Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-12 / 188. szám

A Z M S Z M P S ZEGED VÁROSI BIZOTT SÁGÁNAK LA P J A Nagyobb sebességre kapcsol a MAV Vasúti rekonstrukciók A hetvenes évek eleién egyensúlyzavarba került a vasút: a járműpark — ré­szint a villamosítás és a dí­zelesítés hatására — érdem­ben korszerűsödött, ám e megújulás a vágányhálózat rovására ment végbe. A ki­szolgált sínek, és más. úgy­nevezett helyhez kötött be­rendezések cseréjére a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban meglehetősen kevés fo­rint jutott: akitor mindössze 1185 kilométer pályát újítot­tak fel és 2090 kitérőt cse­réltek ki. Ez lépéshátrányba juttatta a MÁV-ot, 1976-ban, a most végéhez közeledő ötö­dik ötéves terv elején már 4150 kilométeres pályafel­újítással voltak lemaradás­ban. Megannyi hátránnyal járt ez: a nemzetközi fővonala­kon — a szomszédos orszá­gokéhoz képest — igen ala­csony volt az utazási sebes­tég, a forgalmat lépten-nyo­mon lassújelek fékezték, s az óvatosság ellenére is meg­nőtt a balesetek száma. Hiá­ba érkeztek nagy raksúlyú kocsik, megfelelő kihasználá­suknak gátat vetett, hogy a fővonalak egy részén és a mellékvonalakon alacsony volt a tengelynyomás. Nem túlzás: az ötvenes évtized eleje, vagyis a háborús ká­rok helyreállítása óta ez volt e mélypont. A múlt idejű fogalmazás indokolt: az ötödik ötéves terv — már előírásaiban is •— kedvező változást hozott A mostani az első olyan, kö­zéptávú tervidőszak, amikor nemcsak a felhasználható fo­rintokat határozták meg. ha­nem a feladatokat írták elő pontosan. Eszerint 1976. és 1980. között 1700 kilométer hosszú pályát kellett felújí­tani. s 2700 kitérő cseréje vált lehetővé. Vagyis a teljes vágányhálózatnak több mint tíz százalékát lehetett a ma közlekedésének követelmé­nyeihez igazítani. Ám. hogy ez megvalósulhasson, a sze­mélyi feltételeket is meg kel­lett teremteni. Korábban a pályamunká­kat is nagymértékben hát­ráltatta a létszámhiány: a sínek, betonaljak cseréje igen nehéz fizikai munkát követelt, s a kereset sem volt megfelelő. A változások első lépcsőjeként — már a negyedik ötéves terv kezde­tétől nagyarányú gépesítés indult meg — kényelmes, jól felszerelt munkásszállók épültek. Megoldották az ét­keztetést is. ami pedig a jö­vedelmeket illeti: az építő pályamunkások —1 éves át­lagban — az 1975-ös 24 ezer forinttal szemben. 1979-ben már 43 ezer forintot kaptak kézhez. De feltehetőleg az a leglényegesebb, hogy az esz­tendő végéig. öt év alatt újabb egymilliárd forintot költve a fejlesztésre, tovább gépesítették a pályaépitést és a fenntartási munkálato­kat. A törzshálózat vonalait ma már kizárólag géppel tartják karban, s így nehéz testi munkára csak kismér­tékben van szükség Az ötéves ter'v előírása ed­dig részarányoson teljesült. A tavalyi év végéig 1390 ki­lométer hosszú pályát újítot­tak föl, a kitérők közül pe­dig 2240 darabot cseréltek ki. s az idei szamok is arra utalnak, hogy a célok meg­valósulnak. Négy év alatt több mint 9,1 milliárd forin­tot fordítottak kitérő- és •pá­lyaépítésre. s több fővonalon végeztek-folytattak nagy munkát. így a budapest—he­gyeshalmi vonalon. Budaőrs és Tatabánya-Felső között (ötven kilométernyi hosszon, a korábbinál előnyösebb nyomvonalon, az eddigieknél gyorsabban közlekedhetnek a vonatok), a Budapest—Szol­nok—Záhony, a Szolnok—Bi­harkeresztes, a Budapest— Miskolc, és a Szerencs— Nyíregyháza közötti vonalon. E felújítások egy része a hatodik ötéves terv idősza­kában is folytatódik (például Hegyeshalom felé). Bár a terv, mint említet­tük, forintkeretet nem sza­bott meg. o gazdaságosság szempontjait nem hagyták fi­gyelmen kívül. A pályát oly módon újították fel, hogy az 1700 kilométernyi vágány­hálózatnak csupán kétharma­dához használtak új anyagot, egyharmadának sínanyagát pedig a fővonalról helyezték át a mellékvonalakra. Ott. a kisebb forgalomnak még év­tizedekig megfelelnek. A re­konstrukció hatására a ten­gelynyomás 11—17 tonnáról 21 tonnára emelkedik, s a 21 tonnás tengelynyomású vonalak részaránya 56 szá­zalékról 61,5 százalékra emelkedik. (Hetvenhét ipar­vágányon, hozzávetőleg 70 kilométer hosszon is kicse­rélték a felépítményt.) A for­galom már eddig biztonságo­sabbá, gyorsabbá vált — ám igazi előrelépéssel a nyolc­vanas évek derekán számol­hatunk. A felújított pályá­kon óránként 140 kilométeres sebességgel is közlekedhet­nek a vonatok, s elképzelhe­tő. hogy — külföldi példára — Budapest és a kiemelt megyeközpontok között ,.in­tercity" voltatpárok indulnak, amelyek megállás nélkül, a mainál lényegesen hamarabb érnek célba. A „hogyan tovább ?"-ot véglegesen még nem fogal­mazták meg, a hatodik öt­éves terv számai egyelőre nem ismeretesek. De ha 1981. és 1985. között mód lenne kétezer kilométer hosz­szú pálya rekonstrukciójára, a MÁV utolérhetné önmagát, s helyreállna a korábban fel­billent egyensúly. Japán párt­küldöttség Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására hétfőn Buda­pestre érkezett a Japán Kommunista Párt küldött­sége Hama T akeshinek, a párt elnöksége állandó bi­zottsága tagjának vezetése­vei. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az. MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztály­vezetője fogadta. (MTI) Kis matematikusok A kis matematikus baráti körök, az új matematikai gondolkodás kialakításán munkálkodnak, s így az is­kolai oktatás kísérleti mű­helyeinek tekinthetők — hangoztatták a kis matema­tikus baráti körök vezetői­nek hétfőn Győrött kezdődött országos tanácskozásán. A négynapos összejövetelen mintegy 250-en cserélik ki tapasztalataikat. Mint az a megnyitó előadáson elhang­zott, a 15 éves múltra visz­szatekintő mozgalomban ma már 10—12 ezer 4—3. osz­tályos általános iskolás tevé­kenykedik, s a köröket a TIT megyei szervezetei patronál­ják. Konferencia az atomsorompó-szerződésről Leonyid Brezsnyev üzenete a genfi tanácskozáshoz Genfben, a Nemzetek Pa­lotájában hétfőn megkezdte munkáját az 1968-as atom­sorompó-szerződés rendelke­zéseinek érvényesülését vizsgáló 11. nemzetközi kon­ferencia. A nagy jelentőségű meg­állapodás — amelyhez 114 ország csatlakozott — 1970­ben lépett életbe. A dokumentum együk fon­tos rendelkezése előírja a szerződésben foglaltak be­tartásának, illetve haté­konyságának ötévenkénti fe­lülvizsgálatát. Az első ilyen nemzetközi konferencia 1975-ben, a szerződés életbe­lépésének 5. évfordulóján ült össze. A hétfőn megnyílt tanácskozáson 64 ország — köztük Magyarország — kül­döttsége. valamint több nemzetközi szervezet képvi­selője vesz részt. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üzene­tet intézett a konferencia résztvevőihez. Az üzenet megállapítja: „Az atomsorompó-szerző­dés életbelépése óta tíz év telt el és ma már teljes jog­gal el lehet mondani, hogy a szerződés megkötése fon­tos lépés volt a nukleáris fegyverkezési hajsza megfé­kezése útján a Föld békéje érdekében. Az atomsorompó-szerző­dés hatékonyan szolgálja mind a nagy, mind a kis országok, mind az atomfegy­verrel rendelkező, mind az atomfegyverrel nem rendel­kező. az iparilag fejlett és a fejlődő országok érdekeit. Meg vagyok győződve arról, hogy e fontos szerződés nemzetközi tekintélye és ha­tékonysága a jövőben is tö­retlenül nőni fog és alkal­mazási köre tovább bővül. A szerződés szilárd alapot teremtett az atomenergia békés felhasználásának ér­dekében folyó, gyümölcsöző nemzetközi együttműködés fejlődéséhez, és kedvező fel­tételeket biztosít az atom­energia építő célokra való széles körű felhasználásá­hoz is. Sok sikert kívánok fele­lősségteljes munkájukhoz, amely arra irányul, hogy az atomenergia kizárólag a bé­ke és az építés érdekeit szolgálja." Rövidülnek a védvonalak a Tiszán és mellékfolyóin Szolnoknál hétfőn 870 cen­timéter volt a Tisza vízállá­sa, 39 centiméterrel maradt alatta az eddig mért legma­gasabb vízszintnek és a folyó lassan tovább árad. A Tisza Szolnok feletti szakasza to­vább apad, de a töltéseken azonban több helyen még mindig védekeznek az át­ázások és a kisebb csurgások ellen. A folyó f&lső szaka­szán és a Bodrog mentén, ahol már levonult az árhul­lám, megkezdték a védelmi anyagok elszállítását és a töltések helyreállítását. To­vább apadnak a Tisza mel­lékfolyói is. Tarhosnál befejezéshez kö­zeledik a 4 kilométeres új körtöltés építése. A szivaty­tyúzásnak és a víz vissza­vezetésének hatására 17 cen­timétert csökkent a víz szint­je. A hosszúfoki csatornánál is nagy erőkkel folyik az elöntött területről a tíz le­vezetése. Kedden döntenek arról, hogy Bélmegyer és a környező tanyavilág lakói mikor költözhetnek vissza otthonukba. Csökkent a készültségben levő védvonalak hossza a Tiszán és mellékfolyóin. Je­lenleg 1563 kilométeren tar­tanak árvízvédelmi készült­séget, ebből harmadfokú a védekezés a Tisza Leninvá­ros és Szeged közötti szaka­szán, a Kettős-Körös hosszú­foki térségében, a Hortobágy —Berettyó csartonán és a szükségtározóknál, összesen 821 kilométer hosszúságban Az erőteljes szivattyúzás és a jó idő hatására tovább rsökkeni a belvíz-ei borított területek kiterjedése. Jelen­'eg 37 és tél ezer hektárt borit belvíz, ebből tízezer hektár a vetés. (MTI) Harmincmillió zsák az újszegein A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat az elmúlt eszten­dőkben jelentősen korszerűsítette termékszerkezetét. Beve­zették — jelentős bankhitel segítségével — az úgynevezett Raschell-zsákok gyártását. E kitűnő csomagolóanyagot szí­vesen vásárolják a tőkés országok piacain, és idehaza t« nélkülözhetetlen. A nagy mennyiségű hazai gyártásból a* újszegedi szövőgyár évi 30 millió darabbal veszi ki a ré­szét. A kiváló minőségű árut. elsősorban holland és NSZK­beli kereskedők vásárolják meg. Néhány mozzanatot mu­tatunk be a gyártás folyamatából. Az NSZK-beli Mayer-cégtől vásárolt zsákgyártó gépeket aa újszegedi szakemberek tovább korszerűsítejték." és a dara* bolást így egy technikai berendezés végzi Az átvizsgált zsákokat fóliába csomagolják Az automatizált csomagológépekbe/ „végtelen" zsákokat g>ártanak, alaposan átvizsgálják, s aztán bálázzák, és in­dulhat útjára a ,,Raschel"-tömló , , U&O VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 188. szám 1980. augusztus 12., kedd Ára: 1,20 forint »

Next

/
Oldalképek
Tartalom