Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

10 Vasárnap, 1980. attgusrtns 2Í. A mérnöki munka Érték és kultúra szerepe A

műszaki-tudományos forradalom egyik legjelentősebb tényezője a mérnöki munka. Ahhoz, hogy a mérnökök munkájukat magos szinten végezzék, megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel keli rendelkezniük. Egyetemeink és főiskoláink a képzési idő alatt mérnökeinknek magas fokú elméleti ismereteket adnak. Egyetemi tanulmányaik elvégzése után a különböző munkahelyek más és más tudáskövetelményeket támasztanak a fiatal mérnökökkai szemben. Az elsajátított ismeretanyag és a munkahely szabta követelmények között nemegyszer jelentős különbségek tapasztalhatók. Lehetséges. hogy munkahelyük éppen azokat az elméleti ismereteket követeli meg. amelyeket az egy etemen vagy főiskolán elsajátítottak. Tapasztalatból állíthatjuk, hogy ez nem gyakori jelenség. Vannak esetek, amikor a munkahely szűkebb területen, de mélyebb elméleti ismereteket követel. mint amilyeneket az egyetemen n fiatal mérnök elsajátított. Ez az eset elég gyakori. Van olyan eset is. amikor a munkahely más elméleti ismereteket követel mint amit az egyetemen elsajátított ismeretanyag tartalmaz. Ezekben az esetekben az elsajátított ismeretanyagnak csak az alapjait használhatják, például a matematika, a fizika, a kémia, a marxizmus—leninizmus, a közgazdaság és üzemgazdaság. a nyelvtudás és egyéb alapozó tudományágak. Talán ez utóbbi a leggyakoribb eset. A felsőfokú tanulmányok alatt elsajátított gyakorlati ismeretekre ugyanez álL Ugyanakkor az ta alapigazság, hogy amíg a munkahely mindig és mindenütt sok gyakorlati Ismeret elsajátítását teszi lehetővé, az elért elméleti szint fenntartásáért minden mérnöknek egyéni erőfeszítéseket kell tennie. A szakmai munkavégzés függvényében az elméleti ismeretanyag elég rohamosan elavul ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok növekednek. A mérnöki munka megfelelő szintű elméleti ismeretanyag nélkül viszont üres ..favágássá" válhat. Ezért a megfelelő elméleti szint fenntartásáét az egyénnek és a társadalomnak sokat, kell tennie. Egyik legjobb és legmaradandóbb módszer a rendszeres továbbképzés. az oklevél megszerzését követő iskolaszerű. Illetve -rendszerű utánképzés. valamint a műszaki-tudományos tájékoztatás legkülönbözőbb módszerelnek igénybe vétele. Egyik legjobb lehetőség erre az MTESZ szakmai-egyesületi életében való aktív részvétel. Ez utóbbi az elméleti szint fenntartásának nem egyik alternatívája. hanem sokoldalú formál miatt a mérnöki tevékenység mindennapi eszköze. Ennek ellenére még nem élünk vele elég intenzíven. A műszaki-tudományos tájékoztatás a népgazdaság információrendszerének egyik alrendszere. ebből eredően is nagy fontosságú. A mérnöki munka fajtái közül néhányat annak bemutatására említünk, hogy milyen új ismereteket adhat a műszaki-tudományos tájékoztatás ahhoz, hogv a mérnöki tevékenységet magas színvonalon végezhessük, lehető- \ ség szerint minden arra felsőfokon kiképzett szinten. A legfontosabb Ismeretanyagokat: műszaki. matematikai, fizikai, kémiai, most nem említve az üzem. a munltahely vezetése szempontjából fontos vezetési, szervezési ismeretéket vegyük. Ezek forrása több társadalomtudományi ág. mint például közgazdaság filozófia. történelem, vezetési-szervezési aspektusából fontos ismeretanyagai. Ugyancsak ilyen szempontból fontos a statisztika, a szociológia, a konkrét gazdaságtan. Szintén nagv jelentőségű, hogv a vezetés és a szervezés módszereit a mérnök szinte művészi fokon alkalmazza. Lehetséges, hogv fontossági szempontból az élre kívánkozott volna az üzem. a vállalat anyagi műszaki és információs technológiai folyamatainak és minden erőforrás dinamikus fejlődési lehetőségeinek ismerete. A mérnöki tevékenységben a konstrukciós technológiai munka elsősorban azokat a műszaki ismereteket igényli, amelyeket a termék és a termékkel szoros kölcsönhatásban levő technológiai szint tartása és fejlesztése követel. Ugyanakkor fontos forrása az ismereteknek a bel- és külföldi felhasználók „visszacsatolása", a piacfejlesztési lehetőségek megismerése. a minőségszabályozás és formatervezés, az értékelemzés, az operációkutatási módszerek ismerete. A mérnöki tevékenységtől a termelés-előkészítési és -fenntartási munka igényli a tervezési, a programozási, a szervezeti ismeretekel de nagyrészt azokat az Ismereteket is. amelyeket az üzent a munkahely vezetése az előbbiekben elmondottakkal kapcsolatban megköveteL A mérnöki munka legigényesebb fázisa a kutatás-fejlesztés, amelynek mindig szoros kapcsolatban kell állnia a vállalat fejlesztési stratégiájával. A szakmai információs ismeretek mellett a vezetési Információknak a vállalati politikával foglalkozó területeit is fel kell ölelnie. Olyan speciális kérdéseidtel is kell foglalkozni. mint a szabadalmi, kutatási. szabványosítási, minőségszervezési stb. A kereskedelem és a gazdálkodás mindenekelőtt konkrét gazdasági ismereteket igénvei. de a mérnökök számára az ismeretek műszaki-tudományos ismeretanyaggal ötvöződnek. A kereskedelem és a gazdálkodás van leginkább kapcsolatban a vállalati környezettel. A beruházás sajátos vállalati tevékenység, amely információs szempontból rendkívül összetett. Szinte mindenfajta mérnöki tevékenység megtalálható benne, és ennek megfelelően ama ismeretek iránti igény is. amelyekről már korábban szóltunk. A gyakorlatban ugyanakkor az tapasztalható, hogy a beruházásoknál eléggé elhanyagolják a korszerű információs folyamatok beépítését, és aztán a tapasztalható beruházáselhúzódások részint ezzel is magyarázhatók. A mérnöki munkának igen szép és termékeny ága a tájékoztatási tevékenység, amely azonban csak nagyon ritkán válik főtevékenységgé. de annál gyakrabban résza mindennapi mérnöki munkának. Ide soroható a szöveges műszaki dokumentációi, a fordítás, a tolmácsolás, a szakirodalmi tevékenység. kutatásjelentés stb. Az eddigiekből is minden bizonnyal megállapítható, hogy a mérnöki munka műszaki-gazdasági tevékenység, de többé-kevést>é vezetési módszerek alkalmazását is igényli. A mérnökök munkájuknak nagy részében olyan szakmai információkat termelnek a termelésfejlesztési folyamat valamilyen informális szervezete számára és olyan módon, hogy a vezetési folyamat minden elemét (tájékozódás, döntés, végrehajtás, ellenőrzés stb.) sajátosan tartalmazza. Nem elég csak egyszerűen termelni, gondolatokat, gondolkodó embereket kell állandóan „termelnünk", és ez a mérnök mindennapi munkájának legalább olyan fontos része, mint a hétköznapi tett Az általános szakmai szint és a legkiválóbbak gondolkodása közötti távolságot csökkenteni kell. A műszaki-tudományos forradalom megvalósulásának korszakában nemcsak egy-egy munkahely. hanem a társadalom emberi érdiekeit szolgáló célok teszik szükségessé, hogy a tudományos munkás, nevezhetjük így a mérnököt. minél magasabb szinten, minél műveltebben termelje meg anyagi javainkat Az anyagi javak termelése és a szakmai önművelés Igényének felkeltése között nincs ellentmondás. Nem lehet ellentmondás, mert. a mérnök társadalmunkban nem eszközember. hanem tudatos alkotó lény, akinek a gazdálkodást, a termelést mind magasabb fokon kell szolgálnia. A XII. pártkongresszus határozata idevonatkozóan így fogalmaz: következetesebben kell folytatni a termelési és a termékszerkezetnek adottságainkhoz igazodó korszerűsítését, a költségek csökkentését a minőség és a jövedelmezőség javítását. Mindebben nagyobb mértékben kell támaszkodni az egyre inkább termelőerővé váló tudományra. Javuljon a népgazdaság előrehaladását segítő műszaki és agrárkutatás és fejlesztés. Tökéletesíteni kell a tudományos eredmények alkalmazásának gyakorlatát, gyorsítani az új, korszerű hazai és külföldi technológiák bevezetését .. BÁTYAI JENŐ Kilencedik alkalommal rendezték meg Szegeden a művelődéselméleti nyári egyetemet hallgatóinak az ország minden tájáról évről évre egybesereglő csapatából sok az ismerős arc. akik tavaly is, meg azelőtt is itt voltak. S ígérik. most is. búcsúzáskor — jövőre találkozunk újra. Eljöttek eddig, s föltehetően ezután ls. mert munkájukhoz hasznosítható gondolatokat termő fórumra találtak, ami nem oly gyakori Jelenség manapság. Könavű ilyen szép környezetben konferenciát rendezni, mondják az irigyek, ám ebből annyi igaz csupán, hogy valóban szívesen jönnek Somogyból éppúgy, mint a Nyírségből. Évek óta » művelődés, műveltség témakörét vizsgálják az előadások egy-egy nézőpontból Idén az érték és kultúra viszonya állott a középpontban. Megközelíteni különféle kiindulópontokat választottak az előadók, amiként az érték ezernyi alakzata ezt mindennapjainkban elénk mutatja. Hiszen értékek rejlenek a családi életben, értékeket őriznek a művészetek, s naponként gyarapítja az értékek világát forrásuk. a munka. Ezek általánosságok, de menten érdekessé, politikai tartalmak hordozóivá válnak. ha mindezt a mai magyár társadalomra vonatkoztatjuk, s kérdéseinkkel jelenünket faggatjuk, jövőnket kutatjuk, közelmúltunkat értelmezzük. Előadóink erőfeszítései jelenünk értelmezésére irányultak. arra a történelmi folyamatra. amelyet a szocializmus építésének síkerei és küzdelmei jellemeznek, hordozva tévedéseink töréseit és jövőnk ígéretét Elhangzott másfél tucat előadás. sokszor ennyi kérdés é6 megjegyzés, s nyomukban vélhetően üsztultabbak e bonyolult tartomány, az értékek világának képei, ha a foglalkozások résztvevői figyelmet fordítanak a hallottak felhasználására. Mert a nyári egyetem lényege ebben van. Az élvonalbeli társadalomkutatók. tüdősök, politikusok előadásaiban megfogalmazott eszmék, nézetek hatékony alkalmázásában. A TIT megyei szervezete, mint házigazda, a közös munkát tekintette céljának, a résztvevők és előadók együtt gondolkodását amellyel használni lehet -közművelődésünknek. Természetesen ennek a közös munkának sok feltételét lehet szervezetten megteremteni. de sok múlik a résztvevők személves szándékán, törődésén is. Továbbgondolni és megemészteni a hallottakat ehhez segítettek a folyosó-eszmecserék, közös beszélgetések. Mert ez sem mindig könnyű feladat ha a világról esik szó. amelyben élünk-dolgozunk. Márpedig mai valóságunk válaszokat kíván, sokak szerint végleges és lezárt feleleteket. S ezekhez szükséges a pontos helyzetismeret. remélt lehetőségeink és tapasztalt határaink naponként mért kölcsönhatása. Vizsgálódásunk tárgykörére fordítva ezt az igényt, többen számon kérték hétköznapjaink gyakorlatától a szocialista értékrend tankönyvekben rögzíthető, ezért nagyonis leegyszerűsített de áttekinthető érvényesülését A kultúra példáját választva, valami olyat Igényeltek, hogy a művészeti kritika mondaná meg esetenként és egyértelműen: ez és ez a műalkotás a szocialista kritika mércéiével mérvp ennyi és ennyi pontot érdemel, emez pedig eltérőt. Válaszadóink. egyébként a Kritika című folyóirat szerkesztői, cáfolták ezeket az elvárásokat, és némi összefüggést véltek fölfedezni a korábbi idők gazdaságának fölülről vért problémamegoldása és eme magatartás között. Senki sem fog 'gondolkodni, véleményt formálni helyettünk, ha talán sokaknak kényelmesebbnek tűnik is tekintélyárnyékba állni. Köpeczi Béla akadémikus a nyári egyetem vitazáró beszélgetésében ezt úgy fogalmazta, hogy társadalmunk megteremtette a lehetőségeket a feltételrendszert amelyben az egyéni választás dönt a szocialista értékrendszer elfogadásáról. személyes megvalósításáról. Hangsúly a megvalósításon, az elvek valóra váltásán. Mert általában elfogadni vagy életprogrammá tenni, szépen szavalni vagy küszködve átélni, nem ugyanaz. Hamis prófétákban korunk sem szűkölködik, megnehezítve így az eligazodást az értékek egymást kizáró, csábító ellentmondásaiban. De a naponként látható és hallható sokféleség — mely századunkra oly jellemző politikában, művészetben, tudományban, sőt vallásokban meg erkölcsökben is — végső soron választást és állásfoglalást követel. S ebben a döntésben fejeződik ki a művelődő ember felelőssége. Az egyes előadások természetesen nem adhattak teljes képet az értékek és a kultúra viszonyáról, hiszen törekvésükben is egy-egy sajátos nézőpont érvényesítése lehetett céljuk csupán. Nemcsak az idő rövidsége kényszerítette rájuk ezt a vállalást hanem maga a témalcór újszerűsége is. Marxista igényű társadalomkutatásunkban nemrégen foglalkoznak kutatóink az értékek jelentkezésével, valamely társadalmi jelenségnek — esetünkben a kultúrának — komplex vizsgálata, az értékek felől, pedífc igen eredeti vállalkozás. Jó érzéssel nyugtázhattuk valamennyien, akik résztvevői voltunk e rendezvénynek, hogv közérdekű, a kulturális nevelőmunkában fontos feladatokat tárgyaló akciót követtünk nyomon a nyári egyetem napjaiban. Igaz. kicsit zsúfolt program volt mert az előadások szorosan követték egymást aztán meg kánikulai csúcs is volt... De megérte. TRASER LASZLÖ Helykőzi autóbuszjáratra tülekednek az utasok a Marx lécen. Sápadt öregasszony szál) föl. szétnéz, hol van még üres ülőhely. Van még néhány, de mindegyiken táska. esernyő jelzi, hogy lefoglalták valakinek, — Foglalt — mondják ridegen a kérdezősködésére. — Orvostól jövök — könyörög az öregasszony egy harminc év körüli nőnek. — Én meg munkából jövök — mondja a nő. — Az a hely a férjemé. Mért nem sietett felszállni. — Nem bírok én már úgy tolakodni, letaposnának engem. Mindenki kifelé néz az ablakon. Megiön a férj. mázsás súlyát lezökkenti a fiatalaszszony mellé. Az öregasszony majdnem sírva mondja. — Ragadjanak oda az üléshez! A fiatalasszony felcsattan. — Még magának áll feljebb?! Ha nem lett volna ilyen modortalan, lehet, hogy átadtuk volna a helyet. De most már csak azért sem! * Lehordott a trolijegyárus. mert csupa tíz-húsz filléresekMorzsák kel fizettem. El sem akarta fogadni, maid rövid veszekedés után villámló szemmel mégiscsak elvette az aprót. De még akkor is morgolódott, amikor a nehezen szerzett jegyekkel eljöttem a bódétól. Az aprót ugyanis számolni kell Szortírozni. Az aprópénznek súlya van. Hát hogy jövök én ahhoz, hogy vele így kitoljak? Hogy neki miattam dolgoznia kelljen?! ' * A tanyára hetenként egyszer jár a tévészerelő. Akkorra összegyűlik a tanácsnál 10—12 htbatelentés. A szerelő autóval járja sorra a bejelentőket. A kiszállási díj 60 forint. Tíz hibás készülékre ez egyszer 600. A szerelő megbontja a készüléket. Kicserél benne valamit. A tévé újból működik. A munka vagy húsz percig tartott. Munkadíjnak felszámol 133 forintot. Szómlát ad róla. szabály szerint. Ha ezt átlagnak számítjuk. 10 perc autózás. 20 perc munka 193 forintért Tíz bejelentésre 5 óra alatt 1930 forint. A tulajdonos a háta mögött szidja a szakembert, mert azt hiszi, ezt a tömérdek pénzt mind ő teheti zsebre. Szemből azonban igen nyájas: nem tudja ellenőrizni a szerelőt. Kifizeti még anyagköltségként az ötvenforintos diódát és nem kér vissza 300-ból. mert attól fél, legközelebb kétszerannyi munkadíjat számolnak. * Ismerősöm meséli: vettünk két üveg sort. Százas helyett ötvenesből adtak vissza. Hiába veszekedtünk, letagadták. Visszavittük az üres üvegeket. Azt mondták, csak úgy veszik vissza, ha kerek összeg jár érte. TízesbőL húszasból nem adnak vissza. azt mondják, nir.cs aprójuk. Mit tegyek? — Maradi szomjan! Vigyél sört a boltból! Mindig két tanúval menj a büfébe! — Mér azon ábrándoztam, ha rajtam múlna. megfizetném óket rendesen. Annyira, amennyiért érdemes pihenő emberek közt Kánikulában dolgozni. Amelyik viszont így bánik a vendéggel, azt úgy kirúgnám. hogy a lába nem érné a földet. — Ábrándozz csak! Lehet hogy az is oltja a szomjúságot... TANÁCS ISTVÁN