Mária Teréziának Mónika, Tólh Ferencnek és Salial Gabriella Erzsébetnek Brigitta, Laczó Istvánnak és Annus Magdolnának Dánlel, dr. Bánszkl Zsoltnak és dr. Gábor Katalinnak Gábor Pál, Rózsa Lászlónak és Mészáros Erikának Adrienn Erika, Erdei Zoltánnak éa Vágó Mária Zsuzsannának Zoltán Béla, Böröcz Pálnak és Dömsödl Aranka Ételnek Csaba, Salamon István Györgynek ét Kiss Ágnes Évának Erika nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Dávid Pálné Kálmán Julianna, Dóka Jánosné Dudás Veronika. Báló Mártonné Abrahám-Nagyl Julianna. Szegedy István, Lantos Antal, Árva János, Szeme Sándor, Varga László, Tengeri Ildikó, Kalmár Attila. Csongrádi János, Juhász Ida, Bálint Nándor, Vancsik Béla, Nacsa Istvánné Barta Ilona. Kispál János. Emmer Pál, Tóth Andor Józsefné Vágó Veronika, Tódor Mihályné Gyóvai Julianna, Kéri Ferenc, Daka Vilmos, Czapp Andrásné Xovács Olga Mária, Csehák .Tózseiné Kllnkő Ilona, Petrovszki Lajos, Tóth-Szeles Ferenc. Pálvölgyt Ferenc, Horváth Károlyné Schold Rozália, Engl József Tamás, Simon-JóJárt Lalos. Patkós István, Domokos Károly, Szijjártó Sándor. Párducz Illés, Széli Pálné Makra Erzsébet, Faragó Szilveszter, Juhász Gyula Mózesné Gulácst Hona, Kocsis Józsefné Fekete Mária, Gerű János, Csősz Endréné Konráth Katalin, Bán Sándorné Szamosfalvi Klára, Tanács Antalné Pálnok Valéria, Sánta Ilona, Bottyán Józsefné Boldizsár Erzsébet, Bajusz Sándor. Nagy József Sándor, Beznóczki Tstvánné Börcsök Julianna, Griffel Ferencné Wéber Ilona. Barthn Pál, Havranek Ferencné Tóth Erzsébet meghalt. húsroládjukhoz hasonló terméket. mondván, ilyesmire lenne kereslet a piacon. Úgy látszik, a stabil minőség jó alapokat szolgáltat a hosszú távú együttműködésre, és annak" bővítésére. S ez kétségkívül jó dolog, hiszen terméküket megtelelő áron tudják értékesíteni. Am e terméknek megvan a hátulütője is: nagyon sok kézi munkát igényel. A gyártott mennyiség tehát nem növelhető korlátlanul, hiszen munkaerőben a paprikafeldolgozó sem bővelkedik. Az viszont bizonyos, hogy jó és biztos piacra sikerült szert tenniük megbízható partnerként. Olyan lehetőségekre, amelyek adott esetben tovább ls bővíthetők — más termékekkel. Hiszen a konzervipar azon négy gyára közé tartoznak, amelyek — jelentős áldozatokkal — a legszigorúbb higiéniai követelményeket Is kielégítő feltételeket teremtettek. Ez pedig az exportbővítés szempontjából éppen olyan elengedhetetlen feltétel. mint a szállítások pontossága. megbízhatósága... * Másik díjnyertes terméküket. a Delikát 10 ételízesítőt sokan ismerjük és használjuk. csakúgy, mint a Delikát 8-at amellyel tulajdonképpen kezdődött ez a program a paprikafeldolgozónál. 1968ban a Delikát 8-ból 44 vagonnyit adtak el. 1979-ben pedig már 313 vagonnal. S tavaly. a Delikát 10-zel együtt forgalmuk már elérte a 400 vagont, vagyis tíz év alatt majdnem megtízszereződött. Hogy hogyan kezdődött mindez? Mondhatnánk: egyszerűen. A vállalat vezetői jó tíz évvel ezelőtt látták, hogv a világon egyre nagyobb a kereslet a különböző ételízesítők után. A világon és a hazai piacon egyaránt. S azt is látták, hogy hazai vállalat nem készít ilyesmit, a hazai piacon pedig a legálisan vaR.y illegálisan bekerült külföldi termékek uralkodnak. S mivel profiljuk, gépesítettségük — szárított termékekkel azelőtt is foglalkoztak — alkalmas lenne arra. hogy hasonló termékeket előállítsanak. hát belevágtak. Megkezdték a gyártmányfejlesztést és körülbelül egyéves munka után megszületett a Delikát 8. Hogy sikeres volt a kezdeményezés. azt az azóta is töretlenül növekvő forgalom igazolja. Szerencsés kézzel beletaláltak a hazai ellátás egy olyan hézagjába. ami biztos, hosszabb távon növekvő keresletet biztosít, Pedig hát Voltak aggályaik is: nem alapvető élelmiszer, bizonytalan lesz-e megfelelő kereslet... Íme: lett. Sőt. a növekvő kereslet alapján nyilvánvalóvá vált. érdemes továbbfejleszteni a terméket. Igy aztán újabb kutatások alapján, a tröszt és a vállalat szakembereinek együttműködésével megszületett a Delikát 10, a színre, aromára szebb és jobb utód. Sz. L HajnaMár Szegeden Szeptember végét írja a naptár és a klinikakertben még vidám hangon klüklüzik a harkály, de a kopácsolása már árulkodik, hogy a bogárálcák hidegebb időkre rendezkednek be a pudvásodó fatörzsekben. Útra keltek a Dóm tér árkádjai alatt fészkelő fecskék, most háziverebek bujkálnak ki-be az elhagyott fészkekbe. Télire foglalják, bélelik az elhagyott molnárfecske lakásokat. A beköltözés etológiáját figyeltük, amikor egy különös mozgású és színezetű madár tűnt fel a fogadalmi templom falán (szeptember 26-án). Pacsirta nagyságú, felül palaszürke és a farktollai olajbarna szinűek, végén fehér foltokkal. A szárnyán alul és felül helyenként feltűnő kármlnpiros színezéssel. Bizalmas viselkedésű. a közelben mozgó emberekkel alig törődve, minden apró falrepedést aprólékosan átvizsgálva szedegette rovartáplálékát. Igen, ez a csodaszép hajnalmadar (Tichodroma muraria L.)! — amelynek fészkelő hazája a Kárpátok magas sziklacsúcsai, Irán, Afganisztán, a Tien San és a Himalája kőrengetegel. Feltűnése igen ritka, sokszor csak évtizedek múltával kerül ismét szem elé hazánkban, amikor is sziklás előhelyéről elkóborol és ilyenkor nagyvárosok magas épületein, s a repkénnyel befutott tűzfalakon is megjelenik. Ezek a helyek úgy látszik, némileg pótolják a vad, meredek sziklás hazáját. Mostani szegedi megjelenése azért érdemel különös figyelmet, mert amióta csak ornitológiai feljegyzéseink vannak városunkban (Lakatos Károly, Beretzk Péter, Bálint Sándor), ilyen szeptember végi időben még sohasem fordult elő. Korai megjelenése okát, ha pontosan nem is tudhatjuk, mégis távprognózisként kemény, hideg telet jósol vendégeskedése. Csizmadia György