Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

4 Kedd, 1980. augusztus 19. a kéményseprő fekete doboza Átalakul egy régi szakma. A fekete ruhás, fehér száj­kervlős kéményseprő ugyan még sokáig jellegzetes figu­rája lesz a hajnali utcakép­nek, de a mesterség már megváltozóban van, külsősé­geit, technikai eszközeit te­kintve egyaránt Manapság a kéményseprő szakmában így jellemzik az újmódi mestert: patyolat­tiszta ruhába öltözött ember, •ki fekete bőrönddel indul munkába. A sokféle modern technikai eszközt rejtő táska neve: brlgon, vagyis füstgáz­mérő bőrönd. Korszerű re­gisztráló műszerek arzenálja található e táskában. Van benne például úgynevezett gázszimatoló, termométer, széndioxid- és szénmonoxid­Jelző, szögmérő és korom­mlntacső. Van olyan eszköz, •mely a kéménydugulást Jel­zi. Ügyes szerkezet az elem­zőapparátus Is, amelynek se­gítségével megvizsgálják, hogy a mintaként gyűjtött füstben mennyi a koromtar­talom. A „bűvös" táska tu­dománya azonban még ez­zel sem merül ki. Van ben­ne huzatmérő is. amellyel pontosan meghatározható a „cúg" erőssége. Ezenkívül URH adó-vevő és távcső tar­tozik a teljes felszereléshez. Ma már ezek ls nélkülözhe­tetlen munkaeszközei a ké­mények. tüzelőberendezések doktorainak. Az adó-vevő például a gyárkéményeknél tesz jó szolgálatot. A szédítő magasságban dolgozó szak­ember e berendezés segítsé­gével állandó kapcsolatot tarthat a talajszinten figyelő társával. A kéményseprő vállalatok kirendeltségeinek mesterem­berei már rendszeresen hasz­nálják ezeket a korszerű esz­közöket. Elsősorban a magas­kémények „diagnózisát" álla­pítják meg az új műszerek­kel, újabban azonban nem­csak az Ipart üzemek, hanem a lakóházak tulajdonosai is igénybe veszik az újmódi ké­ményseprők segítségét. Hasz­nos tanácsokat kapnak tő­lük például arra vonatkozó­an, hogy az épületben milyen fűtőanyag használata a leg­célszerűbb, megfelelő mére­tű-e a fűtőtest, amit hasz­nálnak stb. Ezek után nem meglepő, hogy már nem kéményseprő, nek, hanem tüzeléstechnikai szakembereknek nevezik ma­gukat a szakma dolgózói. Egyetlen ősi hagyomány azonban még mindig kísért: elvétve találkozni csak női kéményseprővel, noha a technikai eszközök térhódítá­sa ezt már lehetővé tenné. Talán nemsokára a hölgyek ls sűrűbben feltűnnek a tü­zelési szakemberek népes tá­borában. Igaz, nem a „sze­rencsét hozó" fekete gúnyá­ban, hanem a hozzájuk Illő csinos fekete dobozzal lát­hatjuk majd őket... R. E. A nép védekezett Igen. a nép védekezett. Vé­dekező mechanizmusa pedig történelméhek tragikumából (Is) következett: aki kiszol­gáltatott, aki szegény, aki szenved — csak önmagára számíthat. Salát leleményé­re, az önfenntartás kollektív megnyilvánulási formáira, egy közösség ötletességére, amely a fantázln révén, va­lóságot és mesét eggyé öt­vözve különös, varázslatos dolgot hoz létre, amit úgy nevezünk: folklór. Ezen be­lül pedig például a különfé­le nyavalyák elleni gyógymó­dokat ráolvasásoknak, népi Imádságoknak, népi gyógyító eljárásoknak. Mindezt Jól tudja Polner Zoltán. Mi több, e tárgy leg­avatottabb ismerői közé is tartozik. A szegedi költő húsz éve járja szűkebb pátriájá­nak. tanynvllágát, a várost környező falvakat, hogyösz­szegyűjtae, dokumentálja, re­gisztrálja a Szeged környéki népélet ősi, sajátságos véde­kezési formált A körzeti stúdió pénteken délután a tévé l-es műsorában sugár­zott riportfilmje, a „Neköd a gonosz szöm ne ártson..." keresztmetszetet adott arról a kitartó, már-már konok el­határozottsággal végzett mun­káról, amelynek írásos ered­ményeit Polner Föld szülte fáját című, a közelmúltban megjelent kötete mutatta meg. A megszólaltatott Idősem­berek népi Imádságot mond­tak, vagy pedig ízesen, tem­pósan, különféle „eseteket" meséltek el. A szerkesztő Olajos Csongor legfőbb érde­me, hogy mindezt szinte autonóm módon tehették. Minden kommentár, előzetes vagy utólagos magyarázgatás, értelmezés nélkül. Tehát igen hatásosan. A forgató­könyvíró-riporter Polner Zoltán csak ritkán szólt köz­be, hagyta szabadon áradni a „szöged! nemzet" tagjainak mondatait. A képek — igen előnyösen — a monológokat llusztrálták: Idős, sokat lá­tott, barázdált arcok tűntek fel előttünk, a szegedi nép­nyelv beszédüket hallgatva teljes pompájában mutatko­zott meg. Megkomponált műsor be­nyomását keltette a körzeti stúdió új adása. A keretet adó dal (Lele Józsefné és ifj. Lele József előadásában) mintegy közrefogra a még ma ls élő gyógyítási szoká­sokról néha megdöbbentő té­nyeket felmutató arcok-mo­nológok sorát, egy szerkesz­tői megoldás pedig különö­sen frappáns volt: egy népi gyógyító és egy gyógyított egymást váltó eset-leírása, a tévés eszközök egészen ma­gas színvonalú használatá­val ; vágással „ellenpontos'' kompozíciót készítvén. Szent Antal tüze, kilenc termő ág, vöröshasú békák összetörve és kifőzve, akác. virág, bogáncskóró, fehér­üröm — hallhattunk egy már-már tovatűnő régi ma­gyar népi világról, amely­ben a „fflben-fában van az orvosság" többé-kevésbé re­alisztikus jelmondata sokat sejtetően fonódott össze a hi­edelmek ősi, szinte pogány, szemmelverésekkel és rá­lmádkozásokkal teli vará­zsos milllőjével. Külön öróm, hogy ezt a sajátos ízt szegedi költő munkája Jóvoltából, Szeged környéki (többek kö­zött apátfalval, deszkl, dőcl, mindszenti, sándorfalvai) forrásokból — a szegedi kör­zeti stúdió készítésében él­vezhettük. Beszámolván ar. ról, hogyan védekezett egy évezred alatt tájunk népe. Ösztönösen és évszázados ta­pasztalatok segítségével, ba­bonásan, avagy kipróbált módszerességgel. „Hisszük, vagy nem hisszük, ez azon rpúlik" — mondta az egyik fejkendős öreg néni. Azt vi­szont mindenképpen hisszük, hogy a „Neköd a gonosz szöm ne ártson..." a körzeti tévéstúdió egyik legfelnőt tebb műsora volt. D. L. Jégverés után Biztosítás: mekkora biztonság? A Július 21-1 jégeső gyor­san dolgozott: fél óra alatt akkora kárt okozott, hogy az Állami Biztosító szakértői­nek majd egy hónapjába ke­rült a felmérése. Az átvo­nuló heves vihar és a Jég­verés összesen 29 ezer 000 hektáron hagyta ott a nyo­mát. Harminchét mezőgaz­dasági nagyüzem és mint­egy ezer kistermelő leien­tette be kártérítési igényét. — Másnap reggel beren­deltük az összes kárszakér­tőnket eligazításra — mond­ja Czombál József, az Álla­mi Biztosító Csongrád me­gyei Igazgatóságának osz­tályvezetője. — Aratás köz­ben jött a vihar, először 12 ezer 500 hektár kalászosban mértük fel a károkat. Mind­össze egy-két esetben kel­lett mintateret hagyatni, amelyről a károkat utólag fölmérhette a szakértő. — Mi lett előbb kész: a kárbecslés vagy az aratás? — Nem hátráltattuk a be­takarítást. Hét szakértőnk a vihar után nyolc nappal be­fejezte a kalászosokban a kárbecslést, az aratással egy időben. Persze, nem nvolc órát dolgoztak naponta I A gyümölcsösök következtek, közülük ls elsőként a sár­ga- és őszibarack. Ezek a gyümölcsök már értek, a kárt pedig csak addig lehet felmérni, amíg le nem sze­dik a termést. Egy ezerszáz hektárnyi gyümölcsös és szőlő, 12 ezer hektárnyi ka­pásnövény is károsodott. Ezeken a területeken folya­matosan mértük fel a ter­méskiesést. — Három héttel a vihar után meg lehet még állapí­tani. mennyi volt valójában a kár? — A kapásokon Igen, hi­szen azokon maradandó nyomokat okoz a jég... — Objektív dolog a kár­becslés? Ha ugyanarra á táblára egymástól függetle­nül elvinnénck két szakér­tőt, ugyanakkora kárt álla­pítanának meg? — Jelentős eltérés nem lenne — állítja Józsa Györgyné mezőgazdasági csoportvezető-helyettes. — Elveri o jég például a paprikát. Leszóródik a ter­més. letörnek a hajtások. De három hét múlva. mire odaér a szakértő, újra Mit a növény, új hajtása nő, csak lehet, hogy ezeken már nem érik be időben a ter­més. Hogy állapítják meg a kárt? — Hetek múlva ls meg­látszanak a tünetek, szár­sebzés vagy mélyebb ron­csoló ütés formájában. Sú­lyosabb esetekben a azár­és ágtörés is jól látható. Így a közvetlen terméskiesés és a fejlődésben történő lema­radás is jól megítélhető. — Hogyan állapítják meg ez utóbbinak a mértékét? — A szakmai gyakorlat és a fajtakísérletek álapján a káresemény Időpontját vesszük figyelembe. — A kárbecslőnek merre­felé hajlik a keze? — Semmivel nem ösztön­zi a biztosító szakértőit, hogy kevesebb kárt becsül­jenek, mint amennyi való­ban érte a növényeket. — És többet? A biztosi' tottak sem „ösztönzik" őket? — Ellenőrzési rendszerünk ezt lehetetlenné te3Zl, Állá­sát kockáztatná, aki vissza­élne helyzetével — Kistermelők mesélték, hogy két parcellát csak 200 méter választott el egymás­tól. az egyiken mégis két­szer annyi kárt állapítottak meg, mint a mástkon. — Látott már Jégverést? Sávokban hull a jég. A szakértők igyekeznek figye­lembe venni az egymáshoz közel eső területeken be­csült értékeket. De előfor­dul. hogy éppen az ad okot mendemondára, ha a növé­nyek sérülései alapján nre­cízen becsülik fel a kárt. — Vitatják-e a termelők a kárszakértők véleményét? — A nagyüzemek ritkáb­ban. Szakembereik tisztában vannak azzal, hogy mire számithatnak a biztosítótól. A kistermelők egy része vi­szont a csekély, 9 százalék alatti kárt is bejelenti, mondván, ebből bal nem le­het hátha fizet valamennyit a biztosító. Vitánk azért volt már, peres ügyünk még nem — mondja Czombál Jó­zsef. — Vitatták a kender biz­tosítási feltételeit... — A kenderre évek óta ráfizetett a biztosító, orszá­gosan a 77 milliós díjfizetés­sel szemben 154 millió kár­térítést fizettek vissza. Díj­emelés lett volna a célsze­rű megoldás, ezt azonban nem tehette a biztosító. így a feltételeket változtatta meg: eddig, ha a kender­termés ipari feldolgozásra alkalmatlanná vált. akkor a biztosított érték 80 száza­lékát fizettük kl. az idei évtől kezdve csak 50 száza­lékot fizetünk. — Vagyis a kendernél a biztosítás egyenlő 50 száza­lékos biztonsággal? — Ha nincs biztosítás, a kár fele sem térül meg. — Nem is törekednek a teljes biztonságra? — Ez matematika kérdé­se. Megfelelő díjtételekkei a teljes biztonságot is garan­tálni lehetne. Csak kérdés, lenne-e rá vállalkozó. Fő feladatunk a termelési biz­tonság megteremtése, szer­ződési feltételeinknek ez a célja, szerződési kötelezett­ségeinknek pedig eleget te­szünk. Itt a megyei Igazga­tóságon jóval gyakorlati­asabb feladataink is vannak: gyorsan és pontosan fel kell mérni a károkat, és minél hamarabb átutalni a kárté­rítést. Ezt a munkát ls el­végezzük. Tanács István A lelőhelytől a fogyasztóig A földgázt a lelőhelytől a felhasználóig csaknem ki­zárólag csőtávvezetéken jut­tatják el. A távvezetékben a földgázt a nyomásenergia hajtja előre. De minthogy a gázmolekulák egymáshoz. Mitől szí a Balaton vize? A kék tengerhez szokott külföldi turisták sokszor megcsodálják a Balaton színjátékát, a víz sokféle ár­nyalatát. Ezekben a napok­ban — szélcsendes Időben — különösen szép színfoltot alkot a tó 600 négyzetkilo­méteres víztükre. A „jég­vesztét" követó napokban ntm .ötétszürke a víz. há­rem világos: lld és kékes­zöld színek váltakoznak. Ilyenkor n „festőanyagot" a hidegkedvelő algák alkot­ják. amelyek télen szapo­rodnak. A tó mélyé i ugvar­is még a hideg évszakbon sem következik be az úgy­nevezett teljes bénaság, sőt sok növény és apró állat Ilyenkor éled és szaporodik. Vihar Idején a Balaton víztükrén barna. Illa kék. zöld és fehér színek követik egymást, aszerint, hogv a nyugalmi állapotban kékes­zöld színt adó lebegő algá­kat — btogén mészkrlstá­lyokat — milyen szögben éri a napfény. Ez a felszí­nen színekben megjelenő szerves tömeg egyúttal el is zárja a fényt a Balaton mé­lyétől. A magyar tenderben 80 centiméter mélységtől le­felé sötétség uralkodik. Ez az oka annak, hogy a tó élő­lényei „sápadtak", szerveze­tük rendkívül szegény fes­tékanyagokban. BAZASSAQ Kurucsal András és Bába Éva, Szabó László és Fenyvesi Mária, Gertner János és Mé­száros Erzsébet Ilona, Kocsis János és Bús Mária, Huszka József és Kerti Marianna, Kő­vágó Sándor és Horváth Zsu­zsanna, Tóth-Nagy Dezső és Élő Margit, Szabó János és Palotás Ilona, Dani András és Ludányi Julianna. Vesellcz Péter és Balla Ágnes. Vass László és BoJtl Eri­ka, Nagy Ferenc és Terhes Má­ria, Sohajda László Imre és Bicskei Irén Gizella, Kalapos György Tibor és Dobor Katalin, Magost József és Papós Erika Olzella. Kovács Sándor és Csá­szár F.rZsébet Ilona, Szegedi Zsolt és Molnár Marianna, Lele Ambrus és Halmos Katalin, Kó­kai Zoltán és Szablcs Edit, Demjén János és Kondász Ka­talin Magdolna, Mágorl Ferenc József és Vltusz lldlító, Horváth István és Börcsök Olga, pásztor Lalos és Kenderes Márta, Man­dák János és Vass Margit, Hod­lcr László és Táborosl Anna, Kormányos Károly és Gcra Má­ria Veronika, Nemes Gábor és Trényl Éva. Polonkai László és Terhes Ilona, Miklós Mihály és Virányi Gyöngyi Margit, Farkas Zoltán és Farkas Kornélia, Sánta Dánlel és Slsák Olzella, Podol­csák András József és Halápi Katalin. Matyi Lajos és Gárgyán Éva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Kovács Zoltánnak és Vincze Zsuzsannának Adrienn, Má­riás! Jánosnak és Jakab Aranka Etelkának Norbert János, Kun Lajos Györgynek és Szombat­helyi Máriának Lajos, Lakatos Zoltán Gézának és Mlg Máriának Márta Mária, dr Mohácsi Fe­rencnek és Hosszú Erzsébetnek Ferenc Zsolt, Csabai Pálnak és Berkec-Varga Beátának Tamás, Patyik Mihálynak és Gublcs Er­zsébetnek Attila Gábor, dr. Ma­tuz Jánosnak és Récsán Erzsé­betnek Erzsébet. Oregus Gézának Í cs Zsigmond Ágnes Ildikónak Tibor Adám, Rója Mihálynak és Dufka Ibolyának Attila, Szabó Családi események Dánlelnek és Nagy Máriának Piroska, Csák Jánosnak és Ga­lambos Ágnesnek Szilvia, Hor­váth Andrásnak és VSjó Valéria Magdolnának András, Tombócz László Imrének és Bózsó Aranka Ibolyának Zoltán, Kucsora Mi­hály Jánosnak és Czombos Er­zsébetnek Mihály János, Farsang Lászlónak és Kokovecz Erzsé­betnek László, Endrész János­nak és Pipis Katalinnak Kata­lin, Fodor Lászlónak és Kis Margitnak Zita, Monostori Benő Ferencnek és Túri Juliannának Edit, Murofka Ferencnek és Morvay Zita Erzsébetnek Fe­renc, Győrfl Józsefnek és Gercsó Anna Margitnak Krisztina, Vetró Zoltánnak és Szász Évának Ju­lianna F.rzsébet, Kiss Miklós Józsefnek és zombori Rozáliá­nak Roland Norbert, Fogarasi Lalosnak és Fekete Márle Mar­gitnak Nóra. Báló Mihálynak és Gál Erzsébet Rozáliának Orsolya. Boldogh Ferencnek és Gyöngyi Editnek Anetta Edit, Hódi Mi­hálynak és Bal Juliannának Szp bölcs, Banó-Szabó Sándor Mlh'.lynak és Katona Aranká­nak Z "pád, Temesvári Lajosnak és Rehák Ágnesnek Andrea, Báló István Lászlónak és Kor­mányos Zsuzsannának Szilvia Zsuzsanna, Varró Imrének és Pesti Valériának Imre, Doboi bánosnak és Czúnyogh Katalin­nak Ágnes Katalin. Tóth István­nak ís Ferenczi Irénnek Györ­gyi. Csau Lászlónak és Simon loolyának Lás 16 József, Balogh Lalosnak íi Vincze Ildikónak Lajos, Balogh Lr jósnak és vincze P,likónak István, Illés Mihálynak és Szántó Jolán Katalinnak Edit, Odry Lászlónak és Nagy Zsuzsannának Balázs László, Kálló Gábor Lászlónak és Farkas Máriának Anikó Ilona. Basity-Palkovlcs Bélának és II­cslk Juditnak Bernadett, Nyári Lászlónak és Dezső Évának Amália, Jó Tibornak és Molnár Mártának Tibor, dr. Tlehy Béla Istvánnak és Orgovány Erikának Zoltán Pál, Aradi Antalnak és Tóth Borbálának Edina, Török Sándornak és Borbély Irénnek Tímea Anna, Kovács Tibor Ká­rolynak és Szentpéteri Gizella Máriának Ildikó Gizella, Prc­zenszkl Jánosnak és Tóth-Daru Ágnes Klárának Rita, Báló László Lajosnak és dr. Dobó Máriának László Péter, Bús Györgynek és Bénfl Emília Mag­dolnának Attila Adám, Túri Lászlónak és Sarró Piroska Idá­nak Noémi, Túri Kálmánnak és Miklós Etelkának Kálmán, Zám­bó Sándor Józsefnek és Ludányi Ilonának Ilona, Télessy István Gábornak és Fóris Kornéliának Berta, Sellcr Péter Lászlónak és Cséri Irma Annának Gábor nevű gyermeke azUletett. HALALOZAH Farkas Pál, Balogh Mártonná Takó Gizella, Huszár Antalné Glllcze Mária, dr. Száva Lajos, Lakatos Miklós, Fedi Ferenc, Pakal Vince, Szekeres LAszlóné Deák Julianna, Tóth Antalné Varga Irén, Onodl Margit. Gá­bor Lajosná Szemendel Margit, Nagy János, Mlletlcs Péterné Barta Terézia, Szarka László imre, Mlksó István, dr. Kardos­Adamovlts Mlklósné Toczer Má­ria, Kovács János, Kurucz Jó­zsefné Gál Julianna. Pór István­ná Adamik Rozália, Tóth Já­-•osné Bunford Julianna Vero­nika, Modróczlcl János, Domon­kos Lajosné Farkas Ir'n Anna. Laklta Oyuláné Tóth Julianna, Bayer Ferenc. Szűce István Lé lá, Pintér Kálmán. Kaszta De­zső. Páll László, Enlrz István, Tajti Mihály, Szúnyog István. Nyíri Eszter. Szukán Mlhályné Kovács Erzsébet. Pex Gyula né Salaha Anna, Zónai P„ter, I'ap­dl Istvánná Lázár Katalin meg­halt illetőleg a cső falához súr­lódnak, a kezdeti energia — a gáz nyomása — fokoza­tosan felmorzsolódik. A gáz csak addig áramlik a veze­tékben. amíg a súrlódás föl nem emészti a benne tárolt energiát. Ha a gázt nagyobb távolságra akarjuk szállíta­ni, újra meg újra energiát kell felhasználnunk. Azener­giautánpótlás a vezetéket megszakító kompresszor­állomásokon történik: ott a gázt olyan berendezéseken — kompresszorokon, gázsűrítő­Kön — vezetik keresztül —, amelyek újabb „lökést" ad­nak a továbbhaladáshoz. Fölvetődhet a kérdés, va­lón mekkora nyomással cél­Jzerű továbbítani a gázt? Egy biztos- ha nagyobb nyo­mással indítjuk útjára, messzebbre juthat. De ez rsak az egyik — és nem is a legfontosabb — dolog, ami a nagyobb nyomású indítás mellett szól. Minél jobban sűrítjük a gázt, an­nál többet szállíthatunk be­lőle egy meghatározott ke­resztmetszetű vezetéken. És még valami: minél nagyobb nyomással szállítjuk a gázt, annál kisebb a súrlódás kö­vetkeztében előálló ener­giaveszteség. Ez meglepő, ennek épp a fordítottlát várnánk, hiszen a ny-jn.ás yöve„edésével a cáumole­kulák köz^'ebu kerülnek egymáshoz, tehát a köztük fellépő súrlódás ls nagyobb lesz. Ez valóban igaz, csak­hogy most az összesűrített gáz egységnyi térfogatában na jyobb tömegű gáz van, mint korábban, vagyis ví­stony"9<josan csökken a gáz es a cső érintkezési, súrló­dás' felülete, így az egy­oécnyi tömegre jutó veszte­ség kisebb lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom