Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

Gsfitortolc, 1980. augusztus 7. 3 Szekcióülések a bányászkonferencián Szekcióülésekkel folytatta munkáját szerdán, tegnap Budapesten a bányaipari dolgozók VIII. nemzetközi szakszervezeti konferenciája. Az eseménysorozat második napján a bányaipari munka­helyek munkavédelmi, higié­niai kérdéseit, illetve a mul­tinacionális tőkés vállalatok, elsősorban a fejlődő orszá­gok felé irányuló terjeszke­dését tűzték napirendre. Mindkét téma igen aktuá­lis, és sürgős válaszra váró kérdéseket vet fel. Statisz­tikai jelentések szerint pél­dául mindennap öt bányász lesz halálos baleset áldozata a világon, és minden tizen­hetedik bányász munkakép­telenséget okozó balesetet szenved. (MTI) Váncsa Jenő Moszkvában Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter kedden, tegnap küldöttség élén Moszkvába utazott, ahol a magyar—szovjet mezőgaz­dasági, élelmiszeripari és er­dőgazdasági együttműködés kérdéseiről tárgyal szovjet partnereivel. Küldöttségünk megérkezett a szovjet fővárosba. (MTI) Jantner Antal miniszterhelyettes látogatása a szegedi építőtáborban Ha valaki felmérést készí­tene, melyik szót használják legtöbbet mostanában az utolsó éves egyetemisták és főiskolások, a szavak verse­nyét a pályázat nyerné. Ho­vá pályáztál? Elfogadták a pályázatod? Olvastad a pá­lyázati kiírásokat? Ezekkel a kérdésekkel bombázza egy­mást tizenöt-tizenhatezer diplomásjelölt. Jelezve, hogy a munkahelykeresés hagyo­mányos izgalmait tovább fo­kozza az elhelyezkedésüket szabályozó kötelező pályázati rendszer. Újdonságot ez csak az újszülött egyetemistáknak jelent, hiszen 1968-ban kí­sérletképpen már bevezették néhány területen, élsősorban a végzősok jobb tájékozta­tására. A munkáltatók pá­lyázatokat írhattak ki, re­mélve, hogy a fiatal szak­emberek pályaválasztásában találkozik az egyéni és a közösségi érdek. A remény sajnos meghiusult. 0 A tábor vendégei az új oktatási tömb építkezésén, középen a miniszterhelyettes Július elején csupasz be- megyei bizottságának első déssel dolgoznak a fiatalok, tonváz fogadta Szegeden a titkára tartott rövid tájékoz- Több brigád számára a fel­Tolbuhin sugárúti építkezé. tatót. Ezt követően keresték nőtt norma százszázalékos sen a KISZ KB és a CSOMI- fel Szeged vendégei a CSO- teljesítése sem okoz gondot, ÉP központi építőtáborának MIÉP épíőtábor központját, így a válaszfalak falazása lakóit. A középiskolás fiata- a 660-as szakmunkásképző mellett jó ütemben halad a lok nagy része itt, a 624-es intézetet, ahol Hofgesang Pé. tető lejtbetonozása és a főfa­szakmunkásképző intézet ter, az intézet igazgatója vá- iak elkészítése is. most épülő oktatási tömbjén zolta az itt folyó szakember- A tábori sétát délután fó­ismerkedett először a rend- képzés múltját, módszereit és rum követte, ahol a minisz. szeres munkával, így a kő- tapasztalatait. Dómján And- terhelyettes ' előbb az építő­műves segédmunka nem egy rás, a CSOMIÉP műszaki ipar jelenlegi helyzetéről, a diáknak az újdonság mellett igazgatóhelyettese a tábor megváltozott gazdasági kö­szokatlan fáradtságot is ho. előkészítéséről, szervezéséről rülményekből adódó felada­zott. szólt, majd kiemelte, hogy a tokról szólt, majd kötetlen A gyorsan emelkedő falak, tábor eddigi eredményei beszélgetés keretében vála­sz eddig előállított csaknem minden tekintetben megfe- szolt a fiatalok kérdéseire, azon- lelnek az elvárásoknak.* Elkészült közel nyolcszáz másfél milliós érték ban egyértelműen mutatják, Az újabb döntés 1976 nya­rán született. A miniszter­tanácsi határozat kimondta, I szabályozni kell a kezdő diplomás szakemberek mun­I kába állását. Az 1977. ja­j nuár 1. után nappali tagoza­; ton végző egyetemi, főiskolai ! hallgató csak pályázati úton ! helyezkedhet ei. Mi indokol­| ta ezt a rendeletet? A pályázati rendszer egy nagyobb munkaerő-gazdál­kodási program egyik feje­zete. A hetvenes évtizedben a népgazdasági ágazatokban növekedtek a munkaerőigé­nyek. A szakágazatok között területenként és helyileg egyaránt feltűnő különbsé­gek jelentkeztek a szakem­berellátottságban. A legna­gyobb gondok oktatási, egész­ségügyi és jogi pályán kelet­keztek. Jellemző volt a vi­déki pedagógushiány. Tízezer lakosra a fővárosban 41, vi­déken 13 orvos jutott. A frissen végzett jogászok pe­dig szívesebben mentek jog­tanácsosi, ügyvédi munka­körbe. Az állam viszont jo­gosan kérheti, hogy a két­százezer forintért kitanított szakemberek tudásukat a szükséges helyeken kamatoz­tassák. A határozat célja, hogy az állások betöltésében tár­sadalmi igények tükröződ­jenek, a pályaválasztás minél kevésbé legyen bürokratikus ügyintézésű. Mindez együt­tesen hívta életre az elhe­lyezkedés új rendszerét: a munkáltatók csak pályázati úton létesíthetnek munkavi­szonyt. A pályakezdő címke három évig használható. Ha ezalatt a fiatal szakember úgy véli, nem végzettségé­nek megfelelően foglalkoz­tatják, módosíthatja pályá­ját, de csak a pályázati rendszer útján. A rendelet megjelenése megmozgatta a közvéle­ményt. A fő ok a tájékozat­lanság, a kezdetben tapasz­talható visszásságok voltak. A munkáltatók egy része — a szakemberrel kevésbé el­látottak — saját gondjaik megoldásaként értelmezik a határozatot. Mások még min­dig nem tudják a pályázat meghirdetésének határidejét, a kiírás helyét, nem ismerik az egyetemek, főiskolák kí­nálatát. A pályázatban pon­tosan rögzíteni kell a friss diplomások fogadásának fel­tételeit: a felajánlott fize­tést, területi pótlékot, a le­telepedési segély összegét, lakáslehetőséget, esetleg az illetményföld-juttatást. A pá­lyázati rendszerrel remélhe­tőleg a munkaerőgondokkal küzdő intézmények kapnak elsősorban szakembereket. Az ilyen munkáltatók egy része visszaélt helyzetével: az elhelyezkedés minimális feltételeit kínálták a pálya­kezdőknek. Ez a szemlélet változóban van. A pedagó­gushiánnyal küzdő Pest me­gye például a rendeletben meghatározott alsó határnál magasabb fizetést ad, és minden negyedik pályakez­dőnek biztosít valamilyen lakáslehetőséget. A vidékre készülőknek a bemutatkozás után ugyanis első kérdése a lakás. Ez sajnos nem jár együtt minden meghirdetett állással. A' társadalom és az egyén szempontjából sem közömbös, hogy a pályakez­dő szakember milyen mun­ka- és szociális körülmények között, milyen lelkesedéssel és hangulattal lát munká­hoz. hogy a kezdeti fáradtságot köbméter stabilizációs feltöl­rövid idő alatt elnyomta a lelkesedés, az első tapaszta­tés, mintegy hatszáz négy­zetméter hagyományos tech latlan mozdulatokat is egyre nológiával épített válaszfal, több szakértelem váltotta fel. de gyorsan elsajátították a A hat hetes munka ered- Csongrád és Hajdú-Bihar ményeivel, a tábor hétköz- megyei diákok a Szegeden napjaival isemerkedett teg- újdonságként alkalmazott nap, szerda délelőtt Jantner gipsz válaszfallapok falazá­Antal építésügyi és városfej- sát is. lesztési miniszterhelyettes, A napi munkát követő akit elkísért szegedi útjára szabad idős programokról, a Polyák László, a KISZ KB tábor és a város kapcsolatá. építőtábori bizottságának ról Maszong Miklós, a tábor munkatársa. vezetője beszélt, majd az A megyében folyó építőtá- építkezés helyszínén győződ­bori munkáról a megyei hettek meg a vendégek ar_ KISZ-bizottságon György, a KISZ Bódi ról, hogy egy héttel táborzá­Csongrád rás előtt is a kezdeti lelkese­Korszerűsített ferritgyárt és Két új alagútkemence pró- A szerződés alapján a kül. baüzemeltetésével megkezdő- földi partner gyártóeszközö­dött a korszerűsített ferrit- ket bocsátott a váci vállalat gyártás a Váci Hiradástech- rendelkezésére. s kétfajta nikai Anyagok Gyárában. A minőségű ferrit gyártási el­rekonstrukció elsősorban a járását is átadta. Ez utóbbi­minőség javítását célozza. A ak mellé a híradástechnikai gyár — az Elektromodul anyagok gyárának szakembe­Külkereskedelmi Vállalattal rei három újabb kiváló közösen — az NSZK-beli anyagminőségű ferritet fej­Krupp céggel kötött kooperá- lesztettek ki. A most korsze­ri ós szerződést, amelynek kitett megmunkáló gép­park lehetove teszi a ler­eredményekent tovább no- mékek felül«ti finomságának velheö exportképes termé- és elektromos tulajdonsága­keinek arányát nak javítását. (MTI) Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki orvosának; dr. Fusch Erik­Tanácsa az Interkozmosz- nek. a Vasipari Kutatóinté­program keretében, a világ- zet osztályvezetőjének, dr. űr meghódításában, az első Gyulai Józsefnek, a Közpon­magyar—szovjet közös űrre- ti Fizikai Kutatóintézet tu­pülés tudományos program- dományos tanácsadójának, jának előkészítésében kifej- Kása Zoltánnak, a Medicor tett munkájuk elismerése- fejlesztőmérnökének, dr. Mi­ként a Munka Érdemrend ke Zsuzsannának, a Földmé­arany fokozata kitüntetést rési Intézet tudományos fő­adományozta Ágoston Mi- munkatársának, Nuszbaum hálynak, az Országos Műsza- Béla alezredesnek, a néphad­ki Könyvtár és Dokumentá- sereg élelmezési ellátóköz­ciós Központ főigazgatójá- pontja osztályvezetőjének, nak, Bay Attilának, az MTA dr. Remes Péter őrnagynak. Interkozmosz Tanács titka- a Repülőorvosi Kutatóintézet rának, dr. Fehér Istvánnak, osztályvezető "főorvosának, a Központi Fizikai Kutatóin- Szenes Endrénének, a Kon­tézet főosztályvezetőjének, zerv- és Paprikaipari Kuta­dr. Ferencz Csabának, az tóintézet igazgatójának, dr. MTA Interkozmosz Tanács Tálas Margitnak, az MTA titkársága osztályvezetőié- mikrobiológiai kutatócso­nek, dr. Hideg János ezre- portja tudományos tanács­desnek, a néphadsereg köz- adójának, ponti katonai kórháza repü- A Munfca Érdemrend bronz lő főszakorvosának. Kerpel Róbertnak, a televízió mű­szaki igazgatójának. A Vörös Csillag Érdemrend fokozata kitüntetést adomá­nyozta: Csató Évának, a Földmérési Intézet tudomá­nyos munkatársának. Szen­kitüntetést adományozta: tesi Andrásnak. a MÉM osz­dr. Szabó József ezredesnek, tályvezetőjének a néphadsereg repülőfőnök­sége repülófőnök-helyette- A kitüntetéseket Traut­sének. mann Rezső, az Elnöki Ta­A Munka Érdemrend ezüst nács helyettes elnöke szerdán fokozata kitüntetést adomá- adta át a Parlamentben. Je­nyozta: dr. Bognár László- len volt Korom Mihály, az nak, a néphadsereg közjJbnti MSZMP Politikai Bizottsá­katonai kórháza repülő fő- gának tagja, a KB titkára is. A feltételek értelmében a hallgató három helyre nyújt­hat be pályzatot. A rendelet egyik gyenge pontja éppen ez, mivel a megjelölt három helyből kettő rendszerint ir­reális. Nem ritka, hogy ugyanazt az állást többen is kiszemelik. Ilyenkor az egyetem az érdemjegyek, a közösségi munka és egyéb szempontok alapján aján­lási sorrendet állít össze. Az ajánlólistát a munkáltatók gyakran nem veszik figye­lembe. Az iskola vagy a vál­lalat sokszor nem a listave­zetőt alkalmazza, egyéb vá­lasztásukat előzetes munka­kapcsolattal vagy személyes benyomásaikkal indokolják. Előfordult, hogy a jeles ta­nuló csendes, zárkózott, a másiknak kevésbé jó a ta­nulmányi eredménye, de sokoldalúbb, elevenebb, és az intézménynek éppen a moz­gékonyabb egyéniségre van szüksége. A munkáltatót nem lehet kötelezni, hogy az elsőt alkalmazza. A kötelező pályázati rend­szer feltétele, hogy minden évben legyen megfelelő szá­mú állás. A kínált állások és a végzősök száma között nagy az eltérés. Például a természettudományi karokon végzettek közül a matemati­kusoknak. biológusoknak, fi­zikusoknak az elmúlt évek­ben nem írtak ki megfelelő számú állást. A nem tanár­. szakosok elhelyezkedése is I nehéz. mert tudományos, | kulturális, társadalmi intéz­ményeink egyelőre nem igé­nyelnek újabb szakembere­ket. A pályakezdő középis­kolai tanároknak az igazga­tók gyakran nem hirdetnek állást a kollégák túlóraszá­mának védelmében. Ha mégis megteszik, előnyt ad­nak a férfi pályázóknak, mivel a leányhallgatók a gyermekszülés miatt átme­netileg kieshetnek a mun­kából. A legnagyobb kérdőjel a névre szóló pályázatok lehe­tőségét fogadta. Sokan lega­lizált protekcionizmusként, kiskapuként értelmezték, „Meghirdettek egy állást a gyerekemnek". „Ezzel ne is próbálkozzatok, ezt nekem írták ki" — ilyeneket lehe­tett hallani a szülők és hall­gatók között. A személyre szóló állásokat az intéz­ménnyel korábban is szak­mai. kapcsolatot tartóknak írják ki. és akiknek ott van a lakóhelyük, vagy házas­társuk a helységben *kapott munkát. A rendelet előírása, hogy a munkaszerződés azon­nal érvénytelenné válik, íia a kötelező pályázati rendszer valamelyik pontját sérti vagy a közérdekkel ellenté­tes módon született. Ilyen esetekben az intézmény ve­zetőjét személyesen is fele­lősségre vonják. A négyéves pályázati rend­szer kérdőjelei tükrözik a szakemberek képzése és al­kalmazása közötti ellent­mondásokat, egyes ágazatok­ban a képzési aránytalansá­gokat. Néhány területen a pályakezdő szakemberek ke­resete és kínálata közötti feszültségek a tervszerűség hiányára mutatnak rá. A képzési struktúra és a mun­káltatói igények közti eltérés miatt évek óta ismétlődő je­lenség, hogy az intézmények olyan állást is diplomások­nak hirdetnek meg, amelyre középfokú végzettség is ele­gendő lenne. Megtörténik, hogy az intézmények ugyan­azt az állást hirdetik meg egyetemnek, főiskolának, sőt — szakközépiskolának. A pályázati rendszer azonban elősegíti, hogy a fontos sza­kon tanulók központi szer­veknél maradjanak. Például a Közgazdaságtudományi Egyetem népgazdasági terve­ző és elemző szakán végzet­tek ne menjenek szövetke­zetekbe. 3. A szellemi kapacitás pa­zarlását egkötő, a koordi­nálásuka. megalapozó pályá­zati rendszer nem sérti a szabad munkavállalás elvét. A szakképzettségnek meg­felelő állást bárki megpá­lyázhatja. Rendkívül nehéz adminisztratív előírásokká": megtalálni az összhangot a munkaerőigények és a friss diplomások elképzelései kö­zött. A pályázat kötelező, de szándékai ellenére senkit sem lehet tanári pályára ál­lítani. Az alapelv érvényesü­lése sem oldhatja meg per­sze teljesen a területi arány­talanságokat. Az egyik meg­oldás például az lehetne, hogy az egyetemi felvételi' összekötnék a diploma utáni időkre szóló kötelezettséggel. Talán megszűntetné az ái­lásvadászatok jelenlegi csap­dáit. Cs. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom