Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

f I GO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SÁGÁNAK LAPJA 70. évfolyam 184. szám 1980. augusztus 7., csütörtök Ara: 1,20 forint mmI Az országban elsőként Kombájnjaink más megyékben segítenek Az esőzések miatt 7—10 napot késett idén az aratás kezdete. Sok gazdaságban kerültek olyan dilemma elé a szakemberek, hogy vagy elkezdik az aratást, s inkább ' szárítják a még magas víz­tartalmú szemeket, vagy várnak, amíg megszárad a lábán a gabona, ezzel eset­leg tovább halasztják a be­takarítás befejezését. Noha az energiatakarékossági meg­fontolások az utóbbi mellett szóltak, megyénkben a me­zőgazdasági vezetők többsé­ge mégis amellett döntött, hogy a kezdetben jelentős szárítási költségek ellenére megkezdik a munkát, hogy biztonságba kerüljön a ga­bona. Ennek a szemléletnek, a száraz időjárásnak, a munka szervezőinek és irányítói­nak, meg az aratók küzdel­mes, nehéz munkájának kö­szönhető, hogy tegnap, szer­dán délután Csongrád me­gyében — az országban el­sőként — befejezték az ara­tást. A kombájnok 91 ezer 300 hektárról takarították be a termést, ebből mintegy 74 ezer hektáron termett búza, a többi rozs, árpa és zab volt. 803 kombájn dolgozott a betakarításban, traktoro­sok, műhelyvezetők, szerelők ültek a gépek nyergébe, köz­tük 18 katona is. A gazdaságok többsége már az elmúlt héten végzett a kenyérgabona betakarításá­val. Ahol kicsit tovább. hú­zódott a munka, ott kapaci­tásgondok. esetleg kisebb szervezési hibák hátráltatták az aratókat. Az utóbbi években az idei tekinthető a legsikeresebb betakarítási idénynek. Az ara­tás műszaki és szervezési elő­készítése megmutatkozott a baladás ütemében. Bár ku­szált, dőlt volt a gabona — szárazra fordult az időjárás, gyorsan haladhattak a gépek. Nem volt zavar a gabona átvételében és az üzemanyag­ellátásban. Az alkatrészellá­tás kisebb fennakadásai sem okoztak komoly problémát. Főleg az NDK-gyártmányú kombájnokhoz és bálázógé­pekhez lehetett csak sok utánjárással pótalkatrészt szerezni. Előbbre léptek a termelő­szövetkezetek az egymás köz­ti együttműködésben: koráb­ban csak akkor segítettek egymásnak a küiörrböző gaz­daságok gépei és munkásai, ha a maguk tábláin már be­fejezték az aratást. Idén már áz aratás kezdetén átirányí­tották a kombáinőkat a kö­zeli téeszekbe. ha a saiát há­zuktáján egy-két napig nem volt aratnivaló. Az idei ara­tás idején már gyakorlati eredményei is mutatkoztak a termelési körzetek kibonta­kozó kapcsolatainak. A kör­zetekhez tartozó gazdaságok vezetői tisztában voltak egy­más gondjaival, gyorsan föl­ismerték, ha segítségnyúj­tásra nyílott lehetőség. Sok helyen még az aratás előtt egységesítették az egymásnak végzett bérmunkák és szol­gáltatások elszámolását. Így nem rabolt értékes időt az egveztetés, mikor cselekedni kellett. A mezőgazdasági nagyüze­mekben elégedettek a ter­méssel, minőségét tekintve sokkal jobb. mint tavaly. A Tisza-malomban július 7-én őröltek először újbúzát. Elő­ször csak 10 százaléknyit kevertek az óbúzához az idei termésből, majd fokozatosan növelték az újbúza arányét. Jelenleg körülbelül fele-fele arányban keverik az idei termést a tavalyival. Mintegy 50 vagonnal őröl­tek meg eddig a szegedi Ti­sza-malomban a most be­gyűjtött bújából. Nagyon jó minőségű a búza, a sikértar­talma 33—35, hektolitersúlya 84, fejlettek, teltek, érettek -a szemek. Késik a tarlóhántás, ami pedig a talaj nedvességtar­talmának megőrzése szem­pontjából fontos lenne. Ed­dig a szembetakarítás volt a fontos, most teljes erővel folynak a járulékos munkák. Százhuszonegy Csongrád megyei kombájn segíti a környező megyékben a mun­kát. Hajdú-Biharban dolgo­zik 96. Békésben es Szolno­kon 25. Ahogy befejeződött az aratás, a nagyüzemekben már a jövő évi kenyérgabona vetésére is gondolnak: sok helyen már beszerezték a következő évi termés vető­magját. rsnerasífések N m JM SflilSf ©Pi A DEFAG lemezüzemének munkájáról A gép léceket nyel, fa­lánk. A léceket a segéd munkás hordja a lejtős etetőasztalra, aztán legurul­nak a görgőkön, majd be­szippantja őket gyomrába a gép. Alig telik el egy kis idő, s máris látható a sok apró elemből álló bútorlap. A gép illeszti és össjze is ragasztja az anyagot. Ahhoz, hogy bú­torlap legyen belőle, már csak arra van szükség, hogy az alaplapot beborítsák fur­nérral. Ezt a műveletet is gép vég zi. Ám munkájához segédbe­rendezésekre is szüksége van. Élmegmunkálóra például. Az élmegmunkáló berendezés is új a DEFAG lemezüzemé­ben. És ezen is van görgősor, de ferde, és vezérli is a fur­nérdarabok gyors futását. Részleges rekonstrukció van a gyárban. Ez a két új berendezés is ezért itt. A pénzt saját fejlesztési alap­jából teremtette elő a gazda­ság. Az okok világosak. A je­lenlegi gazdasági helyzetben csak magas feldolgozottsági fokú termékekkel érdemes megjelenni a piacon; vagyis á szakmunkának és a tudás­nak nagyobb a relatív érté­ke, mint a nyersanyagnak, ami ez esetben tulajdonkép­pen sohasem elegendő, lévén hazánk fában szegény or­szág. A DEFAG vezetői ennek fi­gyelembevételével készítet­tek olyan programot, amely lehetővé teszi a fenyőáruk helyettesítését honi erdőink­ből bőven előkerülő más fa­féleségekkel, például nyár­fával. Változtatták a termékszer­kezetet is. Nagy mennyiség­ben állítanak elő enyvezett, rétegelt lemezt, és rakodóla­pokat is. Termékeikből sokat használ fel az Ikarus-gyár, s hozzájárulnak a konténer­programhoz is. A lccek a lemezösszerakó asztalán Fut a furnér a görgőkön, és élt kap A féléves mérleg kedvező képet mutat. A termelési ér­ték például majdnem nyolc­vanmillió forinttal több, mint tavaly ilyenkor. Az eredmények pedig a termék­összetétel javulásának és a jobb minőségi mutatóknak köszönhetőek. A mostani fél évben kész­letgazdálkodásuk színvonalát Vastagon ömlött a szem a szegedi Felszabadulás Tsz teherautóira Az aratás mellett a takarmány begyűjtését sem hanyagol­ják el a kiskundorozsmai József Attila Tsz-ben Ez újjáválasztott és járási NEB alalu Tegnap, szerdán Szegeden megtartotta alakuló ülését az újjáválasztott Szeged megyei városi és szegedi járási Né­pi Ellenőrzési Bizottság. Kalmár József, a szegedi és szegedi járási NEB elnöke köszöntötte a testületet, va­lamint az ülésen részt vevő Szabó Lajost, az MSZMP szegedi járási bizottsága tit­kárát, dr. Csikós Ferencet, a Szeged megyei városi tanács vb titkárát, Fodor Istvánt, a szegedi járási hivatal elnö­két, valamint dr. Kakuszi Lászlót, a megyei NEB elnö­két. Kalmár József . megkö­szönte a NEB tagjainak, hogy vállalták a nagyon fontos, felelősségteljes társadalmi munkát. Szólt a testület jo­gairól, kötelességeiről, ismer­tette az idei vizsgálati prog­ramokat és hangsúlyozta, hogy a népi ellenőrök ered­ményes munkájukkal támo­gatják a párt- és társadalmi szervek célkitűzéseinek sike­res megvalósítását. Beszélt a szakcsoportok feladatairól is. A Szeged megyei városi és szegedi járási NEB újonnan megválasztott tagjai: Lóczi Imre, a NEB elnökhelyette­se, Király Etelka szakközép­iskolai tanár, közgazdász, Kelemen Etelka, a Szegedi Kábelgyár munkása, Amb­rus László, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának munkatársa., ismét a NEB tagja Balog István, a JATE gazdasági főigazgatója, Bőr­csök Ferenc nyugdíjas igaz­gató, Molnár István, a PM Bevételi Igazgatósága Csong­rád megyei hivatalának ve­zetője, Pásztói Lajos, a Sze­gedi Állami Gazdaság igaz­gatója. A tegnapi ülésen felszólalt dr. Kakuszi László, aki a megyei NEB nevében kö­szöntötte az újjáválasztott testületet. Egyebek között szólt arról, hogy a népi el­lenőrzésnek még hatéko­nyabban. fokozottabban fel kell tárni azokat a társadal­mi folyamatokat, gazdasági jelenségeket és okokat, ame­lyek ismeretében és felhasz­nálásával korszerűbb és ha­tékonyabb a különböző tár-. sadalmi szervek irányító munkája Dr. Csikós Ferenc felszólalásában a tanács és a népi ellenőrzés közötti jó együttműködést emelte ki, és az előremutató példákat ele­mezte. Szabó Lajos, a szege­di járási pártbizottság és Ambrus László, a szegedi pártbizottság nevében kö­szöntötte a testületet, s kí­vánt eredményes munkát. A testület megvitatta és el­fogadta azt a jelentést, ami a termelőszövetkezetek je­lenlegi munkadíjazási rend­szerét ismerteti. A népi el­lenőrök a bordányi Munkás­őr, a csengelei Aranyhomok a deszki Maros, a forráskúti Haladás és a szegedi Tisza— Maros-szög Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben vizs­gálták, högy a bérezés mi­lyen hatással van a jó mi­nőségű és fegyelmezett mun­kára. A testület megállapí­totta, hogy a szövetkezetek­nél nagyobb arányt képvisel a teljesítményhez kötött munkadíjazás, de számos hi­ányosságra is felhívta a fi­gyelmet. akarják emelni, s szeretnék befejezni a most kezdődött részleges rekonstrukciót. Többször is elmondták, hogy ezek az eredmények nem születhettek volna meg, ha a munkaversenyben részt vevő brigádok nem szárnyalják túl vállalásaikat, nem ter­melnek többet színfurnérból, enyvezett lemezből, rakodó­lapból, s nem termelnek kl több fát az erdőből a terve­zettnél. A közösségre igen nagy fel­adat vár. Az árvíz sok erdő­területet is elöntött, s lehe­tetlenné tette a fakitermelők munkáját. A víz levonulása után is akad még sok tenni­való, s kevesebb idő marad a fakitermelésre. Ügy gondol­ják azonban, hogy jobb mun­kaszervezéssel teljesíthetik térvüket ezen a területen is. Lassú apadás A csapadékmentes időjárás ellenére sem iavult számot­tevően az árvízi helyzet, a Hármas- és a Kettős-Körös -árhulláma rendkívül lassan vonul le. Tovább folytatják a Kettős-Körös hétfőn este elzárt gátszakadás helyének megerősítését: újabb acélle­mez szádfalat emelnek, és a két falsor közötti részt ho­mokzsákokkal töltik ki. Nehéz a helyzet Tarhos­nál. ahol a körtöltés átázott, ezért megkezdték a második, mintegy 4 és fél kilométeres új körtöltés építését

Next

/
Oldalképek
Tartalom