Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-12 / 188. szám

8 Kedd, 1980. augusztus 12. Szellemi szauna Gyulán Abszurd a Várszínházban — Natura a Dürer Teremben A bnrnainges, kefebaju­szos szobafestőt alakító szí­nész kétségbeesetten üvöltö­zik: gyereket szeretni Hor­thy Miklóstólt Különös vá­gya a gyulai téglavár szín­padán ezúttal teljesült. Mert Hernádi Gyula és Jancsó Miklós V. N. H. M. című abszurd történelmi panflet­jében minden lehetséges. Már a cím 1* többfélekép­pen behelyettesíthető. Az el­ső részben — amikor a Oó­lemet készítő prágai Lőw rabbi I. Károly angol ki­rály kérésére marhahúsból, répából a titok segítségével a király hasonmását készíti — Végy Negyed kiló Húst Még-re gondolhatunk. Talán ez a többlet volt a romlott, mert a kísérlet szörnyet szült. (A darab alcíme ls er­re utal: Szörnyek Évadja). A második részben, amikor két évszázadot és kétezer kilométert ugrunk, már Vi­téz Nagybányai Horthy Mik­lósra változtatható a cím, s a világégés szörnyei: Hitler, Mussolini, Franko és az amerikai Lindhberg Horthy diktátorképző kuplerájában találkoznak. Sajátos párhu­zamot teremtenek az alkotók a szexuális aberráció és a politikai szörnységek között. Ez húzódik végig a darabon (nem Is vagyok biztos, szok­ványos darab-e egyáltalán?). A történelmi személyek a közelmúlt figurái, s lazán, jelzésként utalnak az elmúlt évtizedek históriájára. Épp­úgy kérdőjelek, mint annyi más jelzés. Az egész játékot át meg átszövi az össze nem tartozó dolgok egymásmellettiségének abszurditása, a képzettársí­tások távoli szikratávíróinak alig fogható jelzései, a já­tékstílus vibráló heterogeni­tása. Síri csönd, majd hát­borzongató röhögés tölti be a nézőteret, az egyik pilla­natban a hökkenet miatt szólni sem tudunk, a követ­kezőben térdünket csapkod­juk nevettünkben. Hernádi nyilatkozza a Qyulal Vár­színház Magazinjában: „Az mindenesetre bizonyos, hogy most úgy látom, gyakran hasznos egy ilyen agyat frissítő, befogadó képességet fokozó, groteszkba, abzzurd­ba hajló mulatságot ás hor­rort hideg-meleg módjára váltogató zuhany a zzínház­batt." Ez a szellemi szauna ki­fogyhatatlan bőséggel hol tűzijátékként, hol vízesés­ként ontja és keveri a ka­baréviccet, a mozgalmi dal­lal, a pikáns kupiét a Pető­fi-verssel, az Indulót a Ka­rédy-slágerrel. a bohóctréfát A tankönyvbekezdéssel, a meztelen lányokat a reklám­verssel. A verbális humor a pantomimes mozgás, a tánc és a színház, e zene és a geg ötvöződik Hernádi és Jancsó színpadán. Az elő­adás másfél órájában ebből a kettősségbői mégis csak a mulatság, a blődli kerekedik felül, a groteszknek, az ab­szurdnak a felszíni hámré­tege. A gondolatok józanító hidegzuhanya ugyan szem­be-szembecsap, de csak éj­jel vagy másnap érzi az ember ennek a kavargó já­téknak jégcsapcsontvázát, egyensúlyoz történelmi és ön­ismereti borotvaélén. A válogatott színészgárda a színpadra állítás folyamán alkotótárssá, aktív részessé válik, minden pillanatban. Márkus László, Hernádi Ju­dit. Tordai Teri. Jobba Ga­bi Jglódi István. Maros Gá­bor és Madaras József szörny-emberei nem pusztán komédiáznak, de játékukkal filozófiát is közvetíteni igye­keznek. A darab vége felé Chaplin-Iglódi és Lehár-Ma­ros zseblámpával botorkál­nak a sötét várudvaron, be­szélgetnek: Mennyi a fény terjedési sebessége? Három­százezer kilométer másod­percenként. Ez a sötétségé? Azé végtelen..." Ez n felszabadult gyulai produkció talán segít ben­nünket. hogy a sötétség ter­jedési sebessége is legalább mérhető legyen! S akkor, a V. N. H. M. új fordítása: Velünk Nevetni. Hahotázni, Mindig!!! • „Szemléletünkre és így munkánkra nagyobb részt feliemző a pontosító szán­dék ..„Azok a táravak, melyeket a közlés érdekében kiválasztunk környezetünkből használati funkciójuk követ­keztében konkrét életformák­ról — egy-egy élethelyzet­ről beszélnek Az egyes tár­gyak egymás mellé kerülése­kor egy újabb egymásra vo­natkoztatott fogalmi jelentés is létrejön. Ezért képesek az egyedi tárgyak megjeleníte­ni egy kort. z korban általá­nos és jellemző megnyilvá­nulásokat. magatartásformá­kat ..." Ezeket, a sorokat a gyulai művésztelep tagjainak kiállítási katalógusából Idéztem. Kétévenként rendeznek a Dürer Teremben nagyszabá­sú tárlatot azok a fiatal al­kotók. akik néhány éve nya­ranta Gyulán találkoznak. Albrecht Júlia. Lakatos J. Péter és Tömpe Emőke szob­rai. kerámiái. Balogh Gyula. Marosvári György. Szakáll Agnez és Székelyhídi Attila fejltmónyei. grafikái azonos alkotói alapállást tükröznek. melyeket Jobb szó híján új­naturaltzmusnak vagy hiper­renlizmusnak nevezünk. A valóság hétköznapi részletei (ajtók, régi kanuk. rozzant tárgyak. emlékeket idéző azobabelsők. mindennapi esz­közök) és a körülöttünk élő, mindenképpen köznapi em­berek (például Kiss Ist­ván fodrászmester. Nádházi András vagy Tar Ferenc) modelljeik. Ezeket ábrázol­ják tényszerű pontossággal, nagyfokú precizitással. le­tisztult technikai eszközök­kel. Épp ezáltal teremtenek művészi távlatot, általánosít­ható érvényű mondanivalót. Az anyagszerűségre való tö­rekvés egyiküknél az idősí­kok egymásra torlódott Jég­tábláit hozza közelbe, mási­kuknál a szálkás precizitás a dokumentáció erejével hat. ismét másutt egy figura az irónia és a groteszk csepp­jeit is hordozza. Gyula városa fölkarolta ezt a csoportot, s támogatja törekvéseiket. A művésztelep magját a fent említett alko­tók jelentik, köréjük tehet­séges amRtőrök. szakköri ta­gok gyülekeznek, s dolgoz­nak Tóth Tibor Irányításá­val. Érdekes, hogy a csoport Vagy másfél évtizede Rákos­ligeten szerveződött. Ma már Gyulán is otthon van­nak. A Vár tövében. * Utóirat: „Két összekapcsolt agy feltétlenül több egu agy­nál, talán még egymástól függetlenül gondolkodónál ís." Ezt Ismerve föl Gyulán, úgy szervezték meg a nem­rég zárult programsorozatot, hogy az alkotók mellett szá­mítottak a szfnháznézók. tár­latlátogatók aktivitására is. A középkori léglavár szín­házi játékai a történelmi vizsgálódás legyében szület­nek hosszú évek óta. Irigy­lésre méltó változatossággal. A Nemzeti Színház társu­laténak vendégjátéka — Szabó Magda: Az a szép fé­nyes nap előadása -- törté­nelmi tabló. Székely János Szinetár-rendezte Hugenot­ták- ja hatásos vltndiáma. a Gróza-parkban előadott Te­leki-dráma. a Kegyenc ro­mantikus szomorújáték. Her­nádi és Jancsó közös pro­dukción pedig történelmi blődli. Ezt egészítette kl a Kodály-est tiszta forrósokból merített Székelyfonója és tószínpadl Psalmus Hunga­ricuía. Gyulára az intimitás, a közös gondolkodásra való késztetés a jellemző. Ez a sa­játja. ezért érdemes nyaran­ta Gyulára rándulni. T. L. Holtág Nehezen járható bozóton át igyekszem eljutni a fűz­nyár ligeterdőbe rejtett Holt­Tiszához. Szúnyoghadakat zavarok fel törtetésemmel. Szerencsére előre fölkészül­tem elriasztásukra, így ép bőrrel úszom meg táma­dásaikat. Fülledt, augusztusi me­leg van. Párás a levegő. Nemrég még esett az eső. Még csöpög a fákról a víz, de már áttör a lombokon a napsugár. Csendes az erdő. A nedves avar sem zörög lépteim alatt. Csak egy fü­zike hallatja egyhangú da­lát : „csilp-csalp", „csilp­csalp". Csúszós, sáros, meredek parton ereszkedem .e a vá­ratlanul elém terült holtág medrébe. Az erdő zöld ho­mályából hirtelen a ragyogó napfény aranyában fürdő tündérvllágba jutok. Minden zöld itt, mert szárazföldet és vizet egyaránt növényzet borít. Az öreg morotva partján hatalmas füzek és óriás nyárfák emelkednek. A meder szegélyén a min­denhová betolakodó, sűrű gyalogakác bozótjára — bi­zar lombsátrakat alkotva — erdei szőlő fut fel. Az óriás nyárfákon három emelet magasan is látom indáit, leveleit. A víz parti zónájában gyé­kény- és sásfélék szálas le­velei törnek az ég felé. El­szórtan virítanak a sárga nőszirom pompás virágai. Szabad vízfelület nincs. Mindenütt növény díszlik. Óriások és törpék. A nagy testű tündérrózsa hatalmas foltokban tenyészik. Szélci­bálta, kuszán álló, kétara­szos úszólevelei között szin­te világítanak öklömnyi, fehér virágai. A v(z felszí­nét egységesen sárgás-zöldre festi a békalencse. E len­csénél ls kisebb növény, sar­jadzással szaporodva, hi­hetetlen gyorsasággal lepi el a dús tápsót tartalmazó ál­lóvíz felületét. A természet azonban rendkívül jó gaz­da. Még a kerekded béka­lencsék között fennmaradó parányi vízfoltokat ls ki­használja: itt él a vízidara. A mindössze egy milliméter átmérőjű, sötétzöld, gömb alakú szervezet Földünk leg­kisebb virágos növényo. Borzhínár, békaszőlö, bé­katutaj, és még sokféle hí­nárnövény él az elmocsara­sodó, laposodó holtágban. Sztárjuk azonban és szá­munkra talán a legfőbb ér­ték, az Alföldön már pusz­tulóban levő, ritka növény: a kolokán. Üszó növény, melynek merev, fölfelé álló levelei egy tőből ágazna): kl. Valamikor oly sok volt belőle síkságunkon, hogy a sűrűn benőtt vízfelületet szárazföldnek Is nézhette az ember. (A néphagyomány szerint előfordult, hogy az üldözött ellenség tömegei fulladtak vízbe, mert — szi­lárd talajnak nézve a ko­lokángyepet —, rárohantak arra). A vízfelszín sárgászölden aranylik a napfényben. A tündérrózsa- és kolokén­mezők mint sötétzöld foltok emelkednek ki belőle. Csend van, csak egy zöl­dike távoli „zütyüü-zütyüü" hangja, meg az ezernyi ro­var halk zümmögése hal­latszik. A túlparton tövis­szúró gébics csattog, gerle turbékol. Hangok, melyek mind harmonikusan illesz­kednek e csodálatos vízinö­vény-rezervátum hangula­tába. A mozdulatlanság csak lát­szólagos Hang nélkül, las­san úszik be látóterembe egy tőkésréce. Közvetlenül előt­tem jókora mocsári teknős emelkedik zajtalanul a fel­színre. Kissé nevetségesen hat n „bölcs öreg", a felére tapadt zöld hínársankával. Alföldünk régi. talán ősi. de mindenképpen az árvíz­szabályozás előtti időszakból fennmaradt arculatát szem­lélhetjük Itt a Holt-Tisza ki­vénhedt ágában. Ide még nem tört be a technika mo­torcsónakjaival. kotrógánei­vel. hogy fürdőhellyé alakít­sa a vizet. Nem jelentek meg. vagv talán nem 1elen­lős számban élnek még itt az úgynevezett növényevő halak. (Ezek — a zárt víz­rendszerekben igen hasznos fajok — már több értékes természetes vizünket „tisztí­tották kl". lelegelvén az utolsó szál növényig min­dent. ami a vízben volt.) Tudom, valószínűleg utol­só napjait éli jelenleRi buja kiteljesedésében e pompás növény- és állatközösség. Nincs már túlságosan messze a Tiszának az a hatalmas árhulláma, amelynek vizét — hogy földjeinket a pusz­tulástól megmentsük — Ide is be kell engedni. Sík ten­gerré válik majd itt messze a látóhatár, mint ahogy ez néhány éve is történt. Az életközösség egyensúlya azonban csak Időlegesen bomlik fel. Az árvíz egyben friss vizet is hoz Ide. A természet majd. az ár levo­nulása után visszaállítja a maga rendjét, ha az ember nem avatkozik be annak tör­vényszerű lefolyásába. Ügy tűnik, jól sáfárkodik az Alföld e természeti érté­kével a Kiskunsági Nemzeti Park. a terület gazdája, ami­kor a Csongrád megye ha­tárán fekvő laklteleki Holt­Tiszát. mint szigorúan vé­dett területet változatlan ál­lapotban Igyekszik megőrizni a jövő nemzedékek számá­ra. A morotvában és kör­nyékén a Tisza-kutató prog­ram keretében végzett vizs­gálatok értékes és érdekes eredményeket hoztak a tu­domány és gyakorlat szá­mára. Felállók a ladik végéről. ahol eddig mozdulatlanul ül­ve szemlélődtem és elmél­kedtem. Mozdulatomat ész­reveszi egy szalkó a túlpartl fán: nagyot rikkant. El sze­retné űzni a betolakodó Ide­gent. Dr. Marián Miklós Ismét a szövőlepke A védekezés fontos a gyümölcsösökben Alig hogy véget ért az .amerikai fehér szövőlepke hernyók károsítása, máris megjelent a lepkék újabb, nyári generációja. Tartós meleg esetén 7—10 napon Lézerek a sebészetben A Szovjetunióban meg­kezdték a lézerszikék soro­zatgyártását. Az Újfajta eljárásnak szá­mos előnye van. Minimálisra csökkenti például a vérvesz­teséget és csökken a beavat­kozás ideje ls. Ráadásul, a lézerszikék fertőtlenítő ha­tással is rendelkeznek. A szakemberek szerint a műszer elsősorban vese-, tü­dő- és májműtéteknél lesz haszncxs, vagyis olyan szerve­ken végzett beavatkozások­nál, Hmelyek gazdag kapil­láris (hajszálér) hálózattal rendelkeznek. A lézerszikét jól hasznosíthatják majd az onkológusok és a plasztikai sebészek is. A Szovjetunióban már ed. dig ls alkalmazták a lézersu­garakat műtéti célokra. Rendkívül kedvezőek például a tapaszlalatok a szemgolyón végzett beavatkozásoknál. Ezt az eljárást mér számos országban szabadalmazták, többek közt az Egyesült Ál­lamokban, Svájcban, Fran­ciaországban, Angliában, Olaszországban, az NSZK­ban, Kanadában és Auszt­riában. (APN) Torony­múzeum Török kori emlékeket, tér­képeket, grafikákat, kerámiá­kat, rézműves termékeket, fegyvereket, textíliákat mu­tatnak be Fejér megye leg­újabb múzeumában, a közel. Jövőben megnyíló szabad­battyánl Kula toronyban. HÁZASSÁG Bartucz Géza István és Laczkó Margit, Szilágyi Sándor és dr. Kocsis Margit Piroska, Holcz­vardt János és Szabó Jolán, Csa­bai László Pál és Kováts Anikó, Miklai János és Várhelyi Ildikó, Kismarton Béla látván és Nyer­sig Klára, Portóaí Zoltán Gá­bor és Bíró Irma Mária, Dobó Mlklóa és Opra Ilona Mária, Juhász Ferenc és Csipak Mária Irén, Kovács Szilveszter éa Már­ton Edit Mária, Matolay Béla László és Pálmai Erika Judit, Tóth István és Szabó Katalin, Gyöngyösi László és Vadászi Judit Ilona, Sándor László és MartonoKi Tünde Ildikó, Szarka Szilárd István és Csányl Éva, Pásztor Tibor és Laczi Anna, Kolompár József és Farkas Zsu­zsanna, Orsós László és Horváth Katalin házasságot kötöttek. SZÜLÉTEK Dr, Szentlrmal Lászlónak és dr. Kovács Annamáriának Eva Anna, Horváth Győzőnek és Tombor Évának Noémi Enikő, Pópity Józsefnek és Vass Ildikó­nak Dánlel, Bénák Istvánnak és Fazekas Mártának Márta, dr. Vetró Gábornak és dr. Tóth zsuzsanns Rozáliának Dániai Péter, Varga Mihálynak és Bor­bás Piroskának Tamás, Bada­csonyi Józsefnek és Dávid Ro­záliának Edina, Lázár Jenőitek és Verik Piroskának Edina, Gonda Antalnak és Burl Margit­nak Gábor, Horváth Istvánnak és Pataki Rózsának Viktória, Kósa Zsolt Lászlónak és Csányi Katalin Borbálának Zita Beáta, Szabadi Józsefnek és Békési Magdolnának Magdolna Anna, Lobozár Ferencnek és Tóth Ibolya Editnek Ferenc Zoltán, Krisztin Ádámnak és Bajnál An­na Máriának Mária Krisztina, Koczka Jánosnak és Madarász Saroltának Nóra, Mészáros An­talnak és Simon Anikónak Ta­más. Mityók Gézának és Fehér Máriának Szilvia, Molnár Fe­rencnek és Knyedi Juditnak Fe­reno Attila, Kóti Lajosnak és Molnár Annának Szabolcs Lajos, Martonosl Zoltánnak és Havrin­csák Editnek Zoltán, Martonosl Zoltánnak és Havrincsák Edit­nek Péter. Lantos Nándor Ist­Családi események vánnak és Kövesl Erzsébet Ju­liannának Péter, Tari Nándor­nak és Bálint Mária Magdolná­nak Melinda, Papp Józsefnek és Tandari Máriának Kornél, Kő­szegi Gábornak és Mák Eva Katalinnak Tamás Gábor, Gu­lyás Sándornak és Papdi Anna Irénnek Bálint, Diós Imrének és Hegedűs Ibolya Rozáliának An­géla. Kollár Károlynak és Pet­rovics Juliannának Andrea Ju­lianna, Bodai 6ándornak ée Győri Juditnak Adrienn, Ágos­ton Gábornak és Pribilla Valé­riának Gergely, Tisoczkl István­nak és Rabi Erzsébetnek Erzsé­bet, Magyar Dénesnek és Hradek Judit Annának Dénes, Wald­mann Péter Lászlónak és Tóth Zsuzsannának Péter József. Dór­mö Istvának és Kovács Margit­nak Edit. Kopasz Mihály Sán­dornak és Czlbolya Zsuzsanná­nak dábor. Fodor Pálnak és Balog Honának Szilvia Anna, Papp Gézának és Demeter Te­réziának Olga, Polyák Zoltán Mihálynak és Barna clirella Má­riának Zoltán, Csíkos József Illésnek es Kormányos Mária Magdolnának Tamás, Szombati Jánosnak és Erdey Katalinnak Andrea Katalin, Eller Józsefnek és Kovács Rozáliának Máté, Tar­pai Bélának és Molnár Editnek Zoltán 6ándor, Gregus Sándor­nak és Farkas Margitnak Sán­dor, Cslre Ferencnek és Csirkó Katalin Eszternek Zsolt, Glllga Györgynek és Szécsl Rozáliának Tímea, Bozsó Imrének és Kal­már Irénnek Natália. Bálint Fe­renc Józsefnek és Berta Máriá­nak Mónika Gabriella, szekeres Ferencnek és Ábrahám Margit Erzsébetnek Zsolt Ferenc, Mák Jánosnak és Juhász Magdolna Marának Zsuzsanns, Rapcsányl Ferencnek es Hepp Eva Györ­gyinek Nikolett, Nagy Ferencnek és Faragó-Ezuhay Eva Jolánnak Noémi Eva, Sándor Mihálynak és Szatmári Gabriella Gizellának Zsolt, Bodor Istvánnak és Zaho­rán Magdolnának Bernadett Magdolna, Daróczl Imrének és Vajda Zsuzsannának Attl'.a Im­re. Ottleoz Jánosnak és Nagy Mária Évának Gábor, Karlp Ti­bornak és Kovács Máriának Adrián, Kopasz Nándornak és Vetró Juhának Angéla Anikó, Nagy Mihálynak és Csongrádi Katalinnak Katalin. Szűcs Jó­zsefnek és Papp Piroska Máriá­nak Hajnalka, Lévai Attila Ár­pádnak és Dékány Emmának Krisztina, Rácz Istvánnak és Cservák Valériának Dániel, Ko­pasz Lászlónak és Veress Irmá­nak Margit, ördögh Lászlónak és Nagy Honának Attila, Mi­hály Lászlónak és Gera Ilonának Krisztina, Szentgyörgyl Pálnak és Nagyistók Katalinnak Eva, Cslrok Sándornak és Dénes Te­réziának Péter, Harinath Ferenc­nek és Gregus Irén Margitnak Oábor Ferenc, Magyar István­nak és Németh Ildikó Bertának Adrienn Eva nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Babarcéi Béla József, Somogyi Tibor, Karai Mihályné Illa Re­gina, Hirédl Lajos, Kiss Margit, Zemanek Jánosné Racsa Julian­na. Hunyadi Viktor, Papp Oyörgy, Binger József, Gajdács Gézéné Csányl Etelka. Domokos Fereno Károly, Arató Jánosné Simon Julianna, dr. Zoltán Ró­bert, Kozsuch Pál, Fülöp Mi­hályné Lackó Teréz, Otott Jó­zsefné Kunssabó Piroska, Gál írén, Engel Lászlóné Welss Pepi, Apró Róza. Ruzsáli József, Er­délyi János, Négyökrü Sándor, Héger Károly, Zöldi Sándor, Nagy Béla, Hegedűs Gyula, Bza­bó Istvánná Kis Rozália Márta, Nagy Ferencné Szebenyl Mar­git, Bakó Oyörgy Kálmán. Agó­csl István, Szabó Albert, Ördög Pál, Tóth József, Hoffmann György, Kádár Sándorné Hós Lídia, Kovács István, Laranyecz Jánosné Tóth Mária Etelka, Tóth Mihály, Kerepesi Andor, Németh Andrásné Náczl Ilona, Sebők Józsefné Kocsis-Savanya Rozália, Vártasi jenöné Libái Márta, Madák Tibor István, Tan­dari Gizella meghaltak. beiül elkezdődik a lárvák tő. meges kelése. Fel kell készül­ni arra, hogy hosszú, szep­tember végéig tartó kártétell időszak következik. Ezért a veszélyeztetett gyümölcs, éi más haszonfáinkat folyama­tosan figyelni kell és a még alig egy-két levélre kiterjedő fiatal hernyófészkeket kell idejében megsemmisíteni, mivel ekkor ezt még a lomb Jelentősebb megcsonkítása nélkül elvégezhetjük. A megyei AGROKER által forgalmazott rovarölő szerek­ből Jelenleg ls kaphatók: Dit­rifon 50 WP, Fiiból E, Unltron 40 EC, Unlfosz 50 EC, valamint egyes boltok, ban még elvétve megtalál­ható a Sewin-nl 85 WP, a jól Ismert Sevln 85 WP ha­zai változata. Közterületeken a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal la biológiai védekezéssel törté­nik, amely melegvérű álla­tokra és emberre teljesen ve­szélytelen. A szennyeződött növény állatokkal azonnal etethető, illetve a gyümölcs mosás után fogyasztható. Egyes kedvezőtlen talaj­adottságú gyümölcsösökben már most megjelentek az őszi lombhullást megelőző levélsérgulásos és más tüne­tek. A fákon úgy segíthe­tünk, ha a talajt alattuk mé­lyen felássuk, s amennyiben nz altalaj ls száraz, úgy be­locsoljuk. Nem ajánlatos nit­rogén lomb- és műtrágyákkal kísérletezni, mivel ez káro­san elnyújtja a fa ez évi ve­getációs szakaszét, a hajtá­. sok nem érnek be időben és sok lesz a téli fagykár. Au­gusztus végéig viszont e cél­ra Wuxal, Peretrlx levéltrá­gyák veszély nélkül hasz­nálhatók — szól a Csongrád megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakta­nácsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom