Délmagyarország, 1980. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-16 / 217. szám

40 Kedd, 1980. szeptember 16. Együttműködés, új lakásokért A szocialista országokban kiában, Magyarországon évente több millió új la- komplex feladatot jelent az kást adnak át rendeltetésé- új lakónegyedek építése nek. Az egyre növekvő igé- mellett a régebbi épületállo­nyek ellátására kidolgozott mány modernizálása. KGST-tervek középpontjá- A Szovjetunió — amely ban az Iparszerű építés, a az Iparszerű építésben már hatékonyság, a minőség ja- régi tapasztalatokkal ren­vítása áll. Sorra épülnek a delkezik — sok segítséget házgyárak. Lengyelországban nyújt a többi KGST-orszóg­az elmúlt években példa- nak — így Lengyelországnak, ul 160 házgyárat helyeztek Bulgáriának, az NDK-nak, üzembe. Romániában nem- Mongóliának és Kubának — rég új, évente nyolcezer la- a legkorszerűbb építést le­kás építésére alkalmas ház- hetővé tevő házgyári komp­gyarat avattak. Csehszlová- lexumok kiépítésében. Lézer a földművelésben A Kazah Állami Egye­tem munkatársai kísérleti laboratóriumokat hoztak lét­re, amelyekben a lézertech­nika mezőgazdasági alkal­mazásával foglalkoznak. A Kazahsztán különböző te­rületein végzett kísérletek azt mutatták, hogy a lézer­rel előzetesen besugárzott magok 19—20 százalékkal nagyobb termést hoznak. Az Idén ebben a köztársaságban mintegy negyedmillió hek­tárt vetettek be ilyen mó­don előkészített maggal. Szovjet műszaki nap Az MTESZ megyei szer­vezete megalakulásától kezdve nagy gondot fordít az élenjáró szovjet műsza­ki-tudományos eredmények ismertetésére. Mindjárt megalakulását követő év­ben, 1950-ben száz előadás­ból álló sorozaton talált fó­mény anyagú szerszámok­kal, a gyorsfogmarás és a mélyköszörülés legújabb csökkent, egyes eredményeivel foglalkoznak, nem több 5—7 Ma, a Technika Házában megnyíló rendezvénysoro­zatnak közös rendezője a Szovjetunió magyarországi gép gazdaságos üzemelteté­sének Időtartama Jelentősen esetekben évnél. Lé­pést tartani viszont az egy­re növekvő igényekkel és követelményekkel, ez a mű­szaki-tudományos haladás rumot a különböző szakmai az MTESZ megyei szerveze­kereskedelmi képviselete és első számú feladata. Hogyan Építs fiadnak iskolát! Zákányszéken a kultúrház- U hozzákezdtek. Mi szükség a másik vállalkozó ÍM tartja ban la tanítanak. Azt mond- volt arra, hogy felújítsák a a határidőt. Ják a gyerekek: még jobb is régit? + EsT^ffi^ffi 1 ~ 0ondolko2tun*- 920toé« A község tanítási gondjait A lesz e ,nég a tantermekre. Az majdnem megoldó új épület honHfm V« Új UÍU>1* Ütemek * JT' építéséhez körülbelül kél he­ÍTnÍT l kZ^X,? terem ?z 1Ö82-83-as te kezdtek hozzá a CSOMIÉP tanítás, mint a község többi, tanévre lesz készen. A kö- dolgozói és a falu lakói, tanításra felhasználható he- vetkező ütem esetleg csak 00180201 a Ialu lakü1' lyiségeiben. ÍOOOMrWL A **»«• építé­Az öreg iskolában 1852 ok. Keresztes Ferenchez, a mó- ötévTVSTV iáróT'ál­tóberében tartották az el.ső rahaimi tanácsi költségvetési i és oárSLwei úSr ha­órát. A tető beázott, mállott üzem vezetőjéhez ugyanaz a tároztak mee kell kezdeni az a vakolat, szétrohadt az ola- kérdés: !£!XSFV? „--IÁ fi-.,,.,- . építést meg ebben az évben. itekf^mi hMózite^^nem ~ Felújíthatták votna-e a A CSOMIÉP csak úgy tudta HÍ L EJTS nVdri szünidőben a zákány- vállalni a kivitelezést, ha a S22LK!na "XSebi "ékl v , „ ^Unkát 3 falUSiak Vál­épületben. A mórahalmi költ- ~ «« *lőbb kapjuk teljük. ségvetésl üzem dolgozói a megrendelést. Amikor ott jártam, éppen nugusztus elején kezdték meg — Mikor kaptákf 8 felvonuláshoz szükséges a felújítást. Várhatóan szép- — Az írásbeli megrendelést villanyvezetékeket szerelték, tember végére költözhetnek 1980. Június 24-én. A zákányszékiek ásnak, vissza a gyerekek a felújí- — Zákányszéken azt mond- an1ya«ot hordanak, mikor tolt osztályokba. ták, tavaly év végén rendel. mire van 8zukíé«­Zákányszéken Vass Vilmos- ték meg a felújítást. Ez a kényszerhelyzet je­tól. a községi pártvezetőség — Valóban bekerült az Ide! lenleg. Zsalvai János, a titkárától, Ki.rpéter János ls- ütemtervünkbe. Én a tavasz- CSOMIÉP építésvezetője el­kolalgazgatótól és Csáti Jó- Bzal átmentem Zákányszékre, mondta, öt, egyébként ége­zseftői, a tanács vb gazdái- hogy felmérjem a felújítás tőén szükséges épület kivl­kodásl előadójától kérdez- anyagszükségletét. Ott talál- telezését kell megkezdeniük tem: koztam egy kisebb bizottság- Mén. Nem győzik létszámmal. — El lehetett volna-e végez- gal, a járási hivatal képvise- A faluban úgy számolták. «í a nyári szünidő alatt a 161 is ott voltalt, erről tár- 7—800 embernek kell 4—5 munkát? gyaltak. Akkor azt mondták, napot dolgoznia, hogy végre — Az őreg Iskola felújitá- abban az épületben nem tan- korszerű Iskolába járhassa­sát a Jelenlegi tervidőszak termek lesznek, hanem köz- nak a zákányszéki gyerekek végére Irányozta elő a tanács. p'nti konyha. Ahhoz azon- Itt a járásban az a helyzet, feS^ndte'muXyht Kuííi SffSs ^ ~ ^ az ****** á^iyábari nem' Sk hamá- nak, hanem beruházásnak állami feladat - Zákányszé­rabb megkezdeni a munkít minősülne. Terv kellene hoz- ken belátható idon belül csak Mit csináltak az építők Jt^PriJíSiS! Úgy épÜI ÍCl 82 ÚJ Uk°la' . „„ári szünetben? j^SSSc T ££ ^ " "" " — Mórahalmon óvodát mégiscsak iskolaíelújítást építettek. Arra is nagy szüle- akarnak, mert június végén 6őg volt. érkezett a megrendelés. — Mikor rendelték meg a __ Állítólag anyaghiány is felújítást? hátráltatta az Önök munká­— 1979 végén, amikor a ját. költségvetési tizem idei ter- _ R^gi vályogépületről veit készítették. Félmillió Van szó, apró ajtókkal, ab­forintja volt a tanácsnak a lakokkal. Olyan nyílászáró­költségekre. Annyira elhasz- kilt kellett szerezni, amilye­nálódott az épület, hogy még nek beillenek a nyílásokba, menet közben Is újabb hi- Mi két héttel a megrendelés bák merültek fel. kézhezvétele után átlrányl­— A pedagógiai munkában tottunk egy brigádot és még okoz-e • fennakadást, hogy két embert a felújításra. ennyi helyen tanítanak? Hogy gyorsabban haladjon — A tanárok mindig is a munka, még szabályta­pendllztek. egyik helyrőt a lanságokba Is belementünk: másikra Ez. bár nem köny- megkezdtük a munkát, ml­nyű elviselhető. Egyedül a előtt együtt lettek volna az szemléltető eszközök tárolá- anyagok, költségvetést sikerek Itteni tudatosítására. Az ekkor megkezdett folya­mat igen, jelentős állomásá­nak tekintjük a NOSZF 50. évfordulóján városunkban járt szovjet tudósok, köztük M. A. Lavrentyev akadé­mikus, G. 1. Marcsuk aka­démikus, G. T. Artamonov professzor és N. Sz. Kozlov, a műszaki felsőoktatási ta­nács elnökének előadásait és az ezekhez csatlakozott társrendezvényeket. Leg­utóbb, a berében, a magyar—szovjet te az érdekelt szakmai tu­dományos egyesületekkel. Az előadások témaválasz­tása azért is nagy érdeklő­désre tarthat számot, mert az elektronlka viharos tér­hódításának korát éljük. A mikroprocesszorok, ezek az olcsó, kis térfogatú elektro­nikus számitóegységek szá­mos esetben ma már min­dennapos használati eszközök, pl. a zsebkalkulátorokban. lehetséges ez? A régi recept, ma is beválik, meg alkal­mas lesz a Jövőben is: mi­nél előbb megvalósítani a mérnöki-technikusi elképze. léseket, de ezekhez meg kell találni a vállalatokon belü­li szervezési-ösztönzési fel­tételeket, és egyben a külső feltételek javítása is szük­séges. Erre Neumann János (1903—1957). az USA-ban élt és alkotott magyar szárma­zású matematikus és kiber­netikus munkásságával. de múlt év szeptem- j* ZheTekT SSSS& * ^ műszaki-tudományos együtt- CSEE^ÍRS működési szerződés aláírásé- fontosságú eszköze ha a szülők ásót, talicskát ragadnak. TANÁCS ISTVÁN nak 30. évfordulója tisztele­tére rendeztünk szovjet tu­dományos-műszaki napokat, ismertetve a három évtized eredményeit, és az ezekre alapozott jövő perspektíváit. Az idén Szegeden és Hód­mezővásárhelyen tartunk előadásokat, prospektus- és gyártmányismertető kataló­guskiállítással egybekötve, a az elektronika, amely lehe­tővé teszi a célszerű anyag­és energiagazdálkodást. a hatékonyság és a termék­elektronikus számítógép megszerkesztésével időben felhívta a világ figyelmét A mai előadássorozat, a 6zakmai eszmecserék, ezek információközlő értéke nem =r»i.rs=£Lraaat ttw ssssr- * ben. Az elhangzó előadások fő mondanivalójukban az elektronikával, az elektro­nikus számítógépekkel, ezek egységes továbbfejlesztésé­nek kérdéseivel, a villamos rakodógépekkel, a szuperke­mínőség optimalizálást. Nem elhanyagolható előrelépést adhat a továbbiakban, vég­ső soron mindazoknak a távlatoknak és jövő lehető­ségeinek, amelyek ma még nem egy esetben talán csak a legkiválóbb tudósok el­képzeléseiben élnek. de mégis a társadalmi haladást túlzóak azok a szakvélemé­nyek amelyek azt állítják, hogy a mikroprocesszorok és a hasonló elektronikus műremekek segítségével le­szünk csak képesek a ter­Nem mondunk azzal újat, hogy több területünkön gyors termékmegújulásra van szükség. Az utóbbi év­tizedben ugyanis egy-egy átszövően hivatottak szol­gálni célkitűzéseinket Dr. Bátyai Jenő. az MTESZ megyei szervezetének szaktitkára Kétezren — egymásról Munkás-paraszt ki, mit tud vélemények összeveté- A felmérés tanúsága sze­legérdekesebb rint a munkások 68 száza­a válaszokat léka rendkívül gyorsnak daság fejlődéséről, az ipar- elsősorban az differenciálta, tartja a mezőgazdaság fei­ban, illetve a mezőgazda- hogy nő adta-e vagy férfi, lődésének ütemét. Ugyanak­ságban dolgozók munka- és képzett-e vagy képzetlen, kor a paraszt embereknek nem pedig az." hogy melyik csak 61 százaléka jutott er­társadalmi osztályhoz tartó- re a következtetésre. Me­zlk az illető. A nemzedéki zőgazdálkodásunk színvona­munkatársai — a Termelő- hovatartozás szintén dön- Iáról szólva a parasztság szövetkezetek Országos Ta- tőén befolyásolta a vélemé- képviselőinek 27, a munká­nácsa közreműködésével — nyeket: A fiatalok például sok 20 százaléka nemzetkö­minden számba jöhető réteg alapvetőbbnek érzik az ipa- zileg is kiemelkedőnek ítél­Kétezer munkás- és pa­rasztembert kérdeztek meg sének egvik a szociológusok a mezőgaz- tapasztalata: életkörülményeinek. jöve­delmi viszonyainak arányá­ról. Dr. Balogh József és képviselőit megszólaltatták. Idős és fiatal, férfi és nő. rl és a mezőgazdasági mun- te a fejlettség Jelenlegi fo­ka különbségét. mint az kát Száz közül 57 paraszt, városi és falusi, szak- és öregek. Ugyanakkor az idő- és 66 munkás közepesnek segédmunkás, vezető és be- sebbek — főként a mező- vélte. 12, illetve 11 pedig gazdaságban — kevésbé hiá- alacsonynak minősítette a osztott egyaránt akadt választ adók között nyolják a szabad időt sa nem megfelelő. — A kultúrotthon munká­tudtunk készíteni. De a köz­ség érdeke az első, nemsoká. ját nem akadályozza az ott ra ^fejezzük a felújítást. folyó tanítás? — Nem, mert egyelőre igazgatója sincs a művelődé­si háznak, aki műsort szer­vezne. Ha esténként mégis van valami rendezvény, ösz­•zetolják a padokat. — A brigádot honnan irá­nyították az öreg iskolához? — A mórahalmi óvodaépí­tésről. — Egy hónappal korábban is megtehették volna? — Igen. Az óvoda csak — ÜJ Iskola alapozásához novemberben lesz kész, ha EVIílBioiccat erö nieddöhomok Végéhez közeledik az Ön­tödei Vállalat formázó­anyaggyárában felállított új. tesznek mások számára ér­tékessé. ami a gyárnak mintegy 18,5 millió forint az eddiginél termelékenyebb bevételt jelent majd Négy évvel ezelőtt még gyár adott pénzt azért, hogy szitasor próbaüzemelése. Ezután ennek a berendezés- _ nek a segítségével évente megszabaduljon a 9000 tonna meddőhomokot homoktól. (MTI) Családi események én Orosz Etelka Ibolyának Gyöngyi. Gál Lászlónak és Szabó Ildikónak Ákos, Gajdács Sándornak és Kolonlrs Katalin Veronikának Sándor, Szabó Imre Károlynak és Molnár Ka­talinnak Hajnalka Anikó, Jász Tivadarnak és Gál Györgyi Ka­talinnak Judit. Horváth Mihály­nak és Kálmán Rozáliának Rózsa, Lakatos Tibornak és Gál Anrva Máriának Péter, Babarcz.1 Bélának és Faragó Erzsébet Ra- Borbálának Attila. Sclmeczkt HÁZASSÁG Vass András és Tóth Éva Er­zsébet, Szalai Róbert István és Király Katalin, Gyuris Tloor és Szabó Rozália, Devic Dragon és Tóth Erika, Lovászi István és Fejós Arabella, Ürge János és Török Iloná, Bicskei Ferenc és Kálmán Erzsébet Olga. Váméi László és Cslkl Mária Veronika, tngl Imre es Szécsényt Mária Sarolta, Renrenyi Zoltán Mihály és Hajdú Mária, Horváth Sán­dor és Mezővári Ágnes, Almósi Katalinnak Karolina Kinga. Ferenc József és Nagv Gábriel- vanya Lajos Zoltánnk és Juhász Tamásnak és Bcrnáth Katalin la, Berta László és Márki Mária Katalinnak Tamás. Vlnczc Fe- Gyöngyinek Katalin, Dudás­Zsuzsanna. Farkas Vince és Bog- rencnek és Bakró-Nsgy Veroni- Szabó Istvánnak éa Kla Zsóflá­nár Erzsébet Ibolya. Hernek kának Beáta', Schultz Tibor nak Réka, F'arkas Vincének és Páter Pál és Kovács Klára. Kéri Lászlónak és Horváth Eleonóra B.ibarczi Máriának Péter, Dobó József és Budai Erika Mária, Borbálának Mónika, dr. Sánta Józsefnek és Ordögh veroniká­Kovács József és Balogh Zsu- Imrének és Koszó Erzsébet Etel- mik Attila nevű gyermekük zsanna, Franzer János és Gll- kának Melinda, Bende Zoltán született, gor Teréz, Szabó Imre és Ábra- Imrének és Komocsin Piroská- HAI.ALOZAR hám Zsuzsanna, Zomborl Zoltán r,ak Zsuzsanna, dr. Kisistók Putyora György, Szörényi Fe­és Várhelyi Zsuzsanna Eva, Andrásnak és Ludányi l'.vának rencné Kollár Rozália. Bójái Imre Zoltán és Vass Katalin, Éva Szilvia. TóUi Oyürgy Ká- La|os, Budai Istvánné Borbola Kovács Béla István és Kovács rolynak és Papp Magdolnának Julianna, Bal a Jánosné Farkas Ilona, Virág László La)os és György. Pozsár Jánosnak és Julianna. Berta Istvánné SzcleS­Kopasz Mária Jolán házasságot Maróczkl Gizellának Attila, Ha- Juhász Ilona, Szolga József, kötöttek. lupka Jánosnak és Sonje Bar- Lajkó Lajosné Bernát Rozália, bara Máriának Zsanett Barbara, Vecsernyés Imre. Horváth­SzuLETEs Dorogi Lászlónak és Matyi Zsikó ímréné Kopasz Erzsébet, Várszegi János Zoltánnak és Ágnes Máriának Gábor, Ra- Juhász Gyuláné Andercs Erzsé­Hoffman Máriának Krisztina, konczai Mihálynak és Daróczl bet, Kakuszi Sándorné Imre Tanács Ferencnek és Gál Enká- Gizellának Gábor, Gorácz Zol- Irén. Kovács Mlhályné Tak.vs nak Edit, Biacsi Józsefnek es tánnak és Jakus Erzsébetnek Erzsébet, Slmonffy Istvánné Bodat Katalinnak Zoltán Antal. Tímea. Hetényl Andrásnak és Ligeti Ida. Nagy Péter Pál, Fonyó Jánosnak és Zádori Gl- Kulcsár Maria Rozáliának Petra, Nagylaki Gyuláné Kocsis Erzsé­zellának Krisztián. Tézsla Lász- Tokai Sándornak és Malkó Ilo- bet, Belovol Sziláné Bzktvs Jó­iénak és Zombori Máriának nának Sándor Zsolt, Veleczki Ián, Ződi Imre. Bárdosi János. Mária. Kovács Imre Árpádnak Sándornak és Bóra Katalinnak Tóth József, Szilágyi ímréné és Molnár Beátának Péter. Bodó Katalin Erzseöet. Tnri Sándor- Tóth Róza, Horváth András. Lászlónak és Fazekas Erzsébet- nak és Molnár Rozáliának Re- Király Sándor. dr. Somogyi nek Anikó Lantos Andrásnak náta Rozália, Nyári Ferencnek Jené, Nagy József. Dudás Sárl­és Biellk Ilonának Ágnes Ilona, és Kovács Zsuzsannának Anna- dorné Ábrahám Piroska. Szalma Czinege Dezsőnek és Szúnyog mária, Király Zoltánnak és Istvánné Klambauer Mária. Ma­Anikónak Anett, Szilágyi Gézá- Kristyák Magdolnának Csaba gyar Lászlóné Szabados Erzsé­nak és Török Erzsébet F'eiro- Zoltán, Virág Zoltánnak és Igaz bel. Szőke Antalné Nagygyörgy nellának Zsanett. Fcndrik Lász- Hanna Annának Anita, Szekeres Piroska, Oláh András, Kis Pál, lónak és Kovács-Tanács Edit- Imrének és Szabó Máriának Buzden-Lantos Istvánné Juhász nek Richárd. Bakacsi József Attila. Imre Györgynek és Nagy Julianna, Szabó György, Kocsis Latosnak és Kiss Margitnak Erzsébetnek Annamária, Áchim Károly Péter. Ráez Mihály. Zsolt, Hahn Vilmosnak és Fe- Andrásnak és Németh Zsuzsán- Oeiger József, Jenéi Ferencné kete Gabriellának Adrienn. Bi- nának Andrea. Kohányi János- Ácsai Valéria. Remzső Lajosné mai szinvonalat. A vizsgálódások azt tük­rözték. hogy a fejlődés gyor­saságának megítélésében rendkívül nagy a szakkép­zettség szerepe. Szintjének emelkedésével nő azok szá­ma. akik szerint rendkívül gyors az előrelépés. Az agrár jellegű tevékeny­séget folytatókról kiderült, hogy a „paraszt" kifejezés­ben nem a társadalmi hova­tartozás meghatározásét, hanem a lekicsinylő minő­sítést látják. Ezzel szemben magától értetődő természe­tességgel fogadták a kér­dést: ki tartozik a paraszt­sághoz és így is feleitek rá A megkérdezettek — osz­tályhoz tartozástól függetle­nül — elsősorban a növény­termesztőt sorolták a pa­rasztsághoz, és csak azután az állattenyésztőket. Az is érdekes, hogy a tsz-tagok inkább tekintették a paraszt­ság részének a mezőgazda­sági nagyüzemekben dolgo­zó szerelőt, traktorost. de még a gépkocsivezetőt is. mint a munkások. A megkérdezettek 20 szá­zaléka azonosnak tartotta a két vezető osztály életfel­tételeit. A parasztság életét minősítette jobbnak 16. a munkásokét 18 százalék. 44 százalék úgy vélekedett, hogy bizonyos feltételek a munkások esetében jobbak. A parasztság szószólóinak sors Istv innak és Bozstk Toré- nak ás Silóezki Etelkának At- Babarczy Ilona, BÓZió János. Rl százaléka szerint „ ina,­zlának Ervin, Szabó Istvánnak lila. itimon Zoltánnak és Takács Antal. Varza-Tőih Lász- . uil i. _ , . LlJ, és Tóth Mártának István. Mik- Sztrnka Máriának Dalázs. Po- Ióné Nagy Etel, Nagy László ca" 1O0D3K a munkakörül­16a Zoltán Károlynak és Kádár lyák Jánosnak és Fehér Ibolyá- Dorogi Györgyné Lakatos Márta, mények. a munkások 79 szá­Hajnalka Ibolyának Ildikó, Ju- nak Ibolya Emese. Tanács Vin- Oltványi Ferencné Farkas NU-, zaléka pedig a mezógazda­hasz Eerenc Lászlónak és Stumpf . . . „ . ... , na, Junf Imre János, Lökö* . ' . - , meddő- Ev" ak Katalin Marietta. Kiss ^ Tarsoly Juliannának Mnnhé Péter Sándorné I ^gra adta voksát I Ferencnek es Ecscki Erzsébet Gábor Fcrene, Mucsi Istvánnak Tomasevszky Katalin meghalt. 1 Olah Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom