Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-25 / 225. szám

4 Csütörtök, 1980. szeptember 25. Települések - szövetségben Fontos és hasznos intézkedés Rövidesen érvénybe lép egy új rendelkezés, amely szerint a helyi tanácsok társulhatnak más tanácsokkal, vállalatokkal, mezőgazdasági üzemekkel a lakosság jobb ellátását szolgáló szervezetek létrehozására, fenntartására. Ai első pillanatban érdektelennek tűnő intézkedés évek óta húzódó ügy végére tesz pontot. Nyilvánvaló, hogy a falvak lakosai is igénylik a város! színvonalú ellátást, szolgáltatást. Csakhogy a kisebb településeken szűkebbek az anyagi lehetőségek. Még a tehetősebb, népesebb községek sem gondolhatnak arra. hogy önállóan létrehozzanak építő, vagy útjavító vállalatot köztisztasági üzemet. Közösen azonban könnyebben, hamarabb elérhetőek a célok. * A kis településeken egyszerűen nincs mód bizonyos szolgáltatásokra, nincs például annyi iskolás korú gyerek. hogy — a tanerőket ésszerűen foglalkoztatva bevezethető lenne az osztott oktatás. Az viszont reális Igény, hogy körzetenként elérhető távolságban, több falu erejét egyesítve hozzáférhető legyen mindaz, ami a városban természetes: a szakorvosi rendelő, az óvoda. a művelődési házi a háztartási gépeket javító műhely. A települések együttműködésének eddig ls számos formája alakult ki. Évről évre újabb községek egyesültek. vagy alakítottak közösen tanácsot — kisebb-nagyobb körzeteket igyekeztek jobban élni szellemi és anyagi erőikkel. A falvak társulását leginkább persze a gazdálkodás sürgette. A szükség a kisebb községek tanácsait is rákész tette, hogy belefogjanak egy-egy nagyobb vállalkozásba. így persze csak nagynehezen jött össze a pénz új létesítményekre, aztán megint évekig húzódott a kivitelezés, mert a nagyobb építő vállalatok nem szívesen vonultak ki a falvakba apró munkáért sok helyen éppen a közös tanács megszervezése hozott változást: abban a társközségben lehetett felhasználni a fejlesztésekre szánt pénz javát ahol arra leginkább szükség volt * Mind gyakrabban szövetkeztek a jó tapasztalatokon okulva az önálló községek is: víztársulások, több települést összekötő regionális vízművek létesítésére, aztán közös érdekű építőbrigádokat szerveztek, s vannak ma már együttesen szervezett kommunális vállalatok, költségvetési üzemek, amelyek utat javítanak, épületeket újítanak fel, és ipás karbantartást végeznek. A magyarnándori közös vállalkozást például hat település hozta létre, a Velence központtal működő üzem pedig kiszolgálja az egész üdülőterületet, Mezőkövesden négv falu létesített közös rendelőintézetet. Az új rendelkezés az ilyesféle törekvéseket segíti. A társulásokra, az együttműködésre egyébként a városok és a környezetükben lévő falvak között ls nagy szükség van. Egyre nyilvánvalóbb. hogy sem a városok, sem a községek nem gondolkodhatnak csupán saját „falaikon" belül, amikor fejlesztési elképzeléseiket kialakítják. Ha mindenütt csak a saját iRényekkel számolnának könnyen előfordulhatnának ésszerűtlen költekezések. Egy-egy körzetben ajánlatos közösen mérlegelni: hol. mit, miből, mennyit? Ezért szorgalmazza — már a VI. ötéves tervre vonatkozóan a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a városok és szűkebb vonzáskörzetük közös, összehangolt fejlesztési terveinek kidolgozását. Negyvenkilenc városhoz már igazgatási szálakkal is kötődnek falvak, az úgynevezett városkörnyéki községek — ezekben a körzetekben egyenesen kötelező lesz az ilyen összehangolt tervezés és fejlesztés. * Ügye ez a városnak is, hiszen ellátó szerepéből adódóan minél több információra van szüksége a környék igényeiről — még inkább persze a falvak gyarapodását szolgálja. P. 8. fizetve Nyugatfejlesztése Fejlesztési ütemet és a be- tert fúrnak, addig lOTS-re a ruházásokat tekintve Nyu- kutatások mennyisége meggat-Szibérla különleges he- kétszereződik. Az infrastruklyet foglal el a Szovjetunió túra kiépítése óriási feladat, népgazdaságában. Üj váró- A következő ötéves tervidósok, települések nőttek ki a szakban Nyugat-Szibériában földből, s ami még fontosabb a tavalyi 261 kilométerrel mind több földgáz és kőolaj szemben évente 800—900 kikerül a felszínre a mélyből, lométer szilárd burkolatú Ez a körülmény lehetővé utat építenek, újabb gáz- és tette a kilencedik és főleg ^olajvezetékeket fektetnek, tizedik ötéves tervidőszak- elektromos távvezetékeket ban, hogy pótolják az ország létesítenek. Előzetes számítások szerint 1983-ban csaknem 200 ezerrel többen dolmás részein kiapadó forrásokat, továbbá azt, hogy a ter. melést népgazdasági szinten goznak majd Nyugat-Szibéis jelentősen növeljék, nyugat-szibériai földgázA riában a kőolaj- és földgázés iparban, valamint a geolókőolajlelőhelyek már az Idén giai kutatások területén. S 315 millió tonna kőolajat és emellett mind több munkás165 millió köbméter földgázt kezet igénylenek a kisegítő adnak. A fejlesztés most új lendü! letet kapott. Például mind . . „.„. _ .. 1 több kutató- és feltárófúrást kcl1 teremten1' E7 idei« végeznek ezen a területen, millió négyzetméter I Míg az idén 11,3 millió mé- épült ezen a vidéken. ágazatok is. Az Ide érkezőknek otthont 2,3 lakás Napjainkban ott tartunk, hogy az importáló külkereskedelmi vállalat bizonyos déligyümölcsökért kevesebbet fizet, mint amennyiért a termelőtől hazánkba fuvarozzák az árut. A szállítási költségek emelkedése törvényszerű következménye az energia drágulásának, — ennek konzekvenciájával számoló Itthoni gyakorlat azonban ma még alig tükrözi ezt a fölismerést. Idén január és július vége között 3,1 százak .kai bővült az áruszállít&a teljesítménye, s bár nem közvetlen az öszszefüggés, jogos a kérdés: indokolt-e ez akkor, amikor az ipar, az építőipar termelése, a mezőgazdasági növényi termékek fölvásárlása ugyanebben az Időszakban kisebb volt a tavalyinál? Nincs olyan fuvar, ami ingyen lenne, a szállítás minden mozzanata költség, pénz, s igaz, látszatra az fizet, aki megrendelte az áru továbbítását, valójában a fölhasználó, a fogyasztó áljja — az egyre borsosabb — számlát. • Két esztendeje tízmilliárd, tavaly 9,2 milliárd forint negatívumot mutatott a népgazdaság külkereskedelmi fuvardíjának mérlege, Idén az első félévben nőtt a fuvarfizetések egyenlegének passzívuma 1979 hasonló időszakához képest, azaz — tisztelet a kivételnek — nem sok jele van annak, mintha számítana a szállítások díja a termelési költségeken belül. Sajnálatosan ugyanis azt tartjuk általánosnak, nmit a népi ellenőrök állapítottak meg — 1—1 évvel korábbi vizsgálat hatásainak fölméréseként —, s e szerint nincs lényeges Javulás sem a fuvarozó vállalatok szervezési tevékenységében, sem a szállíttatok munkájában. így például a nem közcélú fuvarozó vállalatok tulajdonában levő tehergépkocsik amúgyis alacsony kihasználtsága tovább romlott, változatlanul kevés az egységrakomány, csak lassan terjed a rakodólapos, a konténeres továbbítás, a szállítandó áruknál nagyok és kiszámíthatatlanok a menynyiségi ingadozások. Elgondolkodtató, sőt meghökkentő ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy 1970. és 1980. között megkétszereződött a közületek — egyszerűsítve: a nem közcélú fuvarozó vállalatok — tulajdonában levő tehergépkocsik állománya, s ma már meghaladja a 110 ezret. Továbbá: csupán a járművek értéke a szállítási ágazatban — azaz a más tárcák vállalatainak eszközei nélkül! — 48,3 milliárd forint volt a tavalyi év végén. Hihetnénk, a gyarapodó technikai bázis, az abban sűrűsödő hatalmas érték mind célszerűbben kamatozik. Ami nagyon hasznos lenne, de még nem több óhajnál. Napjainkban 800 millió tonna a népgazdaságban szállított áruk összsúlya, míg 196J)-ban csupán 240 millió tonnát tett kl. Indokolt a kérdés, valóban szükségszerű-e az áruk ilyen mértékű fuvarozása? Kétségeinket olyan tények táplálják, mint az amúgyis kevés rakodógép alacsony kihasználtsági foka, a párhuzamos és a keresztbeszállításók változatlan gyakorlata, a nem közcélú fuvarozó vállalatoknál a szállítással foglalkozó többségének — országos vizsgálat állapította meg — minlmálla/ szakképzettsége, vagy annak teljes hiánya. Előbbiek ismeretében ítélhetjük meg igazán — népi ellenőrök említett vizsgálódásának azt a tapasztalatát, hogy sok helyen az elemi törődés is hiányzik, sok helyen még a menetleveleket sem vezetik ... ! Így már nem meglepő, -hogy a rakodó- és szállítógépek gazdaságos kihasználásának alapjáról, fuvaroztató és fuvarozó partneri együttműködésről ,csak szabályt erősítő kivételként szólhatunk, hogy ma a vasútnál a teherkocsik átlagos forduló Ideje hosszabb, mint volt 1960-ban, s az üresen futó kocsik aránya is kedvezőtlenebb, mint két évtizede' Folytathatjuk a veszni hagyott lehetőségek, tartalékok fölvillantását a következőkkel: száz tehergépkocsiból a legutóbbi években — a fuvarozó vállalatoknál — 11—12 állt üzemképtelenül... Szakemberek vizsgálatai és számításai szerint a közületi járművek esetében — a nem közcélú fuvarozóknál — ez a szám 23—27. Azaz: szervezettebb karbantartás, javítás —, s persze, legelőször, folyamatos alkatrészellátás — mellett beruházás nélkül lényegesen növelhető lenne a működő gépkocsik mennyisége. Évi ötvenmillió forint kár keletkezett a bútorokban szállítás közben, míg végre megtették az első közös lépéseket a közelmúltban fuvaroztatók és fuvarozók a változás érdekében. Példa csupán veszteségek és elkerülésük fontosságára. Ilyen példák sokasága kínálja magát — így közös a tehervállalás a rakodásgépesítés fejlesztésében, a konténeres továbbítás bővítésében —, ám még mindig csak esetek, s nem általános jellemzők. Fuvar: fizetve, ez áll a szállítóleveleken, bélyegtővel ráütve. Végre azonban azzal ls tlsa tában kell lennünk, valójában ki fizeti a fuvart, s amit kiad, az valóban szükséges-e, vagy annyival több, mintha forintjait két kézzel hajigálná az utcára? Veress Tamás Lézerrel ellenőrzik az atmoszférát . Szovjet tudósok hatásos és egyszerű módszert dolgoztak ki a légköri gázok mérésére. Az eljárás alapja, hogy a vizsgált gázok különböző mértékben nyelik el a lézersugarakat. A környezetvédelmi célokra kifejlesztett mozgatható lézerberendezés az atmoszféra szennyeződéseinek tanulmányozására és az ipari létesítmények által kibocsátott gáznemű anyagok megfigyelésére szolgál, s ad hasznos információkat. (APN) IIja Satunovszkij Három sor a haJijelentéshöl 3. A gépkocsi erdőben haladt. A szél megborzolta a fiatal nyírfákat, a behavazott fenyők mozdulatlanul álltak. — Én valószínűleg jobbra tartottam, mert nem mentem át ezen az erdei úton — szólalt meg a tájat figyelő Gyementyev. — Óriási hóvihar támadt, tulajdonképpen ez mentette meg az életemet, mert betakarta a nvomokat. De majdnem ez ls ölt meg. mert megfagyott a Lábam, az arcom. a kezem. Amikor észrevettem a házat elhatároztam, hogv bemegyek megmelegedni. Csak néhány helyen szűrődött ki a fény. ebből következtettem, hogv kis falu lehet, s nincsenek a közelben németek. Ez volt Klincl... — Nem fogja megismerni a falut annyit fejlődött — legyezte meg a sofőr. — Nem ismerném meg akkor sem. ha semmit sem fejlődött volna. Éjjel értem oda. és éjjel ls távoztam. — És Jevdokijára emlékszik? — kérdezte Frolovszkij. — Igen. Az utolsó száz métert már kúszva tettem meg. Erőm teljesen ejhagvott. Az első házba bekopogtattam. Először nem feleltek, majd egy női hang kérdezte: — .Ki az?" Azt feleltem, hogv eltévesztettem az utat, maidnem csonttá fagytam, szeretnék megmelegedni, és még hajnalban továbbmegyek. A kinyíló ajtóban fiatal, de ránccal teli arcú. fáradt szemű asszony állt. — Nem keresik magát? Nem jönnek magáért? — kérdezte riadtan a nő, — Előfordulhat — mondtam. A hangokra a búbos kemence mögül két kisfiú és eev hatéves forma kislány jött elő. ..A gyerekeim — ölette őket magához az asszony —. tudla. mi lesz velünk, hn magát itt találják?" „Tudom" — válaszoltam, és megindultam az ajtó felé. — Várjon! Hová megv éjnek idején — fogta meg a vállam majd főtt burgonyát tett egv tányérba — Egye nyugodtan, másunk nincs, de a krumpli, ha nem veszik el tőlünk, elég lesz nyárig. Héjastul faltam. A háziasszony fejét csóválva nézett Megtudtam, hogy Jevdokijának hívják... A kanyarban útjelző tábla bukkant elő: „Kllnd." — Megérkeztünk. A kolhozirodába menjünk? — kérdezte a sofőr. — Nem. az Iskolába. Az iskola még messze volt. Az állattenyésztő telen mellett vitt az utunk, majd a takarmánykeverő és a műhelyek következtek, végül a téglagyár. Ezt egy nagy gyümölcsös választotta el a kolhoztagok házaitól. » Az emeletes Iskolánál nem hiába telefonált a szerkesztő. — Már várták őket. Varvara Petrovna jött eléjük. Alacsony, sovány nő volt jobb keze a kabátja zsebében. — Önök a múzeumunkra kíváncsiak, tehát kezdjük ott az ismerkedést Az emeleten két osztályteremből az elsőben azt mutatták be. miként vettek részt Zsernovka és a járás lakói a Nagy Honvédő Háborúban. — Földijeim harcollak Moszkva alatt. Sztálingrádnál és Berlinnél — kezdte a tanárnő, és bal kezével mutatott a tablóra írt nagy számokra. Járásunkból 4 ezer 247-en mentek a frontra és 2 ezer 874-en tértek vissza. A mi kis falunkból 58-an harcollak és 32-en jöttek vissza. Heten súlyos sebekkel, sérülésekkel. Nyomolvasóink minden veteránt felkerestek, lejegyezték emlékeiket A másik teremben a Nagy Honvédő Háború járási eseményeit ismertették. — 1941-ben szállták meg a járást a fasiszták. Raboltak. önkényeskedtek. A fiatalokat elhurcolták Németországba. Bár a front messze volt a megszállók nem élhettek nyugalomban. A Znamenszki erdőben partizánosztag tevékenykedett. A lakosság segítette a fasiszták ellen harcolókat. pedig ezért halálbüntetés várt rájuk. Klinci falubán a fasiszták 14 öreget, nőt és gyereket öltek meg. A tanítónő szavaira Gvementvevet szorongás fogta el: „És ha köztük volt Jevdokija is?" Emlékezetének mélyéről előtörtek a nő szavai. „A gyerekeim. Tudja, ml lesz velünk, ha magát itt találiák?" Különös. de ennvi év alatt nem jutott eszébe, hogv Jevdokiját miatta baj érhette. Hiszen, amikor hangokat hallott az utcáról. a hátsó kapun kiment. Vissza-visszanézett hogv nem követik-e. Arra következtetett, hogy az utcáról senki nem ment be Jevdokila házába. Közben Varvara Petrovna befejezte a múzeum bemutatását beült a padba, és a vendégeket is hellyel kínálta. — Szeretném még egyszer elmondani, hogv minden, ami itt látható, a everekek evűitőmunkáiának. lelkesedésének eredménye — mondta, majd mosolyogva folytatta. — Kollégáim néha ferde szemmel néznek rám. mert a matematika- és fizikaszakköre kevés Idő jut. Van benne valami. Az ifjú nyomolvasók osztaga százötven tagú. És van Aeendő is bőven. Mennyi mindent nem derítettünk még fel. — Tudják-e a nyomolvasók, hogv Zsernovka vasútállomáson nyolc ellenséges szerelvényt bombáztak repülőink? — kérdezte Frolovszkij. — Igen. Nemrégen felkutatták a bombázók parancsnokát, Pjotr Geraszimovics Sagint. Szaratovban él. üzemvezető egy gyárban. Elküldte a visszaemlékezéseit. — A bombázások előtt néhány naopal rádióst küldtek a járásba, ö értesítette a központot, hogv ellenséges szerelvények várakoznak az állomáson. Erről is tudnak? — Nem — válaszolta Varvara Petrovna. — És a bombázókötelék parancsnoka. Sagin elvtárs sem tesz erről említést — ö sem tudott róla — magvarázta Gvementvev. — A fronton megesik, hogv az ugyanabban az ügyben érdekeltek sem tudnak a másikról. — Természetesen — bólintott a tanítónő. — A bombázás után a fasiszták nem tudták eloltani a tüzet Innen még másnap éjjel is látszott az égő állomás. — ön Idevalósi? — Igen. Ebben » faluban születtem, a háborúban elvesztettem a szüleimet, gyermekotthonban nőttem fel, majd Rosztovban történelem szakot végeztem, azóta, tizenöt éve. itt tanítok. Frolovszkij bocsánatkérően mondta: — Tudjuk, hogv fáradt. De engedjen meg még egv kérdést: nem történt itt a faluban valami tragikus eset a bombázások után? — Önök ls tudnak erről? — remegett meg Varvara Petrovna hangla. — A bombázások utáni harmadik éjszaka megöltek esv paraszt asszon vt és két kisfiát. — Miért? — kérdezte alig hallhatóan Gvementvev. — Szigorú rendelkezés volt kiadva — folvtatta a tanárnő —. a szövege látható itt. a múzeumban. „Azt. aki nem helyi lakost enged be otthonába, a helyszínen golyó általi halállal büntetik." — ön tudja, hogyan történt? Varvara Petrovna a bal kezével zsebkendőt vett elő és megtörölte a homlokát: — Nagvon nehezemre esik az em'ékezés. El sem tudják kénzelni. mennyire. De talán önök megírják maid ennek az egvszerű narnszlasszonvnak a történetét. Az ő tette, bár nem kötötte eskü, katonai hőstetthez mérhető. Kell, hogy megismerjék az emberek ... (A befejező rész következikj