Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

4 Csütörtök, 1980. szeptember 4. IS 3. Az együttműködés: kényszer Lipták László, a rúzsai tetvények termőre fordulnak, rendelkezhetnénk. De ez Napsugár Tsz elnöke: lesz mélyhűtő-kapacitás is, irreális dolog lenne. — Termelési szerkezetünk igény is a mirelit gyümöl- Gyuris Dezső és Vecser­egy részén tudunk változtat- csökre. Aki előbb belevág, nyés Ferenc harmincas éve­lú: kevesebb fűszerpaprikát azé lehet a nagyobb haszon, ikben járó agrárszakembe­termesztünk, mert rengeteg élőmunkát igényelne a ter­més betakarítása. Nem min­den évben tudjuk géppel szedni a paprikát A paprika­féldolgozó sem tudja kellő ütemben átvenni a géppel szedett paprikát. Növeljük a — A lehetséges felvá-. rek. Lipták László a konzerv­sárlókkal tárgyaltak már? — Sokfelé ' kilincseltünk. Azt mondták, vágjunk bele, ha majd jesz termés, megve­szik. Nekünk viszont olyan partner kellene, akivel kö­zösén telepítenénk, közösen arj-ssrwas =«=" rendszerre, hogy áttekinthető legyen az egyes kultúrák gazdaságossága. A paradi­csom teszi ki a növényter­melés 31 milliós árbevételé­nek harmadát Jó években a lévonallal együtt is nyeresé­ges a paradicsomágazat. a hasznot a kölcsönös érde­kek alapján. Gyuris DezsO, a rúzsai Népszabadság Tsz elnöke: — Szó volt arról is, hogy pénzügyi segítséget nyújtunk egymás nagyobb beruházá­saihoz. Ez ellen elvben nincs gyárból került a gazdaság élére, {iuszta József pedig a szövetkezeti mozgalom első generációjához tartozik, né­hány éve van a nyugdíjig. A vezetők személye hogyan befolyásolja az együttműkö­dést? — Talán Öttömös lóg ki kissé a sorból. De inkább a gazdaságok helyzete, érdekei határozzák meg a vezetők magatartását. — Ha ilyen sok a gond az érdekegyeztetéssel, • miért próbálkoznak vele mégis? ÁZ európai észak­déli autópálya A tízezer kilométeres euró- 900 kilométeres szakasz egy­pai észak—déli autópálya léte- harmada Lengyelország és sítése lengyel—magyar javas- Bulgária területén épül. To­lat alapján indított nagy vábbi 1200 kilométeren -az nemzetközi vállalkozás, egyik sáv még az idén el­amelyben a két kezdeménye- készül. ző államon kívül ré6zt vesz A tervek szerint a kész Ausztria. Bulgária, Csehszlo- autópályát 1990-ben adják át vákia. Görögország, Jugoszlá- a forgalomnak. Az európai via. Olaszország, Románia és gazdasági helyzet nehézségei Törökország. miatt azonban lehetséges, Az autópálya Gdanskból ho«y csűsznak a határidővel. indul és Lengyelországon át Az építési költségek ugyanis Pozsonyig halad. Innen el­ágazik Bécs felé, csatlakozás, sal Olaszországba, Jugoszlá­viába és Budapest felé, csat­lakozással Bulgáriába, Tö­rendkfvül nagyok: a hetve­nes években 20 milliárd dol­lárra becsülték. • A pénzügyi kérdések meg­oldása végett felvetődhet rökországba, Görögországba. egy epeciáUs bank-konzorci Az autópalya egész hosszá­Igyeksrünk összefüggő, nagy senkinek kifogása, csak azt vitatják, hogy\aki ilyen ala­táblákat kialakítani, ahol gazdaságos a gépi betakarí­tás. Huszta József, az öttömös! Magyar László Tsz elnöke: — Nálunk a szőlő-gyümölcs ágazat marad a döntő. Azok a szerződések, amelyeket ko­rábban a pincegazdasággal kötöttünk, sokat veszítettek — Az kényszer. együttműködés: Külön-külön sen­pon elsőként fejleszthet, az kinek sincs elég pénze a tér jobban jár, mint aki utolsó- ség gazdaságai közül. Nem nak kerül sorra. — A négy gazdaságban mekkora fejlesztésre fordit­könnyű megtalálni azokat a pontokat, ahol az érdekeink találkoznak, de a jelenlegi . .. - .... „ gazdasági helyzetben nincs ható összeg gyűlik össze má3 lehetőségünk. évente? m — Mintegy 30 millió forint ennek a fele a gép­amortizációja, amit Riportunk anyagának fel­vétele után jelentették be: 1981-től tovább emelkednek aktualitásukból. A végtermék Persze nyereségéből többet kellene park visszajuttatni a termelőknek. ^^ elköltünk gépv4. a mezőgazdaságban haszná­Vecsernyét Ferenc, a pusz- óriásra Vagyis, ha saját gaz- 1°!°® gépek, anyagok árai. — Az árnövekedést a termény­dasagában senki semmire árak ^^^ ^ 80 >zá. nem ruházna be, akkor mint- zalékban fedezi, egy 15 millió forint fölött Tartics István tamérgesi Rizling Tsz elnö­ke: * — Most önálló vállalat lett a Dél-alföldi Pincegazdaság, . helyben döntenek majd egy BOT kérdésben. Korábban sokféle szerződést kötöttek a termelőkkel, a feltételekből vissza lehet következtetni, az egyes termelők mennyire vol­tak szorult helyzetben a szerződéskötés Idején. Felül kellene ezeket vizsgálni, a.vég­termék-érdekeltségi rendszert továbbfejleszteni. ' Huszta József: — Pusztamérgesen terve­zik. hogy meggyet, szilvát te­lepítenek. A csonthéjasoknak nagy az élőmunkaigényeu Vecsernyés Ferenc: — A csonthéjasok szedése bizonyítottan gépesíthető. Amit lehet, muszáj gépesíte­ni. Az őszibarackot például 77 forintért szüreteli a Rép, 106 forintért a kézi munká­sok. 120 hektár meggyet, 80 hektár szilvát szándékozunk telepíteni Társakat keresünk hozzá. Huszta József: — Mi maradunk az ősziba­racknál és az almánál. Ezek értékesítését is több csator­nán biztosítjuk. Szállítunk a Szegedi Konzervgyárnak, a ZÖLDÉRT-nek, az ÉLIKER­nek, a keszthelyi ÁFÉSZ-nek és a fóti Béke Tsz-nek! Olyan gazdasági viszonyok közt élünk, amikor biztonságra kell törekedni. Vecsernyés Ferenc: — Van rizikó a csonthéja­sok értékesítésében, de ezt vállalni kell. Ma csonthéjas gyümölcsöket főként házi­kertekben termelnek, ott is egyre kevesebbet. A hűtő­Ipar viszont gyorsan fejlődik. 8—10 év múlva, mire azül­Az egyenként 150 tonna súlyú kísérleti berendezések magasan kiemelkednek a tájból. Egy 80 méteres to­ronyra 77 méter átmérőjű, relnek. A változtatható szárnyállások lehetővé te­szik az áramszolgáltatást 5— 22 méter/sec. szélsebesség­tartományban. Szélerőművek A szél erejének, mint az szélviszonyok vizsgálati olajjal, szénnel, vízzel és eredményei jó kilátásokkal atomerővel szembeni altér- biztatnak a tekintetben, hogy natív energiának a kihasz- kb. 20 év múlva az ener­nálásával kapcsolatos fára- giaszükséglet 5—10 százalé­dozások Jobban előrehalad- kát szélerőművek szolgáltat­tak, semmint gyakran fel- ják, méghozzá rendes piaci tételezik. Az Egyesült Al- áron — hangsúlyozta Wiegel­lamokban és Svédországban mann. ügy tervezik, hogy már 1982-ben üzembe helyeznek két olyan kísérleti berende­zést, amelyek szélerőből fej­lesztenek áramot. Ennek az alternatív energiafelhaszná- kétszárnyú légcsavart sze­lásnak a fejlesztésében nagy­mértékben érdekelt a kas­seli Thyssen Henschel gép­ipari vállalat, amelynek haj­tástechnikai know-how-ját használják fel a szélerő­művek gyártól. Ahogyan Peter Wlegel­mann. a vállalat szóvivője elmondotta, a svéd és ame­rikai energiahatóságok meg­bízásából építendő szélerő­művek mindegyikének tel­jesítménye 4000 kW lesz. Egy hagyományos erőmű helyettesítéséhez több szél­erőművet kellene egymás mellett felépíteni. „Ezekkel a szélerőművekkel kezdjük meg az átmenetet a kipróbá­lás fázisából a jövőbeli ipa­ri alkalmazás fázisába" — mondta. „Tervbe vettük ezeknek a szélerőmüveknek mind a Szövetségi Köztársaságban hazai célokra történő üze­meltetését, mind pedig vi­lágméretű forgalmazásukat." A magas műszaki szín­vonal, valamint a kísérleti berendezések részére kivá­lasztott területeken uralkodó nak mindössze 10 százaléka lesz eddig ls meglévő útsza­um vagy a koordinátor sze­repét betöltő nemzetközi kasz. Az év végére elkészülő szerv létrehozása Bulgakov­múzeum A Szovjetunióban jövőre ünneplik meg Mihail Bul­gakov író születésének 90. évfordulóját. A megemléke­zések központja az író szü­lővárosa, az ukrán főváros, Kijev lesz. Itt az író szülő­házában múzeumot rendez­nek be. A múzeumban Bul­gakov szegélyes tárgyain kívül, számos eredeti doku­mentumot fényképeket, ere­deti kéziratot tekinthetnek meg majd a látogatók. Külön teremben állítják ki az író leghíresebb művéből, a „Mes­ter és Margarita" című regé­nyéből készült fordításokat, külföldi kiadásokat A borravalótól a korrupcióig Előjegyzését vásárlás és csúszópénz Hol végződik a borravaló rítl azt a vásárlót, aki tör- ugyanakkor azt a terméket és hol kezdődik a korrupció? ténetesen valamilyen hiány- az ellenőrök megtalálják a A közvélemény mai ítélete cikkhez kíván hozzájutni. Mi raktár mélyén vagy a pult szerint nincs abban különö- több: jogosulatlan előnyt alatt. Ez büntetendő cselek­sebb kivetnivalói ha valaki nyújt számára: megkapja azt, mény, hiszen a kereskedelmi elégedett valamely szolgál- amit a másik vevő'nem kap üzletszabályzat előírja: min­meg. den árunak, amiből a bolt A kezdetben szinte ártat- rendelkezik lennie kell az lannak látszó tíz-húsz forln- eladótérben ls. tos Juttatásoknak azonban * még súlyosabb következmé- Az eddigiekből kitűnik, nyeik támadtak. Miután a, hogy fi kereskedelemben el­tatással, s ezért az őt kiszol­gáló személyt utólag külön is honorálja. Felesleges és hiábavaló is lenne tiltakozni a taxisofőrnek, a fodrász­nak, a pincérnek már-már kijáró borravaló ellen. De nagy hiba lenne mindezt ösz­szemosni a korrupcióval. A kettő közötti határt ne­héz pontosan megszabni, de valahol ott található, ahol a külön Juttatásért jogosulat­lan előnyt kér vagy kap az, aki zsebbe csúsztatja a ban­kót. Ebben az értelemben korrupciónak minősíthető a kereskedelemben elharapód­zott csúszópénz is, amelyet hiánycikk kiszolgálása elle­nében ad — olykor kénysze­rül adni — a vevő. Miért üldözendő a kereske­delemben a csúszópénz? Elő­ször is azért, mert indoko­latlan pénzkiadásra kénysze­vevők egy része hozzászok­tatta az elárusítók egy ré­szét a borravalóhoz, egyes boltosok elkezdtek manipu­lálni. Pult alátt tartják a rit­kán kapható termékeket, hogy csak annak vegyék eló, aki ezért külön is fizet Ez már bizony spekuláció és korrupció a javából. Tetézi a gondot, hogy az ilyen manipuláció a legszi­gorúbb hatósági vizsgálattal is csak nehezen leplezhető le. Az ügylethez az. eladó és a vevő nem nív tanút, s álta­lában egyik sem jelenti fel a máslkat. Az eladó szándé­ka legfeljebb úgy bizonyít­ható, ha a vevő kérésére nem szolgál kl bizonyos árut, "T B rr r « r I T ' r Teknovajok lapért Kislterti növényvédelem A szüret előtt is ajánlatos EC, mert a lárvák mellett permetezni a kiskertekben, a rajzó lepkéket is elpusz­de csak a .várakozási idő títja. Ahol a kaliforniai betartásával. Az almafáknál pajzstetű erősen károsít, most már ne használjuk a érdemes a fő gazdanövé­Zineb, Polynem-Combi, Di­thane M—45 gombaölő sze­reket. Helyettük inkább a Chinoin Fundasol vagy Top­sin Metil 0,1 százalékos ol­dat védi a termést, a most előforduló betegségek el­len. A folyamatos alma­molyrajzás miatt a szedés időpontjától függően —1 ro­varölő szert is tegyünk a permetlébe. Erre most leg­alkalmasabb az Unilosz 40 nyelt — alma, körte, szilva, ribizke, köszméte, cseresznye, meggy — ismételten leper­metezni. A Ditrifon, az Unitron, az Unifosz vagy a BI 58 egyaránt hatásos. A csemege- és fűszerpap­nka-teriileteken a betegség szárazon korhadó, barnás­feketés foltok formájában je­lentkezik. Érésig még aján­latos* egyszer megpermetez­ni a Dithane M—45-teL Nemrég a Tápén gyűjtő Polner Zoltánnal jártuk fa­lum utcáit. Ellenőrző gyűj­tést végzett legutóbbi köte­téhez, a Teknyökaparóhoz. (Azóta megjelent, el is fo­gyott!) Polner minden szem­ben jövő tápai öregtől meg­kérdezte, „hallotta-e, mit mondott az öreg 'teknyőka­paró?". Valahányan közel egyformákat válaszoltak, hogy így, meg úgy lehet majd megérezni, mikorra várható a világvége. „Akkó majd nagy sütéccség lösz, és csakis a hétször szentölt viaszgyértya fénye világít". Előrejelzés lesz az is, hogy „möálássátok, nem lőhet mögüsmerni, melyik a nő, melyik a férfi, olyan lössz a viselettyük: a lányok nad­rágba járnak, a legényök mög hosszú hajat eresztenek". Mások szerint „szalad a ko­csi, ló nékül, gépmadarak szállnak az égőn". Mondtak még habzó vért szügyével toló lovat, a Tisza vérpa­szeresen visszatértek ide, mert munkájukhoz kiváló fát találtak a tápai Tisza szélén. Kiszemeltek maguk­nak egy placcot, 3 köré áll­tak a kocsikkal. A lovakat lenyűgözték, legelni csapták. Itatáskor a Tiszára hajtot­ták őket, azt Itták maguk is. Tiszavízzel főztek, ép­pen úgy, mint a hajdani tá­paiak. Az asszonyok ősi mó­don gyűjtötték az élelmet, elsősorban az erdő hasz­és más konyhai eszközöket. Ugyanők készítettek sütőla­pátot, pörnyevonyót, sőt szerszámnyelet is. A hajda­ni falulakók a teknövájók készítményei nélkül nem tudtak volna meglenni. Igé­nyelték munkájukat. A tek­növájók nem voltak drágán termelő emberek, „csak az árát kírjük kíremalássan". csak délelőtt dolgoztak. Ki­adós delelés után az asszo­nyokkal és a gyerekekkel nát, a vadat, és a Tiszából együtt járták a, falut, ki­fogták a halat. Ami még kellett, azt a faluból vet­ték meg, vagy cseréltek. A letelepedéshez és a szük­séges haszonfák kitermelé­sére mindig megadta az en­gedélyt a helyi hatóság, egy­úttal azt is tudomásukra hozták, hogy amennyiben ná^ták hangos szóval a por­tékát. Szépen dolgoztak és jól, mindenük gazdát . cse­rélt. Pénzt, élelmet vagy ruhát kértek. Ki, mivel tu­dott, azzal fizetett. Az Ilyen falujárások al­kalmával fogták vallatóra Tápén is a rendkívüli jós­lopnak. vagy bármi kárt tehetségű Teknyőkaparót" tesznek a faluban, mindent elvesznek tőlük, és föl is út, le is út. Az emberek az el­ső napokban fát válogattak, döntöttek, és gallyaztak. A tak lesz, meg mindenféle formás, vastag törzseket ha­vérfagyasztó dolgokat, ami­ket „meg az apám hallott az öreg Teknyőstül". Tápén még az én gyer­mekkoromban is a Komp­átkelő mellett dolgoztak a teknővájó cigányok. Két-há­rom évente érkeztek ide is­mét nyáron, 3—4 egylovas (gebék voltak azok) ekhós szekerükön. Több család kö­zösen vándorolt az ország­talmas fejszékkel kettéha­sították, majd simára nye­sett helyen tárolták. Ezek­ből előbb ácsbárdszerű fej­szével, majd kisebb balták­kal és kapacsokkal (kaparó­balta) vájták a kisebb-na­gyobb dagasztóteknőket, mo­sótálakat. A rövidebb dara­bokból faragták a különbö­ző nagyságú fakanalakat, ban. A Tápéra járók rend- hurkaszedőket, liszteslapátot mint világot járt népi tu­dóst. akinek szavát sokan hitték. Ma, messzi idők távolában is — mint a gyűj­tőúton egyértelműen kide­rült — úgy él öregjeink em­lékezetében. „akit szinte val­lásos tisztelettel öveznek". Nem tudjuk, honnan vette jóslásait,, de nem szédítő bo­szorkányságokat mondott, hiszen szavaiban „az em­berek háborút elutasító aka­rata éppúgy megtalálható, mint a társacU^mi igazsá­gosság, és a fölemelkedés utáni szenvedélyes vágya­kozás". Ifj. Lele József terjedt csúszópénz ellen alig­ha lehet hatékonyan fellépni csupán az ellenőrzések esz­közével. Ezért '46rekecMtt9 és törekszik a Belkereskedelmi Miniszteri mi), az úgynevezett megrendeléses vagy előjegy­zéses vásárlás elterjesztésére. Kijelölték azokat a vállala­tokat, szövetkezeteket — il­letve üzleteket, áruházakat —, amelyek kötelesek a vá­sárlók megrendeléseit elfo­gadni. Vagyis: az éppen nem kapható mosógépre, magne­tofonra, bútorra vagy más termékre előjegyzést felven­ni. Amikor a keresett áru beérkezik, értesíteni kell a vevőt, aki ily módon nyom­ban hozzájut ahhoz, amit meg akart venni, Csúszópénz nélkül. A rendszer egyúttal csökkenti annak a lehetősé­gét is, hogy a boltosok el­dugják a keresett, ritkán kapható árukat, hiszen azo­kat ki kell szolgálniuk az előíegyzéssel vagy megren­deléssel rendelkező vevők számára. * Most már csak az a kér­dés, hogyan funkcionál ez a rendszer. Nem hibátlanul. Bár a kijelölt vállalatok, szövetkezetek rendelkeznek a hiánycikkek listájával, s ez a lista általában megegye­zik azoknak a termékeknek a listájával, amelyekre köte­lesek előjegyzést elfogadni, a vevők tájékozatlansága miatt, egvelőre mégis vi­szonylag alacsony a megren­deléses vásárlás aránya és változatlanul létezik csúszó­pénz. A fogyasztóközönség két dolgot tehet a saját érdeké­ben: Az egyik: nem cjúsztat pénzt az eladó zsebébe, még ha szorult helyzetben van is, elvégre így leszoktathatja az elárusítót az áru eldugásáról. A másik: a reálisabb teendő, ha nem kap meg valamit, azt kérdezze meg, felvesznek-e az árura előjegyzést, meg­rendelést. Ha az adott bolt­ban nincs ilyen rendszer, az ott dolgozók kötelesek a ve­vőt tájékoztatni arról, hogy a vállalat vagy a szövetke­zet melyik üzlete, áruháza foglalkozik előjegyzés'es áru­sítással. a G. Zs. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom