Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

10 Vasárnap, 1980. attgusrtns 2Í. A mérnöki munka Érték és kultúra szerepe A műszaki-tudományos forra­dalom egyik legjelentősebb tényezője a mérnöki mun­ka. Ahhoz, hogy a mérnökök munkájukat magos szinten végez­zék, megfelelő elméleti és gyakor­lati ismeretekkel keli rendelkez­niük. Egyetemeink és főiskoláink a képzési idő alatt mérnökeink­nek magas fokú elméleti ismere­teket adnak. Egyetemi tanulmá­nyaik elvégzése után a különbö­ző munkahelyek más és más tu­dáskövetelményeket támasztanak a fiatal mérnökökkai szemben. Az elsajátított ismeretanyag és a munkahely szabta követelmények között nemegyszer jelentős kü­lönbségek tapasztalhatók. Lehet­séges. hogy munkahelyük éppen azokat az elméleti ismereteket követeli meg. amelyeket az egy e­temen vagy főiskolán elsajátítot­tak. Tapasztalatból állíthatjuk, hogy ez nem gyakori jelenség. Vannak esetek, amikor a mun­kahely szűkebb területen, de mé­lyebb elméleti ismereteket köve­tel. mint amilyeneket az egyete­men n fiatal mérnök elsajátított. Ez az eset elég gyakori. Van olyan eset is. amikor a munka­hely más elméleti ismereteket kö­vetel mint amit az egyetemen el­sajátított ismeretanyag tartalmaz. Ezekben az esetekben az elsajá­tított ismeretanyagnak csak az alapjait használhatják, például a matematika, a fizika, a kémia, a marxizmus—leninizmus, a közgaz­daság és üzemgazdaság. a nyelv­tudás és egyéb alapozó tudo­mányágak. Talán ez utóbbi a leg­gyakoribb eset. A felsőfokú tanulmányok alatt elsajátított gyakorlati ismeretekre ugyanez álL Ugyanakkor az ta alapigazság, hogy amíg a mun­kahely mindig és mindenütt sok gyakorlati Ismeret elsajátítását teszi lehetővé, az elért elméleti szint fenntartásáért minden mér­nöknek egyéni erőfeszítéseket kell tennie. A szakmai munka­végzés függvényében az elméleti ismeretanyag elég rohamosan el­avul ugyanakkor a gyakorlati ta­pasztalatok növekednek. A mérnöki munka megfelelő szintű elméleti ismeretanyag nél­kül viszont üres ..favágássá" vál­hat. Ezért a megfelelő elméleti szint fenntartásáét az egyénnek és a társadalomnak sokat, kell tennie. Egyik legjobb és legma­radandóbb módszer a rendszeres továbbképzés. az oklevél meg­szerzését követő iskolaszerű. Il­letve -rendszerű utánképzés. va­lamint a műszaki-tudományos tá­jékoztatás legkülönbözőbb mód­szerelnek igénybe vétele. Egyik legjobb lehetőség erre az MTESZ szakmai-egyesületi életében való aktív részvétel. Ez utóbbi az elméleti szint fenntartásának nem egyik alter­natívája. hanem sokoldalú for­mál miatt a mérnöki tevékeny­ség mindennapi eszköze. Ennek ellenére még nem élünk vele elég intenzíven. A műszaki-tudomá­nyos tájékoztatás a népgazdaság információrendszerének egyik al­rendszere. ebből eredően is nagy fontosságú. A mérnöki munka fajtái közül néhányat annak bemutatására említünk, hogy milyen új isme­reteket adhat a műszaki-tudomá­nyos tájékoztatás ahhoz, hogv a mérnöki tevékenységet magas színvonalon végezhessük, lehető- \ ség szerint minden arra felsőfo­kon kiképzett szinten. A legfon­tosabb Ismeretanyagokat: műsza­ki. matematikai, fizikai, kémiai, most nem említve az üzem. a munltahely vezetése szempont­jából fontos vezetési, szervezési ismeretéket vegyük. Ezek forrása több társadalomtudományi ág. mint például közgazdaság filo­zófia. történelem, vezetési-szerve­zési aspektusából fontos ismeret­anyagai. Ugyancsak ilyen szem­pontból fontos a statisztika, a szociológia, a konkrét gazdaság­tan. Szintén nagv jelentőségű, hogv a vezetés és a szervezés módszereit a mérnök szinte mű­vészi fokon alkalmazza. Lehetsé­ges, hogv fontossági szempontból az élre kívánkozott volna az üzem. a vállalat anyagi műszaki és információs technológiai folya­matainak és minden erőforrás dinamikus fejlődési lehetőségei­nek ismerete. A mérnöki tevékenységben a konstrukciós technológiai munka elsősorban azokat a műszaki is­mereteket igényli, amelyeket a termék és a termékkel szoros kölcsönhatásban levő technológiai szint tartása és fejlesztése köve­tel. Ugyanakkor fontos forrása az ismereteknek a bel- és külföldi felhasználók „visszacsatolása", a piacfejlesztési lehetőségek megis­merése. a minőségszabályozás és formatervezés, az értékelemzés, az operációkutatási módszerek is­merete. A mérnöki tevékenységtől a termelés-előkészítési és -fenntar­tási munka igényli a tervezési, a programozási, a szervezeti isme­retekel de nagyrészt azokat az Ismereteket is. amelyeket az üzent a munkahely vezetése az előbbiekben elmondottakkal kap­csolatban megköveteL A mérnöki munka legigénye­sebb fázisa a kutatás-fejlesztés, amelynek mindig szoros kapcso­latban kell állnia a vállalat fej­lesztési stratégiájával. A szakmai információs ismeretek mellett a vezetési Információknak a válla­lati politikával foglalkozó terüle­teit is fel kell ölelnie. Olyan speciális kérdéseidtel is kell fog­lalkozni. mint a szabadalmi, ku­tatási. szabványosítási, minőség­szervezési stb. A kereskedelem és a gazdálko­dás mindenekelőtt konkrét gaz­dasági ismereteket igénvei. de a mérnökök számára az ismeretek műszaki-tudományos ismeret­anyaggal ötvöződnek. A kereske­delem és a gazdálkodás van leg­inkább kapcsolatban a vállalati környezettel. A beruházás sajátos vállalati tevékenység, amely információs szempontból rendkívül összetett. Szinte mindenfajta mérnöki te­vékenység megtalálható benne, és ennek megfelelően ama ismeretek iránti igény is. amelyekről már korábban szóltunk. A gyakorlat­ban ugyanakkor az tapasztalha­tó, hogy a beruházásoknál eléggé elhanyagolják a korszerű infor­mációs folyamatok beépítését, és aztán a tapasztalható beruházás­elhúzódások részint ezzel is ma­gyarázhatók. A mérnöki munkának igen szép és termékeny ága a tájékoztatási tevékenység, amely azonban csak nagyon ritkán válik főtevékeny­séggé. de annál gyakrabban rész­a mindennapi mérnöki munká­nak. Ide soroható a szöveges mű­szaki dokumentációi, a fordítás, a tolmácsolás, a szakirodalmi te­vékenység. kutatásjelentés stb. Az eddigiekből is minden bi­zonnyal megállapítható, hogy a mérnöki munka műszaki-gazda­sági tevékenység, de többé-kevés­t>é vezetési módszerek alkalmazá­sát is igényli. A mérnökök mun­kájuknak nagy részében olyan szakmai információkat termel­nek a termelésfejlesztési folyamat valamilyen informális szervezete számára és olyan módon, hogy a vezetési folyamat minden elemét (tájékozódás, döntés, végrehajtás, ellenőrzés stb.) sajátosan tartal­mazza. Nem elég csak egyszerű­en termelni, gondolatokat, gon­dolkodó embereket kell állandó­an „termelnünk", és ez a mér­nök mindennapi munkájának legalább olyan fontos része, mint a hétköznapi tett Az általános szakmai szint és a legkiválóbbak gondolkodása közötti távolságot csökkenteni kell. A műszaki-tudományos forra­dalom megvalósulásának korsza­kában nemcsak egy-egy munka­hely. hanem a társadalom emberi érdiekeit szolgáló célok teszik szükségessé, hogy a tudományos munkás, nevezhetjük így a mér­nököt. minél magasabb szinten, minél műveltebben termelje meg anyagi javainkat Az anyagi ja­vak termelése és a szakmai ön­művelés Igényének felkeltése kö­zött nincs ellentmondás. Nem le­het ellentmondás, mert. a mérnök társadalmunkban nem eszközem­ber. hanem tudatos alkotó lény, akinek a gazdálkodást, a terme­lést mind magasabb fokon kell szolgálnia. A XII. pártkongresszus hatá­rozata idevonatkozóan így fogal­maz: következetesebben kell folytatni a termelési és a termék­szerkezetnek adottságainkhoz iga­zodó korszerűsítését, a költségek csökkentését a minőség és a jö­vedelmezőség javítását. Mindeb­ben nagyobb mértékben kell tá­maszkodni az egyre inkább ter­melőerővé váló tudományra. Ja­vuljon a népgazdaság előrehala­dását segítő műszaki és agrárku­tatás és fejlesztés. Tökéletesíteni kell a tudományos eredmények alkalmazásának gyakorlatát, gyorsítani az új, korszerű hazai és külföldi technológiák beveze­tését .. BÁTYAI JENŐ Kilencedik alkalommal rendez­ték meg Szegeden a művelődésel­méleti nyári egyetemet hallgatói­nak az ország minden tájáról év­ről évre egybesereglő csapatából sok az ismerős arc. akik tavaly is, meg azelőtt is itt voltak. S ígé­rik. most is. búcsúzáskor — jö­vőre találkozunk újra. Eljöttek eddig, s föltehetően ezután ls. mert munkájukhoz hasznosítható gondolatokat termő fórumra ta­láltak, ami nem oly gyakori Je­lenség manapság. Könavű ilyen szép környezetben konferenciát rendezni, mondják az irigyek, ám ebből annyi igaz csupán, hogy valóban szívesen jönnek Somogy­ból éppúgy, mint a Nyírségből. Évek óta » művelődés, művelt­ség témakörét vizsgálják az elő­adások egy-egy nézőpontból Idén az érték és kultúra viszonya ál­lott a középpontban. Megközelíte­ni különféle kiindulópontokat vá­lasztottak az előadók, amiként az érték ezernyi alakzata ezt min­dennapjainkban elénk mutatja. Hiszen értékek rejlenek a családi életben, értékeket őriznek a mű­vészetek, s naponként gyarapítja az értékek világát forrásuk. a munka. Ezek általánosságok, de menten érdekessé, politikai tar­talmak hordozóivá válnak. ha mindezt a mai magyár társada­lomra vonatkoztatjuk, s kérdése­inkkel jelenünket faggatjuk, jö­vőnket kutatjuk, közelmúltunkat értelmezzük. Előadóink erőfeszí­tései jelenünk értelmezésére irá­nyultak. arra a történelmi folya­matra. amelyet a szocializmus építésének síkerei és küzdelmei jellemeznek, hordozva tévedése­ink töréseit és jövőnk ígéretét Elhangzott másfél tucat elő­adás. sokszor ennyi kérdés é6 megjegyzés, s nyomukban vélhe­tően üsztultabbak e bonyolult tartomány, az értékek világának képei, ha a foglalkozások részt­vevői figyelmet fordítanak a hal­lottak felhasználására. Mert a nyári egyetem lényege ebben van. Az élvonalbeli társadalomkuta­tók. tüdősök, politikusok előadá­saiban megfogalmazott eszmék, nézetek hatékony alkalmázásá­ban. A TIT megyei szervezete, mint házigazda, a közös munkát tekintette céljának, a résztvevők és előadók együtt gondolkodását amellyel használni lehet -közmű­velődésünknek. Természetesen ennek a közös munkának sok fel­tételét lehet szervezetten megte­remteni. de sok múlik a részt­vevők személves szándékán, törő­désén is. Továbbgondolni és megemészteni a hallottakat eh­hez segítettek a folyosó-eszmecse­rék, közös beszélgetések. Mert ez sem mindig könnyű feladat ha a világról esik szó. amelyben élünk-dolgozunk. Márpedig mai valóságunk vála­szokat kíván, sokak szerint vég­leges és lezárt feleleteket. S ezek­hez szükséges a pontos helyzetis­meret. remélt lehetőségeink és ta­pasztalt határaink naponként mért kölcsönhatása. Vizsgálódá­sunk tárgykörére fordítva ezt az igényt, többen számon kérték hét­köznapjaink gyakorlatától a szo­cialista értékrend tankönyvekben rögzíthető, ezért nagyonis leegy­szerűsített de áttekinthető érvé­nyesülését A kultúra példáját vá­lasztva, valami olyat Igényeltek, hogy a művészeti kritika monda­ná meg esetenként és egyértel­műen: ez és ez a műalkotás a szocialista kritika mércéiével mérvp ennyi és ennyi pontot ér­demel, emez pedig eltérőt. Vá­laszadóink. egyébként a Kritika című folyóirat szerkesztői, cá­folták ezeket az elvárásokat, és némi összefüggést véltek fölfe­dezni a korábbi idők gazdaságá­nak fölülről vért problémameg­oldása és eme magatartás kö­zött. Senki sem fog 'gondolkodni, véleményt formálni helyettünk, ha talán sokaknak kényelmesebb­nek tűnik is tekintélyárnyékba állni. Köpeczi Béla akadémikus a nyári egyetem vitazáró beszél­getésében ezt úgy fogalmazta, hogy társadalmunk megteremtet­te a lehetőségeket a feltétel­rendszert amelyben az egyéni választás dönt a szocialista ér­tékrendszer elfogadásáról. sze­mélyes megvalósításáról. Hang­súly a megvalósításon, az elvek valóra váltásán. Mert általában elfogadni vagy életprogrammá tenni, szépen szavalni vagy küsz­ködve átélni, nem ugyanaz. Ha­mis prófétákban korunk sem szűkölködik, megnehezítve így az eligazodást az értékek egymást kizáró, csábító ellentmondásai­ban. De a naponként látható és hallható sokféleség — mely szá­zadunkra oly jellemző politiká­ban, művészetben, tudományban, sőt vallásokban meg erkölcsök­ben is — végső soron választást és állásfoglalást követel. S eb­ben a döntésben fejeződik ki a művelődő ember felelőssége. Az egyes előadások természe­tesen nem adhattak teljes képet az értékek és a kultúra viszo­nyáról, hiszen törekvésükben is egy-egy sajátos nézőpont érvé­nyesítése lehetett céljuk csupán. Nemcsak az idő rövidsége kény­szerítette rájuk ezt a vállalást hanem maga a témalcór újszerű­sége is. Marxista igényű társa­dalomkutatásunkban nemrégen foglalkoznak kutatóink az érté­kek jelentkezésével, valamely társadalmi jelenségnek — ese­tünkben a kultúrának — komp­lex vizsgálata, az értékek felől, pedífc igen eredeti vállalkozás. Jó érzéssel nyugtázhattuk vala­mennyien, akik résztvevői vol­tunk e rendezvénynek, hogv közérdekű, a kulturális nevelő­munkában fontos feladatokat tárgyaló akciót követtünk nyo­mon a nyári egyetem napjaiban. Igaz. kicsit zsúfolt program volt mert az előadások szorosan kö­vették egymást aztán meg ká­nikulai csúcs is volt... De meg­érte. TRASER LASZLÖ Helykőzi autóbuszjáratra tü­lekednek az utasok a Marx lécen. Sápadt öregasszony szál) föl. szétnéz, hol van még üres ülőhely. Van még néhány, de mindegyiken táska. esernyő jelzi, hogy lefoglalták valaki­nek, — Foglalt — mondják ri­degen a kérdezősködésére. — Orvostól jövök — könyö­rög az öregasszony egy har­minc év körüli nőnek. — Én meg munkából jövök — mondja a nő. — Az a hely a férjemé. Mért nem sietett felszállni. — Nem bírok én már úgy tolakodni, letaposnának en­gem. Mindenki kifelé néz az ab­lakon. Megiön a férj. mázsás súlyát lezökkenti a fiatalasz­szony mellé. Az öregasszony majdnem sírva mondja. — Ragadjanak oda az ülés­hez! A fiatalasszony felcsattan. — Még magának áll fel­jebb?! Ha nem lett volna ilyen modortalan, lehet, hogy átadtuk volna a helyet. De most már csak azért sem! * Lehordott a trolijegyárus. mert csupa tíz-húsz filléresek­Morzsák kel fizettem. El sem akarta fogadni, maid rövid veszeke­dés után villámló szemmel mégiscsak elvette az aprót. De még akkor is morgolódott, amikor a nehezen szerzett je­gyekkel eljöttem a bódétól. Az aprót ugyanis számolni kell Szortírozni. Az aprópénz­nek súlya van. Hát hogy jö­vök én ahhoz, hogy vele így kitoljak? Hogy neki miattam dolgoznia kelljen?! ' * A tanyára hetenként egy­szer jár a tévészerelő. Akkor­ra összegyűlik a tanácsnál 10—12 htbatelentés. A szerelő autóval járja sorra a bejelen­tőket. A kiszállási díj 60 fo­rint. Tíz hibás készülékre ez egyszer 600. A szerelő meg­bontja a készüléket. Kicserél benne valamit. A tévé újból működik. A munka vagy húsz percig tartott. Munkadíjnak felszámol 133 forintot. Szómlát ad róla. szabály szerint. Ha ezt átlagnak számítjuk. 10 perc autózás. 20 perc munka 193 forintért Tíz bejelentésre 5 óra alatt 1930 forint. A tulajdonos a háta mögött szidja a szakembert, mert azt hiszi, ezt a tömérdek pénzt mind ő teheti zsebre. Szemből azonban igen nyájas: nem tudja ellenőrizni a szerelőt. Kifizeti még anyagköltségként az ötvenforintos diódát és nem kér vissza 300-ból. mert attól fél, legközelebb kétszerannyi munkadíjat számolnak. * Ismerősöm meséli: vettünk két üveg sort. Százas helyett ötvenesből adtak vissza. Hiába veszekedtünk, letagadták. Visszavittük az üres üvegeket. Azt mondták, csak úgy veszik vissza, ha kerek összeg jár érte. TízesbőL húszasból nem adnak vissza. azt mondják, nir.cs aprójuk. Mit tegyek? — Maradi szomjan! Vigyél sört a boltból! Mindig két tanúval menj a büfébe! — Mér azon ábrándoztam, ha rajtam múlna. megfizet­ném óket rendesen. Annyira, amennyiért érdemes pihenő emberek közt Kánikulában dolgozni. Amelyik viszont így bánik a vendéggel, azt úgy ki­rúgnám. hogy a lába nem ér­né a földet. — Ábrándozz csak! Lehet hogy az is oltja a szomjúsá­got... TANÁCS ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom