Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-29 / 202. szám

Vasárnap; 1980. augusztus 31. 21 A differenciálás kérdései (3.) A teljesítmények mé A teljesítményelvnek a bérkülönbségek kialakításá­ban játszott szerepének vizs­gálata során végül —, de korántsem a közreható té­nyezők fontossági sorrend­jét követve — a teljesítmé­nyek mérhetőségéről kell szólnunk. Szociológiai tény­ként tartjuk számon, hogy minden olyan esetben, ahol a bérkülönbségek mögött jól láthatók a teljesítményi különbségek, a dolgozók jobban tolerálják a bér-, vagy egyéb anyagi különb­ségtételt. A bérkülönbsé­gekre egyébként is rendkí­vül érzékenyen reagálnak az emberek, s ez a munka­bér szociológiai funkcióiból egyenesen következik. A bér ugyanis egyrészt a szükség­letek kielégítésének (a bér­ből, fizetésből élők esetében szinte kizárólagos) forrása, másrészt a legobjektiváló dottabb módon szimbolizálja a tevékenység társadalmi elismerését. Ebben az érte­lemben az anyagi ösztönzés egyúttal a legkeményzh b erkölcsi ösztönzés is. Ezért van az, hogy bérfizetéskor nemcsak a saját, hanem a környezetünkben dolgozók „borítékaiba" is beletekin­tünk, hogy viszonyítsunk: igazságosak-e a bérkülönb­ségek. A bér ugyanis mint­egy jelzés az egyén számára arra vonatkozóan, hogy mi­lyen helyet foglal el a szű­kebb munkahelyi közösség­ben. Ezért nem meglepő az a munkások között tapasz­talható jelenség, hogy ép­pen a magasabb képzettsé­gű, a társadalom normáit jobban elsajátított, viszony­lag jól kereső, tudásukra és képességeikre büszke, ta­pasztalt szakmunkások azok, akik szinte filléres bérkérdésekben is köröm­szakadtáig védik álláspont­jukat, míg a fiatalabb, ala­csonyabb szakképzettségű es kevesebbet kereső dolgo­zók könnyebben megbékél­nek a számukra esetleg sé­relmesnek tűnő bérügyi dön­tésekkel is. Ez a körülmény ugyan­csak felhívja a figyelmet a munkateljesítmények mér­hetősége és mérése kérdé­seire. Nagyon bonyolult probléma ez! A követelmények Itt nem pusztán arról van szó, hogy az egyes emberek külön részét az össztermék­ben — ahogy erre Engels már a múlt század második v felében felhívta a figyelmet ,— a modern ipar elhomá­lyosítja, hanem arról is, hogy például a fizikai mun­kások teljesítmény-standard­jainak megállapítása ko­rántsem tekinthető pusztán műszaki-technikai jellegű normázási kérdésnek. Ez ugyanis egyúttal olyan tár­sadalmi szituáció is, amely­ben szinte kivétel nélkül működésbe lépnek az érin­tett dolgozók anyagi helyze­tének fenntartására. vagy javítására irányuló törekvé­sei. A fizikai dolgozók tel­jesitménytaktikázisa (pl. teljesítményvisszatartás, tel­jesítményingadozás stb.) nem más, mint a teljesít­mény tudatos szabályozásá­val a saját munkaszerveze­ten belüli társadalmi helyzet optimalizálására való törek­vés. Ez a fajta magatartás különösen a teljesítmény­mérés (normázás, norma­rendezés, „normakarbantar­tás") szituációiban jelenik meg markánsan. A teljesít­Inény-taktikázás , persze olyankor is megjelenhet, ha hiányoznak a teljesítmény­követelmények. Az, hogy a teljesítmény­taktikázás milyen esetekben és erősséggel fordul elő, sen elmarad a dolgozók e számos — már fentebb csoportjának tartós teljesítő­elemzett — makrotársadal- képességétől, mi és szervezeti tényező függvénye. Meg kell azon- rí Ar/J-L ban jegyeznünk, hogy ez a C.IV CS crUcK" munkásoknak r.em mindig + ,-,+Ac. és nem is egyformán áll ér CPySZlClcS dekükben, és a dolgozók különböző csoportjainak a A fentiekből kézenfekvő társadalomban és a szerve- a következtetés: amennyi­zetben elfoglalt helyzetétől ben a teljesítményelv nem függ. A munkacsoportok a fontosságának megfelelő kor, anyagi helyzet stb. súllyal szerepel az ösztön­szerinti belső összetétele zésben, úgy szükségszerűen például azt is eredményez- kapnak mind nagyobb hang­heti, hogy még egy-egy mű- súlyt a bérdifferenciák ala­helyen, vagy azonos munkát kulásában azok a bérténye­végző csoporton belül is zők, amelyek önmagukban különböző magatartást tanú- nem automatikusan hordoz­síthatnak a dolgozók. nak teljesítményi elemeket. A nem fizikai dolgozók P^"1 a hierarchia nem (pl. adminisztratív alkalma­zottak) munkájának mérhe- . , , .. _ IM». még nagyobb nehéz- ^ elv, a munkahelyen eltöl tött szogálati idő, a papiron A Szétiienyi­eialíkiapok Csütörtökön délelőtt a záró tanácskozásra ültek össze a Magyar Tudományos Akadé­mián a Széchenyi-emlékna­pok fő eseményeként rende­zett tudományos ülésszak hazai és külföldi résztvevői. Háromnapos tanácskozásukat az első magyar nyelvű és tu­dományos igényű közgazda­sági tanulmány, a „Hitel" megjelenésének 150. évfor­dulója alkalmából a szerző, Széchenyi István életműve méltatására rendezték. ségekbe ütközik, mint a fi­zikai munkások esetében. Ez kedvezőbb lehetőségeket teremt a gyakran e dolgozói szubjektív értékítéletei és így tovább. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az - ösztönzési rendszer teljesítménycentrikussá for­rétegr.él rejtetten jelentke- „ ... , „ m„„..a zó teljesítményoptimalizálás- malasa- .»V ™ . L.,,'.! ni,,,./,:.;, szervezetek dolgozói mun­ra, s nehezíti kimutatását is. Határozottan megfogalma­zott teljesítménykövetelmé­nyek nélkül voltaképpen itt még teljesftményvissza­tartásról sem beszélhetünk. Adminisztratív alkalmazot­taknál a magatartásra leg­feljebb a laza munkafegye­lem lehet jellemző. kábani magatartásának a munkahelyi feladatokra tör­ténő visszacsatolása csak akkor valósítható meg, ha a bérezési és jutalmazási mechanizmus képes a kü­lönböző dolgozói csoportok érdekeit megfelelően egyez­tetni. Ebből a szempontból különösen jelentős a szer­Hazánkban ma az alkal- vezeti hierarchia különböző mázott munkakörökben még szintjeinek egymás közötti, alig találkozhatunk teljesít- és a munkásokkal megvaló­ménystandardokkal. Még ott suló érdekegyeztetési fő­sem, ahol pedig a munkakö- lyamata. Amennyiben ez az rök normázására minden érdekegyeztetés nyílt a kü­különösebb nehézség nélkül lönböző érdekek megjelené­sor kerülhetne (így például sét egyaránt biztosító lég­a mechanikus irodai rutin- körben történik, és a min­munkáknál). Ezért az alkal- den éri"te" „ számára ,,...., , , egyarant elfogadható komp­mazotti munkakörök jelen- nmisszomo* kialakítására tős részében csak egy irány- már a bér- és egyéb anyagi ban létezik teljesítménykö- viszonyokat érintő döntési vetelmény: bizonyos mini- folyamatokban kerül sor, mumot teljesíteni kell azért lelentosen elore tudunk lep­mumot teljesíteni Kell azért, a jöveáelme}c teljesítmény hogy eredményesnek ítéltes- J2erinti elosztásában. sen meg a dolgozó teljesít- Dr. Rozgonyi Tamás ménye. ami persze lényege- szociológus Befelezödölt a matematikai konferencia Csütörtökön befejeződött Budapesten a „Függvények, sorok, operátorok" című nemzetközi matematikai kon­ferencia, melyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Bolyai János Matematikai Társulat 25 ország több mint 200 matematikusa részvéte­iével rendezett rpeg. Dr, Sző­kefalvi-Nagy Béla akadé­mikus, a JATE professzora — aki az idén megkapta a Szovjet Tudományos Akadé­mia Lomonoszov-aranyérmét — a nemzetközi konferencia elnökeként nyilatkozatot adott a tudományos tanács­kozás jelentőségéről. A tanulók munkájáról a Kedvező tapasztalatok Megérett az országos beve- mai gyakorlatra tekintettel zetésre az Állami Ifjúsági Bi- — nem haladhatja meg a zottság által indított több tíz, a szakmunkásképző is­éves kísérlet, amely szerint kólák, valamint az egészség­az általános iskolák 7—8. ügyi szakiskolák diákjai ese­osztályos tanulói, a közép- tében a 6 munkanapot. Álta­és felsőoktatási intézmények lános érvényű szabály: a 7. nappali tagozatos hallgatói és 8. osztályosok napi 4, a tanévenként 12 napot köz- középfokú oktatási intézmé­hasznú munkával töltenek nyek tanulói napi 6 — a 3. ipart vagy mezőgazdasági és 4. osztályosok kivételesen üzemben A diákok munkára napi 8 — az egyetemisták, a nevelésének ez az újszerű főiskolások pedig maximáli­szervezett formája minden san napi 8 órát tölthetnek korábbinál hatékonyabbnak szervezett munkával, bizonyult — állapította meg A jogalkotók azt is elöír­• •• - ^^^ , ,. , , . ták: az iskolásokat csakis in­közösen, apukor a kijelölt is- dofco!í> társadalmilag hasznos az AIB az érintett tárcákkal be­vonni. Így érhető el az intéz­ményes foglalkoztatás leg­célja: hogy az üzemi kólák több tízezer tanulójá- terme{őmunkába lehet nak munkahelyi szerepét, te­vékenységét elemezte. A kedvező tapasztalatok alap­j&n miniszteri rendelet szü- . megismerésén és meg­Mettjune£ az ifjúság neve- szeretlet^én tül a termelét £ * £ ben töltött hasznos munka ^er^etéZtn részT;- hozzásegítse a fiatalokat a te sen S3Í2 iS ^ Pályaválasztáshoz, kü­és a munkáltató partnerek ^ szakmak ntegismeré­feladatait. senez. Az új jogszabály a nép- A szakemberek úgy véle­gazdasági igényeket és a pe- kednek, hogy e foglalkozta­dagógiai törekvéseket össze- tási forma már a diákévek hangolva a mezőgazdaság és alatt elősegítheti a munka az ipar területén egyaránt megbecsülését, a személyiség lehetővé teszi a diákok idő- fejlesztését, s az osztályok­szakos foglalkoztatását. ban a közösségért, az egy­Az alsófokú oktatási intéz- másért való felelősség erősí­mények tanulói csak a me- tését. A pedagógusok nevelő­gye területén dolgozhatnak, munkájában pedig semmi­Egyébként a jogszabály azt is vei sem pótolható tapasztala­előírja, hogy a szorgalmi tok szerzésére ad lehetősé­időben végzett munka a get: diákjaikat más környe­szakközépiskolai, valamint zetben is megfigyelhetik, sze­gépíró- és gyorsíró iskolai ta- mélyiségüket jobban megis­nulóknál — az ottani szak- merhetik. (MTI) Szegedi zenetanárok hangversenye Az autóbuszgyártásról Szakemberek tanácskozása Csütörtökön Esztergomban megkezdődött a kétnapos au­tóbusz-szakértői konferencia. A több mint 300 kutató, fejlesztő, gyártó és üzemelő szakember részvételével megnyitott tanácskozás ple­náris ülésén Gábor András kohó és gépipari miniszter­helyettes, illetve Toldi Jó­A tanácskozáson kitűnt, hogy a belső tartalékok fel­tárása, a termelékenység nö­velése mellett a jelenleginél nagyobb mértékben automa­tizált, megbízhatóbb, ké­nyelmesebb és hosszabb élet­tartamú járművek gyártása a fő cél. A tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy a tervek meg­ni, megfelelő érdekeltségi rendszert kell a vállalatok között kialakítani. (MTI) zsef, az Ikarus vezérigazga- ^ZTűsábZ "elTö^ban a toja tartott előadást- a tenni- kapacitásokat, a valókról, a fejlesztési ter- Jártá , lehetl^éseket keilaz vekről. Elmondották egyebek , LHW.A közt, hogy a hazai autóbusz- T^fA^é^ett termeles 90 szazalekat expor­táljuk, s ennek döntő részét a szocialista országok meg­rendelései kötik le. A legna­gyobb vevő, a Szovjetunió, ahová rövidesen leszállítják a 65 000 Ikarus-buszt. A fej­lődő országokba ma már nemcsak kész járműveket, hanem ezek különböző mér­tékben összeszerelt változa­tait is szállítják. Kinti össze­szerelő üzemek létrehozása újabb szállítási lehetőségeket teremt, de a fejlődő orszá­gok vonatkozásában a komp­lex közlekedési rendszerek szállítása jelenti a jövőt. A tanácskozáson megvitat­ják a speciális rendeltetésű járművek, mint például az ABC-bolt busz vagy a kü­lönböző orvosi célokat szol­gáló, így az idei BNV-n be­mutatott szemészeti ambu­láns-busz fejlesztési lehető­ségeit. Fontos szerepet kap továbbra is a csuklós autó­buszok gyártása. Vanyiska Zsu­D. Dányi Júlia sugárzó-szépen Magyar—lengyel idegenforgalmi megállapodás Az IBUSZ hosszúlejáratú lehetőségeit is. Mindkét or­megállapodást kötött csütör- szág idegenforgalmi szervei tökön a lengyel idegenforgal- szorgalmazzák a kollektívák, mi hivatallal. Az okmányt a munkások, parasztok, értel­budapesti lengyel kultúrában miségiek tapasztalatcsere­írták alá, majd megkötötték jellegű szakmai útjait. Az a jövő évre szóló keretszer- idén mintegy 30 százalékkal ződéseket is a különböző több magyar turista kereste lengyel utazási irodákkal, fel az IB.USZ-csoportokkal köztük a legnagyobbal, az Lengyelországot, ahonnan 9 ORBIS-sal. —10 százalékkal több vendé­A szerződések lehetővé te- get fogadtak, ugyancsak szik, hogy a következő évek­ben fokozódjék a szervezett, csoportos utazás mindkét or­szágba. A jövőben jobban ki­használják majd az elő- és hét ország közötti idegenfor­utószezon turisztikai, üdülési galom. (MTI) A Tábor utcai zeneiskola neiskola zsúfolt nagytermé- melyek B. a város egyik leghangosabb ben, ahol a kaposvári talál- zsanna és intézménye, mégis viszonylag kozón jeleskedett szegedi előadásában keveset hallunk felőle. Pe- tanárok léptek fel. Elsőként érvényesültek. A négykezes dig tehetséges, versenydíias Uanus Muhaud két zongo- sorozat második tételére (Ké2 növendékei országszerte nő- rára írt. Scarainouche című a kézben) sokáig emlékezhe­velik jóhírét magas színvo- műve hangzott el Bódásné tünk. nalon muzsikáló tanárainak Vanyiska Zsuzsanna és De- Pavlenkó; Játékok című dicséretét pedig nemrég ol- me térné Dányi Júlia előadá- darabja most hangzott el vashattuk a Muzsika kriti- sában. A robbanékony. ígé- először Magyarországon. A kasának tollából a kaposvári rétes kezdés feszültsége Taganka színház zeneszerző­kamarazenei találkozó kap- mindvégig jelen volt a da- je Gyenyiszov tanítványa és csán. Feltételezhetjük, hogy rabban, melynek dél-amerikai tanársegédje ismeri a hang­nemcsak földrajzi okokból, éi dzsesszes ízeit a Rio de szerek lehetőségeit az úifaj­hanem az itt folyó színvo- Janeiroűan (Paul Claudel effektusokat de műve nalas munka elismeréseként titkáraként) tartózkodó kom- legalábbis első hallásra döntött úgy a Művelődési ponista helyszíni élmények nem tűnt egyébnek mint a Minisztérium, hogy a megyei alapján kevergette eredeti már kipróbált elemek össze­tanács művelődési osztályé- zamattá fűzésének,olyan úi egységébe, val közösen a szegedi Liszt Malcolm Arnold angol meiy végül is alig mond va­Ferenc Zeneiskolában ren- komponista elsősorban a iamit dezik meg az ország első ze- filmzenék világában ottho­neiskolai zongoratanár-to- nos. Szonatiná.ia ..itt és vábbképzését a Dunán inne- most" hatni kívánó, sok öt­ni zenepedagógusok részére, létből, beszédes dallamivek­összesen 150 tanár érkezett bői, virtuóz lehetőségekből ragyogóan szellemes perszif­erre a kurzusra, ahol Arató szőtt, nem mély. de kellemes Szilvia és Teőke Mariann fő- muzsika. Az előadók: a iskolai tanárok, valamint szép. tónusgazdag oboahan­Dcák Tibor tanszakvezető got megszólaltató KrupUzer­szakközépiskolai tanár veze- né Bánfi Zsuzsa és a diffe­tésével a főtéma (de mellék- renciáltan zongorázó Szele­téma és repríz is) a korszerű zsán Istvdnné úgy ismer­tették meg a művet hallga­tóikkal. hogy sem többet, sem kevesebbet nem akar­tak tolmácsolni, mint amit Arnold mester rájuk bízott. A koncert fénypontja az hangszeroktatás volt. A résztvevők hétfőn este hangversenyt hallottak a ze­az IBUSZ közvetítésével, mint a múlt évben. Jövőre a ter­vek szerint tovább bővül a Felvillanyozó hatású volt azonban a befejező szám. Serocki Swinging music-ja lázsa a dzsessznek. de min­denfajta komolykodó zené­nek. Ez a muzsika. mely csak ritmusra (és milyen re­mekül megszólaltatott rit­musra). és dallamnélküli hangszeres effektusokra (és milyen pazarul nevettető ef­fektusokra) épül. nagyszerű interpretátorra talált az együttesben: Paragi Jenő klarinéton, Gárdián Gábor öt Ku7trfl-da^ToU Kevé -ellón. S^án tar­eszközzel sokat mondani, a fnan «? Bork? "tván z0.n" felszínt elhagyva a mélybe <az nemcsak a billentyűkön!) — remekelt olyannyira, hogy mát erőszak nélkül a gon- mé«e«yszer el kellett i*t­szamuk. szállni, a nagyok felelősségé­vel kinyilatkoztatni, a for­dolatra szabni: íme Kurtág zenéjének azok a vonásai. MESZLENYI LÁSZLÓ Miepatalc ca Ecotaot Dunaújvárosban csütörtö- megkezdi a falazást és a gé­kön 50 napos átépítésre le állt a Dunai Vasmű l-es ko­hója. A kohóépitéssel egy­idejűleg sort kerítenek az érctömörítő üzem kéthetes nagyjavítására is. pészeti berendezések beeme­lését. Az 50 napos nagyjaví­tást úgy szervezték meg, hogy a két és fél hónapos termeléskiesés ellenére sem csökken a Dunai Vasmű Az l-es kohó átépítéséhez acéltermelése Ehhez az első számítógép segítségével pon- félévben 22 ezer tonna tos ütemtervet, úgynevezett nyersvas-készietet tartalé­hálódiagrammot készítettek, koitak, ami a 2-es kohó ter­Eszerint a 70 méter magas melésével együtt biztosítja óriás kohót 8 nap alatt bont- az acélmű nyers vas ellátá­ják le, majd szeptember 7-én sát. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom