Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

I Kedd, 1980. augusztus 3. Á szocialista országok a világgazdasági fejlődés új szakaszában Simái Mihály akadémikus nyilatkozata O Budapest (MTI) Első tapasztalatalt összegezik a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetében azoknak az öt éve kezdett kutatásoknak, amelyek a világgazdasági fej­lődés Aj szakaszában a szocialista országok helyzetét, fel­adatalt Igyekeznek feltárni. A kutatások eddigi főbb megállapításairól Simái Mihály akadémikus, a Világgaz­dasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese nyilatkozott az MTI munkatársának. , — Az 1080-as évek végén az 1970-et évek elején új szakasz kezdődött a világ­gazdaság fejlődésében. Ku­tatásaink szerint ezt az új pe­riódust egyebek között olyan fő tényezők határozzák meg, mint hogy befejeződött a gyarmati rendszer politikai felszámolása és megindult a fejlődő orszá^>k küzdelme a gazdasági felemelkedésért. & a világgazdaságban elfoglalt helyük megváltoztatásáért Erósödött az államok kö­zötti kölcsönös gazdasági függőség. Megkezdődött a világgazdaság energetikai bázisának átalakulása. s olyan technika jelentós el­terjedése bolygónkon, amely az ember és a természet vi­szonyában jelentős változá­sokat Idéz elő, sőt képes ar­ra ls, hogy a biológiai élet nut ismert feltételeit meg­semmisítse. Általában leszö­gezhető. hogy a gazdasági növekedés belső és nemzet­közi feltételei kedvezőtle­nebbé váltak, mint koráb­ban voltak. Olyan gazdasági gondok jelentek meg a vi­lágban. amelyek enyhítése csak átfogó együttműködés revén lehetséges. Az is meg­állapítható. hogy a meglevő nemzetközi szervezetek a minuinkább szaporodói, nemzetközi együttműködést és rendezést igénylő gondo­kon nem tudnak úrrá lenni. — Vitathatatlan, hogy az 1960-as évek közepe, vége óta az európai szocialista or­szágok is jelentős változá­sokon mennek keresztül. Az lObO-as évekre az európai szocialista országok világpo­litikai súlya és szerepe szá­mottevően megnőtt. Űj, Eu­rópa és Ázsia jelentós hé­nvadát átfogó ipari övezet jött létre. Ez azonban még nem tükrözödik megfelelően a világkereskedelemben: mi­közben a szocialista orszá­golt részesedése a világter­melésben mintegy 30 száza­lékos közvetlen világgazda­sági befolyásuk kisebb — például a világkereskedelem forgalmából csak 9 száza­lékban részesülnek. — A jelentős és gyors fej­lődés után a 70-es években lassúbb növekedés tapasz­talható. Vannak olyan vé­lemények. amelyek szerint a szocialista országok problé­máinak növekedése kizáró­lag annak következménye, hogy erősödtek a kapcsola­tok a tőkés világgal, s ily­módon a tőkés világgazda­sáp válságjelenségei na­gyobb mértékben hatnak rá­juk is. Megítélésem szerint azonban nemcsak erről van szó. Vitathatatlan ugyan, hogy a szocialista országok gazdasági gondjai összefügg­nek a világgazdaság tőkés részében kibontakozott, és a gazdasági viszonyok széles területét érintő válsággal, de ezek megértése, elemzése mellett mindenképpen ele­meznünk kell azokat a sajá­tos problémákat és feltéte­lüket is. amelyek a szocialis­ta országok belső fejlődésé­vel kapcsolatosak. — Ma már általánosan el­fogadott tény. hogy a legtöbb európai szocialista országban az 1960-as évek második fe­lére kimerültek az úgyneve­zett extenzív jellegű gazda­ségi fejlődés főbb tartalékai. Az iparba bevonható mun­kaerőforrások növelése mind demográfiai, mind struktu­rális okokból megnehezült. vagy lehetetlenné vált. Az átmenet az intenzív típusú, tehát a termelékenység. a hatékonyság fokozódásán alapuló gazdasági növekedés tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ipari fejlődés hosz­szú szakasza — az úgyne­vezett klasszikus iparosítási szakasz — lényegében lezá­rult. és ezek az államok a közepesen fejlett ipari or­szágok sorából fokozatosan a magasan fejlett Ipari or­szágok sorába kerülnek. — A szocialista országok fejlődésében a mai szakasz­ban különösen fontos szere­pet játszanak, a korábbinál lényegesen jelentősebbé vál­nak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Az új feltételek között elképzelhetetlen, hogy az előttük álló feladatokat a nemzetközi gazdasági együtt­működés sokoldalú fejleszté­se. hatékonyságának javí­tása nélkül meg tudjuk ol­dani. Egyértelművé vált, hogy a mai nemzetközi po­litikai és világgazdasági fel­tételek mellett a szocialista országok gazdasági közössége a leghatékonyabb reláció. Ezért alapvető fontosságú valamennyi ország számára, a KGST-n belüli, külö­nösen a Szovjetunióval való együttműködés. A baráti or­szágok közötti együttműkö­dés új feladatokat jelent a munkamegosztásban is. Egyebek között lényeges kér­déssé válik, miképpen tud­ják az egyes államok és az egész szocialista közösség ér­dekeit figyelembe véve egy­idejűleg erősíteni a KGST-n belüli és kívüli együttműkö­dés hatékonyságát, s a ter­vek nemzetközi koirdináció­jénái jobban figyelembe ven­ni a globális nemzetközi együttműködés szükségleteit és lehetőségeit Különösen fonfos feladat a fejlődő or­szágokkal való együttműkö­dés. A KGST-tagállamok ak­tívabb részvétele a globális nemzetközi munkamegosz­tásban bizonyos feltételek mellett növelheti a gazdasá­gi biztonságunkat, erősítheti stabilitásunkat. Hozzájárul­hat a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mai normáinak átalakításához, a nemzetkö­zi együttműködés demokrati­zálódásához. előmozdíthatja a nemzetközi gazdasági együttműködés egyes terüle­teinek tervezhetőségét hoez­szabb távra is. A világgazdasági fejlődés új szakasza tehát a szocialis­ta országoktól rugalmas, kö­rültekintő és változásokra gyorsan reagáló magatartást igényeli Ennek valóra váltá­sa nem könnyű, és elszige­telten. csak egy szocialista országban aligha megvaló­sítható feladat. Valamennyi európai szocialista ország érdeke, hogy érzékelje, meg­értse, s figyelembe vegye egymás problémáit, hogy ez­után az érdekközösség ere­jére építve, a szocialista ter­vezés nyújtotta lehetőségeket felhasználva hatékonyabban működjenek együtt. NAGYKÖVETEK BEMUTATKOZÓ LÁTOGATÁSAI Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke és Apró An­tal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fo­gadta Harry Earl Bergoldot, az Amerikai Egyesült Álla­mok magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövetét, valamint Oguz Gökment, a Török Köztár­saság magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét. BARÁTI TALÁLKOZÓ Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára hétfőn fogadta Gejdar Alijevet, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának pót­tagját, Azerbajdzsán Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkárát, aki üdülésen tartózkodik ha­zánkbah. KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Wlodzimierz Lejczaknak, a Lengyel Nép­köztársaság bányászati mi­niszterének, a Haldex Len­gyel—Magyar Bányászati Rt. létrehozásában és működé­sének biztosításában végzett kiemelkedő tevékenységének elismeréseként a Béke- és Barátság Érdemrend kitün­tetést adományozta. A ki­tüntetést Simon Pál nehéz­ipari miniszter hétfőn adta át a Nehézipari Minisztéri­umban. JAVULT AZ ÁRVÍZHELYZET Lengyelország 49 vajda­sága közül a hét végén még húszban volt árvizi készült­ség. Több vajdaságban, így a Chelmiben, a Krasnoiban, az Opoleiben és a Wroclawi­ban, feloldották a készültsé­get. fsi esőzések álább? hagytak, vasárnap kisütött a nap, így tovább javult a helyzet. Varsóban a múlt heti maximumhoz mérve több mint egy métert esett a víz szintje. LETARTÓZTATÁS Az indiai biztonsági erők szombaton letartóztatták Sukhadayal Jamatiyát, az északkelet-indiai Tripura szövetségi államban élő ben­gáli és nepáli bevándorlók ellen terrorhadjáratot foly­tató „tripurai hadsereg" ve­zetőjét. MUNKA­BESZÜNTETÉSEK OLASZORSZÁGBAN Az olasz szakszervezetek: a CGIL, a CISL és az UIL felhívására hétfőn ország­szerte munkabeszüntetések voltak Itáliában, tiltakozásul a bolognai pályaudvaron szombaton elkövetett rob­bantásos merénylet ellen. Két órára leállt a terme­lés az üzemekben, bezár­tak a hivatalok és az áru­házak, s egy óráig szüne­telt a vonatközlekedés. Hét­főn országszerte tiltakozó felvonulásokat tartanak a véres akció 86 halottja és több mint 200 sebesültje miatti gyász és felhábo­rodás jeléül. WALDIIEIM INDOKÍNÁBAN Kurt Waldheim ENSZ-fő­titkár vasárnap háromórás megbeszélést folytatott Ha­noiban, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság kül­ügyminiszterével, Nguyen Co Thachhal. Az eszmecsere utáni sajtóértekezleten Waldheim kijelentette: köz­vetít az Indokínai országok és az ASEAN-tagországok között. Kurt Waldheim hét­főn kétnapos hivatalos láto­gatásra Bangkokba érkezett. Baráti találkozó a Krímben Brezsnyev­Ceausescu megbeszélés © Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke és Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke hétfőn a Krím félszi­geten megtartott baráti talál­kozója során véleményt cse­rélt a szovjet—román kap­csolatok helyzetéről és fejlő­désének távlatairól. A két vezető aláhúzta: a nemzetközi élet jelenleg sür­gető követelményként nem a fegyverkezési hajsza ösztön­zését, hanem az annak be­szüntetését célzó fokozott erőfeszítéseket, nem az el­lentétek és viták szítását, ha­nem a konfliktusok igazságos rendezését, nem a békés kap­csolatok korlátozását, hanem azok fejlesztését helyezi elő­térbe. 0 nők helyzetéről Sajtókonferencia a koppenhágai világtanácskoiásrói © Budape-t (MTI) A helyi háborúk, a hábo­rús veszély mindenekelőtt a fejlődő országokban akadá­lyozza az ENSZ „a nők év­tizede" Mexikóban kimun­kált programjának végre­hajtását — ezzel a gondo­lattal vezette be Erdei Lász­lóné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke hét­főn az MNOT székházában megtartott sajtókonferen­ciát. A találkozón az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek koppenhágai világkon­ferenciájáról és fórumáról számoltak be az eszmecse­réken részt vett magyar kül­döttség tagjai. A magyar kormánydele­gációt vezető Erdei László­né a továbbiakban aláhúz­ta: a konferencián részt vett 145 ország küldöttsége döntően egyetértett abban, hagy a nők egyenjogúsítá­sáért folytatott harc akkor lehet igazán eredményes, ha az erőfeszítések szerves ré­szét jelentik az adott állam politikai, gazdasági, társa­dalmi intézkedéseinek. A tanácskozáson 200 cikkely­ből álló akcióprogramot, s 40 kiegészítő határozatot fo­gadtak eL A konferencia tevékenysé­gében tükröződtek a megle­vő feszültségek következmé­nyei la. Izrael, valamint a népirtó Pol-Pot-rezsim kép­viselőjének felszólalásánál a küldöttek jelentős része til­takozásul elhagyta a termet Általános helyeslést váltott ki viszont Afganisztán dele­gációjának a tárgyalásos, po­litikai rendezés mellett ál­lást foglaló nyilatkozata. A küldöttek elítélték a bolíviai haladó kormány puccaal tör­tént megdöntését A dokumentum kiemeli: az egyenlőség, az együttmű­ködés, a béke szabja meg a következő öt esztendő erő­feszítéseinek eredményessé­gét is A háromtagú magyar delegáció a vitákban, az ál­lásfoglalások előkészítésében eredményesen munkálko­dott. Ugyanakkor egy figye­lemreméltó tanulság: el­gondolkodtató, hogy a nem­zetközi közvélemény milyen keveset tud a szocialista or­szágokban élő nép helyze­téről. a fejlődés eredmé­nyeiről. Jugoszláviai utazás Letenyétől Krk szigetig A nyár, az üdülés, a pi­henés, a turizmus időszaka. Az utazás a szomszédos or­szágok valamelyikébe nem­csak a kikapcsolódást, a nya­ralást szolgálja, hanem al­kalmat is nyújt az ott élő emberek mindennapi életé­be való bepillantásra, az adott országgal való ismer­kedésre. Néhány nappal ezelőtt én és családom tagjai ls —egy baráti családdal együtt utaz­va — érdeklődéssel tekin­tettünk ki a Lada ablakán, amint Letenyénél átjutottunk a jugoszláv határon. Kissé szokatlannak tűnt számunk­ra az út melletti sok kis parcella látványa. Később láttunk szépen megművelt nagy táblákat ls. Az úton a mezőgazdasági területek mel­lett elhaladva sok kisebb­nagyobb traktorral, de lovas fogattal, sőt szarvasmarha­fogattal is találkoztunk. Az út Zágrábig gazdag, jól termő földek mellett vitt el. A táj képe a dunántúlihoz hasonlít, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen földraj­zilag azonos vidékről van szó. Az útba ejtett falvak eresen átalakulóban van­nak. A régi falusias, vályog­falú házak helyét többségé­ben piros vagy bordóvörös színű cseréppel fedett eme­letes, teraszos, modern épü­letek foglalják el, amelyek utcai frontját szélőlugas dí­szíti. Ezeknek az új házak­nak némelyike villának vagy üdülőnek is beillik. Zágráb felé közeledve láthattuk — észlelhettük —, hogy a horvátországi Ipar jó része a köztársasági fő­városban és környékén tö­mörül. A helységek külső képe ls egyre inkább vá­rosias formát öltött. A falu­si házak mellett 5—10 eme­letes épületekkel találkoz­tunk, a közutak forgalma is élénkké vált, s egyre több gyári, üzemi épületet ve­hettünk szemügyre az út­ról. Rátérve a belgrád-zágróbl útra, a forgalmon érezhet­tük, hogy egy nagyváros kö­zelébe jutottunk. A sokféle jugoszláv és külföldi sze­mélykocsi, a teherautók, a kamionok közé ékelődve mérsékelt sebességgel ha­ladtunk a horvát főváros fe­lé. A peremvárosokon ke­resztüljutva az út felka­nyarodott a Száva új, szé­les és magas hídjára és fel­tárult előttünk Zágráb Szá­ván túli, a folyó déli part­ján elterülő, új városrésze. Kocsink széles, több sávos úton haladt előre. Jobbról a zágrábi ipari vásár pavi­lonjait láttuk, balról az új városnegyed 8—10 emeletes, modern épületei sorakoztak, s távolabb ls sokemeletes, magas toronyépületeket lát­tunk. Néhány kilométer után az út balra kanyarodott, s rá­tértünk a Zágráb—Karlovác közötti, mintegy 50 kilomé­ter hosszúságú autóútra. A sok külföldi, főleg nyugati kocsi látványa azt tanúsí­totta, hogy Jugoszláviában is megkezdődött a nyári tu­ristaidény, s a nyugati tő­kés országokból sokan ezt az országot keresik fel üdü­lés, nyaralés céljából. Kar­lovác utón a hegyek kö­zött a kanyargós, sokhelyt szakadék mellett húzódó út eléggé próbára tette gépko­csivezetési képességeimet. A Lada azonban Jól vette a kanyarokat, s a déli nap­sütésben vígan robogtunk a rijekai autóúton az adriai kikötőváros felé. Megcso­dáltuk a növekvő, terjesz­kedő városnak a hegyolda­lakban lépcsőzetesen elhe­lyezkedő új, modern épü­lettömbjeit, s egy tisztelet­kört tettünk a nyüzsgő ki­kötőt övező téren is. Rijekában már érezhe­tő volt az adriai napfényre vágyó nyugati turisták in­váziója. A városból kifelé — a tengerpart mentén dél fe­lé vezető adriai úton — csak mérsékelt ütemben ha­ladhattunk a nagy forga­lom miatt. Ez azért is Jó volt, mert a bakari öböl­ben több kilométeres sza­kaszon 80—100-—150 méte­res szakadék mellett vitt el az út. A szakadékra csak egymástól 25 méterre levő kőoszlopok figyelmeztettek, korlát kevés helyen védte a járműveket a lezuhanástól. Néhány kilométer után feltűnt úticélunk, Krk szige­tének vakító fehér, sziklás tömbje, amely az Adriai-ten­ger csodálatos kék vizéből emelkedett ki. A kompkikötő előtt az újonnan épített ha­talmas híd szárazföldi fel­járója mellett mentünk el, amelyen az utolsó simításo; kat végezték. Láttuk, minden készen áll a híd átadásá­ra. A komppal gyorsan átju­tottunk a szigetre, amely a felénk táruló kopár szik­láival kissé Idegenül és 'ijesztően hatntt ránk. Né­hány perces autóút után már szebb arcát mutatta, az út mellett a sziklás legelőt bok­ros, ligetes területek vál­tották fel. Elhaladva a re­pülőtér mellett jobbról fel­tűntek egy kis varos, Omi­salj hegytetőn elhelyezkedő házal, és az óriás olajtar­tályok. E szigeten van az Adria kőolajvezeték fogadó­állomása, amelynek építése rrég folyik, amit szintén jól láthattunk az útról. Megérkeztünk hát Krk szi­getére, amely a jugoszláviai tengerpart legnagyobb szi­gete, és sok turistának, nya­ralni vágyó idegennek nyújt pihenést. Először a sziget székhelyét és névadó tele­pülését, Krk városát keres­tük fel. A hegyoldalon és a hegytetőn fekvő, a dalmát múltat idéző városka fehér köveivel, szűk, zegzugos ut­cáival, délies hangulatával egycsapásra megnyerte tet­szésünket. Csodálattal néz­tük a tengerparti, a száza­dok viharaiban épen ma­radt bástyatornyokat, és a városkaput, amelyen felfe­deztük a Frangepán-címert Később, könyveket böngészve tudtuk meg, hogy az egész sziget a Frangepán-család tu­lajdona volt, és a várat is a család építtette. A Frange­pánokat, akiket a magyar történelemből ismerünk, a horvátok is magukénak tart­ják. A város megtekintése után a kikötőn túl, a szik­lás tengerparton a zsúfolt kemping látványa arra kész­tetett bennünket, hogy má­sutt telepedjünk le. Szép, kellemes környezetben fek­15 kempinget találtunk a nem messze fekvő Punátban. E helység neve — a punte — a híd szóból származik, amely azért kapta nevét, mert valamikor e helyet híd kötötte össze Krk városá­val. A szép fenyőfák árnyé­kában felvertük sátrainkat, s megkezdtük „nomád" életün­ket a punáti kerqpinsben. Tamási Mihály Következik: Kempingben az Adria partján,

Next

/
Oldalképek
Tartalom